Aur�nk Igazi Term�szet�nket t�kr�r�zi b�rmely pillanatban. Ezen a ponton tal�n sz�ks�gszerû lenne r�szletezni, hogy mit is �rt�nk "Igazi Term�szet" alatt �s mi�rt kell erõfesz�t�seket tenn�nk a "felfedez�se" �rdek�ben. T�rsadalmunk a jelk�peket, sablonokat, megszok�sokat, bevett �s felsz�nes viselked�sm�dokat, a k�pmutat�st �s m�sok k�vet�s�t hangs�lyozza, bele�rtve szabad akaratunk al�vet�s�t bizonyos "vezetõknek". A "nevel�s�nk" nagyr�szt olyan emberek n�zetein �s elv�r�sain alapul, akik megpr�b�lj�k ir�ny�tani a csord�t. Az Igazi Term�szet�nk az, ami megmarad ha felismerj�k �s elhagyjuk �sszes megszok�sunkat, sztereotipi�nkat, a k�pmutat�st, felsz�nes viselked�st �s teljesen tudatoss�, term�szetess� �s �szt�n�ss� (spont�nn�) v�lunk. Figyeld csak meg, n�h�ny ember annyira a szok�sainak �s bevett viselked�sm�dj�nak a rabja, hogy nagyon neh�z, ha nem lehetetlen felid�zni�k, kik is õk val�j�ban. Az egyetlenegy m�d, hogy azonnali bel�t�st nyerj�nk a szem�lyis�g�kbe az, ha megn�zz�k Aur�jukat, ami a mindenf�le fel�letes viselked�s m�g�tti Igazi Term�szet�ket mutatja. �ltal�noss�gban, min�l sz�nesebb, tiszt�bb �s ragyog�bb az Aur�ja, ann�l jobb �s spiritu�lisan fejletebb az adott ember. Ezenk�v�l min�l egyenletesebb az energiaeloszl�s az Aur�ban, ann�l eg�szs�gesebb �s kiegyens�lyozotabb az illetõ. Az Aur�n bel�li energiaeloszl�s nagyon hat�sos eg�szs�g�gyi vizs�gl�eszk�z lehet, de �ltal�ban igen �sszetett felszerel�s haszn�lat�ra van sz�ks�g. Ezen sz�veg c�lja olyan dolgokra �sszpontos�tani, amik szabad szemmel is k�nnyen l�that�ak. Aur�nk az eg�sz testet k�r�lveszi, de a lejebb tal�lhat� �rtelmez�se a sz�neknek csak a fej k�r�li r�sz�re vonatkozik. A sz�nek lejebb tal�lhat� irodalom szerinti jelent�s�t ezen cikk szerzõje is megerõs�theti. Ha m�r j�l l�tod az Aur�t, magad is ellenõrizheted, ha bizonyos gondolatokra figyelsz mik�zben saj�todat n�zed, vagy megmondod m�s emberek gondolatait Aur�juk figyel�se k�zben. �ltal�ban az embereknek egy vagy k�t domin�ns sz�n (erõs pont) van az Aur�jukban. Ezek a sz�nek (vagy az Aurikus p�rjaik) nagy val�sz�nûs�ggel a kedvenc sz�neik is egyben. A domin�ns sz�nek mellett, az Aura t�kr�zi a gondolatokat, �rzelmeket �s v�gyakat, amik "villan�sok", "felhõk" vagy "l�ngok" form�j�ban jelennek meg �ltal�ban kicsit t�volabb a fejtõl. P�ld�ul egy narancss�rga felvillan�s az Aur�ban azt a gondolatot vagy v�gyat jelzi, hogy az illetõ hatalom �s ir�ny�t�s gyakorl�s�ra v�gyik. A narancs, mint domin�ns sz�n az erõ �s a m�s emberek ir�ny�t�s�ra val� �ltal�nos k�pess�g jele. Gyorsan v�ltoz� "felvillan�sok" gyorsan cik�z� gondolatokra utalnak. Tiszta sz�nek jelent�se az Aur�ban (a sz�v�rv�ny f�nyes, ragyog�, monokromatikus sz�nei) A lila: spiritu�lis gondolatokra utal, sosem erõs pont az Aur�ban. Mind�ssze �tmeneti "felhõk" vagy "l�ngok" form�j�ban jelenik meg. A k�k: kiegyens�lyozott l�tez�s, helyt�ll�s, nyugodt idegrendszer, vagy energia k�ld�se. Ha egy embernek ez a sz�n domin�l az Aur�j�ban, az illetõ nyugodt, kiegyens�lyozott, arra is k�sznek �rzi mag�t, hogy egy barlangban �ljen �s �letben is maradjon. Sz�letett t�l�lõ. A k�k gondolat jelentheti az idegrendszer pihentet�s�t a tudat egyens�ly�nak el�r�s�hez, vagy sz�lhat a t�l�l�srõl is. Az ac�lk�k az eg�sz Aur�t uralhatja, mikor az illetõ energi�t kap vagy k�ld, vagy telepatikus kapcsolatban van. P�ld�ul Michel Desmarquet, a "Thiaoouba Pr�f�cia" c. k�nyv szerzõje gyakran ac�lk�ken sug�roz elõad�sai sor�n, k�l�n�sen amikor a k�z�ns�g k�rd�seire v�laszol. A t�rkiz: lend�letes �s nagyon energikus szem�lyis�gre utal, aki k�pes az �nj�nek kivet�t�s�re �s hat�ssal van m�sokra. Az olyan emberek, akikn�l a t�rkiz erõs pont az Aur�ban k�pesek egyidejûleg t�bb dolgot is csin�lni �s j� szervezõk. Unatkoznak ha arra k�nyszerûlnek, hogy egyszerre csak egy valamire koncentr�ljanak. Az emberek szeretik azokat a fõn�k�ket, akiknek t�rkiz Aur�juk van, mert elmagyar�zz�k c�ljaikat �s k�pesek hatni a csapatukra, ahelyett, hogy csak parancsolgatn�nak. Az ilyen sz�nû gondolat szervez�srõl �s a m�sokra hat�sr�l �rulkodik. A z�ld: nyugalmas, m�rs�klõ energia, term�szetgy�gy�szati k�pess�g. Az emberek, akikn�l a z�ld erõs pont az Aur�ban term�szetgy�gy�szok. Minden ilyen foglalkoz�s� szem�lyn�l jelen kellene lennie ennek a sz�nnek. Min�l domin�nsabb a z�ld, ann�l jobb a gy�gy�t�. Az ilyen emberek szeretnek kert�szkedni �s �rtenek a n�v�nyekhez. Egy z�ldsz�nû, erõs Aur�j� ember jelenl�t�ben lenni nagyon b�k�s �s nyugalmas �rz�s. A z�ld gondolat nyugalmi �llapotot �s gy�gy�t�st jelent. A s�rga: �r�m, szabads�g, k�tõd�s n�lk�lis�g, l�tfontoss�g� erõk felszabad�t�sa vagy szabadon bocs�t�sa. A s�rg�val sug�rz� emberek tele vannak belsõ �r�mmel, nagyon nagylelkûek �s nem k�tõdnek semmihez. A s�rga f�nyudvar a fej k�r�l magas spiritu�lis fejletts�get jelent. A spritu�lis tan�t� ismertetõjele. Senkitõl se fogadj el spiritu�lis tan�t�st, akinek nincsen hasonl� gl�ri�ja. Buddh�n�l �s Krisztusn�l a f�nyudvar eg�szen a karukig terjedt. Manaps�g neh�z olyan embert tal�lni a F�ld�n, akin�l nagyobb mint 1 h�velyk (2,54 cm). A s�rga gl�ria a rendk�v�l akt�v homlokcsakra eredm�nye (amit sok ember l�that a szemin�riumaimon, ahogy ibolyasz�nnel ragyog). A spiritu�lisan fejlett emberek �veken kereszt�l folyamatosan serkentik a homlokcsakr�jukat, mivel mindig erõteljes spiritu�lis gondolataik vannak. Ha ezt a csakr�t k�l�n�sen akt�v �llapotban figyelj�k meg, egy s�rga (az ibolyasz�n Aurikus p�rja) f�nyudvar jelenik meg k�r�l�tte az eg�sz fejet k�r�lv�ve. A s�rga gondolat az �r�m �s megel�ged�s pillanat�t fejezi ki. A narancss�rga: felemelõ �s �rdekfesz�tõ. Inspir�l�. Az erõ jele. K�pess�g �s/vagy v�gy m�sok ir�ny�t�s�ra. Ha a narancssz�n erõs pontt� v�lik, �ltal�ban s�rga gl�ri�val p�rosul, ami azt�n aranysz�nû lesz jel�lve, hogy az illetõ egy nagy spiritu�lis tan�r, aki k�pes egyed�l�ll� k�pess�geinek szeml�ltet�s�re. A narancssz�nû gondolat a hatalom gyakorl�s�val �s m�s emberek ir�ny�t�s�nak v�gy�val kapcsolatos. A piros: materialista gondolatok, gondolatok a fizikai testrõl. Ha t�ls�gosan domin�ns sz�n az Aur�ban, materialista be�ll�totts�g� embert jel�l. A r�zsasz�n (=lila+piros): szeretet. A tiszta r�zsasz�n el�r�s�hez vegy�teni kell a lil�t (a legmagasabb frekvencia, amit �rz�kelni tudunk) a pirossal (a legalacsonyabb). A r�zsasz�n Aura azt jelzi, hogy az illetõ megteremtette a t�k�letes egyens�lyt a spiritu�lis tudatoss�g �s az anyagi l�tez�s k�z�tt. A legfejletebb embereknek nemcsak s�rga gl�ria van a fej�k k�r�l (amely egy �lland�an erõs pont az Aur�jukban) de �ri�si r�zsasz�n Aur�val is rendelkeznek, ami messzire kiterjed. A r�zsasz�n az Aur�ban nagyon ritka dolog a F�ld�n, �s mind�ssze �tmeneti gondolatok form�j�ban jelenik meg, sohasem erõs pontk�nt. A piszkos sz�nek jelent�se (sz�nek, amelyek s�t�tebbnek tûnnek a h�tt�rn�l, �s f�ny�r helyett ink�bb f�stre hasonl�tanak) A barna: felzaklat�, nyugtalan�t�, materialista, spiritu�lisan tagad�. A sz�rke: s�t�t, lehangolt gondolatok; tiszt�ttalan sz�nd�kok, a szem�lyis�g s�t�t oldal�nak jelenl�te. A k�ns�rga/z�ldess�rga (olyan mint a must�r): f�jdalom vagy k�nnyeds�g hi�nya, harag. A feh�r: s�lyos betegs�g, szintetikus behat�s (drogok). Mi�rt is jelent a feh�r sz�n az Aur�ban probl�m�t? Mert a feh�r legink�bb a zajra hasonl�t, nem olyan, mint a harmonikus sz�nt�nusok �sszess�ge (a monokromatikus sz�nek). Lehetetlen a zajt �sszehangolni egy olyan zenekarral, ami harmonikus zen�t j�tszik, enn�lfogva a feh�r Aura az egys�g hi�ny�t jelzi mind testben mind l�lekben. A Term�szet, melynek mi is a r�szei vagyunk, harmonikus. Ez az egys�g k�l�n�ll� rezg�s "t�nusok" vagy harm�nikus frekvenci�k form�j�ban jelenik meg, ahogy azt r�szben a modern quantumfizika is le�rja. N�h�ny �r�val a hal�l be�llta elõtt, az Aura feh�rr� v�lik �s nagyban n�vekszik az intenzit�sa. Figyeld csak meg, hogy a legt�bb k�lt�r�ban a hal�lt FEH�RNEK (nem pedig feket�nek) �br�zolj�k, mert a m�ltban az emberek l�tt�k a feh�r Aur�t a hal�l be�llta elõtt. �gy tûnik, hogy õseink sokkal t�bbet tudtak, mint aminek a beismer�s�re ma hajland�ak vagyunk.

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.