|
 |
Aura |
|
Az asztrltest
Az asztltestet gyakran sszekeverik az Aurval. Az asztrltestnk a LEGFONTOSABB, hallhatatlan rsznk, a tudatunk benne troldik. Az Aurnk rezgse megszûnik fizikai testnk hallval egytt. Az asztrltestnk viszont rk letû: az lettartalma krlberl 10x10 a 22-en v, ami megkzelti az egsz Univerzum letidejt (magyarul elg hossz idõ). Az asztltestnk egy massza, ami krlbell 4x10 a 21-en (4,000,000,000,000,000,000,000) elektront tartalmaz (lsd A Knyvet).
A tudsaink mg csak most fogjk majd felfedezni, hogy az asztrltestnkben lvõ elektronoknak risi memriakapacitsuk van, tovbb olyan informcit s rtelmet tartalmaznak, ami testnk s tudatunk minden funkcijrt felelõs, belertve az sszes gygyulsi folyamatot is. Teht az asztltest vagyunk valjban "mi magunk". Szmtgpes szakszavakkal lve, a testnk a hardver, rzkelõkkel, adkkal, vevõkkel s vezrlõkkel felszerelve, mg az elektronokbl ll asztltest maga a szoftver, memria, adattrol egysg tovbb a tudata, s szabad akarata az irnytnak, aki megmondja, hogy mi legyen.
Fizikai testnk tkletlen, vagy megbetegszik, mivel mg nem fejlesztettk olyan szintre a tudatossgunkat, hogy jobban megptsk s irnytsuk. A vgsõ cl az, hogy kpesek legynk tudatosan irnytani testnk minden sejtjnek a tevkenysgt s mg konkrtabban, kpesek legynk regenerlni (megfiataltani) õket sajt akaratunkkal. Ezen a szinten rkk fiatalok lesznk s csak rajtunk mlik majd, hogy mikor s hogyan szeretnnk megvltoztatni a fizikai testnket. Ezenkvl brmikor eldnthetjk, hogy a fizikai testnkben legynk-e (amire egyfajta eszkzknt van szksgnk, hogy msokon segthessnk) vagy csatlakozzunk a Forrshoz asztrltestnkben tartzkodva. Kpzeld csak el azt az rmt s szrakozst, amit gy elrhetsz. Ez a valsg.
Mindssze 2 dolog van, ami krosthatja az aszrltestben trolt informcit s hatssal lehet elkvetkezendõ ltidõinkre is: a drogok s a hangos zaj.
Ksrletezz asztltested ltsval: Kzeltsd egymshoz mutatujjaidat, gy hogy majdnem rintkezzenek, lehetõleg stt, matt httr elõtt. A fekete httr megfelelõ. Nzz az ujjaid kz s kr, majd vedd szre, hogy a httr az ujjaidhoz kzel vilgosabb. Ennek oka a kkes, tltsz s kiss vilgt fnyudvar ami az asztrltested rsze. Ha sszerinted a kezeidet olyan, mintha egy elektromos ramkrt rvidrezrnl, ami lthatbb teszi az asztrltestet. Ennek formja szorosan kveti a testedt. Nhny embernek az asztrlteste meglehetõsen erõs s vilgos, s legalbb 10mm-rel terjed ki a fizikai testk kr. Jellegzetesen, a 2-4mm tlagosnak szmt egy egszsges fldi ember szmra.
A tudat flptse: A kvetkezõ, magasabb tudatossg szinten az aszrltestnk a sokkal erõsebb s intelligensebb "felsõbb tudathoz" vagy "felsõbb nhez" csatlakozik, amihez a fldn szerzett benyomsaink jutnak, s ami trolja az letrõl letre felgylemlett megrtsnket. Ezt a kapcsolatot orvostudomnyunk is jl dokumentlja. Egy nagyon zajos "alagtrl" van sz, ami egy rendkvl vilgos fnyhez kapcsoldik (a "felsõbb nhez"). Ha meghalunk, asztrltestnk (ami valjban "mi magunk" vagyunk) keresztlmegy rajta s a fny elrsekor eljutunk a tkletes boldogsghoz s a dolgok teljes megrtshez. Ez a fny kapu a "felsõbb n" lnyeghez. Nagyon sok ember, aki a "klinikai hall" llapotba kerlt rszletesen beszmolt mr errõl a kapcsolatrl. Az lmny annyira mly, behat, lenyûgzõ s klnbzõ mindennapi letnktõl, hogy nagyrszt elfelejtjk visszatrsnkkor, akrcsak az lmainkat. sszesen 9 kategrija van a "felsõbb neknek", melyek ahogy haladunk elõre egyre vilgosabbak s erõsebbek mint az elõzõ.
A "felsõbb nek" fnyre s a hozzjuk vezetõ "alagutak" hangjra sok õsi spiritulis rs utal, mint "A Teremts Fnyre s Hangjra". A legkvlbb fizikusaink egyetrtenek abban, hogy Univerzumunkban minden rezgsekbõl ll.
A meditci s a jgagyakorlatok vgsõ clja, hogy mg letnkben tudatosan elrjk a fnyt s boldogsgot (nirvana, samandhi, stb.). Ha a hasonl "magasabb tudatllapotot" tbbszr is kpes vagy elrni leted sorn, mgha csak egy pr msodpercre is, "megvilgosodsz". Olyan dolgokat kezdesz el megrteni, amiket eddig mg soha sem voltl kpes felfogni. Gyakran, miutn kzvetlenl is kapcsolatba lptl "felsõbbrendû neddel", a rgebbi letviteled nem felel meg a szmodra tbb. Ms emberek szoksainak, szertartsainak, letstlusnak kvetse rtelmt veszti, akrcsak az anyagi dolgokhoz val ktõds. Spiritulisan megvilgosulsz.
Spanish: Como ver y LEER el AURA
English: How to see and READ the AURA
Ajnlott olvasmnyok
Dr Tom Chalko legutbbi knyve
Az Aura energijnak megduplzsa | Csakrapl - erõstsd fel Aurdat s REZD a klnbsget
AURA - amit mrhetnk: a Kirlian effektus, lenyûgzõ j tvlatok
Bio-elektrogrfia - az LET fizikjnak felfedezse
Hogyan tanuljuk meg az Asztrlutazst
A Knyv. Ez a civilizcink elmlt 2000 vnek az egyik legfontosabb knyve.
ngygyts - mit kell TUDNOD, hogy csodkat tgy | Fõoldal
| |
|
|
rknaptr
Nem tudod, milyen napon szlettl?
Vlaszd ki az vet, hnapot s a napot:
|
|
|

|

Kapcsold irodalom
Conze, Edward: A buddhizmus rvid trtnete, Budapest: 1999.
Eliade, Mircea: Vallsi hiedelmek s eszmk trtnete 2., Budapest :1995.
Glasenapp, Helmuth: Az t vilgvalls, Budapest: 1975.
Hetnyi Ernõ: Buddhizmus a buddholgia tkrben, Budapest: 1989.
Hetnyi Ernõ: Buddha, Dharma, Sangha, Budapest: 1994.
Krsi Csoma Sndor: Buddha lete s tantsa, Bukarest: 1982.
Kng, Hans - Bechert, Heinz: Prbeszd a buddhizmusrl, Budapest: 1999.
Rawson, Philip: Az indiai civilizci, Budapest: 1983.
Schmidt Jzsef: Buddha lete, tana, egyhza, Budapest: 1995.
Takcs Lszl: A buddhizmus kialakulsa, Budapest: 1984.
Tchy Olivr: Buddha, Budapest: 1986.
Vekerdi Jzsef: Buddha beszdei, Budapest: 1989.
Zago, Marcellino: A buddhizmus, Budapest: 1995
Skilton, Andrew: A buddhizmus rvid trtnete, Corvin Kiad, 1997
Porosz Tibor (ford.): Ltusz sztra, Farkas Lrinc Imre Kiad, 1995
Hamar Imre: Buddha megjelense a vilgban, Balassi Kiad, 2002
Buswell, Robert E.: Encyclopedia of Buddhism, Macmillian 2004
Williams, Paul: Mahayana Buddhism: The Doctrinal Foundations, Routledge, 2009
Tibeti halottasknyv.
|

Kapcsold filmek
A bks harcos tja
Kis Buddha
Szamszra
Tavasz, nyr, sz, tl, tavasz
Dmonok a vilg tetejn
Tibeti halottasknyv
Kundun
Tibeti jgik
Milarepa
Chihiro
Totoro
Saint Oniisan
Tz a h alatt
Ht v Tibetben
|
|

Izgalmas irodalom
Conze, Edward: A buddhizmus rvid trtnete, Budapest: 1999.
Eliade, Mircea: Vallsi hiedelmek s eszmk trtnete 2., Budapest :1995.
Glasenapp, Helmuth: Az t vilgvalls, Budapest: 1975.
Hetnyi Ernõ: Buddhizmus a buddholgia tkrben, Budapest: 1989.
Hetnyi Ernõ: Buddha, Dharma, Sangha, Budapest: 1994.
Krsi Csoma Sndor: Buddha lete s tantsa, Bukarest: 1982.
Kng, Hans - Bechert, Heinz: Prbeszd a buddhizmusrl, Budapest: 1999.
Rawson, Philip: Az indiai civilizci, Budapest: 1983.
Schmidt Jzsef: Buddha lete, tana, egyhza, Budapest: 1995.
Takcs Lszl: A buddhizmus kialakulsa, Budapest: 1984.
Tchy Olivr: Buddha, Budapest: 1986.
Vekerdi Jzsef: Buddha beszdei, Budapest: 1989.
Zago, Marcellino: A buddhizmus, Budapest: 1995
Skilton, Andrew: A buddhizmus rvid trtnete, Corvin Kiad, 1997
Porosz Tibor (ford.): Ltusz sztra, Farkas Lrinc Imre Kiad, 1995
Hamar Imre: Buddha megjelense a vilgban, Balassi Kiad, 2002
Buswell, Robert E.: Encyclopedia of Buddhism, Macmillian 2004
Williams, Paul: Mahayana Buddhism: The Doctrinal Foundations, Routledge, 2009
|
|
|