D�zsa f�le parasztfelkel�s/Jagell� kor

Olyat akartak a f�urak, akinek katonai erej�re t�maszkodva sikeresen v�dekezhettek a t�r�k ellen. �gy esett a v�laszt�s a cseh kir�lyra, Ul�szl�ra, aki a lengyel tr�n v�rom�nyos is volt. Lengyelorsz�g Litv�ni�val, Feh�r-Oroszorsz�ggal, Ukrajn�val �ri�si �llamot alkotott. A lengyel kir�ly, IV. K�zm�r hal�la ut�n J�nos Albert lett a kir�ly. Ul�szl�t olyannak tartott�k, akit a f�urak seg�tenek, ez�rt is emelt�k tr�nra 1490. j�lius�ban. Rendi anarchia II. Ul�szl� (1490-1516) az oligarchia (=kizs�km�nyol�k uralma) megf�kez�s�re nem is gondolt. A b�r�k tett�k kir�lly�, de most �k sem �lltak mellette. A b�r�k magasabb m�lt�s�gok�rt, nagyobb j�vedelmek�rt egym�ssal k�zd�ttek, de �vt�k hatalmukat a k�znemesekkel szemben. A k�znemesek gyakran sz�lltak szembe a b�r�kkal, mert nagyobb r�szt akartak a hatalomb�l. A k�znemesek szemben �lltak a Jagell�kkal �s a Habsburg-bar�t politik�val is. 1505: r�kosi orsz�ggy�l�s. Itt kimondt�k, hogy ha Ul�szl� meghal, csak magyar uralkod�t fognak v�lasztani. Fekete sereg sz�tz�z�sa A b�r�k c�lja a M�ty�s teremtette zsarnoks�g sz�tz�z�sa. A zsoldosok fizet�s�r�l senki sem gondoskodott. Kinizsi vezet�s�vel a t�r�k�k ellen k�ldt�k �ket. Raboltak, ez�rt megsemmis�tett�k �ket, a marad�kot Habsburg Miksa irtotta. Aki nem esett el a harcokban, f�lakasztott�k. Banderi�lis hadrendszer (a b�r�k ir�ny�t�sa alatt �llt). Kir�lyi j�vedelmek sz�thord�sa A p�nz�gyi �s ad�politika kiker�lt a kir�ly kez�b�l. Az �llami bev�telek 60-80 %-kal cs�kkentek. A b�ny�k �s a v�mok j�vedelme f�leg a b�r�k� lett. Szapolyai Istv�n n�dor� az �szaki hat�r v�mja. A hadiad�t tov�bbra is behajtott�k, az uralkod�, hogy p�nzhez jusson, nem egyszer f�isp�ns�gokat bocs�tott �ruba, v�rosokat z�logos�tott el. T�mad�s a jobb�gys�g �s a v�rosok ellen. A gyenge kir�lyi hatalom nem tudta megv�deni a jobb�gys�got a nemesek �nk�ny�t�l (elhurcolhatt�k, no szabad k�lt�z�s). Az �rutermel� nemesek �s az egyh�ziak v�mmentess�get kaptak, �j bels� v�mok seg�ts�g�vel elvett�k a termel�k �rt�kes�thet� f�l�sleg�t. T�rv�nyben tiltott�k meg a parasztok vad�szati jog�t. A mez�v�rosok kiv�lts�gait orsz�ggy�l�si hat�rozatokkal megnyirb�lt�k. A mez�v�rosoknak a lakoss�g sz�ma szerint kellett ad�znia (gabona �s bor kilenced). 1514 elej�n nem nyomorgott a paraszts�g. V�rosi polg�r, esetleg nemes is lehetett bel�le. N�vekv� elkesered�s Zsell�resed�s (a t�gabb �rtelemben vett jobb�gys�g als� r�tege). Az orsz�ggy�l�s korl�tozta a k�lf�lddel val� marhakereskedelmet=> hajt�k munkan�lk�liv� v�ltak. A katon�k k�dorogtak, �s meg�lhet�st kerestek. A hajdani szabad sz�kelyek sz�k�ssel, ill. Fegyveres akci�kkal v�laszoltak az elnyom�sra. Ki�lez�d� ellent�tek a v�rosokban is. M�ramarosban besz�ntett�k a munk�t a jobb�gyok (1492). Nagyszebeni felkel�s (plebejusok): 1513. �h�ns�g, pestisj�rv�ny. A szoci�lis helyzet roml�s�val egyre ink�bb hallgattak a h�borg� szerzetesekre �s de�kokra. Azt hitt�k, hogy a t�r�k Isten b�ntet�se. Bak�cz Tam�s b�boros keresztes hadj�ratot hirdetett a t�r�k ellen (1514). A kir�lyi tan�csban is sokan ellenezt�k, mert f�ltek a fegyveres parasztokt�l. Bak�cz Tam�s (1442-1521). 1511 �sz�n diplom�ciai �t R�m�ba. Jobb�gyb�l M�ty�s titk�ra, egyh�zi �s vil�gi hatalmass�g, az orsz�g egyik leggazdagabb f�ldesura lett. Vatik�ni, teh�t nemzetk�zi m�lt�s�g. II. Gyula p�pa ut�da akart lenni. A b�borosok 1513 m�rcius 11.-�n Giovanni Medicit v�lasztott�k p�p�nak, aki X. Leo volt. A p�pa keresztes hadj�ratot ind�tott a t�r�k�k ellen, �s szervez�s�t Bak�czra b�zta. Keresztes hadj�rat a t�r�k ellen A p�pai bull�t 1514 �prilis 9.-�n hirdett�k ki. Vez�rr� Sz�kely D�zsa Gy�rgy v�lt. 1514 elej�n v�gv�ri tiszt a t�r�k hat�ron. Jutalamat k�rni �pp akkor �rt oda a kir�lyhoz, amikor elkezd�d�tt a toborz�s. B�k�sen, m�jusban m�r � a keresztes had parancsnoka. A nemess�g nagy aggodalommal figyelte a keresztesek gy�lekez�s�t, �s a ny�ri munk�ra hivatkozva nem engedt�k hadba vonulni a parasztokat. D�zsa 10ezernyi emberrel indult, �s a Tisz�nt�lon kereszt�l a t�r�k hadsz�nt�rre vezette embereit. Sokan csatlakoztak hozz�juk. Az egyh�zat, haz�t �s �letet ugyanaz a vesz�ly fenyegeti, teh�t egy csap�ssal meg lehet oldani mindent. Kezdetben a felekl�k z�me a t�r�k ellen fogott fegyvert. M�jusban Bak�cz el�sz�r a toborz�st, majd a hadj�rat fojtat�s�t is megtiltotta, a keresztesek meggy�z�d�s�ben v�ltoz�s k�vetkezett be. Mez�t�rn�l �ssze�tk�z�sbe ker�ltek a nemess�ggel. A t�r�kbar�t urakkal k�zd�ttek. Paraszth�bor� Ny�lt harcban Ap�tfalv�n�l csaptak �ssze el�sz�r. Keresztesek el��rse veres�get szenvedett. M�jus 24.-�n �jjel Nagylakon r�t�rtek a nemesekre �s sz�tugrasztott�k �ket. Cs�ki Mikl�s csan�di p�sp�k�t n�h�ny t�rs�val egy�tt kar�ba h�zt�k. Keresztesek �ld�z�tt b�n�z�kk� v�ltak. II. Ul�szl� hadat szervezett a keresztesek lever�s�re. Ezalatt D�zsa serege t�bb v�rat is elfoglalt (Arad, Cs�lya, Z�dorlak). A pesti �s a hevesi hadak megseg�t�s�re D�zsa Gergely ind�tott hadat. Pesti t�bor j�nius 1.-�n letette a fegyvert. A tehets�ge L�rinc pap visszaverte az urak t�mad�s�t. Had�val Kolozsv�r fel� indult, D�zsa pedik Temesv�r fel�. A v�rat B�thory Istv�n v�dte. Seg�ts�g�rt Szapolyaihoz fordul (B�thory) j�lius 15.-�n. L�rinc papot is legy�zik, meg�getik. Kiv�gz�sek. A paraszth�bor� ut�n az orsz�g az maradt, ami 1514 el�tt volt. Gazdag, de rosszul korm�nyzott �llam, akinek kev�s es�lye maradt a t�r�k meg�ll�t�s�ra.

A moh�csi csata a bossz� t�rv�nybe foglal�sa a paraszth�bor� lever�se ut�n az 1514-es orsz�ggy�l�s (okt�ber) a bossz�t t�rv�nyekben is r�gz�tette. A parasztokt�l megvont�k a szabad k�lt�z�s jog�t, 1 forint ad�, heti 1 nap robot.  Sok papot b�rt�nbe z�rtak. H�rmas k�nyv (Tripartitum): Werb�czy k�sz�tette a kir�ly megb�z�s�b�l.  A nemesi jogok alapt�tele. Alapelve: Az uraknak �s nemeseknek egyenl� szabads�guk van. A vesztes�gekkel �s a megtorl�sokkal a t�r�k elleni v�dekez�s es�lye is romlott. Az urak �s a k�znemesek k�z�tti ellent�teket nem tudt�k megoldani. �jabb t�r�k h�d�t�sok I.(Vad) Szelim (1512-1520) Egyiptom sereg�t gy�zte le,(1516-’17) �s �v� lett a kalifa c�m. Keleten tov�bbi t�r�k h�d�t�sok. II. Ul�szl� hal�la ut�n 9 �ves fia, II. Lajos ker�lt a tr�nra. (1516-1526) Eur�pa I.(T�rv�nyhoz�) Szulejm�n (1520-1566) b�k�t aj�nlott, m�g nem akarta megt�madni Magyarorsz�got. Elutas�tott�k. A Jagell�k csal�di kapcsolatokkal akartak t�mogat�st. (II. Lajos Habsburg M�ri�t; Habsburg Ferdin�nd, pedig Lajos n�v�r�t, Ann�t vette el) Mindenki a Habsburgok ellen. I. Ferenc, a legkereszt�nyibb kir�ly a szult�nnal sz�vetkezett, a p�pa, Velence �s Mil�n� l�trehozta a Habsburg ellenes cognaci (konyak) lig�t 1526 m�jus�ban. A Habsburg er�ket eur�pai ellent�tek k�t�tt�k le. T�r�k t�mad�s 1521.-ben elesett N�ndorfeh�rv�r, Zimony, Szab�cs. A v�gv�rak nem tudt�k meg�ll�tani a t�r�k�ket. Egyh�zi �s vil�gi rendek k�z�tti gy�l�lk�d�s. A k�znemesek f�ggtek az urakt�l, �gy nekik engedelmeskedtek. 1526-ban Szulejm�n serege �tkelt a Dr�v�n. A v�delmet eleinte Tomori P�l �s n�h�ny embere jelentette. Tomori Kisnemesb�l f�lemelked� famili�ris, Szapolyai egyik alvez�re a temesv�ri parasztt�bor feloszlat�sakor. Egyh�zi p�lya. K�pess�gei miatt magas egyh�zi m�lt�s�gokat kap. P�rthoz nem tartozott, le is n�zt�k emiatt. „csuh�s hadfi” Csata �s veres�g Moh�csn�l II. Lajos 1526. j�lius m�sodik fel�ben indult el a tolnai gy�lekez�helyre. Augusztus elej�n �ltal�nos felkel�st hirdetett. (a harcba h�v� v�res kard k�rbehordoz�sa). A jobb�gys�g f�lfegyverz�se. Moh�cs: kir�lyi haditan�cs. 25 ezer f�nyi magyar sereg vez�re Tomori �s Szapolyai lett.(az erd�lyi vajda tes�ja) 1526. aug.29.-�n a magyar sereg hadrendbe �llt Moh�cs alatt. A magyarok k�zpontos�tott neh�z lovasrohammal akart�k kimozd�tani az ellens�get.  A jobbsz�rny kezdetben sikeres volt, de a balsz�rny megfutamodott. Tomori a menek�l�ket terelgetve halt meg. 2 �r�n bel�l d�nt� veres�get szenvedett a magyar sereg. A menek�l� II. Lajos a mocs�rba fulladt. 15 ezren estek el. Szulejm�n nem tudta, hogy meghalt a kir�ly. A f�er�k meg�rkezt�vel bevonult Bud�ra, v�gigpuszt�totta a Dun�nt�lt, a Duna-Tisza k�z�t. Okt�ber 12.-�n hagyta el haz�nkat, de az orsz�g d�li kapuj�t hely�rs�gnek hagyta.