Magell�n k�r�lhaj�zza a F�ldet :1519-1522

Maluku-szigetek. legismertebb h�d�t�k Cortez, 1519; Alvarando, 1523;Pizz�ro, 1531)

1521-1600 Nagy fosztogat�sok

Hollandok a XVII. Sz-ra a tenger fuvarosai ,  fosztogat�sok

Kelet-indiai- T�rsas�g Ny.-E-ban, 1600

Erzs�bet kir�lyn� T�rv�nyei: 1597

az egyh�z tekint�lye cs�kkent. XV.-XVI. sz.- ban

A reform�ci� kezdete 1517. okt�ber 31.

wormsi birodalmi gy�l�s 1521

speyeri birodalmi gy�l�s 1529.

Protest�ns fejedelmek sz�vets�get hoztak l�tre, 1531-ben

Habsburg Ferdin�nd k�zrem�k�d�s�vel augsburgi vall�sb�ke. 1555:

M�nczer Tam�s sz�let�se: 1490 k�r�l

M�nczer �sszeesk�v�st sz�tt Magdeburg p�sp�ke ellen. 1513.

M�nczer el�sz�r tal�lkozik Lutherrel1519.-ben

 M. Csehorsz�gba menek�l. Luther a m�hlhauseni �rd�gkapit�nynak nevezi 1521.-ben �t.

A felkel�s 1524.-ben t�rt ki Sv�bf�ld�n 1524.-ben t�rt ki

Frankf�ld: 1525. (lovagok is csatlakoztak)

Evang�likus egyh�z: 1525

K�lvin Franciaorsz�gban, 1509.-ben sz�letett

Kiadja a Kereszt�nyvall�s tan�t�sa 1536.-ban

tridenti zsinat  1545-1563

J�zus T�rsas�ga1540.-ben

Kaszt�liai Izabella �s Arag�niai Ferdin�nd tr�nj�t a Habsburgok �r�k�lt�k. 1516.-ban

Habsburg K�roly ker�lt a tr�nra 1516.-ban 1526-t�l cseh �s magyar kir�ly

Habsburg-h�z 2 �gra szakad (spanyol �s osztr�k �gra) 1526

Spanyolorsz�g Eur�pa vezet� hatalma 1556-1598 k�z�tt

XV. sz v�g�re Franciaorsz�gban is er�s kir�lyi hatalom.

1525: paviai csata   I. Ferenc V. K�roly fogs�g�ba esik.

A XVI. sz k�zep�t�l K�lvin tanai terjedtek.

1590: a spanyol csapatok megsz�llj�k P�rizst (nem �rte el a c�lj�t

A XVI. sz k�zep�n Magyarorsz�got h�d�tott�k a t�r�k�k.

Don juan de Ausztria 1571. okt�ber elej�n spanyol- velencei-p�pai haj�hadat ind�t kelet fel�.  (Ciprus sziget��rt a t�r�kt�l)

N�metalf�l spanyolellene szabads�gharca1556-1609

Spanyolorsz�g („Eur�pa gyarmata”) a XVI.sz v�g�n, XVII.sz. elej�n v�vja harc�t az abszolutizmus ellen

1566 a kis �s k�z�pnemesek, valamint a polg�rok k�rv�nyt ny�jtanak be P�rmai Margitnak

1568. j�nius 5.-�n �szakon parasztfelkel�s

A d�li katolikus tartom�nyok csatlakoznak a harcol� �szakiakhoz (1576).

Katolikus nemess�g megsz�nteti az egy�ttm�k�d�st az �szakiakkal (1579).

1579-ben megk�t�tt�k az utrechti egyezm�nyt

1581-ben kinyilv�n�tott�k f�ggetlens�g�ket  (Hollandok)

1609-ben Spanyolorsz�g k�nytelen fegyversz�netet k�tni.

1636: cs�pl�g�p

VIII. Henrik (1509-1547)

VIII. Henrik 1534.-ben a p�pa ellen fordul

1554: megalakul a Moszkvai T�rsas�g

1562: angol rabszolga-kereskedelem

1588-t�l rabszolgavad�sz telepek a guineai-�b�lben.

I. Erzs�bet (1558-1603

1558.- ban II. F�l�p haj�hadat k�ld Angli�ra

Az els� angol kol�ni�t 1585-ben hozt�k l�tre Virgini�ban

1600-ban megalakul az angol Kelet-indiai T�rsas�g

Bourbon IV. Henrik (1589-1610)

XIII. Lajos (1610-1643)

XIV. Lajos (Napkir�ly -1643-1715

Jean-Baptiste Colbert (1619-1683)

1680-as �vekig jelent�s ter�leteket szerzett Eur�p�ban is (Lille, Strassburg, Elz�sz-Lotaringia egy r�sze).  (Habsburgok)

1688-t�l Anglia �s Hollandia perszon�luni�ja

1560-t�l a nyugati abszol�t monarchi�k f�l�nybe ker�ltek.

30�ves h�bor� (1618-1648)

II. Ferdin�nd (1619-1637)

megvonta 1600-ban a szabad vall�sgyakorl�st a fels�-ausztriai v�rosokt�l. (2. Ferdin�nd)

1617-ben a N�met-r�mai tr�nra II. Ferdin�ndot jel�lt�k,

Ferdin�nd �s Frigyes 1620. november 8.-�n Feh�rhegyn�l meg�tk�z�tt

A h�bor� m�sodik- d�n- szakasza 1625-ben kezd�d�tt (30 �ves h�bor�)

Guszt�v Adolfot (1611-1632)

1631-ben II. Guszt�v partra sz�ll �szak n�met ter�leten => gy�zelemsorozat

1632: L�tzenn�l megegyez�s

1643-ban kritikus helyzet a Habsburgok sz�m�ra

A 30 �ves h�bor� az 1648-ban megk�t�tt vesztf�liai b�k�vel z�rul

Frigyes Vilmos fejedelem (1640-1688)

III. Frigyes (1688-1713

1701-ben a v�laszt�fejedelmi rangot kir�lyi c�mmel cser�lte fel  III. Frigyes

I. Frigyes Vilmos (1713-1740)

spanyol �r�k�s�d�si h�bor�ban (1701-1714

1701-ben II. Frigyessel kihalt a Habsburgok spanyol �ga

1704-ben fordulat �llt be: az angol-osztr�k csapatok H�chstadtn�l sz�tvert�k a francia-bajor sereget.

XIV. Lajos az utrechti k�l�nb�k�ben (1713)

Anglia megtartotta az 1704-ben elfoglalt Gibralt�rt

Angol forradalom (1640-1689)

1.Jakab (1603-1625

I. K�roly (1625-1649)

VI. Edward (1547-1553)

M�ria kir�lyn� (1553-1558

1571: �llamvall�sk�nt elfogadott anglik�n hitvall�s a reform�tus tanok mellett megtartotta a katolikus egyh�z p�sp�ki hierarchi�j�t.

1628: a parlament �sszeh�v�sa, mely azonnal megszavazta a jogok k�rv�ny�t

1640: K�roly �sszeh�vja a parlamentet, hogy a sk�t felkel�s lever�s�re ad�t szavaztasson meg

t�rv�nytelennek nyilv�n�tott�k az �j ad�kat, t�rv�nyt hoztak, hogy a parlament csak a saj�t beleegyez�s�vel oszlathat� fel (1653

�r felkel�s (1641

1642 v�g�n a kir�ly aratott gy�zelmet a parlament hadserege felett

1643-ban a parlamentiek a sk�tokat is megnyert�k a kir�ly elleni harcra

Oliver Cromwell (1599-1658)

1644. j�lius. 2.-a: Marston Moorn�l

1645 j�ni. 14.-�n Naseby

Cromwell 1648-ban Prestonn�l legy�zi a sk�tokat, majd a kir�lyp�rtiakat is

1649 janu�rj�ban hal�lra �t�lik, majd kiv�gzik (1. K�rolyt)

Anglia, Sk�cia, �rorsz�g politikai egys�g lett. 1707-�ta Nagy-Britannia.

1651: haj�z�si t�rv�ny

1652-1654: Hollandok elvesztik a h�bor�t

Cromwell 1653-ban sz�tkergeti a csonka parlamentet

1653 v�g�t�l a tiszti kar a k�zt�rsas�g �letfogytiglani v�dn�k�nek nevezte ki Cromwellt

1658-ban meghal Cromwell

1660-ban a parlament visszah�vja II. K�rolyt (1660-1685).

II. Jakab (1685-1688)

III. Vilmos 1688-1702-ig

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.