H�sv�t-szigetek   2007.01.06. 17:52

H�sv�t szigetek   1722 h�sv�t vas�rnapj�n, egy holland haj� leg�nys�ge v�ratlanul f�ldet pillantott meg a Csendes-�ce�non, a d�lkeleti passz�tszelek �vezet�ben. A szikl�s, bar�ts�gtalan parthoz k�zel�tve Jacob Roggeveen admir�lis meglepetten vette �szre, hogy ameddig csak a szem ell�t, gigantikus szobrok sorakoznak v�gig a part ment�n, h�ttal a tengernek, fej�k�n jellegzetes fejd�sszel. Miut�n kik�t�ttek, az admir�lis r�tal�lt a szigetlak�kra. Sz�nalmas k�r�lm�nyek k�z�tt �ltek, kõszersz�mokat, fegyvereket haszn�ltak, s a n�h�ny kenujuk is kicsi �s �t�tt-kopott volt. Akkor a sziget lakoss�g�t 3000 fõre becs�lt�k. Az angol Cook kapit�ny, a nagy haj�s 50 �vvel k�sõbb jutott el a szigetre. Leg�nys�g�nek egyik tagja, egy hawaii tenger�sz �rtette a szigetlak�k nyelv�t, ugyanis polin�z�l besz�ltek, ak�rcsak õ. A szigetlak�k elmondt�k, hogy õk a szoborfarag�k lesz�rmazottai. Legend�ik szerint 22 ember�ltõvel kor�bban Hota Matua t�rzsfõn�k vezette õket a szigetre. Leteleped�s a H�sv�t-szigeten A r�g�szek �ltal lapit�knak nevezett �j-guineai n�p, a navig�ci� �s a fazekass�g mesterei, Kr. e. 1000 t�j�n �rt�k el a Fidzsi-szigetet, majd hossz�, vesz�lyes �t ut�n a Tonga �s Szamoa szigeteket. Lesz�rmazottaik 400 �vvel k�sõbb m�g keletebbre haj�ztak, hogy "sz�l felett" - ahogy a polin�zek mondj�k - �j f�ldeket keressenek. Tudt�k, hogy a vil�g tele van szigetekkel, s a "sz�l felettiek" minden�tt lakatlanok. Egy szanszkrit sz�veg le�rja a korm�nyos szak�rtelm�t: "Ismeri a csillagok �ll�s�t, s mindig tud t�j�koz�dni." M�sutt ez �ll: "A halak, a madarak, a v�z sz�ne �ltal megk�l�nb�zteti az �ce�n r�gi�it." A lapit�k mindehhez a tud�shoz hozz�adt�k az �raml�sokr�l, a hull�mok alakj�r�l, a felhõk elrendezõd�s�rõl �s az uralkod� szelekrõl szerzett ismereteiket. Erõs, k�tt�rzsû kenuikon sz�llel szemben is tudtak vitorl�zni, �gy hossz� utakat tettek meg t�voli szigetekre. Ez�rt nevezik õket "sok sziget n�p�"-nek, azaz polin�zeknek. Meglehet, hogy Kr. u. 380 k�r�l a Tuamotu-szigetek t�rzsfõn�k�nek kisebbik fia, tal�n csal�di visz�ly ut�n, tengerre sz�llt n�h�ny k�vetõj�vel, �s elhaj�zott kelet fel�. Napokig nem l�ttak m�st, csak a v�gtelen �ce�nt. A sz�llel haladva a vad, nyugati szelek �vezet�be sodr�dtak, messze d�lre, s m�r lemondtak arr�l, hogy valaha is kik�tõt tal�lnak. Fogyt�n volt az �lelm�k, mert n�h�ny csirke kiv�tel�vel minden �llatukat elvesz�tett�k. Ekkor azonban a vihar lecsendesedett, kenuikat �szaki ir�nyba ford�tott�k, �jra r�tal�ltak a d�lkeleti passz�tsz�lre, s egyszerre csak feltûnt az utols� sziget: Te Pito o te Henua, a Vil�g K�ld�ke. �m t�rt�nhetett �gy is, ahogy Thor Heyerdahl norv�g r�g�sz �ll�tja. Szerinte az elsõ telepesek keletrõl, az ink�k elõtti D�l-Amerik�b�l �rkeztek, tutajaikon magukkal hozva az �desburgony�t, a gy�k�nyt, mely nagy bõs�gben terem a H�sv�t-sziget kr�tertavai k�r�l, valamint a kõfarag�s mesters�g�t. Nem tudjuk, mi is az igazs�g… A kõszobrok fel�ll�t�sa A Csendes-�ce�n szigetein �lõ valamennyi n�p k�z�l a H�sv�t-sziget lak�ib�l lettek a leg�gyesebb kõfarag�k. K�r�lbel�l Kr. u. 400-t�l �p�tettek ahukat, kõ s�rboltokat a tengerparton, melyek egyik�t-m�sik�t mesterien megform�lt �s �sszeillesztett nagy, faragott k�vekkel d�sz�tett�k. Az ahu tabu volt mindaddig, am�g a holttestet a madarak, a sz�l �s az idõj�r�s meg nem tiszt�totta, s csak a csontv�z maradt. Ez idõ alatt a halott csal�dja az ahu mellett virrasztott. Ezt k�vetõen �sszegyûlt a t�rzs, a csontokat eltemett�k az ahuban, azut�n pedig nagy �nneps�get tartottak a halott tisztelet�re. Az elõd�k ir�nti tisztelet tov�bbi megnyilv�nul�sak�nt, s hogy a t�rzs bizonys�got tegyen gazdags�g�r�l �s erej�rõl, a szigetlak�k szobrokat faragtak a Rano Raraku hegy puha vulkanikus kõzet�bõl (t�meg�k 6 tonna k�r�li). A szobrok kifarag�sa, sz�ll�t�sa, �s fel�ll�t�sa hatalmas v�llalkoz�s volt. Becsl�sek szerint egy nagy szobor kifarag�sa 30 f�rfinak egy �v�be telhetett. A szobrok fel�ll�t�sa k�tf�lek�ppen t�rt�nhetett, de hogy a val�s�gban hogyan csin�lt�k, nem tudjuk… A legkor�bbi szobrok t�rdeplõ f�rfiakat �br�zolnak. K�sõbb, kb. 1100-t�l egyetlen alak v�lt uralkod�v�, egy stiliz�lt fejû, hossz� f�lû f�rfi figur�ja, test�n - a tetov�l�s jelek�nt - apr�l�kosan kidolgozott mint�kkal. A szobrot az ahut fedõ kõlapon �ll�tott�k fel, ahonnan kagyl�szem�vel vigy�zta a t�rzs h�zait, f�ldjeit. Egyes szak�rtõk v�lem�nye szerint a "Hossz� f�l" annak a jele, hogy abban az idõben telepesek �j csoportja �rkezett a szigetre. A H�sv�t-szigeten 600 �ven �t vir�gzott az �let. Jamszgy�keret, �desburgony�t, ban�nt termesztettek, a hal�szathoz kenukat �p�tettek, �s csirk�t neveltek. A kiv�gott f�b�l sz�p h�zakat emeltek kõalapra, �s n�dtetõvel fedt�k be. A t�rzsfõk egym�ssal versengve �ll�tott�k a szebbn�l szebb, magasabbn�l magasabb szobrokat. Kb. 1500-t�l �j kultusz alakult ki a szigeten; a mad�rember, tal�n Makemake isten, kultusza. A kultusz k�vetõi a Rano Kao kr�tere mellett, a szikl�k k�zt megkapaszkod� kultikus falub�l, Orong�b�l indulva versenyt futottak a tengerpartig, majd �t�sztak a Motu Nui szigetre, hogy megszerezz�k a visszat�rõ kormos cs�rek elsõ toj�sait. A gyõztesk�nt visszat�rõ t�rzs�nek ura lett a vall�si vezetõ egy �vig, akit adom�nyok illettek meg. Orongo k�rny�k�nek h�zait, barlangjait �s szikl�it a Makemake legend�j�t megeleven�tõ farag�sok �s reliefek d�sz�tik. A szertart�sokon �nekelt im�ds�g sz�vegeit rongorong�nak nevezett fat�bl�kra v�st�k olyan �r�ssal, melyet csak a H�sv�t-sziget lak�i haszn�ltak. A H�sv�t-sziget n�p�nek pusztul�sa A Makemak kultuszt tal�n az 1400 t�j�n �rkezõ �j telepesek honos�tott�k meg a szigeten, �m ezt senki nem tudja biztosan. Az azonban ismert, hogy valamikor 1600 ut�n h�bor� t�rt ki. Mind kevesebb lett az �p�letfa, s ez megnehez�tette az �letet. A megrong�l�dott kenukat nem lehetett p�tolni, j� h�zakat nem lehetett �p�teni. Erdõ n�lk�l lepusztult a termõf�ld, az arat�s elmaradt, �ns�ges idõk k�sz�nt�ttek be. A h�bor�ban foglyul ejtett nõket �s gyermekeket rabtart�ik megett�k. Az ahuk az ellens�g kez�re jutottak, az õs�k k�pm�sait led�nt�tt�k. A legend�k megeml�keznek az eur�pai haj�k megjelen�se elõtt csup�n egy ember�ltõvel lezajlott nagy csat�r�l, melyben a "hossz�f�lûek" legyõzt�k �s lem�sz�rolt�k a "r�vidf�lûeket". E t�rzsek tal�n keletrõl �s nyugatr�l �rkezõ, m�s-m�s kult�r�j� n�pek utols� lesz�rmazottai lehettek, akiket h�bor�ba k�nyszer�tett az erdõk kipusztul�sa �s az �h�ns�g. A nagy ritk�n odat�vedõ eur�pai haj�k besz�mol�i fut� k�pet ny�jtanak a szûnni nem akar� h�bor�skod�sr�l, az �hs�grõl, nyomorr�l. 1838-ban m�r csak kev�s nagy szobor �llt. 1862-ben egy perui rabszolgahaj� minden eg�szs�ges f�rfit �s nõt elsz�ll�tott a perui b�ny�kba, ahol azt�n k�l�nf�le betegs�gekben elpusztultak. A kev�s t�l�lõ himlõvel �s lepr�val t�rt vissza. 1877-ben a sziget n�pess�ge 110 fõt sz�ml�lt… Mivel a H�sv�t-szigeten nem k�sz�ltek �r�sos feljegyz�sek, a sz�jhagyom�ny �s a benne r�gz�tett kult�ra minden hal�lesettel tov�bb hom�lyosult. B�r a szigeten sz�mos, piktogramokkal teler�tt, faragott fat�bl�t tal�ltak, jeleiket eddig m�g nem tudt�k megfejteni. 1888-ban Chile annekt�lta a szigetet. A jobb �lelmiszer, �s orvosi ell�t�s eredm�nyek�nt a H�sv�t-sziget n�pe fennmaradt, hogy l�ssa, szigete a modern vil�g egyik nagy tal�nya lett…

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.