Stonehenge
A vilg leghresebb megalit emlke valaha taln a mai obszervatriumok elõdje volt, s fontos asztronmiai esemnyek elõrejelzsre Szolglt...
Stonehenge erõs mgnesknt vonzza a kvncsi embereket. A hatalmas kõtmbk s krnykk idecsalogatjk a kutatkat, akik megprbljk felderteni a rejtlyt, de az tlagembereket is, akik egyszerûen csak sajt szemkkel szeretnk ltni ezt a varzslatos helyet. Stonehenge mg ma is megmagyarzhatatlan rejtly, pedig mr sok, kivl elme ksrelte meg, hogy feltrja a titkt. Lord Byron a Don Juanban teszi fel a krdst, amely mr sokakat foglalkoztatott.
Az ll kõcsoportot a szszok neveztk el Stonehenge-nek, illetve "Fggõ kvek"-nek, a kzpkori rk pedig az "risok tncnak" hvtk. Inigo Jones, a hres 17. szzadi rgsz, aki Stonehenge-rõl az elsõ tanulmnyt rta, mg gy tartotta, hogy valaha rmai kori templom lehetett. William Stukeley pedig, a 18. szzadi rgisgkutat, mellesleg szabadkõmûves, meg volt gyõzõdve rla, hogy a druidk temploma volt. Csak a 20. szzad rgszei tudtk megllaptani a pontos kort, s ez ltal kzelebb kerltek az igazsghoz. m a vonatkoz tnyanyag mg mindig igen szûks…
A stonehenge-i ptmny
A Stonehenge krl elterlõ wiltshire-i vidken, Dl-Anglia szvben a trtnelem elõtti korokbl sok rom tallhat, Woodhenge, Dutrington Walls, a Cursus s tbb mint 350 srdomb õrzi az itt lt flnomd psztorkzssgek emlkt, akik llatokat tenysztettek, bzt termesztettek, s a Salisbury sksgon imdtk isteneiket. Õk kezdtk el pteni Stonehenge-t Kr. e. 3500 krl…
Richard Atkinson brit rgsz az 1950-es vekben arra a kvetkeztetsre jutott, hogy Stonehenge elõszr egy kr alak tlts volt, rokkal s 56 lyukkal, melyeket ma Aubrey-lyukaknak neveznek. Ezek a kr kerletn helyezkednek el. Az elsõ oszlop a Heel Stone (Sarokkõ) volt, a fldsnc bejratn kvl. A msodikat kb. 200 v mlva lltottk. A ksõbbi ptõk ezeket sszektttk egy prhuzamos tltsek szeglyezte t segtsgvel az Avon folyval. A "sugrt" hossza mintegy 3,2 km. 80 kõtmbt hoztak ide a 320 km-re levõ Prescelly hegysgbõl, Dlnyugat-Walesbõl. Ezeket aztn valsznûleg tutajon szlltottk a walesi partok mentn, majd a msik Avon folyn Bristolba. A szrazfldn grgõk segtsgvel vontattk, fel egszen Stonehenge-ig, ahol kt krben lltottk fel õket. Az Aubrey gdrk s a kzpen elhelyezkedõ masszv kõkrk kztt az n. Y s Z-lyukak kt tovbbi gyûrûje fekszik, amelyeknek taln csillagszati jelentõsgk volt. I. e. 2100 krl 80 kk kvet hoztak a helysznre Walesbõl, melyekbõl kt koncentrikus krt alaktottak ki. Ezeket ksõbb 30 homokkõ monolittal helyettestettk. Ezen a krn bell kt rszleges patkalakzat llt, amelyek kzl a klsõt t homokkõ triliton (kt fggõleges kõ, rajtuk egy vzszintes harmadik), a belsõt 19 faragott kk kõ formzta.
Nhny megalit tmege elri a 26 tonnt, gyhogy ideszlltsuk szak-Wiltshire-bõl, meglehetõsen nagy vllalkozs lehetett. gyesnek, s tallkonynak kellett lennik a kvek fellltinak is. Kt-kt fggõleges oszlop tetejre vatosan kellett rtennik a keresztkvet, gmbcsuklk s eresztkek segtsgvel.
A rgi, lebontott kõtmbket ksõbb a megalitkrn kvl lltotk fel; ezek azok a kis pillrkvek, amelyek szinte eltrplnek a trilithonok mellett. A fõ krn kvl mg tbb gdrt stak ki egy nagyobb sugar kõkr szmra, de ez valamilyen oknl fova mgsem kszlt el. Stonehenge ptsnek a kezdete utn kb. 1500 vvel hajtottk rajta vgre az utols vltoztatst. A sziklakveket jbl elmozdtottk, s a krn bell, a jelenlegi helykn lltottk fel õket. Ezzel egy idõben az Oltrkõ nven ismert zld homokkvet az egyik trilithon el lltottk.
Tekintve, hogy az jkõkori alkotk egyetlen sszerszma a szarvasagancsbl kszlt cskny volt, ptszeti teljestmnyk egszen elkpesztõ…
Mi clbl ptettk Stonehenge-t ?
A gondos tervezs s kivitelezs, valamint a felptsre sznt tbb ezer munkara bizonytja, hogy Stonehenge fontos ltestmny volt.
Az a tny, hogy az ptszeknek ppen a walesi sziklakvek kellettek, azt sugallja, hogy ezek fontos szerepet jtszottak. Egy biztos, nem abbl a clbl kszlt, hogy a krnykbeliek tallkozhelye legyen. De ht akkor mi msrt? Lehetsges funkcijra csak nhny apr jel utal. Nyri napfordul idejn a Nap a Sarokkõ s egy msik kõ kztt kel fel. Elkpzelhetõ, hogy az elsõ Stonehenge arra szolglt, hogy meg hatrozzk õseik maradvnyainak az ltetõ Naphoz viszonytott helyzett e sarkalatos idõpontban ? Az 56 Aubrey lyukban tallt, hamvakat tartalmaz sr arra utal, hogy temetkezsi szertartsokat is vgeztek itt. A lyukak valsznûleg az Alvilg bejratt jelkpeztk.
Stonehenge ptõi nem egyszerû fldmûvesek lehettek. Nincs r kzvetlen bizonytk, de gyessgk s jrtassguk kimagasl tudsrl rulkodik. Lehet, hogy Stonehenge-rõl mg senkinek sem jutott eszbe az igazsg. Vagy taln John Michell brit rnak s ezoterikus kutatnak van igaza, aki szerint Stonehenge egy kozmikus templom, amelyet a zodikus 12 istennek ptettek, s amely õseink Vilgmindensgrõl alkotott elkpzelst jelenti meg.
Stonehenge õrzi a hatalmt
Habr e rejtlyes "templomot" kb. 3000 vvel ezelõtt leromboltk, a romok varzsa nem tûnt tova. A krnyk npe sokig hitt a kvek gygyt erejben, amely mindenfle bntalmat meggygytott. Egy XIV. szzadi kzirat Merlint, a varzslt brzolja, amint knnyedn a helyre emel egy hatalmas kõgerendt.
Geoffrey of Monmouth kzpkori r szerint Stonehenge kõrisait Merlin szlltotta a Salisbury-sksgra…
A druidk
klnleges jelekkel rendelkezõ papi kasztjnak tagjai, 20 ven t kszltek feladatukra, a szent tan elsajttsra. A mgia mestereinek szmtottak, akik kpesek befolysolni a termszetfeletti erõket. Papi funkciik mellett õk irnytottk az igazsgszolgltatst s erõteljesen befolysoltk az uralkod kelta trzsfõk, illetve Britannia, rorszg s Franciaorszg kirlyainak intzkedseit is.
A druida nv kelta nyelven annyit jelent, "a tlgyfa ismerõje"; hveik gyakran sûrû erdõsgekben vgeztk szertartsaikat. Fehr kntskben szmos hadistent s hadistennõt tiszteltek, akiknek az vszakokhoz kapcsold nnepsgeken llat- s emberldozatokat mutattak be.
I. e. az I. szzadban,Julius Caesar rszletesen rt a druidk tevkenysgrõl, klnsen a flelmetes ldozati ritulkrl, amelyek rmletet keltettek a keltk kztt.
A keltk, akiknek hite szerint a llek a fejben lakozik, fltek, hogy a levgott fejet - amely megõrizte az illetõ tudatt - esetleg majd mgikus clokra hasznljk. Tudtk, hogy a druidk levgott fejeket konzervlnak; nhny õsi druida lelõhelyen talltak is zsugortott fejeket…
vszzadokon t Stonehenge-nl gylekeztek a falusiak, s az utbbi 80 vben a modern druidk, akiknek egybknt semmi kzk sincs az egykori kelta papokhoz (!!!), itt nnepeltk a nyri napfordult, fesztivlokat is tartottak tbb ezer rsztvevõvel, mgnem 1985-ben a hatsg betiltotta a rendezvnyt, hogy megvja a kveket s a krnyket a pusztulstl…
Gerald Hawkins amerikai asztronmus komputerrel prblta megfejteni a kõcsoportok titkt. Arra a kvetkeztetsre jutott, hogy Stonehenge olyan megfigyelõlloms lehetett, ahonnan az gbolton lezajl esemnyeket nyomon kvethettk, egy trtnelem elõtti "komputer", csillagszati naptr vagy csillagszati szmolgp volt, mivel a kvek elrendezse a jelek szerint kzvetlen kapcsolatban ll a Nap, a Hold s a bolygk mozgsval, illetve szntelenl vltoz konstellciikkal.. Ktsgtelen, hogy az "obszervatrium" elrendezse nagyon clszerû s pontos. Õseink mintha birtokban lettek volna mindama tudsnak, melyet a modern kor felfedezõi a maguknak vallanak. gy tûnik, az volt a cljuk, hogy, fellltsanak egy naptrt, s brzoljk az gitestek mozgst, mind ezt vallsi clbl…
Br szinte minden j feltevs altmaszthat matematikai s statisztikai bizonytkokkal, mindeddig egyetlen elmlet sem oldotta meg Stonehenge rejtlyt