A f�lkagyl� alapveto pontjai         A f�ll gy�gyit� massziroz�n�k technik�ja  �lj�n vagy fek�dj�n k�nyelmesen.  Helyezze jobb kez�nek mutat�ujj�t a jobb f�le megfelel� pontj�ra, bal mutat�ujj�t pedig a bal f�le pontj�ra.  Kil�gz�skor gyakoroljon nyom�st a pontokra enyhe f�jdalom�rzetig. A nyom�st ily m�don ism�telje 30–szor.  Massz�roz�s ut�n pihenjen 10–15 percig.      A l�gz�s a szok�sos ritmusban t�rt�nik. Minden kil�gz�sn�l a mutat�ujjukkal, egyidej�leg mindk�t f�lkagyl�n, nyomja meg a felt�ntetett pontot. A nyom�s er�ss�ge olyan legyen, hogy �n k�nny�, „kellemes” f�jdalom�rzetet v�ltson ki. Bel�gz�skor nem kell nyom�st gyakorolni a pontokra.    Egysz�val, kil�gz�s – nyom�s, bel�gz�s – engedje fel az ujjait. Ezt ism�telje meg 30-szor egym�s ut�n. Amennyiben a massz�roz�s alatt t�bb pontot k�v�n haszn�lni, akkor minden pontot k�l�n-k�l�n, egym�s ut�n 30-szor nyomjon meg.    Utan sz�ks�g van 15-20 perces pihen�re. Aludni lehet, de olvasni, besz�lgetni, tv-t n�zni nem aj�nlatos. Ugyanis ez a „gy�gy�t�” v�ltoz�sok ideje.   Hagyan keletkezett az akupressz�ra?     L�tezik egy legenda, miszerint sok-sok �vvel ezel�tt egy k�nai parasztembert �lland� fejf�j�sok k�noztak �s egy alkalommal sz�ntogat�s k�zben az ek�t v�letlen�l elejtette �s az a nagy l�bujj�t meg�t�tte. A l�bujj�ban �rzett f�jdalom nem sok�ig tartott, de l�ss csod�t, ezzel a f�jdalommal egy�tt megsz�nt a fejf�j�sa is! Mikor m�snap a fejf�j�s �jra jelentkezett, m�r sz�nt sz�nd�kkal ejtette az ek�t a nagy l�bujj�ra �s a f�jdalom �jra megsz�nt. Ezek ut�n a faluban mindenki �gy csillap�totta a fejf�j�s�t, hogy valamit a nagyl�bujj�ra ejtett. �gy kezd�d�tt a gy�gy�t� pontokr�l sz�l� tan�t�s �s mint ut�bb kider�lt, ezek a pontok a f�lkagyl�n is megtal�lhat�k.     Az �zsiai orsz�gokban �gy csillap�tott�k a f�jdalmat, hogy a f�l bizonyos r�szeit bemetszett�k. Poul Nogier francia orvos �zsiai kiv�ndorl�kkal dolgozva, felfigyelt ezekre a bemetsz�sekre �s rendszerbe foglalta azokat. �gy 1957-ben Eur�p�ban megjelent az els� aurikuloter�pi�s atlasz.     Ezen m�dszert Erich Buss doktor fejlesztette tov�bb. Miut�n hat�konys�g�t kardiol�giai, endokrinol�giai �s m�s oszt�lyokon v�gzett eredm�nyek t�masztott�k al�, szerz�i jogk�nt bejegyz�sre ker�lt. Megtan�tva ennek haszn�lat�ra minden �rdekl�d�t, Buss doktorral egy�tt v�rosr�l-v�rosra j�rva 1980-1990-ig mintegy 30.000 p�cienst siker�lt megtan�tani e m�dszer haszn�lat�ra.     Kis t�relem �s kitart�s ut�n �n is elsaj�t�thatja ezt az egyszer�, de hat�kony �nkezel�si m�dot. „Gy�gyszert�ri” (endokrin, gyullad�scs�kkent�) pont Minden emberi szervezet k�pes el��ll�tani a sz�m�ra sz�ks�ges gy�gyszert. Amikor megbetegsz�nk, a bels� „gy�gyszert�runk” olyan anyagokat �ll�t el�, amire a szervezet�nknek a gy�gyul�shoz sz�ks�ge van �s elk�ldi azokat a megfelel� helyre. Ezt �nszab�lyoz�snak nevezz�k. Amikor ez a szerkezet �ram� pontoss�ggal m�k�dik, akkor semmilyen k�ls� seg�ts�gre nincs sz�ks�g, de amikor ebbe az �nszab�lyoz�si mechanizmusba hiba cs�szik, akkor k�ls�leg bevitt gy�gyszereket kell ig�nybe venni. Sok estben azonban nem szintetikus gy�gyszerekre, csak ennek a mechanizmusnak a serkent�s�re van sz�ks�g �s az el�rt eredm�ny ugyanaz lesz. Ezt a laborat�riumot a szervezet�nkben az endokrin szervek – a hipof�zis, a hasny�lmirigy, a pajzsmirigy, a mell�kves�k, a n�kn�l a petef�szkek, a f�rfiakn�l a prosztata – k�pviselik. �k a felel�sek a szervezet�nk sz�m�ra sz�ks�ges gy�gyszerek el��ll�t�s��rt.     A f�lkagyl�n tal�lhat� pontok egyik�nek massz�roz�s�val ez a folyamat normaliz�l�dik. Ez�rt nevezt�k el - „gy�gyszert�ri” pontnak. Ahogy ez a rajzon is l�tszik, ez a pont a f�l el�ls� r�sz�n, a k�ls� hall�j�rat el�tt, az �gynevezett f�lcsapban helyezkedik el.     Ennek a pontnak a massz�roz�sa minden betegs�gben indokolt, mivel gyullad�scs�kkent�, antiallergikus �s anyagcsere szab�lyz� tulajdons�gokkal b�r. A vegetat�v idegrendszer pontjai    Az agyk�regb�l minden szerv�nk fel� az idegsz�lak sokas�ga �gaz�dik. Ez a bels� csatorn�kon, �gymond „interneten”, a vegetat�v idegrendszeren kereszt�l halad �t. A latin sz�b�l ford�tott „vegetat�v” – „n�v�nyi eredet�”-t jelent.      Ha �n egy falevelet a napsugarakkal �tvil�g�t, l�that�v� v�lnak benne, mint a p�kh�l�, bizonyos erek. �gy van ez a mi szervezet�nkben is. P�kh�l�szer�en sz�vi �t test�nket a perif�ri�s vegetat�v idegrendszer.     Ez�rt a megbeteged�snek nem az anyagcserezavar, a megf�z�s vagy valamilyen v�rus az okoz�ja, hanem az �nszab�lyoz�s mechanizmus�ban t�rt�n� hiba, amit a vegetat�v idegrendszer ir�ny�t. Mivel ez a rendszer a felel�s a megbeteged�seink�rt, �gy a gy�gyul�sunk�rt is, amire, mint a p�kh�l� sz�lain kereszt�l, a megfelel� pont massz�roz�s�val tudunk hatni. Hogy hol tal�lhat� ez a pont, az �br�zol�sb�l bizony�ra kider�l. A massz�roz�s pedig ugyan�gy t�rt�nik, mint a t�bbi pontn�l. Ennek a pontnak a massz�roz�s�val megsz�ntethet� az erek, a h�rg�k, a b�lrendszer, az epe- �s h�gyvezet�kek, a m�h g�rcs�s �sszeh�z�d�sai. Ezt a pontot ezerf�le megbeteged�sben haszn�lhatja, de f�leg az �rfalak izomt�nus�nak rendelleness�g�n�l, magas �s alacsony v�rnyom�s, szab�lytalan sz�vver�s, sz�kreked�s, asztma, vesek�vess�g, klimax eset�ben.     A pontra val� r�hat�s a koszor�serek sima izomzat�nak az ellazul�s�hoz vezet �s �gy gy�gy�t� hat�s� lehet a sz�vszorul�s, ritmuszavar, infarktusos �llapotokban.     Az �rfalak sima izomzat�nak az ellaz�t�s�val a v�rnyom�s is cs�kken. A hat�s azonban nem az egy-k�tszeri alkalommal, hanem h�rom-n�gy h�ten �t v�gzett rendszeres massz�roz�s ut�n figyelhet� meg.     A pont massz�roz�s�val nem csak ellaz�tjuk, hanem normaliz�ljuk az �rfalak �sszeh�z�d�si k�szs�g�t, ez�rt haszn�lhat� magas �s alacsony v�rnyom�s, valamint vissz�rt�gulat eset�ben is.     Az asztma – a h�rg�k sima izomzat�nak g�rcs�s �ssze-h�z�d�sa. A g�rcshajlam cs�kkent�se a vegetat�v idegrendszeren kereszt�l azt eredm�nyezi, hogy a rohamok enyh�bb lefoly�s�ak lesznek, k�nnyebb esetekben ak�r meg is sz�nhetnek.     Vesek�vess�g eset�ben, amikor nem is a k�, hanem csak egy kis homok t�vozik a h�gyvezet�ken kereszt�l, annak g�rcs�s �sszeh�z�d�s�t eredm�nyezi �s olyan f�jdalommal j�r, amit�l a plafonra lehetne m�szni.     Vagy volt-e olyan, hogy egy keny�rmorzsa cs�szott f�lre a tork�ban? Az ilyenkor jelentkez� er�s k�h�g�s arr�l tan�skodik, hogy egy picinyke morzsa is a g�ge g�rcs�s �sszeh�z�d�s�t eredm�nyezheti.     Ugyanezek a folyamatok j�tsz�dnak le a h�gyvezet�kekben a homok, vagy k� �r�l�sekor �s ha a g�rcs�s �sszeh�z�d�st cs�kkenteni tudja, akkor az �r�t�s nem j�r akkora f�jdalommal.     A vegetat�v idegrendszeri ponttal normaliz�lhat� az epeh�lyag munk�ja, megel�zhet� a pang�s, majd az epek� kialakul�sa, de gyors�that�k az epeh�lyag �s hasny�lmirigy gyullad�s gy�gyul�s�nak folyamatai is.     A b�lgyullad�s szint�n az izomt�nus rendellenes m�k�d�s�t eredm�nyezi, csak ez esetben a vastagb�lben. Ilyenkor is sz�m�thatunk ennek a pontnak a j�t�kony hat�s�ra.     A vegetat�v idegrendszeri pont haszn�lhat� s�rg�ss�gi esetekben is. Ha tan�i annak, hogy valaki a sz�v�hez kap, elvesz�ti az eszm�let�t, valamilyen rohama lesz, �gy b�tran kezdj�k el massz�rozni mutat�ujjaikkal a vegetat�v idegrendszer pontot, mindk�t f�lkagyl�n. Fontos tudni, hogy a massz�roz�snak nincsenek ellenjavallatai. Ez�rt, ha nincs is szakir�ny� k�pes�t�s�k, aminek a seg�ts�g�vel meg�llap�that� lenne, hogy az illet� mi�rt vesztette el az eszm�let�t, vagy egy�ltal�n eszm�letveszt�s-e, amit �szleltek, vagy epilepszi�s roham cukorbetegekn�l k�ma, nem tudnak �rtani, de seg�teni ann�l ink�bb. A bajbajutott l�gz�s�re figyeljenek, de ha az nem �szlelhet�, �gy a massz�roz�st a saj�t l�gz�s�k ritmus�ban v�gezz�k. N�ha k�t perces massz�roz�s  is elegend�, hogy az akut rohamot meg�ll�tsa. Az agy pontja             Az akupressz�ra �ltal�ban a pszichoszomatikus rendelleness�gek eset�ben javallott. Ezek k�z� azon testi „nyavaly�ink" tartoznak, amelyek kialakul�sa az agyk�reghez kapcsol�dik �s a gy�gyul�s �rdek�ben az agy pontj�t is massz�roznunk kell. Az agyk�reg a szab�lyoz�ja minden folyamatnak, ami a szervezetben t�rt�nik. Ebb�l k�vetkezik, hogy ezt a pontot ne csak akkor haszn�ljuk, ha fejf�j�sunk van, de minden m�s esetben is. Massz�roz�s�val a pszich�s egyens�lyt �ll�tjuk be �s megsz�nik az ingerl�kenys�g, a depresszi�, javul a k�z�rzet�nk �s az eml�kez�k�szs�g�nk, normaliz�l�dik az alv�s, megsz�nik a fejf�j�s. Ennek a pontnak a massz�roz�s�val a szervezet meger�s�ti az �nszab�lyz� mechanizmust �s a tov�bbiakban az eg�szs�g fenntart�s�nak �rdek�ben nem lesz sz�ks�g az �n�k seg�ts�g�re.         Ez a pont haszn�lhat� a pszich�s betegs�gek eset�ben is. T�vol �ll t�lem az a k�nnyelm� kijelent�s, hogy csak ennek a pontnak a haszn�lata megsz�nteti a komoly pszich�s betegs�geket, de lefoly�sukban viszont enyh�theti �ket. P�ld�ul, az egyik skizofr�n p�ciensem, akin�l a betegs�g klasszikus lefoly�s� volt, vagyis �lland�an �t becsm�rl�, haragos hangokat (hallucin�ci�kat) hallott �s ezek a hangok parancsoltak neki ostoba dolgokat �s f�lt nem megfogadni a „tan�csaikat”, �t kezel�s ut�n, amikor is ezt a pontot massz�roztuk, a hangok m�r nem voltak annyira parancsol�ak �s � nem f�lt t�l�k. Azok a k�nyszergondolatok, amik naponta jelentkeztek �s �ngyilkoss�gra k�sztett�k, szint�n elmaradtak.         Az agyk�reg pontj�nak a massz�roz�sa k�pes megsz�ntetni a fejf�j�st �s minden m�s jelleg� f�jdalmat. P�ld�ul, a f�lkagyl�n vannak olyan pontok, amiket fogf�j�s eset�n kell haszn�lni. A fog�szati r�szlegekben v�gzett tapasztalataim azt mutatj�k, hogy az agy pontj�t massz�rozva nem csak a fogf�j�s sz�nik meg, de a f�lelem is, amit a f�r�g�p m�k�d�s�nek hallat�n �rez az ember.         A fogorvosokkal v�gzett k�z�s munka sor�n �n el�sz�r megmassz�roztam a f�lkagyl�n l�v� pontokat, majd a p�ciens �t�lt a fogorvosi sz�kbe. Azonban �rdekes dolog t�rt�nt. Az �ltalam v�gzett „�rz�stelen�t�s” hat�s�ra a f�jdalmas fog diagnosztiz�l�sa neh�zs�gekbe �tk�z�tt, mivel az nem reag�lt a kopogtat�sokra �s m�s ingerekre. Ez�rt v�ltoztattunk a munka st�lus�n. El�sz�r a p�ciens a fogorvoshoz ment, hogy az a diagnosztikai vizsg�latot elv�gezze, majd hozz�m „�rz�stelen�t�s” c�lj�b�l �s �jra vissza a fogorvosi sz�kbe. A f�r� hangj�ra pedig �gy reag�ltak, mint egy elektromos fogkef�re.        „�desany�mn�l haszn�ltam a pontot, amikor f�jt a sz�ve �s a f�jdalom megsz�nt. Aznap magamnak is elv�geztem a massz�roz�st �s nagyon k�nnyen elaludtam, pedig aznap egy horror filmet n�ztem lefekv�s el�tt.” N.N.         „ Az eg�sz munkanap folyam�n, a f�lkagyl�n l�v� pontoknak k�sz�nhet�en siker�lt visszatartani a negat�v �rzelmi kit�r�seket. A munkab�r�som, napi h�t �rai alv�s ut�n l�nyegesen n�tt, pedig kor�bban f�radtabban �bredtem, mint amikor lefek�dtem” I. A., 39 �ves igazgat�.     Ez a h�rom pont – a „gy�gyszert�ri” pont, ami az idegrendszerre �s az agyra gyakorol hat�st, a legfontosabbak k�z� tartozik a f�lkagyl�n l�v� pontok sor�ban. Csak ennek a pontoknak a massz�roz�s�val sok kellemetlen �rz�st�l �s probl�m�t�l megszabadulhat, mivel a folyamatok szab�lyoz�sa nem az egyes szervekben, hanem a szervezet eg�sz�ben t�rt�nik.     A sorrend – el�sz�r 30 nyom�s (minden kil�gz�sn�l egyszer nyomni, k�nny�, kellemes f�jdalom�rzetig) az endokrin, azt k�vet�en a vegetat�v idegrendszer, majd az agy pontjaira.         A sz�v �s a t�d� pontja     A f�lkagyl� legm�lyebb pontj�n helyezkedik el. Annak �rdek�ben, hogy megtal�ljuk ezt a pontot, mutat�ujjunkkal keress�k meg a k�ls� hall�j�ratot, majd cs�sztassuk el az ujjunkat 1 cm-rel a tark� ir�ny�ba. Erre a pontra is, ugyan�gy, mint a t�bbire a mutat�ujjunkkal kell nyom�st gyakorolni.     Tulajdonk�ppen nem is egy, hanem k�t pontr�l van itt sz�, de annyira k�zel vannak egym�shoz, hogy a ujjunk egyszerre mindkett�re nyom�st gyakorol. A sz�v �s t�d� a szervezetben is egym�s k�zel�ben tal�lhat� �pp ez�rt a pontok sem lehetnek t�vol egym�st�l. A k�t pont egyidej� massz�roz�sa, mint kor�bban m�r eml�tettem, semmilyen �rtalommal nem j�r. Ha a sz�v pontj�t v�lasszuk ki c�lul �s v�letlen�l a t�d� pontj�t is �rintj�k, az nem fog reag�lni, viszont, ha ott is van egy kis probl�ma, akkor a massz�roz�s a t�d�re is j� hat�ssal lesz.     Ezt a pontot sz�vszorul�s infarktus, sz�vritmus zavar, �rrendszeri izomt�nus rendelleness�g a sz�v fejl�d�si rendelleness�ge, magas v�rnyom�s, h�rghurut, t�d� gyullad�s, asztma eset�ben haszn�lja. a cigaretta f�stje ir�nt fizikai undort produk�lva. Annak, aki le akar szokni a doh�nyz�sr�l, ez a k�t pont nagy seg�ts�get jelent   A gyomor �s a b�lrendszer pontja     K�nny� megtal�lni. Amennyiben a sz�v pontj�n elhelyezked� ujjunkat kb. 1 cm-rel feljebb toljuk, �gy �rezni fogunk egy lapos porcszer�s�get. Ebben a porcban van egy kis bem�lyed�s, bar�zda. Itt tal�lhat� h�t a gyomor-b�lrendszer fels� szakasza.     Ahogyan azt az elnevez�sb�l is k�nny� kital�lni, ezt a pontot akkor massz�rozza, ha gyomor ny�lkah�rtya, epeh�lyag �s hasny�lmirigy gyullad�sa, sz�kreked�se, m�jbetegs�ge, stb., em�szt�rendszeri probl�m�ja ad�dik. Der�k pontja, nyak pontja     A f�lkagyl� olyan, mint az anyam�hben fekv� magzat. Ahol az embri� feje helyezkedik el - ott tal�lhat� az agy pontja, ahol a sz�ve - ott a f�lkagyl�n is a sz�v pontj�t tal�lj�k meg, s.t.b. A rajzon kijel�lt porcra vet�thet� ki az eg�sz gerincoszlop. A nyaki szakasz pontja az agy pontja mellett, a der�k szakasz pontja pedig az embri� der�kcsigoly�inak vet�let�ben tal�lhat�.     Ezeket a pontokat akkor massz�rozza, ha a csigolyatestek meszesed�s�r�l, lumb�g�r�l, bordak�zi idegbecs�p�d�sr�l, gerincf�jdalomr�l vagy s�r�l�sr�l, fesz�lt h�tizmokr�l van sz�.   Szexu�lis pont    „N�tt a potenci�m. A tegnap esti massz�roz�s ut�n m�sf�l �ra alatt h�rom nemi aktusunk volt” �rja a 43 �ves Viktor.     Ha nem hiszi el neki, akkor pr�b�lja ki! Csak arr�l ne feledkezzen meg, hogy a n�k a f�l�kkel „szeretnek” �s a f�l nemcsak a massz�roz�s t�rgy�t k�pez� testr�sz. A l�t�s�rt felel�s pont     Van egy legenda arr�l, hogy mit is kell tenni ahhoz, hogy l�t�sunk m�g id�s korban is olyan legyen, mint az �les szem� sas�. A vad�szok ezt �gy oldott�k meg, hogy a f�lcimp�jukat �tlyukasztott�k. Term�szetesen nem voltak j�rtasok a keleti gy�gym�dokban, az�rt tett�k ezt, mert a tapasztalataikra hagyatkoztak.     Rosszabbod� l�t�seset�n azonban nem felt�tlen�l kell �tlyukasztani a f�lcimp�t, el�g, ha naponta p�r alkalommal megmassz�rozzuk a l�t�s�rt felel�s pontot �s speci�lis szemtorn�t v�gz�nk. Stresszold� pont     Ez a pont egy h�romsz�g alak� g�d�rben helyezkedik el a f�lkagyl� fels� r�sz�n. M�rs�keli a szervezetet �rt stressz hat�s�ra kiv�ltott reakci�j�t. �pp ez�rt nyugtat� �s az �jszakai �r�kban altat� hat�st tan�s�t. Oldja a f�lelmet, f�bi�kat, g�rcs�ket. Haszn�lata neur�zisok, stresszhelyzet, pszich�s probl�m�k eset�ben javasolt.     A stresszold� pont �s az agy pontjai t�k�letesen kieg�sz�tik egym�st. Al�t�massza ezt az is, hogy p�r �vvel ezel�tt, egy �tperces interj� alkalm�val a tv n�z�inek bemutattam e k�t pont massz�roz�s�t. Ez �gy l�tszik elegend�nek bizonyult sok n�z� sz�m�ra, mert a visszajelz�sekb�l az der�lt ki, hogy k�vetv�n a tan�csaimat, minden probl�ma n�lk�l el tudtak aludni.     J�magam is haszn�ltam ezt a k�t pontot a rep�l�g�p felsz�ll�sa el�tt, mivel aerof�bi�m (magass�gt�l val� f�lelem) volt. Most ugyan m�r nem haszn�lom �ket, mivel nincs r� sz�ks�gem. Meggy�gyultam.     Mit kell h�t cselekedi, ha sz�ks�g van arra, hogy nem p�r perc, de p�r m�sodperc alatt megnyugodjanak?   Stresszold� „garnit�ra”     L�pjen ki a konfliktushelyzetb�l.     Er�sen, f�jdalom�rzetig nyomja meg mutat�ujjaival mindk�t f�lkagyl�n egyidej�leg a stresszold� pontot. (K�zben ne feledkezzen meg arr�l, hogy a saj�t f�l�t �s nem a haragos��t nyomkodja).     Szabadon l�legezzen, de minden kil�gz�s ut�n pr�b�lja meg egy kis id�re visszatartani a l�gv�telt.     Mag�ban mondj� ki b�tran, hogy mit gondol a haragos�r�l, nem foglalkozva azzal, hogy esetleg nem �pp a mindennapokban haszn�latos szavakkal illeti.     Ha ezek ut�n is �gy �rzi, hogy nem nyugodott meg m�g kell�k�ppen, akkor massz�rozza meg az agy pontj�t.     Kil�pni a konfliktus helyzetb�l annyit jelent, hogy a s�rt�sre val� tekintet n�lk�l - ami a besz�lget�s alkalm�val elhangzott - fel�lkerekedni, m�ghozz� �gy, hogy nem bizonygatni a saj�t igazunkat. �t lehet menni egy m�sik helyis�gbe, ha ez otthon t�rt�nt, vagy fak�pn�l hagyni a vitatkoz�t, amennyiben ez az utc�n fordulna el�.     Ha a stresszold� pontot el�g er�sen nyomja, akkor a pontra val� reakci� hamar jelentkezik. A kil�gz�s ut�n visszatartott leveg�v�tel, mivel n�veli a sz�ng�zok koncentr�ci�j�t a v�rben, �nmag�ban is nyugtat� hat�ssal b�r. Viszont, ha az �nt �rt s�rt�st nem reag�lja le, akkor az megmarad. Felh�v�som pedig, nem tr�g�r szavak haszn�lat�ra, hanem �pp arra ir�nyult, hogy le tudja reag�lni a s�rt�st, de semmik�ppen sem a haragos jelenl�t�ben, hanem n�lk�le. Miben is seg�t ez?     Elkezd�nk k�telkedni – „…ha nem reag�lok az engem �rt s�rt�sre, megb�nt�sra, akkor megbetegszem, ha reag�lok r�, akkor magam is faragtalan tusk�v� v�lok... „. Ez teljesen olyan, mint a n�pmese, mit tegy�nk h�t, hogy a kecske is j�llakjon �s a k�poszta is megmaradjon?     Minden mese j�l v�gz�dik, mi�rt lenne ez m�sk�pp az �letben?! A titok nyitja, hogy az �nt �rt s�rt�sekre reag�lni kell, hogy kioldja azokat, nehogy tudat alatt „j�” munk�t v�gezzenek, de ezt nem felt�tlen�l a s�rteget� jelenl�t�ben kell cselekedni. Ezt akkor is megteheti, ha az m�r nincs jelen.     Ennek az elvnek az alapj�n n�h�ny jap�n gy�rban, az erre kijel�lt helyeken a vezet�k arc�val felruh�zott b�buk �s gumibotok vannak. Ebben a szob�ban a gy�r b�rmelyik dolgoz�ja, nem csak szavakkal, de gumibotokkal is reag�lhat az �t �rt s�relmekre, amiket a vezet�kt�l szenvedtek el �gy nem �rthat sem mag�nak, sem felettes�nek.     Amikor ennek a m�dszernek az elsaj�t�t�s�ra oktattam az embereket az Afganiszt�nnal szomsz�dos orsz�gokban, egy h�lgy hozott nekem egy �veg m�zet. L�tv�n a meglepet�st az arcomon k�z�lte, hogy ha a stresszold� pont seg�ts�g�vel nem siker�lt volna feloldani az �t �rt stresszt, akkor m�r k�rh�zban lenne. Elmes�lte, hogy a f�rje a szomsz�d megy�be ment el m�z�rt, ahol m�g folytak a harcok. � kiment el� az �llom�sra �s hi�ba v�rta. Nem neh�z elk�pzelni azt az �llapotot, amibe ker�lt. Ann�l is ink�bb, mivel az alapterm�szete is olyan izgul�kony, hogy ha a l�nya a bar�tn�j�n�l id�z�tt kicsit tov�bb, mint ahogyan azt meg�g�rte, akkor hozz� m�r ment�t kellett h�vni, olyan magas lett a v�rnyom�sa.      Esz�be jutottak az �ltalam mutatott pontok �s nagyon er�sen elkezdte nyomkodni mindk�t f�lkagyl�n a stresszold� pontokat �s hazament. Otthon m�r v�rta a f�rje a m�zzel egy�tt, mert mint kider�lt, csak arr�l volt sz�, hogy az �llom�son elker�lt�k egym�st. Milyen gyakran kell elv�gezni a massz�roz�st?    Megel�z�s c�lj�b�l ennek a h�rom pontnak a napi 1 alkalommal t�rt�n�, enyh�bb rosszull�t eset�ben 2-szeri (reggel-este), rossz k�z�rzet eset�ben pedig naponta 3-szori massz�roz�s�t javaslom. Milyen gyakran kell elv�gezni a massz�roz�st?    Megel�z�s c�lj�b�l ennek a h�rom pontnak a napi 1 alkalommal t�rt�n�, enyh�bb rosszull�t eset�ben 2-szeri (reggel-este), rossz k�z�rzet eset�ben pedig naponta 3-szori massz�roz�s�t javaslom.   Lehet-e �rtani a f�lkagyl�n l�v� pontok massz�roz�s�val?     Nem. Ne f�ljen, hogy nem azt a pontot nyomja, vagy nem kell� er�ss�ggel nyomja meg. A szervezet majd v�laszol r�, m�gpedig �gy, hogy ha nem azt a pontot, nem kell� intenzit�ssal nyomkodja, akkor semmif�le reakci�t nem fog �szlelni. �pp �gy, mint egy kulcs, ha a z�rba ill�, kinyitja az ajt�t, ha nem, h�t akkor nem t�rt�nik semmi.                                    A f�lkagyl�n elhelyezked� pontok kombin�ci�s lehet�s�gei     A massz�roz�st mindig azzal a ponttal kezdje, amelyik a probl�m�s szerv�nkkel kapcsolatos, mint pl. a sz�v, der�k, gyomor pontjaival.     Akkor, ha a probl�ma a gyullad�sokkal �s anyagcser�vel kapcsolatos, �gy az endokrin („gy�gyszert�ri”) pontot alkalmazza. Amennyiben �n azt �szleli, hogy a rossz k�z�rzet g�rcs�s �sszeh�z�d�sokkal j�r, akkor az endokrin pont helyett a vegetat�v idegrendszer pontj�t haszn�lja a massz�roz�sn�l. Ne tartson att�l, hogy nincs kell� eg�szs�g�gyi k�pes�t�se annak eld�nt�s�re, hogy melyik pontot massz�rozza els�k�nt, mivel mindkett� haszn�lhat�, szinte minden probl�ma eset�ben. Abban az esetben, ha t�bb mint 1-szer massz�rozza naponta a pontokat, akkor el�sz�r az egyik, majd a k�vetkez� alkalommal a m�sik ponttal kezdje el a massz�roz�st.     Egyszerre h�rom pont massz�roz�s�t javaslom melyek k�z�l az utols� az agy pontja legyen.     P�ld�ul:     Gyomor ny�lkah�rtya gyullad�s, gyomorfek�ly: reggel a gyomor pontja – a vegetat�v idegrendszer pontja – az agy pontja; napk�zben a gyomor pontja – endokrin pont – az agy pontja; este �jra a gyomor pontja – a vegetat�v idegrendszer pontja – az agy pontja.     Der�kf�j�s: reggel a der�k pontja – endokrin pont –az agy pontja; napk�zben a der�k pontja – a vegetat�v idegrendszer pontja – az agy pontja; este �jra a der�k pontja - endokrin pont – az agy pontja.    Sz�vt�j�ki f�jdalom: reggel a sz�v pontja – vegetat�v idegrendszer pontja - az agy pontja; napk�zben a sz�v pontja – endokrin pont – az agy pontja; este �jra a sz�v pontja – a vegetat�v idegrendszer pontja – az agy pontja.     Egy „csokor” betegs�g eset�ben, ha nem tudnak eligazodni, hogy milyen pontot kell massz�rozni a f�lkagyl�n, akkor a h�rom alap pontot javaslom, m�gpedig: az endokrin pontot – a vegetat�v idegrendszer pontj�t – az agy pontj�t.                Van-e ellenjavallat a f�lkagyl�n l�v� pontok ujjal t�rt�n� massz�roz�s�val kapcsolatban?      E k�rd�sben �n Hoang Bao Tau, a Keleti gy�gy�t�ssal foglalkoz� F�iskola professzor�ra, tan�t�mra hagyatkozom, aki azt vallotta, hogy ennek a massz�roz�snak a v�gz�se csak a has�regben jelentkez� �les f�jdalom eset�n tilos, am�g a v�g-leges diagn�zist fel�ll�tj�k.

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.