A nyomat�k vizsg�lat�n�l h�rom f� dolgot vizsg�lhatunk, s kell is n�zn�nk. Ezek pedig a k�vetkez�k:

-Mekkora nyom�er�t fejtet ki a szem�ly �r�s k�zben ?

-Milyen a vonal min�s�ge?

-Egyenletes-e a nyomat�k az eg�sz sz�vegen bel�l, vagy vannak ingadoz�sok?

A nyom�er� illetve a nyom�s meg�t�l�s�nek neh�zs�gei �s lehets�ges m�dszerei:

Az �r�sr�l m�r meg�llap�tottuk, hogy nem m�s, mint egy folyamatos vonal, melyet valamilyen �r�eszk�zzel egy bizonyos fel�letre hozunk l�tre.

Arr�l m�r besz�lt�nk, hogy a vonal, mik�zben kanyarogva halad, s �gy alakul ki a le�rt jel, sz�, sz�veg, t�bbir�ny� mozg�st v�gez. A vonal alapvet� halad�si ir�nya balr�l jobbra t�rt�nik, de ek�zben le �s felfel� tart� vonalakat hoz l�tre �r�eszk�z�nk, s t�rv�nyszer�en, kisebb m�rt�kben visszafel� is kanyarodik .

Az �r�s k�zben az �r�eszk�z a t�rben mozog. Ha belegondolunk azonban ez a mozg�s sem kett�, hanem h�rom dimenzi�s kiterjed�s�, ugyanis �r�sunknak m�lys�ge is van.

Az �r�s m�lys�g�t valamilyen er� hozza l�tre. Az �gy kifejtett er� tulajdonk�ppen az akarat jelz�je, az �leter�t, az egy�n bels� energi�it mutatja, amivel �r�juk rendelkezik.

Az eddig vizsg�lt �r�sjegyek viszonylag k�nnyen meg�t�lhet�ek, illetve m�rhet�ek voltak. Felmer�l a k�rd�s, mi a helyzet a nyomat�kkal, a nyom�ssal. Ezt is meg lehet �t�lni?

Gondolom, amikor ez a k�rd�s felmer�l, t�bben k�tkedve gondolnak erre. R�szben igazuk is lehet.

Hogy ez milyen fontos lehet az �r� szem�ly meg�t�l�s�vel kapcsolatban, azt az is bizony�tja, hogy kor�bban t�bben is foglalkoztak azzal, hogyan is m�rhetn�nk a nyom�er�t.

A nyom�s m�r�s�re egy szerkezetet is alkottak. A Rom�n – B�lint f�le “grafodin” viszonylag egyszer� szerkezet. A ceruz�ban l�v� grafit bels� v�ge egy l�gkamr�val �rintkezik, amelyre aszerint gyakorol kisebb vagy nagyobb nyom�st, ahogy az �r� nyomja a pap�rra a ceruz�t. Egy �raszerkezetet is tartalmaz a m�r�eszk�z, s egy pap�rhengerre egy r�gz�ti nem csak a nyom�s er�ss�g�t, hanem az �r�s sebess�g�t, illetve a ceruza felemelked�s�nek hely�t �s idej�t is.

Ezzel a szerkezettel igen sok k�s�rletet v�geztek, s Rom�nn� ennek nyom�n meg�llap�totta, hogy a nyom�s nem annyira az izomer� nagy�g�t�l f�gg, sokkal ink�bb a k�z izomfesz�lts�g�t�l, ami m�g�tt pedig az indulatok �s az �rzelmek h�z�dnak meg. Ha meg tudjuk �t�lni a nyom�st, akkor teh�t ezekre is tudunk k�vetkeztetni.

Az el�bb eml�tett szerkezetet csak mint t�nyt �s �rdekess�get eml�tettem. Az szinte elk�pzelhetetlen, hogy norm�l k�r�lm�nyek k�z�tt ilyen m�r�seket v�gezz�nk.

Van viszont az �r�s-nyom�s m�r�s�nek egy m�sik egyszer�bb m�dja is, m�gpedig a k�vetkez�:

Ha el�re beindig�zott finomabb, lehet�leg �n. �t�t� g�ppap�rra �runk, melyb�l legal�bb h�t r�teget helyez�nk egym�s f�l�, k�nnyen meg�llap�that�, mekkora az a nyom�er�, mellyel az �r�s l�trej�tt.

Az �r�s befejez�se ut�n a pap�rokat sz�tszedve megn�zz�k h�ny p�ld�nyon l�tszik m�g olvashat�an az �r�s.

-Amennyiben a 2. �s 3. p�ld�nyon l�that� j�l az �r�s, �gy a nyom�s er�ss�ge gyenge

-ha a 4. �s 5. p�ld�nyon m�g j�l l�tszik az �r�s, a nyom�s k�zepes er�ss�g�

-ha m�g a 6. p�ld�nyon is olvashat� , akkor er�s nyom�sr�l besz�l�nk.

A fenti sz�mok a m�solatokra vonatkoznak, s nem vessz�k figyelembe legf�ls� eredeti p�ld�nyt.

Term�szetesen ezt a m�dszert sem mindig tudjuk alkalmazni, hiszen gyakran m�r egy k�sz �r�s ker�l a kez�nkbe, s err�l kell v�lem�nyt mondanunk. A fenti m�dszer arra j�, hogy magunk k�s�rletezgess�nk. Az �gy kapott mint�k mind tapasztalatokhoz juttatnak benn�nket , s bizonyos fok� rutint szerezhet�nk abban, hogy hozz�vet�leges pontoss�ggal meg tudjuk �t�lni a nyom�ser�ss�get.

Van egy harmadik m�dszer is a nyom�s meg�t�l�s�re. Ez tal�n a legegyszer�bb, minden k�r�lm�nyek k�z�tt v�grehajthat� vizsg�lati m�dszer.

Vegy�k kez�nkbe az �r�smint�t, s ford�tsuk meg a lapot. N�zz�k meg, hogy l�that� e a m�sik oldalon kidomborod�s, �tnyom�dott-e a pap�r. Tapogassuk meg a lapot, �rezz�k –e kez�nkkel a nyomat�kot. Amennyiben semmit nem tapasztalunk, biztosak lehet�nk abban, hogy a nyomat�k gyenge.

Ha szemmel is kitapinthat� az �r�snyom �s l�that� is er�sebb nyomat�kr�l van sz�.

Figyelembe kell venn�nk azonban azt is, hogy milyen a pap�r min�s�ge, illetve, hogy milyen �r�eszk�zzel hozt�k l�tre az �r�st.

Az �r�eszk�z �s pap�rv�laszt�s �s em�g�tt rejl� jelent�startalmak vizsg�lata is eml�t�sre �rdemes t�ma lehetne, itt most csak p�r sz�t err�l.

Ha lehets�ges , sok ember sz�vesen v�laszt mag�nak �r�eszk�zt. Vannak akik el�nyben r�szes�tik a ceruz�t, mert puh�bb, mint a toll, k�nnyen siklik az �r�fel�leten, hasonl�an kev�s ellen�ll�st v�lt ki a filctoll is.

B�r �r�eszk�zeink jellegzetes vonalat k�pesek l�trehozni, azt azonban k�nnyen kipr�b�lhatjuk, hogy ugyanaz az �r�eszk�z k�l�nb�z� emberek kez�ben k�l�nb�z� min�s�g� vonalat hozhat l�tre. Mit�l f�gg ez?

Egyr�szt a nyom�er�t�l, de nem csak ett�l, hanem att�l is, hogy hogyan tartjuk az �r�eszk�zt. Min�l mer�legesebben helyezkedik az �r�eszk�z a fel�letre, ann�l �lesebb, v�konyabb vonalat kapunk. �s itt m�r az �r�s egy m�sfajta tulajdons�g�t vizsg�lhatjuk.

A vonal min�s�ge

A vonal min�s�g�t legink�bb nagy�t�val esetleg kis teljes�tm�ny� mikroszk�ppal vizsg�lhatjuk. A 4-15-sz�r�s nagy�t�st�l v�rhatunk j� eredm�nyt. Ezt persze �gy is el�rhetj�k, hogy f�nym�sol�val t�bbsz�r�s nagy�t�st k�sz�t�nk. Ebben az esetben �gyeln�nk kell arra, hogy j� min�s�g� legyen a f�nym�solat, s ne m�dos�thassa az eredm�nyt annak az esetleges hib�ja. El�nye viszont az, hogy b�rmikor el�vehetj�k, tart�san vizsg�lhatjuk, s nem csak a vonal min�s�g�t szeml�lhetj�k, hanem esetlegesen olyan jelens�geket is �szrevehet�nk, amik szabad szemmel elker�ln�k figyelm�nket.
 
 

A fenti k�pek egyazon �r�s k�l�nb�z� m�rt�kben val� felnagy�t�s�t szeml�lhetj�k.

Mit l�tunk, l�thatunk a nagy�tott �r�st szeml�lve?

A vonal min�s�g�t tanulm�nyozhatjuk �gy.

Mit is jelent a vonal min�s�ge? �r�s k�zben a vonalat �r�eszk�zzel hozzuk l�tre. A vonal fest�kszemcs�kb�l �ll, s ezeknek a szemcs�knek az eloszl�sa , s az �gy l�trehozott vonal min�s�ge alapj�n az �r�s lehet:

-m�zolt �s �les

N�zz�k, mit jelentenek a fenti kifejez�sek!

M�zolt az �r�s, ha a nagy�t�st szeml�lve azt tapasztaljuk, hogy a vonal sz�le nagy�t� alatt n�zve egyenetlen
 
 

Az �les �r�sn�l vonal sz�le egyenletes. Term�szetesen nem lehet olyan egyenes, mintha vonalz�val h�zt�k volna. Az alapvet� k�l�nbs�g m�gis l�that�
 
 

19, �les �r�s

A nyomat�k helye

A nyomat�k �r�son bel�li v�ltoz�sa az �r�sk�pb�l a nagy�t�s szemrev�telez�s�vel is meg�llap�that�. Term�szetes ritmus� �r�sn�l a nyomat�ka egy bet�n bel�l is v�ltakozik bizonyos hat�rok k�z�tt. �ltal�ban a lefel� halad� t�rzsvonalakon �rny�kol�sok, a felfel� halad�kon hajsz�lvonalak keletkeznek. Ha a hajsz�lvonalak �s �rny�kvonalak egyenletesen v�ltakoznak, s ez j�l felismerhet�, akkor �lesnek tekinthetj�k az �r�st.
 
 

� r n y � k o l � s o k

�rny�kol�sok �s hajsz�lvonalak

Ha az �r�s nagy�t�sban n�zz�k, azt is meg�llap�thatjuk, hogy a vonalak min�s�ge k�l�nb�z�.

Aszerint , hogy az �r�eszk�z �ltal l�trehozott vonalban a fest�kszemcs�k eloszl�sa milyen, �rdekes megfigyel�seket tehet�nk. Bizonyos esetekben a fest�kszemcs�k teljesen kit�ltik a vonalat , egyes esetekben pedig egyenetlen�l helyezkednek el benne.
 
 

A  fest�kszemcs�k kit�ltik a vonalat
 
 

A fest�kszemcs�k egyenetlen elhelyezked�se
 

A nyomat�k �s m�zolts�g vizsg�lat�t egy�tt �rt�kelj�k, e k�t tulajdons�g egy�ttes vizsg�lata adhat valamif�le �rtelmez�si lehet�s�get.

Ezek a k�vetkez�k:

Nagy nyomat�k� �les �r�s

Az �gy �r� ember kitart�, stabil ember. Sz�v�s a munk�ban �s az �let m�s ter�letein is. Az �sz �s az akarat nagyon fontos a sz�m�ra. Az �tlagosn�l nagyobb energi�kkal rendelkezik, s ezt igen gyakran vit�kban vezeti le.

Ha szab�lytalan �r�sban tal�lkozunk ilyen �r�ssal, akkor hirtelen harag�. Lobban�kony emberrel van dolgunk, ki nemigen uralkodik mag�n. El�fordulhat, hogy �nfej�, makacs �s harcias.

Nagy nyomat�k� m�zolt �r�s

Az ilyen ember szereti a k�nyelmet, , az �lvezeteket.

Ha ez szab�lytalan �r�sban jelenik meg. Szeret term�szet k�zelben lenni, mindig megtal�lja a sz�m�ra �r�met okoz� magatart�st.

Ig�nyli az er�teljes ingereket, s igyekszik �let�t �gy ir�ny�tani, hogy meg is kapja ezeket. Nem hagyja mag�t az �rral sodortatni, nem ernyed le, de �t tudja adni mag�t a benyom�soknak.

Ha ez szab�lytalan �r�sban jelenik meg, kicsapong� t�pus�, akin�l az �szt�n�k er�sebbek, mint a hagyom�nyok tisztelete.

Kis nyomat�k� �les �r�s

�rz�kenys�g, passzivit�s jellemzi az �gy �r� embert.

Er�s �nfegyelme eg�szen az aszketizmusig elmehet.

�rz�keny, passz�v egy�n, nincsenek benne igaz�n nagy hajt�er�k.

Kis nyomat�k� m�zolt �r�s

Nincs nagy dinamika az �gy �r� emberben, de megvan a k�pess�ge arra, hogy az �t �rt �lm�nyeket befogadja. Jelen van n�la az �letigenl�s, de ez egy�ltal�n nem hars�ny.

A nyomat�k vizsg�lat�nak egy harmadik fontos ter�lete annak megfigyel�se

Hogyan oszlik el a nyomat�k egy �r�son bel�l?

A nyomat�k eloszl�sa

Azt m�r eml�tett�k, hogy szab�lyos �r�sn�l a nagyobb nyomat�k a lefel� men� vonalakra esik, m�g a felfel� men� vonalak v�konyabbak.
 
 

Ha �gy �r valaki, akkor � egy kiegyenl�tett energi�j� ember.

Ett�l azonban nagyon sokf�lek�pp elt�rhet�nk .

A legritk�bb esetben fordul el�, hogy egy �r�s teljesen egyenletes nyomat�kkal �r�dik. Az ett�l val� elt�r�snek szint�n sok vari�ci�s lehet�s�ge van. Ezek a k�vetkez�k:

Ha a nyomat�k az �r�snak valamelyik r�sz�n jellemz�en valamelyik z�n�ban jelenik meg er�teljesebben.

Gondoljunk vissza a z�naelm�letre, illetve arra, milyen jelent�sek kapcsolhat�k a z�n�khoz!

- Amennyiben a nyomat�k a fels� z�n�ban er�teljesebb, akkor ez az illet� szellemi ir�nyul�saira h�vja fel a figyelmet.

-A k�z�ps� z�n�ban megjelen� er�teljes nyomat�kkal �r� ember sz�v�s, kitart�, aki sz�m�ra a realit�s a legfontosabb.

�t igaz�b�l legink�bb a k�zzel foghat� val�s�g �rdekli. Az ilyen ember nagy hangs�lyt fektet a gyakorlatra, a konkr�t t�nyked�sek igen fontosak a sz�m�ra. Lehet nagyfok� �nfegyelemmel rendelkez� szem�ly, de el�fordulhat, hogy igen egyoldal�, kev�sb� �rdekl�d�.

- Amennyiben a nyomat�k er�s�d�se f�leg az als� z�n�ra esik, akkor felt�telezhetj�k, hogy az �gy �r� ember sz�m�ra az �szt�n�k, az anyagiak a legfontosabbak.
 
 

�thelyezett nyomat�k

Akkor besz�l�nk �thelyezett nyomat�kr�l, amikor a lefel� halad� vonalak helyett a k�t�vonalak �r�dnak er�teljesebb nyomat�kkal.

Az �gy �r� ember viselked�se nem term�szetes, mint ahogy a vonal k�pz�se sem az, hiszen az �r� ott fejt ki er�t, ellen�ll�st, ahol nem kellene.

Az ilyen ember megj�tssza az �rzelmeket, �rz�seket �s az er�kifejt�st is.

Alakoskodik, sz�nlel. Van benne n�mi er�mutogat�s, szeretn�, ha az er�s embert l�tn�k m�sok benne.
 
 

Indokolatlanul, rendszertelen�l fell�p� nyomat�kv�ltoz�s

/ pulz�l� nyomat�k /

A bels� kiegyens�lyozatlans�g, lelki zavar t�nete lehet.
 
 

A nyomat�k alkalomszer� megnagyobbod�sa

Az a fajta nyomat�kn�veked�s, ami indokolatlanul, egyes helyeken v�ratlanul jelenhet meg.

�rdemes megn�zni, mely szavakban tal�lkozunk vele. A nagyobb nyomat�kkal �rt szavak h�tter�ben val�sz�n�leg �rzelmi indulati okot tal�lunk. Ez lehet pozit�v vagy negat�v hat�s eredm�nye is.

Gondoljunk csak r�, ha valami nagyon fontos, abba t�bb energi�t fektet�nk, jobban odafigyel�nk r�, s el�fordulhat, hogy �r�s k�zben nagyobb nyom�er�vel �rjuk le azt a sz�t. De Freud szerint a meg n�vekedett nyomat�k �pp arra ir�ny�tja a figyelmet, amit az egy�n el akar rejteni.

A sz�vegb�l valamilyen okb�l kiemelked�, kit�n� szavakat tabuszavaknak nevezz�k. Ezek a szavak kiemelkednek a sz�vegb�l. Nem els�sorban nagys�gukn�l fogva, ink�bb azt mondhatjuk, hogy valami miatt odavonzz�k a szem�nket. A felt�n�s okai k�z�tt szerepelhet a nyomat�k v�ltoz�sa, de sok m�s ok is, mint pl. hib�s �r�s, jav�t�s, v�ltoz� d�l�ssz�g, m�retv�ltoz�s…./ Amennyiben ilyen szavakat l�tunk oda kell r� figyelni, milyen �sszef�gg�sbe hozhat� ez az �r� szem�llyel, milyen jelent�seket hordoz, ami sz�munkra is inform�ci� �rt�k� lehet.

A nyomat�k v�ltoz�sa egy –egy apr�bb elemben:

Kezd�vonalban

Az ilyen ember fell�p�s�vel er�t akar mutatni, sug�rozni m�sok fel�. Gyenges�geit nem v�llalja fel, minden k�r�lm�nyek k�z�tt meg akarja tartani a l�tszatot. Hat�rozott fell�p�sre t�rekszik, s �gy gondolja az els� benyom�s nagyon fontos, sokat is ad erre.

V�gvonalban

Ez is egyfajta er�mutogat�st jelent. Kifel� nagyobb er�t szeretne mutatni az �gy �r� ember, mint amekkor�val val�j�ban rendelkezik. Energi�it �sszpontos�tja, kitart a munk�ban, nem engedi, hogy elvesz�tse erej�t.

A lefel� men� vonalak a szok�sosn�l is er�teljesebbek, vastagabbak

Nagyon kem�ny, lelkiekben is er�s , sz�v�s emberr�l van sz�.

Amennyiben ez a fokozott nyomat�k nem tart ki az eg�sz t�rzsvonal hossz�ban, akkor ez ink�bb nekibuzdul�st, majd az er� id� el�tti elfogy�s�t jelenti.
 
 

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.