G�r�g teremt�st�rt�net

...

Prom�theusz

Ott, ahol Pr�teusz, az �sv�z gomolyg� �s szesz�lyes alakot v�lt� t�megei bor�tottak mindent valamikor, az istenek megsz�let�s�vel kialakult a vil�g, �s �r�k t�rv�nyek uralkodtak sz�p rendje felett. Zeusz le�nyai, a H�r�k a t�l ut�n meghozt�k a virul� tavaszt, majd a gy�m�lcshoz� �szt �vr�l �vre, �s nimf�k t�ncoltak a forr�sok k�r�l. ��sz, a r�zs�s-ujj� hajnal jelezte nap mint nap H�liosz �rkez�s�t, �s a Napisten, sz�rnyas parip�it fogva szeker�be, f�lh�gott a tenger habjaib�l az �gboltra. J�tt�re a csillagok a tengerbe vetett�k magukat, csak Ph�szkphorosz a hajnali csillag v�rta be nyugodtan egy helyben �llva a napkelt�t. Az �gbolt m�sik oldal�n gyors lovon suhant tova Szel�n�, a Hold istenn�je, mert ha b�tyja meg�rkezik, neki t�voznia kell. A tenger m�ly�n lakott Poszeid�n feles�g�vel Amphitrit�vel, csak id�nk�nt mer�lt fel, hogy h�rom�g� szigony�val vihart kavarjon, majd elcsit�tsa ism�t a h�borg� vizeket, s a csillog� habok h�t�n ilyenkor N�reusz le�nyai lejtettek v�gig ez�st cipell�j�kkel.

El�gedetten n�zte �ket Zeusz az Ol�mposz �gbe ny�l� cs�cs�r�l.

De m�g nem mutattak be �ldozatokat �s nem �nekeltek himnuszokat az isteneknek,  a vil�gmindens�g sz�ps�ge tan�k n�lk�l maradt, �s a f�ldet nem sz�ntotta fel senki, v�rosok nem �p�ltek, �s a tengert sem j�rt�k be karcs� haj�k, mert nem voltak m�g emberek.

Prom�theusz v�gre a ph�kiszi Panopeusz k�rny�k�n alkalmas anyagot tal�lt, �s Pallasz Ath�n� seg�ts�g�vel abb�l form�lta az els� embereket. Tudatlanok voltak eleinte ezek az emberek, nem sokban k�l�nb�ztek az �llatokt�l, csak gy�ng�bbek, tehetetlenebbek �s v�dtelenebbek voltak a legt�bbn�l. Hom�lyos barlangok m�ly�be h�z�dtak, vagy a f�ldbe �st�k magukat, mint a hangy�k, amit l�ttak, nem �rtett�k, amit hallottak, nem fogt�k fel, �ntudatlanul �lt�k v�gig �let�ket, mint az �lomk�pek. Ett�k, amit v�letlen�l tal�ltak, a j�v�re nem gondoltak, s ha vesz�ly t�madt r�juk - es� �s fagy �s vad�llat -, nem tudtak v�dekezni ellene.

M�r-m�r kipusztul�s fenyegette az emberi fajt�t, amikor Prom�theusz lelopta sz�mukra az �gb�l a t�zet, amely id�ig csak az ol�mposzi istenek tulajdona volt. A t�z seg�ts�g�vel azut�n az emberek megtanult�k a mesters�geket, az anyag megmunk�l�s�t �s a f�mek feldolgoz�s�t, t�gl�t �gettek, �s h�zat �p�tettek, mindenf�le hasznos szersz�mot k�sz�tettek maguknak, s amint munka k�zben fokr�l fokra �gyesedett a kez�k, egyre vil�gosabb lett az �rtelm�k is. A t�z haszn�lata sor�n az emberi �ntudat szikr�ja is fellobbant benn�k, megfigyelt�k az �vszakok v�ltakoz�s�t, �s ahhoz alkalmazkodva m�velt�k a f�ldet. Megismerkedtek a sz�mokkal �s a csillagok vil�g�val, a bet�vet�ssel �s a k�lt�szettel, megtal�lt�k erd�-mez� f�vei k�z�tt az orvoss�got a betegs�gek ellen, megtanult�k, hogy kell szeker�k el� lovat �s haj�ik el� a vitorl�t dagaszt� szeleket fogni. Messze l�v� �jjal �s nyilakkal felfegyverkezve nemcsak v�dekezni tudott az ember, hanem az elejtett vad s�r� bund�j�t is megszerezte mag�nak, v�delm�l a hideg ellen.

Prom�theusz aj�nd�k�nak, a t�znek k�sz�nhette teh�t az ember, hogy kiemelkedett az �llatok sor�b�l, s�t a term�szet m�s er�ivel egy�tt az �llatokat is a maga szolg�lat�ba k�nyszer�thette. M�g arra is megtan�totta Prom�theusz, hogyan lehet madarak r�pt�b�l, az �ldozati �llat beleib�l, �lomk�pekb�l �s m�s el�jelekb�l a j�v�re k�vetkeztetni, de �gyelt r�, hogy senki ne l�ssa meg hal�la napj�t el�re, nehogy rem�ny�t vesz�tse, am�g �l.

Zeusz f�lt�kenyen l�tta, hogy a t�z a haland�k birtok�ba ker�lt. Haragosan megfenyegette Prom�theuszt:

- Iapetosz fia, hi�ba vagy mindenkin�l ravaszabb! Most �r�lsz, hogy engem kij�tszott�l, de m�g megkeser�l�d te is, �s az emberek is megfizetnek �rte! Olyan aj�nd�kot k�ld�k nekik, amit mindny�jan szeretni fognak, �s �szre sem veszik, hogy a saj�t szerencs�tlens�g�ket �lelik benne.

�gy sz�lt �s nevetett az istenek �s az emberek atyja, s meghagyta H�phaisztosznak, a kov�csmesternek, hogy gy�rjon �ssze gyorsan f�ldet v�zzel, �s abb�l form�ljon istenn�kh�z hasonl� sz�ps�ges alakot, Ath�n� pedig tan�tsa asszonyi munk�ra, mesteri sz�v�sre-fon�sra, az aranyos Aphrodit� �nts�n kedvess�get, v�gyat kelt� sz�ps�get a fej�re, m�g Herm�sz l�ssa el mindenf�le csalafintas�ggal. Ezek sz�t fogadtak Zeusznak, hamarosan szem�rmes sz�z alakj�t form�lta ki az agyagb�l a s�nta kov�csisten, Pallas Ath�n� fel�vezte �s kicsinos�totta, Aphrodit� k�s�r�i, a Khariszok �s Peith�, a r�besz�l�s istenn�je, aranyl�ncokat aggattak r�, a sz�p haj� H�r�k tavaszi vir�gb�l font f�z�rrel d�sz�tett�k fel, Herm�sz hazugs�got, cs�b�t� szavakat �s tolvajszok�sokat rejtett a kebl�be, s ugyancsak �, az istenek k�vete adott nevet is neki: Pand�r�nak, "mindenki �ltal megaj�nd�kozottnak" nevezte el, mert az Ol�mposz minden lak�ja aj�nd�kozott neki valamit. S Herm�szre b�zta Zeusz, hogy vigye aj�nd�kba Prom�theusz testv�r�hez, Epim�theuszhoz.

Epim�theuszt j� el�re figyelmeztette Prom�theusz, hogy ne fogadjon el semmit Zeuszt�l, de Epim�theusz megfeledkezett az intelemr�l, befogadta h�z�ba Pand�r�t, az els� asszonyt, s csak mikor m�r ott volt a baj, akkor kapott �szbe.

J�kora agyaghomb�rok �lltak Epim�theusz h�za k�r�l, fel�ben-harmad�ban a f�ldbe s�llyesztve. Az egyikben gabona volt, a m�sikban must vagy olaj, �gy Pand�ra mindent megtal�lt f�rje h�z�n�l, ami csak kellett. Egyetlen homb�rt�l tiltotta Epim�theusz az asszonyt, de hi�ba, mert Pand�ra oldal�t f�rta a k�v�ncsis�g: ugyan mi lehet benne? Egy �vatlan pillanatban leemelte a homb�r fedel�t, h�t a sokf�le baj kirep�lt bel�le az emberek k�z�, akik eddig gond n�lk�l �ltek. Kirep�lt a homb�rb�l a F�rads�g, a Betegs�g, az �regs�g; Pand�ra ijedten csukta vissza a fedelet, de m�r k�s� volt, csak a Rem�ny volt m�r a homb�rban, amikor �jra lez�rult a ny�l�sa. Az�ta kell az embereknek f�rads�gos munk�val keresni�k meg a mindennapi kenyeret, �s az�ta t�ri meg tagjaikat a betegs�g �s az �regs�g.

�gy b�ntette meg Zeusz az embereket, ami�rt elfogadt�k a t�zet Prom�theusz kez�b�l. De kegyetlen�l megb�ntette Prom�theuszt is, h�l�tlanul megfeledkezve arr�l, hogy valamennyi Tit�n k�z�l egyed�l Prom�theusz seg�tette �t Kronosz �s testv�rei ellen. H�vatta H�phaisztoszt, �s megparancsolta neki, hogy a f�ld perem�n, ember nem j�rta pusztas�gban l�ncolja egy szikl�hoz.

H�phaisztosz sz�ve megesett az el�t�lten, m�g azt is hajland� lett volna megbocs�tani, hogy �ppen az � ol�mposzi m�hely�b�l lopta ki Prom�theusz a t�zet a k�r�sz�let� haland�k sz�m�ra, de Zeusz parancs�nak engedelmeskednie kellett. Az alvil�gi Szt�x k�t gyermek�vel, Kratosszal �s Bi�vel, akik mindig k�szen �lltak arra, hogy nyers erej�ket Zeusz akarata al� rendelj�k, a szk�t�k f�ldj�re hurcolta H�phaisztoszt, �s ott megbilincselve, s�lyos p�r�lycsap�sokkal mag�nyosan �ll� szikl�hoz szegezte Prom�theuszt, hogy tagjait se tudja mozd�tani t�bb�, s a szabad �g alatt a ny�ri nap heve, a t�l vihara k�nozza �r�kk�.

A p�r�lycsap�sok felvert�k a pusztas�g csendj�t, de csak �keanosz le�nyai hallott�k meg messzir�l, oda is siettek, hogy r�szvev� sz�val vigasztalj�k elhagyatotts�g�ban a Tit�nt. Prom�theusz sz�rny� k�njai k�z�tt is b�szk�n v�llalta, amit az emberek�rt tett. Elj�tt maga �keanosz is - sasparip�j�t zabla n�lk�l, puszta gondolat�val ir�ny�tva -, �s felaj�nlotta, hogy megszerzi sz�m�ra Zeusz bocs�nat�t, ha megal�zkodik. De Prom�theusz hajthatatlan maradt: �, aki Uranosz, majd Kronosz buk�s�t l�tta m�r, a harmadik istennemzed�k kir�ly�r�l, a zsarnok Zeuszr�l is tud j�slatot.

Csak egyetlen emberi l�ny vet�d�tt Prom�theusz k�njai sz�nhely�re: az argoszi I�, Inakhosz kir�ly szerencs�tlen le�nya, akit Zeusz szerelme �s H�ra f�lt�kenys�ge �z�tt el haz�j�b�l. H�ra papn�je volt I�, s mikor Zeusz beleszeretett, az istenn� teh�nn� v�ltoztatta, �s Gaia fi�ra, az ezerszem� Argoszra b�zta; ez M�k�n� k�zel�ben olajfa t�rzs�hez k�tve �rizte �jjel-nappal �beren, mert ha eg�sz test�t bebor�t� szemei egy r�sz�t le is hunyta, maradt m�g el�g nyitva, hogy szemmel tartsa H�ra haland� vet�lyt�rs�t. Csakhogy Zeusz v�g�l Herm�szt k�ldte le hozz�, ez fuvol�ja b�v�s hangjaival Argosz valamennyi szem�t arra k�nyszer�tette, hogy lecsuk�djanak, s ekkor Herm�sz lefejezte Gaia sz�rnysz�l�tt fi�t, �s eloldotta I� k�tel�k�t. Herm�szt az�ta nevezt�k Argeiphont�sznek, az "Argosz-�l�nek". Argosz ezer szem�t szent madar�nak, a p�v�nak legyez�s fark�ra helyezte H�ra, I�ra pedig b�g�lyt bocs�tott, hogy ne �r�lhessen szabads�g�nak. A b�g�ly �ld�z�be vette, s mint meghajszolt teh�n, a f�l vil�gon sz�guldott kereszt�l a boldogtalan.

D�d�na j�st�lgyei m�r Zeusz hitves�t �dv�z�lt�k benne, de hossz� bolyong�s v�rt m�g re�, bej�rta �szak, Kelet �s D�l messze vid�keit, a b�g�ly minden�tt a nyom�ban volt, �s nem engedett l�bainak pihen�st. Rem�nytelen bolyong�s�ban m�r-m�r esz�t vesztette, �gy r�mlett neki, hogy Argosz j�tt fel �jra az alvil�gb�l, �s �zi �tlen-szomjan �ttalan utakon. Kimer�lten, �hs�gt�l �s szomj�s�gt�l elgy�t�rten �rkezett a szikl�hoz, amelyhez sz�gezve Prom�theusz szenvedett. Prom�theusz el�tt anyja, Themisz t�rta fel a j�v�t, � tudta egyed�l, milyen vesz�lyes t�jakon kell m�g I�nak megfordulnia, a Kauk�zus orm�n kell �thaladnia, a csillagok szomsz�ds�g�ban, az amazonok asszonyn�pe fogja �tbaigaz�tani a Therm�d�n vid�k�n, a Mai�tiszon kereszt�lg�zolva azon a tengerszoroson �t jut el Eur�p�b�l �zsi�ba, amelyet majd r�la fognak Boszporosznak, azaz "Teh�n�tkel�nek" nevezni az emberek. Prom�theusz kioktatta I�t, hogy Kelet fel� haladva vigy�zzon, nehogy a Gorg�k s�t�t orsz�g�ban e borzalmas tekintet� hatty�le�nyok szem�be n�zzen, mert aki ezt teszi, menten k�v� v�lik; ker�lje az alvil�gi r�v k�r�l tany�z� sz�rnyetegeket is, a kutyafej� griffeket �s az egyszem� arimaszposzokat.

- A messzes�gben v�r a f�ld, amelyen az aithiopszok s�t�tb�r� j�mbor n�pe lakik - b�ztatta a szenved� Prom�theusz a szenved� I�t. - Ha el�rted a N�lus v�zes�s�t, haladj m�r b�tran a szent foly� ment�n, a N�lus delt�j�ban �rnek v�get szenved�seid. Ott Zeusz szel�d kez�vel fog meg�rinteni, att�l meggy�gyulsz, �s fiat sz�lsz, Epaphoszt, aki Egyiptom kir�lya lesz, �s a N�lus �ltal �nt�z�tt f�ldet fogja megm�velni. Inn�t t�r vissza �t nemzed�k m�lt�n �tven le�ny ut�dod Argoszba, �s a te ivad�kod lesz a tizenharmadik nemzed�kben az a h�s, aki engem Zeusz akarata ellen�re is megszabad�t.

Megvigasztal�dva folytatta �tj�t a teh�nszarv� le�ny, s minden �gy is t�rt�nt, ahogyan Prom�theusz megj�solta. A N�lus partj�n megsz�letett Zeusz �s I� fia, de H�ra m�g �t is gy�l�lte, �s a Kur�szeket k�rte, hogy elrejts�k. A Kur�szek sz�t fogadtak H�r�nak, de Zeusz ez�rt hal�llal b�ntette �ket, I� pedig fia keres�s�re indult, bej�rta eg�sz Sz�ri�t, �s a b�bloszi kir�ly szolg�lat�ba �llt, a kis kir�lyfit dajk�lta, am�g r� nem tal�lt saj�t elvesztett gyermek�re. Akkor Epaphoszt visszavitte Egyiptomba, az egyiptomi kir�lyhoz ment feles�g�l, s �gy ennek hal�la ut�n Epaphosz lett a kir�ly. Feles�g�l vette a N�lus le�ny�t, Memphiszt, �s az � nev�re alap�tott v�rost. I� is nagy tiszteletben r�szes�lt; az egyiptomiak istenn�j�ket, a teh�n alak� Isziszt l�tt�k benne.

Epaphosz �s Memphisz le�nya volt Lib��, akir�l egy eg�sz orsz�got neveztek el, L�bi�t. Lib��t Poszeid�n, a tenger istene szerette meg, az � ikerfiai voltak Ag�nor �s B�losz. Ag�n�r �s ut�dai F�n�ci�ban uralkodtak, B�losz Egyiptomban maradt, �s Ankhino�t, a N�lus le�ny�t vette feles�g�l; az � ikrei voltak  Aig�ptosz �s Danaosz. Aig�ptosznak �tven fia, Danaosznak �tven le�nya sz�letett.

Aig�ptosz fiai er�nek erej�vel feles�g�l akart�k venni Danaosz le�nyait. Danaosz ekkor Pallasz Ath�n� tan�cs�ra haj�t szerelt fel - mondj�k, hogy ez volt az els� haj� a vil�gon -, �s evvel �thaj�zva a F�ldk�zi-tengeren, Argoszban, �sanyja, I� sz�l�v�ros�ban k�rt a maga �s le�nyai sz�m�ra mened�ket. Pelaszgosz volt akkor Argoszban a kir�ly, �s r�la pelaszgoknak nevezt�k a n�pet, amely felett uralkodott; ezek tiszteletben tartva a mened�kjogot, v�delm�kbe fogadt�k a le�nyokat, akik feh�r gyapj�val koszor�zott lombos �gat - az oltalomkeres�k jelv�ny�t - tartva kez�kben, k�ny�r�gve vett�k k�r�l az istenek olt�rait.

De amikor meg�rkezett Aig�ptosz �tven fia, �s er�szakkal k�vetelte mag�nak Danaosz �tven le�ny�t, hi�ba volt minden ellenkez�s. Danaosz v�g�l is cselhez folyamodott. Felk�sz�tette lakodalomra le�nyait, de titkon egy-egy t�rt adott mindegyiknek, hogy a n�sz�jszak�n �lj�k meg a gy�l�lt v�leg�nyeket. �gy is t�rt�nt, csak H�permn�sztra k�m�lte meg L�nkeusz �let�t, mert ez volt az egyetlen Aig�ptosz fiai k�z�l, aki nem k�nyszer�tette h�zass�gra Danaosz le�ny�t, hanem gy�ng�d tisztelettel k�zeledett hozz�. H�permn�sztra ez�rt megszerette  L�nkeuszt, �s �nk�nt ment hozz� feles�g�l. Evvel azonban atyja haragj�t vonta mag�ra, aki b�r�k el� �ll�totta, azzal v�dolva �t, hogy megszegte az apai parancsot. Ekkor maga Aphrodit� istenn� jelent meg a b�r�k el�tt, hogy megv�dje H�permn�sztr�t.

- Az �g is v�gy�dik a F�ld ut�n, �s szerelem t�lti el a F�ldet is, az � szent n�szukban virul ki a term�szet, amikor az �g es�je a F�ld �l�re hull, ett�l szaporodik a ny�j, �s telik meg a kal�sz, �s �n vagyok az, aki szerelmet �ltetek minden �l�be - jelentette ki Aphrodit�, �s a b�r�k felmentett�k H�permn�sztr�t, mert az istenn� szel�d t�rv�nye el�bbreval� a szigor� apai parancsn�l.

De Aphrodit� t�rv�nye a durva er�szakot elveti, �s csak a gy�ng�d szerelmet igazolja. Argoszt sz�razs�ggal b�ntette Poszeid�n, mert egykor r�gen, amikor a tenger istene m�g H�r�val vet�lkedett a v�ros birtok��rt, Inakhosz a feh�rkar� istenn�nek emelt templomot. Szomj�s�g gy�t�rte Danaoszt, s elk�ldte le�nyait, hogy keressenek forr�svizet a k�rny�ken; ezek elsz�ledtek, s Am�m�n� elvesztette m�r szeme el�l n�v�reit. Forr�st nem tal�lt � sem. Egy szarvas t�nt fel el�tte, Am�m�n� c�lba vette nyil�val, a ny�l c�lt t�vesztett, �s cs�rrenve esett a boz�tba, ahol egy szat�r aludt �ppen. A homlok�n szarvat visel�, kecske l�b� istens�g fel�bredt a zajra, megpillantotta a le�nyt, �s f�ktelen v�ggyal vette �ld�z�be. Riadtan ki�ltott seg�ts�g�rt Am�m�n�, mire hirtelen Poszeid�n jelent meg el�tte, a szat�r elmenek�lt, s a le�ny boldogan fogadta el isteni megment�j�nek a szerelm�t. Poszeid�n akkor fakasztotta haland� szerelmese kedv��rt h�rom�g� szigony�val a tikkadt talajon a b�viz� Lern� forr�st.

Aig�ptosz fiai az�rt b�nh�dtek, mert er�szakkal akart�k Danaosz le�nyait h�zass�gra k�nyszer�teni. De Danaosz le�nyai - a Danaid�k - is meglakoltak hal�luk ut�n, mert a v�leg�nyeket orvul meg�lt�k. Az alvil�gi b�r�k arra �t�lt�k �ket, hogy id�tlen id�kig lyukas hord�ba merjenek vizet. H�permn�sztra �s L�nkeusz viszont mint a h� szerelem mintak�pei �ltek tov�bb az emberek eml�kezet�ben, hal�luk ut�n Zeusz olt�ra mell�, k�z�s s�rba temett�k �ket. Kiv�l� h�s�k sz�rmaztak t�l�k, az � unok�juk volt Akrisziosz, Akrisziosz unok�ja Perszeusz. Perszeusz egyik unok�ja, Amphitr��n feles�g�l vette unokatestv�r�t, Alkm�n�t, az � h�zass�gukb�l sz�letett Iphikl�sz; Alkm�n�nek Zeuszt�l sz�letett fia volt H�rakl�sz: I� ivad�ka  a tizenharmadik nemzed�kben, aki Prom�theuszt megszabad�totta.

De addig m�g sokat kellett szenvednie az emberszeret� Tit�nnak.

Zeusz f�l�be jutott, hogy Prom�theusz valami hom�lyos j�slatot emleget, amely az � uralm�t fenyegette. Elk�ldte h�t Herm�szt, csikarja ki a titkot, de Prom�theusz nem hallgatott a r�besz�l� sz�ra, �s nem rettent meg semmi fenyeget�st�l.

- Ny�ltan besz�lek: minden istent gy�l�l�k, mert rosszal viszonozt�k a j�t, amit tettem vel�k - mondta hajthatatlanul, �s elutas�totta az istenek k�vet�t.

Megremegett erre a f�ld, �s megd�rd�lt az �g, irt�zatos vihar csapkodta a tengert, �s Zeusz vill�ma s�jtott a szikl�ra, amely Prom�theusszal egy�tt a m�lys�gbe zuhant. A s�t�t Tartarosz fogadta mag�ba Prom�theuszt, �s az volt kimondva r�, hogy csak akkor j�het fel �jra a napvil�gra, ha akad egy halhatatlan, aki �nk�nt cser�li fel az �r�k �letet a hal�llal.

M�ltak az �vek, az �vsz�zadok, s t�rt�nt egyszer, hogy H�rakl�sz a f�lig emberi, f�lig l� alak� kentaurokkal keveredve harcba, v�letlen�l �ppen az istenf�l� Kheir�nt tal�lta el a lern�i hidra ep�j�be m�rtott m�rges nyil�val. H�rakl�sz sajn�lkozva h�zta ki a sebb�l a nyilat, �s Kheir�n saj�t gy�gyf�vei k�z�l keresett r� orvoss�got. De a seb gy�gy�thatatlan volt. Barlangj�ba visszah�z�dva, sz�rny� f�jdalmai k�z�tt m�r a hal�lt k�v�nta Kheir�n, de nem tudott meghalni, mert mint Kronosz fia halhatatlan volt. Akkor engedte fel Prom�theuszt az Alvil�gb�l Zeusz, hogy Kheir�nnal cser�ljen.

Visszat�rhetett h�t a napvil�gra Prom�theusz, de szabads�g�t nem nyerte m�g vissza: Herm�sz a Kauk�zus egyik szikl�j�hoz vezette, ahhoz l�ncolta �t H�phaisztosz, Zeusz pedig egy v�rengz� sast rendelt oda, hogy cs�r�vel has�tsa fel Prom�theusz kebl�t, �s napr�l napra meg�jul� m�j�n lakm�rozz�k.

Akkor m�r H�rakl�sz sz�mos sz�rnyetegt�l szerzett b�k�t a vil�gnak, meg�lte t�bbek k�z�tt a nemeai oroszl�nt �s a lern�i hidr�t; mindketten T�ph�n �s Ekhidna gyermekei voltak, ak�rcsak a sas, amelyet Prom�theuszra szabad�tott Zeusz kegyetlen bossz�v�gya. Amikor kalandjai sor�n a Kauk�zushoz �rkezett H�rakl�sz, nem is habozott sok�ig, biztosan c�lz� �j�t felajzotta, nyilat helyezett az idegre, �s a sast lel�tte.

Prom�theusz h�latelt sz�vvel �dv�z�lte, s a gy�l�letes apa kedves fi�nak nevezte H�rakl�szt, de Zeusz h�s gyermeke nem el�gedett meg avval, hogy a sas kegyetlen cs�r�t�l szerzett nyugalmat Prom�theusznak. Vit�ba sz�llt Zeusszal, �s szem�re h�nyta, hogy m�g neki az emberek jav�ra szolg�l� h�stettei�rt az ol�mposzi halhatatlans�got �g�rte meg, az emberek legnagyobb j�tev�j�nek m�g mindig nem oldotta fel bilincseit. Helyesl�en b�lintott Zeusz, mert �r�lt, hogy fia a sas lenyilaz�s�val is gyarap�totta dics�s�g�t, s hozz�j�rult Prom�theusz bilincseinek a feloldoz�s�hoz. Most m�r Prom�theusznak sem volt oka elhallgatni titk�t. Mihelyt szabad volt �jra, el�rulta, hogy N�reusz le�nya, az ez�stcipell�s Thetisz az, akir�l kimondta a V�gzet, hogy apj�n�l kiv�l�bb fi�nak fog �letet adni. Ez�rt Zeusz felhagyott a sz�nd�kkal, hogy Thetisz kez�t megk�rje, sietve a haland� P�leusz kir�lyhoz adta feles�g�l, s a j�slat be is teljesedett, mert Thetisz haland� gyermeke, Akhilleusz, h�rben-dics�s�gben magasan P�leusz f�l� emelkedett.

Ezut�n Prom�theusz bebizony�totta, hogy � az emberek �s az istenek k�z�s j�tev�je. Mert megtan�totta az embereket arra is, hogy a t�z seg�ts�g�vel hogyan kell szobrokat �nteni, s az emberek sorra megteremtett�k az istenalakokat, mindet a saj�t k�pm�sukra, a legszebb f�rfiakhoz �s asszonyokhoz hasonl�ak. Mag�nak Prom�theusznak a szobr�t is elk�sz�tett�k az emberek, �s Pallasz Ath�n� meg H�phaisztosz szobra mellett helyezt�k el. Ath�nban �vr�l �vre Prom�theusz olt�ra el�tt �g� t�zr�l gy�jtott�k meg a f�kly�kat, �s versenyfut�sban vitt�k az �j t�zet a szobr�szok �s a fazekasok m�helyeibe. �s ez a j�mbor szok�s is azt mutatta, hogy Prom�theusz, amikor ellopta a t�zet az istenekt�l, senkit nem r�vid�tett meg vele. Hiszen a t�znek az a term�szete, hogy nem fogy, ak�rh�ny �j l�ngot gy�jtanak meg rajta.

(Trencs�nyi-Waldapfel Imre feldolgoz�sa)

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.