I. FEJEZET

�ltal�nos le�r�s

Miel�tt hozz�fogn�nk az asztr�lis test �s az azzal kapcsolatos jelens�gek r�szletes tanulm�nyoz�s�hoz, hasznos lehet, ha el�bb r�viden k�rvonalazzuk a tanul� el�tt azt a ter�letet, amelyet ismertetni sz�nd�kozunk, hogy �gy megfelel� t�vlati k�pet ny�jtsunk az eg�sz t�rgyr�l �s nagysz�m� r�sz�nek viszonylagos kapcsolatair�l.

R�viden, az ember asztr�lis teste olyan tudathordoz� eszk�z, amely a tiszt�nl�t� sz�m�ra hasonl�t a fizikai testhez, amelyet ragyog� sz�n� aura vesz k�r�l, �s amely a fizikai anyagn�l finomabb t�pus� anyagb�l �ll. Az �rz�sek, a szenved�lyek, a v�gyak �s indulatok fejez�dnek ki benne, �s h�dk�nt vagy k�zvet�t�k�nt m�k�dik a fizikai agy �s az elme k�z�tt. Az ut�bbi egy m�g magasabb tudathordoz� eszk�zben – a ment�lis testben – m�k�dik.

Mik�zben minden ember rendelkezik asztr�lis testtel �s haszn�lja is azt, viszonylag kevesen vannak tudat�ban l�tez�s�nek, vagy k�pesek ir�ny�tani �s benne teljes tudatoss�ggal m�k�dni. Nagyon sok ember eset�ben alig t�bb kezdetleges asztr�lis anyag-t�megn�l, amelynek mozg�sa �s tev�kenys�ge kev�ss� �ll mag�nak az embernek – az �n-nek – az ir�ny�t�sa alatt. M�sokn�l viszont az asztr�lis test j�l kifejl�d�tt �s teljesen szervezett tudathordoz� eszk�z, amelynek megvan a saj�t �lete, �s amely tulajdonos�nak sok �s hasznos k�pess�get biztos�t.

A fizikai test alv�sa alatt egy fejletlen ember az ar�nylag kezdetleges asztr�lis test�ben �lomszer�, hom�lyos �letet �l, amikor pedig fizikai test�ben �jra fel�bred, egy�ltal�n nem, vagy csak alig eml�kezik �lom�let�re.

Egy fejlett embern�l viszont, mialatt a fizikai test �lomba mer�l, az asztr�lis testben tev�keny, �rdekes �s hasznos �let zajlik, �s annak eml�kezet�t bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt le lehet hozni a fizikai agyba. Az ilyen ember �lete megsz�nik a tudat-nappalok �s feled�s-�jszak�k sorozata lenni, ehelyett a megszak�t�s n�lk�li tudatoss�g folytonos �let�v� v�lik, amely a fizikai �s asztr�lis vil�gok vagy s�kok k�z�tt v�ltakozik.

Az egyik legels� dolog, amit az ember az asztr�lis test�ben megtanul, az abban val� utazgat�s, mivel az asztr�lis test k�pes nagy sebess�ggel mozogni, �s az alv� fizikai testt�l nagy t�vols�gokra eljutni. E jelens�g meg�rt�se nagyon sok �gynevezett „okkult” jelens�gre vet f�nyt, mint amilyenek a k�l�nb�z� l�tom�sok, a fizikailag sohasem l�tott helysz�nek ismerete, stb.

Miut�n az asztr�lis test az �rz�sek �s �rzelmek eszk�ze, fel�p�t�s�nek �s m�k�d�sm�dj�nak meg�rt�se nagyon hasznos az emberi l�lek k�l�nb�z� aspektusainak megismer�s�ben, mind egy�nileg, mind egyetemlegesen tekintve azt, �s egy�ttal egyszer� magyar�zatot is ad a modern pszichoanal�zis �ltal felt�rt sok jelens�g mechanizmus�r�l.

Az asztr�lis test szerkezet�nek, term�szet�nek, lehet�s�geinek �s korl�tainak vil�gos meg�rt�se l�nyeges annak az �letnek a meg�rt�s�hez, amelybe az ember fizikai hal�la ut�n l�p �t. A sz�mtalan vall�s k�vet�i �ltal hitt sokf�le „mennyorsz�g”, „pokol”, �s purgat�riumi l�t nyilv�nval�an mind a maga hely�re ker�l, �s �rthet�v� v�lik, amint meg�rtj�k az asztr�lis test �s az asztr�lis vil�g term�szet�t.

Az asztr�lis test tanulm�nyoz�sa seg�ts�g�nkre lesz a sze�nsz-szob�k sok jelens�g�nek, betegs�gek bizonyos pszichikai vagy nem-fizikai gy�gym�djainak meg�rt�s�n�l is. Akiket �rdekel, hogy mit �rt�nk negyedik dimenzi� alatt, szint�n sok, a matematika �s a geometria seg�ts�g�vel megfogalmazott elm�let igazol�s�t fogj�k megtal�lni az asztr�lis vil�g jelens�geinek tanulm�nyoz�sa sor�n, ahogyan azokat a megfigyel�ik le�rt�k.

Az ember asztr�lis test�nek tanulm�nyoz�sa ilyen m�don messzire visz benn�nket, �s rendk�v�l kib�v�ti a kiz�r�lag a fizikai vil�gra �s csak a fizikai �rz�kekre alapozott �letfelfog�st. Amint haladunk el�re, l�tni fogjuk, hogy a fizikai �rz�kek, b�rmilyen felbecs�lhetetlenek legyenek is, semmik�ppen sem jelentik annak hat�r�t, amire az embert a tudathordoz�i meg tudj�k tan�tani azokr�l a vil�gokr�l, amelyekben �l. Az asztr�lis k�pess�gek fel�bred�se funkcion�lis tev�kenys�g�kre egy �j vil�got t�r fel a r�gin bel�l, amikor pedig az ember k�pess� v�lik helyesen olvasni ezen �j vil�g jelent�s�t, a saj�t �let�vel �s az eg�sz term�szettel kapcsolatban olyan sz�lesk�r� r�l�t�sra tesz szert, ahonnan felt�rulnak az emberben rejtve lev�, szinte korl�tlan lehet�s�gek. Ebb�l el�bb vagy ut�bb, de elker�lhetetlen�l megsz�letik a sugallat, majd k�s�bb a megingathatatlan elhat�roz�s, hogy uralja ezeket a vil�gokat �s �nmag�t is, hogy k�zelebb jusson f�ldi rendeltet�s�hez, �s �rtelmes munkat�rs�v� v�ljon annak, amit tal�l�an a fejl�d�s Legfels�bb Akarat�nak neveznek.

Most pedig �tt�r�nk az asztr�lis test �s a vele kapcsolatos nagysz�m� asztr�lis jelens�g r�szletes tanulm�nyoz�s�ra.

II. FEJEZET

Az asztr�lis test �sszet�tele �s szerkezete

Az asztr�lis anyag h�t finoms�gi fokozatban vagy halmaz�llapotban l�tezik, ami megfelel a fizikai anyag h�t oszt�ly�nak, amelyek a szil�rd, foly�kony, l�gnem�, �terikus, �ter feletti, szubatomi �s atomi. Ezen asztr�lis halmaz�llapotok jelz�s�re viszont m�g nem vezettek be elnevez�seket, �s �ltal�ban vagy a fokozat, illetve az als�k sorsz�m�val szokt�k le�rni �gy, hogy a legfinomabb az 1., a legdurv�bb pedig a 7., vagy a megfelel� fizikai halmaz�llapotok neveivel. �gy p�ld�ul besz�l�nk asztr�lis szil�rd anyagr�l, ami a hetedik vagy legals� v�ltozatot jelenti, asztr�lis �teri anyagr�l, amely a legfinomabbt�l sz�m�tva a negyedik, �s �gy tov�bb.

Mivel az asztr�lis sokkal finomabb, mint a fizikai, �thatja azt. Enn�lfogva minden fizikai atom egy asztr�lis anyagb�l �ll� tengerben �szik, amely k�r�lveszi, �s a fizikai anyagban lev� minden h�zagot kit�lt. Term�szetesen j�l ismert dolog, hogy k�t atom m�g a legkem�nyebb anyagban sem �rintkezik egym�ssal, �s k�t egym�s melletti atom k�z�tti t�r a val�s�gban nagys�grendekkel nagyobb, mint maguk az atomok. A hagyom�nyos fizika tudom�nya m�r r�gen felt�telezi a minden ismert anyagot – a legs�r�bb szil�rdt�l kezdve a legritk�bb g�zig – �that� �tert, �s ahogyan ez az �ter teljesen szabadon mozog a legs�r�bb anyag r�szecsk�i k�z�tt, ugyan�gy hatja �t az asztr�lis anyag az �tert, �s mozog t�k�letesen szabadon annak r�szecsk�i k�z�tt. �gy egy asztr�lis vil�gban �l� l�ny elfoglalhatja ugyanazt a t�rr�szt, amelyet egy fizikai vil�gban �l� l�ny elfoglal, noha egyiknek sincs tudom�sa a m�sikr�l, �s semmilyen m�don nem akad�lyozz�k egym�s szabad mozg�s�t. A tanulm�nyoz�nak tiszt�ban kell lennie ezzel az alapvet� elm�lettel, mert ennek vil�gos felfog�sa n�lk�l lehetetlen meg�rtenie az asztr�lis jelens�gek nagy r�sz�t.

A k�lcs�n�s �that�s elve teszi vil�goss� azt, hogy a term�szet k�l�nb�z� birodalmai nem k�l�n�lnek el egym�st�l a t�rben, hanem mindig itt l�teznek k�r�l�tt�nk, ez�rt �rz�kel�s�kh�z �s vizsg�latukhoz nincs sz�ks�g t�rbeli mozg�sra, csak arra, hogy megny�ljanak benn�nk ezek az �rz�kek, amelyek seg�ts�g�vel �szlelhetj�k azokat.

�gy teh�t az asztr�lis vil�g vagy s�k ink�bb a term�szet egy �llapota, mint egyfajta helysz�n.

Meg kell jegyezn�nk, hogy a fizikai atomot nem lehet k�zvetlen�l asztr�lis atomokra felbontani. Ha azt az er�t, amely a (megk�zel�t�leg) 14 milli�rdnyi „koilonban lev� bubor�kot” egy v�gs� fizikai atomban �rv�nyl� mozg�sra k�nyszer�ti, akarat-er�fesz�t�ssel visszanyomjuk az asztr�lis s�k k�sz�b�n t�lra, akkor az atom elt�nik, a „bubor�kok” pedig felszabadulnak. Ugyanez az er�, ami egy magasabb s�kon m�k�dik, nem egyetlen asztr�lis atomon kereszt�l, hanem 49 ilyen atomb�l �ll� csoporton kereszt�l fejez�dik ki.

Hasonl� viszont l�tezik – amelyet a 49-es sz�m fejez ki – b�rmely k�t, egym�ssal szomsz�dos term�szeti s�k atomjai k�z�tt: �gy egy asztr�lis atomban 49⁵, azaz 282 475 249 „bubor�k” van, egy ment�lisban 49⁴ bubor�k, �s �gy tov�bb.

Van okunk hinni, hogy az elektronok asztr�lis atomok. A fizikusok azt �ll�tj�k, hogy a hidrog�n k�miai atomja 700-1000 elektront tartalmaz. Az okkult kutat�s azt �ll�tja, hogy a hidrog�n k�miai atomja 882 asztr�lis atomb�l �ll. Ez lehet v�letlen, azonban nem val�sz�n�.

Meg kell jegyezn�nk, hogy a v�gs� fizikai atom k�tf�le, m�gpedig n�nem� �s h�mnem�. A h�mnem� atomba az er� az asztr�lis vil�gb�l folyik bele, �s azon kereszt�l a fizikai vil�gba �mlik, a n�nem� atomba az er� a fizikai s�k vil�g�b�l �ramlik, �s az atomon kereszt�l az asztr�lis vil�gba folyik, �gy elt�nik a fizikai vil�gb�l.

Az asztr�lis anyag k�l�n�s pontoss�ggal felel meg a fizikai anyagnak, amelyet �that, �s a fizikai anyag minden v�ltozata vonzza a neki megfelel� s�r�s�g� asztr�lis anyagot. �gy a szil�rd fizikai anyagot �thatja az, amit szil�rd asztr�lis anyagnak nevez�nk, a foly�kony asztr�lis – vagyis a hatodik als�k anyaga – a foly�kony fizikait, �s ehhez hasonl� a helyzet a g�znem� �s a n�gy �terikus fokozat� anyaggal is, amelyek mindegyik�t a neki megfelel� fokozat� asztr�lis anyag hatja �t.

Ahogyan sz�ks�gszer�, hogy a fizikai testnek a maga �sszet�tel�ben tartalmaznia kell a fizikai anyagot annak minden halmaz�llapot�ban, teh�t a szil�rd, foly�kony, l�gnem� �s �terikus �llapotban, �ppen olyan elker�lhetetlen�l tartalmaznia kell az asztr�lis testnek is mind a h�t asztr�lis als�k anyag�nak r�szecsk�it, b�r az ar�nyuk term�szetesen nagym�rt�kben k�l�nb�z� lehet.

Mivel az ember asztr�lis teste mind a h�t fokozat� anyagot tartalmazza, �gy lehets�ges, hogy a v�gy mindenf�le v�ltozat�t a legalacsonyabbt�l a legmagasabb rend�ig a legteljesebb m�rt�kben megtapasztalja.

Az asztr�lis anyag saj�tos v�laszad�si t�pusa az, amely k�pess� teszi, hogy az asztr�lis anyag olyan burokk�nt szolg�ljon, amelyben az �n �rz�kel�si tapasztalatokra tehet szert.

Az asztr�lis s�k k�z�ns�ges anyag�n k�v�l – amit a harmadik element�l-birodalomk�nt vagy egyszer�en az asztr�lis s�k element�l-eszenci�jak�nt ismer�nk – ugyancsak nagy mennyis�gben l�p be az ember asztr�lis test�nek �sszet�tel�be �s form�lja ki azt, amit „v�gy-element�lnak” nevez�nk, �s amivel a k�s�bbi fejezetekben b�vebben fogunk foglalkozni.

Az asztr�lis element�l-eszencia az asztr�lis s�k hat als�bb als�kj�nak anyag�b�l �ll, amelyet a H�roms�g M�sodik Szem�ly�b�l sz�rmaz� M�sodik Ki�rad�s �ltet. A legmagasabb vagy atomi als�k asztr�lis anyag�t – amit ugyanaz �ltet – mon�di eszenciak�nt ismerj�k.

Egy fejletlen emberben az asztr�lis test felh�szer�, laz�n szervezett, bizonytalanul k�rvonalazott asztr�lis anyagb�l �ll, amelyben f�k�nt az alacsonyabb anyagfokozatok az uralkod�k, durva, s�t�tsz�n� �s s�r� – gyakran olyan s�r�, hogy a fizikai test k�rvonalai szinte elvesznek benne –, ez�rt alkalmas r�, hogy azokra az ingerekre v�laszoljon, amelyek szenved�lyekkel �s er�s v�gyakkal kapcsolatosak. Nagys�g�t tekintve minden ir�nyban 25-30 cm-nyire terjed a fizikai testen t�l.

Egy �tlagos erk�lcs� �s �rtelm� emberben az asztr�lis test m�r j�val nagyobb, �s a test minden oldal�n mintegy 45 cm-nyire terjed ki, anyaga finomabb min�s�g� �s kiegyens�lyozottabb, a ritk�bb anyagfajt�k jelenl�te az eg�sz testnek bizonyos f�nyt k�lcs�n�z, a k�rvonalai pedig tiszt�k �s hat�rozottak.

Egy spiritu�lisan fejlett ember eset�ben az asztr�lis test m�g nagyobb m�ret�, �s az asztr�lis anyag valamennyi fokozat�nak legfinomabb r�szecsk�ib�l �p�l fel, amelyben a magasabb rend�ek vannak t�ls�lyban.

Az asztr�lis testek sz�neir�l olyan sokat kell besz�ln�nk, hogy ennek a t�m�nak egy k�l�n fejezetet szentel�nk. Itt azonban annyit m�gis elmondhatunk, hogy a fejletlen t�pusokban a sz�nek durv�k �s zavarosak, �s ahogyan az ember �rzelmi, �rtelmi �s spiritu�lis tekintetben fejl�dik, a sz�nek egyre ink�bb f�nyl�kk� v�lnak. A k�z�pkori alkimist�kt�l sz�rmaz� „asztr�lis” elnevez�s „csillog�t” jelent, amivel az asztr�lis anyag ragyog� megjelen�s�t akart�k jelezni.

Amint azt m�r mondtuk, az ember asztr�lis teste nemcsak �thatja a fizikai testet, hanem minden ir�nyban terjedve felh�szer�en k�r�l is veszi azt.

Az asztr�lis test azon r�sz�t, amely a fizikai test hat�rain t�lterjed, �ltal�ban asztr�lis „aur�nak” nevezz�k.

Az er�s �rzelem nagy aur�t jelent. Megeml�thetj�k itt, hogy az aura megn�vekedett m�rete a beavat�s el�felt�tele, �s megl�that�k benne a beavat�shoz sz�ks�ges „tulajdons�gok”. Az aura term�szetes m�don minden beavat�ssal n�vekszik. Azt mondj�k, hogy Buddha aur�ja h�rom m�rf�ld sugar� volt.

Mivel a fizikai test anyaga nagyon er�sen vonzza az asztr�lis test anyag�t, ez�rt az asztr�lis r�szecsk�k t�lnyom� r�sze (mintegy 99%-a) a fizikai test hat�rain bel�l t�m�r�l �ssze, �s csak a fennmarad� 1% t�lti ki a toj�s alak� aura t�bbi r�sz�t �s alak�tja ki az aur�t.

�gy az asztr�lis test k�zponti r�sze pontosan a fizikai test form�j�t �lti fel, val�j�ban nagyon szil�rd �s hat�rozott, �s el�g tiszt�n megk�l�nb�ztethet� a k�rnyez� aur�t�l. �ltal�ban a fizikai test asztr�lis hasonm�s�nak nevezik. Az asztr�lis test azonban csak a k�ls� forma tekintet�ben felel meg pontosan a fizikai testnek, �s ez egy�ltal�n nem jelenti azt, hogy a k�l�nb�z� szervek m�k�d�s�ben b�rmilyen hasonl�s�g lenne, amint ezt majd b�vebben a „Csakr�k” c�m� fejezetben l�tni fogjuk.

Nemcsak az ember fizikai test�nek, hanem minden fizikai dolognak megvan a maga megfelel� �s vele �lland�an t�rsult asztr�lis anyag� �llapota, amelyet nem lehet t�le elv�lasztani m�sk�pp, csak okkult er� jelent�s kifejt�s�vel, �s m�g akkor is csak addig az ideig lehet elv�lasztva tartani, am�g az er�t hat�rozottan ebb�l a c�lb�l alkalmazz�k. M�s szavakkal, minden fizikai t�rgynak megvan a maga asztr�lis hasonm�sa. Mivel azonban az asztr�lis r�szecsk�k egym�s k�z�tt �lland�an, a fizikai folyad�k r�szecsk�ihez hasonl� k�nnyeds�ggel mozognak, ez�rt nincs �lland� �sszekapcsol�d�s egy adott fizikai r�szecske �s azon asztr�lis anyag� mennyis�g k�z�tt, amely egy adott pillanatban annak asztr�lis hasonm�sak�nt jelenik meg.

�ltal�ban egy t�rgy asztr�lis r�sze n�mileg a fizikai r�szen t�lra is kiterjed, �gy a f�meket, k�veket stb. asztr�lis aur�val k�r�lv�ve l�tjuk.

Ha az ember fizikai test�nek valamely r�sz�t elt�vol�tjuk, pl. m�t�ti amput�ci�val, az �l� asztr�lis anyag �sszetartoz�sa sokkal er�sebb, mint a lev�gott fizikai r�szhez val� vonz�d�sa. Ennek k�vetkezt�ben egy v�gtag asztr�lis hasonm�s�t a lev�gott fizikai testr�sszel egy�tt nem lehet elvinni. Minthogy az asztr�lis anyag meg�rzi az adott egyedi form�t, a tov�bbiakban is megtartja eredeti alakj�t, de r�videsen vissza fogja h�zni a megcsonk�tott forma hat�rai k�z�. Ugyanez a jelens�g j�tsz�dik le akkor, ha egy f�nak lev�gj�k az egyik �g�t.

Egy l�lek n�lk�li testn�l viszont – mondjuk egy sz�kn�l vagy egy mosd�t�ln�l – nincs meg ugyanez a fajta egyedi �let, ami fenn tudja tartani az �sszetartoz�st. Ennek k�vetkezt�ben, ha egy fizikai t�rgy elt�rik, asztr�lis hasonm�sa szint�n darabokra esik.

A finoms�g szempontj�b�l rendezett h�t anyagfokozaton k�v�l l�tezik egy teljesen elt�r� asztr�lis anyag-oszt�lyoz�s is, m�gpedig annak t�pusa szerint. A teoz�fiai irodalomban a finoms�gi fokokat �ltal�ban v�zszintes feloszt�ssal, m�g a t�pust f�gg�leges feloszt�ssal jelzik. A t�pusok, amelyekb�l h�t l�tezik, olyan t�k�letesen �sszekeverednek, mint a l�gk�r alkot�elemei, �s minden egyes asztr�lis testben van anyag mind a h�t t�pusb�l, az ezek k�z�tti ar�ny mutatja az ember be�ll�totts�g�t, hogy �h�tatos-e vagy filozofikus, m�v�szies-e vagy tudom�nyos, gyakorlatias-e vagy misztikus.

F�ld�nk �s a fizikai bolyg�k asztr�lis r�szei, valamint Naprendszer�nk tiszt�n asztr�lis bolyg�i egy�ttesen alkotj�k a Nap-Logosz asztr�lis test�t, ami azt mutatja, hogy a r�gi panteisztikus felfog�s igaz volt.

Hasonl�k�ppen az asztr�lis anyag h�t t�pus�nak mindegyik�t bizonyos m�rt�kben eg�szk�nt tekinthetj�k, egy-egy k�l�n�ll� tudathordoz�k�nt, �s �gy is elk�pzelhetj�k, mint egy als�bb szint� istens�g vagy isteni hivatalnok asztr�lis test�t, aki ugyanakkor az Istens�g egyik aspektusa, egyfajta benne l�v� ideg- vagy er�k�zpont. Enn�lfogva ezen als�bb szint� istens�gben megjelen� leghalv�nyabb gondolat, mozdulat vagy b�rmilyen v�ltoz�s valamilyen m�don azonnal visszat�kr�z�dik az �sszes megfelel� t�pus� anyagban. Ilyen pszichikai v�ltoz�sok periodikusan fordulnak el�, tal�n a fizikai s�kbeli ki- �s bel�legz�snek, vagy a sz�v�nk dobog�s�nak felelnek meg.

Megfigyelt�k, hogy a fizikai bolyg�k mozg�sa szolg�ltatja a kulcsot az e v�ltoz�sokb�l ered� hat�sok m�k�d�s�hez; ez az asztrol�gia tudom�ny�nak alapja. Ebb�l k�vetkezik az is, hogy minden ilyen v�ltoz�snak bizonyos m�rt�kben minden emberre kell hatnia, olyan ar�nyban, ami megfelel azon anyagt�pus mennyis�g�nek, amely az asztr�lis test�ben van. �gy az egyik v�ltoz�s az �rzelmekre, vagy az �rtelemre, vagy mindkett�re hat, egy m�sik feler�s�theti az idegess�get �s ingerl�kenys�get. Ez az ar�ny az, amely minden emberben, �llatban, n�v�nyben vagy �sv�nyban meghat�roz bizonyos alapvet� jellegzetess�geket, amelyek sohasem v�ltoznak. Ezeket n�ha az illet� ismertet�jel�nek, sz�n�nek vagy sugar�nak nevezz�k.

Ezen �rdekes gondolatmenet tov�bbk�vet�se meghaladn� k�nyv�nk c�lj�t, �s �gy az olvas�t a The Hidden Side of Things c�m� k�nyv I. k�tet�nek 43-48. oldal�ra utaljuk.³

Minden t�pusban h�t alt�pus van, ami �sszesen 49 alt�pust jelent.

A t�pus vagy sug�r a teljes bolyg�i rendszer⁴ alatt �lland� marad, �gy egy „A” t�pus� element�l-eszencia „A” t�pus� �sv�nyokat, n�v�nyeket �s �llatokat lelkes�t meg �s abb�l fognak kiemelkedni az ugyanezen t�pus� emberi l�nyek is.

Az asztr�lis test lassan, de folyamatosan kopik, pontosan �gy, mint a fizikai, azonban az elt�voz� r�szecsk�k p�tl�sa t�pl�lkoz�s �s em�szt�s helyett a k�rnyez� l�gk�rb�l sz�rmaz�kkal t�rt�nik. Azonban az egy�nis�g �rz�se az �jonnan bel�p� r�szecsk�knek azonnal �tad�dik, �s a minden egyes ember asztr�lis test�ben benne l�v� elemi eszencia is k�ts�gtelen�l egyfajta l�nynek �rzi mag�t, �s annak megfelel�en cselekszik, amit saj�t �rdek�nek tekint.

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.