III. FEJEZET

Az asztr�lis test sz�nei

A tiszt�nl�t� sz�m�ra az asztr�lis test egyik alapvet� saj�toss�ga az, hogy sz�nekb�l �ll, amelyek �lland�an villognak, t�ncolnak benne, ezek a sz�nek �rz�seknek, szenved�lyeknek �s indulatoknak felelnek meg, �s ezek kifejez�d�sei az asztr�lis anyagban.

Minden ismert sz�n �s sok olyan, ami most m�g sz�munkra ismeretlen, a term�szet minden magasabb s�kj�n l�tezik, amint azonban az egyik szintr�l a m�sikra emelked�nk, egyre finomabbakk�, mindink�bb f�nyl�kk� v�lnak, �gy azokat a sz�nek fels� okt�vjaik�nt �rhatn�nk le. Minthogy ezeket az okt�vokat lehetetlen fizikailag pap�rra vetni, a fenti t�nyeket szem el�tt kell tartani, amikor az asztr�lis test sz�nes ismertet�seire tekint�nk, amelyeket az al�bbiakban �runk le.

A k�vetkez�kben felsoroljuk az alapvet� sz�neket, valamint azokat az �rzelmeket, amelyeket kifejeznek.

Fekete: s�r� felh�kben: gy�l�let �s rosszindulat.

V�r�s: m�lyv�r�s felvillan�sok �ltal�ban fekete h�tt�rben: harag.

Skarl�tv�r�s felh�: ingerl�kenys�g.

Ragyog� skarl�tpiros: az aura megszokott h�tter�ben: „nemes felh�borod�s”.

L�ngol� v�rv�r�s: f�lreismerhetetlen, b�r nem k�nny� le�rni: �rz�kis�g.

Barn�ssz�rke: fak�, rideg barn�ssz�rke: �nz�s, az asztr�lis test egyik leggyakoribb sz�ne.

Barn�sv�r�s: fak�, majdnem rozsdasz�n�: kapzsis�g, e sz�n �ltal�ban p�rhuzamos s�vokban helyezkedik el keresztben az asztr�lis testben.

Z�ldes-barna: m�lyv�r�s vagy skarl�tpiros felvillan�sokkal megvil�g�tva: f�lt�kenys�g. Az �tlagember eset�ben �ltal�ban sok van ebb�l a sz�nb�l, amikor „szerelmes”.

Sz�rke: neh�z, �lomsz�rke: depresszi�. A kapzsis�g barn�sv�r�s sz�n�hez hasonl�an p�rhuzamos vonalakban rendez�dik el, �s ketrec benyom�s�t kelti.

Sz�rke, hamusz�n: cs�nya, ijeszt� �rnyalat: f�lelem.

Karmazsinv�r�s: fak� �s rideg: �nz� szeretet.

R�zsasz�n: �nzetlen szeretet. Amikor k�l�n�sen ragyog�, �s iboly�val �titatott: az emberis�g ir�nt �rzett spiritu�lis szeretet.

Narancss�rga: b�szkes�g vagy becsv�gy. Gyakran ingerl�kenys�ggel p�rosul.

S�rga: �rtelem, a m�ly �s tompa �rnyalatt�l kezdve a ragyog� aranyon kereszt�l a tiszta �s f�nyl� citrom vagy kankalin-s�rg�ig. A fak� okkers�rga az �nz� c�lok fel� ir�nyul� k�pess�geket jelzi, a tiszta m�zga-s�rga hat�rozottan magasabb t�pusra utal, a kankalin-s�rga a spiritu�lis c�loknak szentelt �rtelmet mutatja, az aranys�rga a filoz�fi�nak vagy matematik�nak szentelt tiszta �rtelem jele.

Z�ld: �ltal�ban nagyon v�ltoz� jelent�s�, �s helyes �rtelmez�s�hez sok tanulm�ny sz�ks�ges, legink�bb alkalmazkod�k�pess�get jelent. A sz�rk�s-z�ld, iszapos kin�zet�: �lnoks�g �s alattomoss�g. A smaragdz�ld: sokoldal�s�g, �gyess�g, tal�l�konys�g, amelyeket �nzetlen�l alkalmaznak. A halv�ny, f�nyl� k�kesz�ld: m�ly vonzalom �s egy�tt�rz�s, t�k�letes alkalmazkod� k�pess�ggel p�rosulva, amelyet egyed�l csak �k tudnak adni. A ragyog� almaz�ld: �gy t�nik, mindig az er�s �leter�vel j�r egy�tt.

K�k: a s�t�t �s tiszta: vall�sos �rz�s. Hajlamos arra, hogy sok m�s tulajdons�ggal �tsz�nez�dj�n, �gy j�n l�tre az indig�t�l vagy a gazdagon m�ly ibolyasz�nt�l a piszkos sz�rk�sk�kig mindenf�le �rnyalata. A vil�gosk�k: amilyen az ultramarin vagy kobaltk�k, egy nemes spiritu�lis eszme ir�nti �h�tat. Az ibolyasz�n �rnyalat a vonzalom �s az �h�tat kever�k�t jelenti. A f�nyl� lil�sk�k, amelyet �ltal�ban szikr�z� aranyos csillagok is k�s�rnek: a magasabb rend� spiritualit�s, magasztos spiritu�lis t�rekv�sekkel.

Ultraibolya: a pszichikai k�pess�gek magasabb �s tiszt�bb fejletts�g�t jelenti.

Infrav�r�s: egy olyan ember alacsonyabb pszichikai k�pess�gei, aki belekont�rkodik a gonoszs�gba �s a m�gia �nz� form�iba.

Az �r�m mind a ment�lis, mind az asztr�lis test �ltal�nos ragyog�s�ban �s sug�rz�s�ban, valamint a test fel�let�nek k�l�nleges hull�mz�s�ban nyilv�nul meg. A vid�ms�g e fel�let v�ltoz� pezsg�s�ben mutatkozik meg, �s �gy van ez az �lland� der�n�l is.

A meglep�d�s a ment�lis test �les �sszeh�z�d�s�ban nyilv�nul meg, �s �ltal�ban �tad�dik mind az asztr�lis, mind a fizikai testnek, ezt a vonzalom ter�let�nek megn�vekedett ragyog�sa k�s�ri, ha a meglepet�s kellemes, m�g kellemetlen meglepet�s eset�n a sz�rke �s barna n�vekedik meg. Ez az �sszeh�z�d�s gyakran okoz kellemetlen �rz�seket, �s n�ha hat a napfonatra, amikor rosszull�tet �s �jul�st okoz, n�ha pedig a sz�vk�zpontra hat, ez pedig er�s sz�vdobog�st, s�t m�g hal�lt is okozhat.

Meg fogjuk �rteni, hogy miut�n az emberi �rz�sek szinte mindig keverednek m�s �rz�sekkel, ez�rt ezek a sz�nek ritk�n t�k�letesen tiszt�k, hanem sokkal gyakrabban kevertek. �gy sok sz�n tisztas�g�t hom�lyos�tja el az �nz�s rideg barn�ssz�rk�je, vagy festi meg a b�szkes�g m�ly narancss�rg�ja.

A sz�nek teljes jelent�s�r�l olvasva m�g m�s szempontokat is figyelembe kell venni. �gy az asztr�lis test �ltal�nos f�nyess�g�t, k�rvonalainak viszonylagos hat�rozotts�g�t vagy hat�rozatlans�g�t, a k�l�nf�le er�k�zpontok relat�v ragyog�s�t. (L�sd az V. fejezetet.)

Az �rtelem s�rg�ja, a szeretet r�zsasz�ne, az �h�tat k�kje mindig az asztr�lis test fels� r�sz�ben tal�lhat�, az �nz�s, a kapzsis�g, a csal�s �s a gy�l�let sz�nei pedig az als� r�sz�ben, az �rz�ki �rzelmek t�mege �ltal�ban a kett� k�z�tt lebeg.

Ebb�l k�vetkezik, hogy a fejletlen embern�l a toj�salak als� r�sze nagyobb, mint a fels�, �gy az asztr�lis test alakja egy cs�csosabb v�g�vel felfel� mutat� toj�sra hasonl�t. A fejlettebb embern�l ford�tva van, �s a toj�salak cs�csosabb v�ge lefel� mutat. A tendencia mindig a toj�salak szimmetri�j�nak fokozatos vissza�ll�t�sa fel� mutat, �gy az ilyen megjelen�s csak �tmeneti.

Minden tulajdons�gnak, amely sz�nk�nt fejez�dik ki, megvan a maga k�l�nleges asztr�lis anyagt�pusa, �s e sz�nek �tlagos elhelyezked�se az adott anyag fajs�ly�t�l f�gg. �ltal�nos elv az, hogy a rossz vagy �nz� tulajdons�gok a durv�bb anyag viszonylag lass� rezg�seiben, m�g a j� �s �nzetlen tulajdons�gok a finomabb anyagban fejez�dnek ki.

Mivel szerencs�nkre ez �gy van, a j� �rz�sek hosszabb ideig kitartanak, mint a rosszak, �s egy er�s szeretet vagy �h�tat �rz�s hat�sa sokkal azut�n is megmarad az asztr�lis testben, hogy elfelejtj�k a helyzetet, ami okozta.

Lehets�ges, b�r nem megszokott, hogy az asztr�lis testben egy id�ben k�t er�s rezg�sszint van jelen, pl. a szeretet �s a harag rezg�sei. Az ut�hat�sok p�rhuzamosan jelentkeznek, de az egyik sokkal magasabb szinten, mint a m�sik, �s ez�rt tov�bb is tart.

A magas szint� �nzetlen szeretet �s �h�tat a legmagasabb asztr�lis (atomi) als�khoz tartoznak, �s �tt�kr�z�dnek a ment�lis s�k megfelel� anyag�ba is. �gy a kauz�lis (fels� ment�lis) testet �rintik meg, nem pedig az als� ment�list. Ez egy olyan fontos pont, amire a tanul�nak k�l�nleges figyelmet kell ford�tania. Az �nt, akinek a fels� ment�lis s�kon van a lakhelye, �gy csak az �nzetlen gondolatok �rik el. Az als�rend� gondolatok nem az �nt, hanem a permanens atomokat �rik el.

Ebb�l k�vetkezik, hogy a kauz�lis testben az als�rend� �rz�seknek �s gondolatoknak megfelel� helyen nem rossz sz�nek, hanem lyukak vannak. P�ld�ul az �nz�s a szeretet �s az egy�tt�rz�s hi�nyak�nt mutatkozik meg – amint az �nz�st felv�ltja az ellent�te, a kauz�lis testben a h�zag kit�lt�dik.

Az asztr�lis test durva sz�neinek er�s�d�se, amelyek az alantas �rzelmeket jelzik, mivel nem tal�lnak k�zvetlen kifejez�d�si lehet�s�get a kauz�lis testben, arra t�rekszenek, hogy a kauz�lis testben lev� ellent�tes j� tulajdons�gokat jelent� sz�nek f�nyess�g�t valahogyan elhom�lyos�ts�k.

Ahhoz, hogy az asztr�lis test megjelen�s�t felfoghassuk, �szben kell tartanunk, hogy az asztr�lis testet fel�p�t� r�szecsk�k mindig gyors mozg�sban vannak. Az esetek legnagyobb r�sz�ben a sz�nfelh�k egym�sba olvadnak �s �lland�an �ssze-vissza kavarognak, kavarg�suk k�zben hol elt�nnek, hol megjelennek, �gy a f�nyl� k�d fel�lete n�mileg eml�keztet az er�sen forr�sban lev� v�z fel�let�re. A k�l�nb�z� sz�nek teh�t egy�ltal�n nem tartj�k meg ugyanazon helyzet�ket, b�r l�tezik egy szok�sos helyzet�k, amelybe igyekeznek visszat�rni.

A tanulm�nyoz�nak aj�nljuk Leadbeater L�that� �s l�thatatlan ember c�m� k�nyv�nek k�vetkez� �br�it, amelyek az asztr�lis test t�nyleges megjelen�s�t szeml�ltetik:

VII. �bra, a fejletlen ember asztr�lis teste.

X. �bra, az �tlagember asztr�lis teste.

XXIII. �bra, a fejlett ember asztr�lis teste.

A h�rom bemutatott t�pus – a fejletlen ember, az �tlagember �s a fejlett ember – f� jellegzetess�gei az al�bbiakban foglalhat�k �ssze:

A fejletlen ember: szembet�n� a nagyon nagy ar�ny� �rz�kis�g, �lnoks�g, �nz�s �s kapzsis�g. Az indulatos haragot a tompa skarl�tv�r�s foltok jelzik, nagyon kev�s szeretet fordul el�, ezek mellett olyan �rtelem �s vall�sos �rz�s, amely a lehet� legalacsonyabb szinten is l�tezni k�pes. A k�rvonalak szab�lytalanok, a sz�nek zavarosak, s�r�k �s fak�k. Az eg�sz test nyilv�nval�an rosszul szab�lyozott, zavaros �s ir�ny�tatlan.

Az �tlagember: az �rz�kis�g l�nyegesen kevesebb, b�r m�g mindig szembet�n�, az �nz�s is kimagasl�an nagy, �s szem�lyes c�lok el�r�se �rdek�ben van n�mi hajlam a csal�sra, b�r a z�ld k�t hat�rozott tulajdons�gg� kezd sz�tv�lni, ami azt mutatja, hogy a ravaszkod�s fokozatosan alkalmazkod�-k�pess�gg� v�lik. A harag m�g mindig felt�n�, a szeretet, az �rtelem �s az �h�tat m�r jellemz�bbek �s magasabb min�s�g�ek. A sz�nek eg�sz�ben m�r tiszt�bban meghat�rozottak �s j�l kivehet�en ragyog�bbak, b�r egyik�k sem t�k�letesen tiszta. A test k�rvonala m�r hat�rozottabb �s szab�lyosabb.

A fejlett ember: a nemk�v�natos tulajdons�gok m�r majdnem teljesen elt�ntek. A test fels� r�sz�n lila s�v h�z�dik kereszt�l, ami a spiritu�lis t�rekv�seket jelzi. A fej felett �s azt beburkolva tal�lhat� az �rtelem ragyog� s�rga felh�je. Ez alatt az �h�tat sz�les k�k �ve l�that�, majd a t�rzs�n kereszt�l a szeretet m�g sz�lesebb r�zsasz�n �v�t, a test als�bb r�sz�ben pedig az alkalmazkod�k�pess�g �s a rokonszenv nagymennyis�g� z�ldj�t fedezhetj�k fel. A sz�nek ragyog�k, f�nyesek, tiszt�n �szrevehet� s�vokban vannak, a k�rvonalak j�l meghat�rozottak, �s az eg�sz asztr�lis test azt a benyom�st kelti, hogy rendezett �s t�k�letes ir�ny�t�s alatt �ll.

B�r ebben a k�nyvben nem foglalkozunk a ment�lis testtel, m�gis meg kell eml�ten�nk, hogy ahogyan az ember fejl�dik, az asztr�lis teste egyre ink�bb hasonl�t a ment�lis test�hez, am�g v�g�l alig lesz t�bb, mint ennek viszszat�kr�z�d�se az asztr�lis s�k durv�bb anyag�ban. Term�szetesen ez azt jelzi, hogy az ember teljesen az elme ir�ny�t�sa alatt tartja v�gyait, �s t�bb� m�r nem hajlamos r�, hogy az �rzelmek hull�mai magukkal ragadj�k. K�ts�gtelen�l az ilyen ember alkalomadt�n ingerl�kenys�gnek valamint k�l�nb�z� nem k�v�natos k�nz� v�gyaknak lesz kit�ve, most azonban m�r tudja, hogy ezeket az als�rend� megnyilv�nul�sokat hogyan fojtsa el, �s hogy ne engedje �t mag�t nekik.

Egy m�g k�s�bbi szinten maga a ment�lis test v�lik a kauz�lis test visszat�kr�z�d�s�v�, mivel az ember ekkor m�r megtanulja, hogy egyed�l csak a fels� �n �szt�nz�seit k�vesse, �s �rtelm�t kiz�r�lag csak az vezesse.

�gy egy arh�t ment�lis �s asztr�lis test�ben nagyon kev�s van azok saj�t jellegzetes sz�neib�l, helyett�k a kauz�lis test m�solatai lesznek, m�r amennyire azt als�bb okt�vjaikkal ki tudj�k fejezni. Pomp�s sz�nj�t�kkal, op�loss�ggal, igazgy�ngyszer� hat�ssal rendelkeznek, amely messze t�l van minden le�r�son vagy �br�zol�son.

Egy fejlett ember asztr�lis test�ben �tf�le rezg�si frekvencia van. Az �tlagembern�l legal�bb kilencf�le frekvencia mutathat� ki, �s ezen fel�l k�l�nb�z� �rnyalatok keverednek. Sok embernek 50-100 frekvenci�ja van, �s az eg�sz test fel�lete apr� �rv�nyek �s kereszt�ramlatok sokas�g�ra oszlik fel, valamennyi a m�sik ellen k�zd, �r�lt z�rzavarban. Ez a sz�ks�gtelen indulatok �s aggodalmaskod�sok eredm�nye, pedig a nyugati �tlagember ezek t�meg�b�l �ll, amin kereszt�l erej�b�l sok sz�tsz�r�dik.

Egy asztr�lis test, amely egyszerre 50 m�don rezeg, nemcsak cs�nya, hanem komolyan ideges�t� is. Egy olyan fizikai testhez hasonl�that�, amely s�lyos Parkinson-k�rban szenved, �s amelynek minden izma egyszerre k�l�nb�z� ir�nyban r�ngat�zik. Az ilyen asztr�lis hat�sok rag�lyosak, �s hatnak minden �rz�keny emberre, akit el�rnek, a nyugtalans�g �s az aggodalom f�jdalmas �rz�s�t adva �t nekik. Mivel milli�nyi embert sz�ks�gtelen�l zaklatnak fel �gy a k�l�nb�z� ostoba v�gyak �s �rzelmek, �ppen ez�rt olyan neh�z az �rz�keny embernek nagyv�rosban �lni vagy nagy t�megben mozogni. A folyamatos asztr�lis zavarok m�g az �terikus testen kereszt�l is hathatnak, �s idegbetegs�geket okozhatnak.

A izgalom k�zpontjai az asztr�lis testben olyanok, mint a fizikai testben a kel�sek – nemcsak �get�en kellemetlen, hanem gyenge pontok is, amelyeken kereszt�l az �leter� elfolyik. Ezek a k�zpontok gyakorlatilag nem fejtenek ki ellen�ll�st a rossz befoly�sokkal szemben, �s megg�tolj�k a j� befoly�sokat �rv�nyes�l�s�kben. Ez az �llapot szomor�an �ltal�nos, ellenszere pedig az, hogy ki kell k�sz�b�lni az aggodalmat, a f�lelmet �s a bosszankod�st. Az okkultizmus tan�tv�ny�nak nem lehetnek olyan szem�lyes �rzelmei, amelyek b�rmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt befoly�solhatj�k.

Csak egy fiatal gyereknek van feh�r vagy viszonylag sz�ntelen aur�ja, a sz�nek csak akkor kezdenek megjelenni, amikor a tulajdons�gok fejl�d�se megindul. Egy gyermek asztr�lis teste gyakran a leggy�ny�r�bb l�tv�ny – tiszt�k �s ragyog�ak a sz�nei, mentesek az �rz�kis�g, a kapzsis�g, a rosszakarat �s az �nz�s foltjait�l. L�tni lehet benne azokat a rejtett cs�r�kat �s hajlamokat is, amelyeket elm�lt �let�b�l hozott �t, n�h�nyuk rossz, m�s r�sz�k j�, �s �gy megl�that�k a gyerek j�vend� �let�nek lehet�s�gei.

Az �rtelem s�rg�ja – amelyet mindig a fej k�zel�ben tal�lhatunk – az eredete a szentek feje k�r�li gl�ri�nak vagy nimbusznak, mivel ez a s�rga az asztr�lis test legszembet�n�bb sz�ne, �s amelyet egy kezd� tiszt�nl�t� a legk�nnyebben �szrevehet. N�ha – az �rtelem szokatlan aktivit�s�nak k�vetkezt�ben – a s�rga m�g a fizikai anyagban is annyira l�that�v� v�lik, hogy k�z�ns�ges fizikai l�t�ssal is �szre lehet venni.

M�r l�ttuk, hogy az asztr�lis testnek van egy bizonyos norm�lis elrendez�se, amelybe k�l�nb�z� r�szei csoportosulni igyekeznek. Egy hirtelen szenved�ly- vagy �rzelemkit�r�s azonban az asztr�lis testben lev� eg�sz vagy majdnem eg�sz anyagot ideiglenesen arra k�nyszer�ti, hogy egy bizonyos frekvenci�val rezegjen, �s �gy teljesen meglep� eredm�nyeket hozzon l�tre. Az asztr�lis test teljes anyag�t er�s forg�sz�lk�nt felkavarja, �gy erre az id�re a sz�nek rendk�v�li m�don �sszekeverednek. E jelens�g sz�nes p�ld�it az al�bbi k�pek mutatj�k be a L�that� �s l�thatatlan ember-ben.

XI. �bra: Hirtelen szeretetkit�r�s,

XII. �bra: Hirtelen d�hkit�r�s,

XIII. �bra: Er�s harag,

XIV. �bra: A f�lelem sokkja.

A tiszta szeretet hirtelen hull�ma eset�ben, amikor p�ld�ul egy anya felkapja gyermek�t, �s cs�kjaival bor�tja el, az eg�sz asztr�lis test egy pillanat alatt er�teljesen felkavarodik, �s egy id�re az eredeti sz�nek majdnem �sszezavarodnak.

A vizsg�latok n�gy k�l�nb�z� hat�st �llap�tanak meg:

1. Bizonyos �l�nk sz�n� k�tegek vagy �rv�nyek l�that�k, amelyek j�l meghat�rozottak, t�m�r kin�zet�ek �s belsej�kb�l sz�rmaz� er�s f�nnyel izzanak. Ezek mindegyike a val�s�gban egy er�s szeretet gondolatform�i, amelyek az asztr�lis testen bel�l keletkeznek, �s abb�l az �rzelem t�rgya ir�ny�ba �ramlanak ki. Az �l� f�ny �rv�nyl� felh�i le�rhatatlanul pomp�sak, b�r k�pileg nehezen adhat�k vissza.

2. Az eg�sz asztr�lis testet v�zszintes l�ktet� b�borv�r�s vonalak keresztezik, amelyeket mozg�suk rendk�v�li gyorsas�ga miatt m�g nehezebb �br�zolni.

3. Az eg�sz asztr�lis test fel�let�t egyfajta v�kony r�zsasz�n� r�teg bor�tja, �gy minden azon bel�l lev�t e h�rty�n kereszt�l l�tunk, mintha sz�nes �vegen kereszt�l n�zn�nk.

4. Az eg�sz asztr�lis testet karmazsinv�r�s �radat t�lti ki, amely bizonyos m�rt�kig �tsz�nezi a t�bbi �rnyalatot is, �s itt-ott f�lig kialakult felh�h�z hasonl� szab�lytalanul lebeg� szalmak�tegekk� s�r�s�dik.

Ez a l�tv�ny val�sz�n�leg csak n�h�ny m�sodpercig tart, ezut�n a test gyorsan visszat�r szok�sos �llapot�ba, a k�l�nb�z� anyagmin�s�gek meghat�rozott s�r�s�g�k k�vetkezt�ben �jb�l berendez�dnek a szok�sos s�vjukba. Azonban minden egyes ilyen �rzelemkit�r�s egy kicsit hozz�ad a toj�salak fels� r�sz�ben lev� karmazsinv�r�sh�z, �s egy kiss� k�nnyebb� teszi az asztr�lis test sz�m�ra, hogy a k�vetkez� szeretethull�mra v�laszoljon.

Hasonl� m�don egy olyan embern�l, aki gyakran �rez magasrend� �h�tatot, hamarosan egy nagy k�k ter�let fog megjelenni az asztr�lis test�ben. Az ilyen impulzusok hat�sai ily m�don �sszegz�d�k, r�ad�sul a szeretet �s �r�m �l�nk rezg�seinek kisug�rz�sai m�sokban is j� hat�sokat keltenek.

Ha a karmazsinv�r�st k�kkel helyettes�tj�k, egy hirtelen �h�tatkit�r�s eset�ben, amely egy kontempl�ci�ba mer�lt ap�c�t �nt el, ez szinte azonos hat�st kelt.

Er�s harag eset�ben az asztr�lis test szok�sos h�tter�t neh�z, koromfekete vill�ml� t�megekb�l �ll� k�tegek vagy �rv�nyek s�t�t�tik el, �s bel�lr�l az eleven gy�l�let komor f�nye vil�g�t ki. Ugyanolyan s�t�t felh�csom�kat lehet l�tni, ahogyan kit�ltik az eg�sz asztr�lis testet, mik�zben a szabadj�ra engedett harag t�zes nyilai rep�lnek ki k�z�l�k, hasonl�an a vill�ml�shoz. Ezek a sz�rny� felvillan�sok kardhoz hasonl�an k�pesek kereszt�lsz�rni m�sok asztr�lis test�t, �s �gy megsebezhetnek m�sokat.

Mind ebben az esetben, mind a t�bbiben, minden d�hkit�r�s az eg�sz asztr�lis test anyag�t hajlamoss� teszi arra, hogy a kor�bbiakn�l valamivel k�nnyebben v�laszoljon ezekre a nagyon nemk�v�natos rezg�sekre.

Egy hirtelen r�m�let okozta megr�zk�dtat�s az eg�sz testet egy pillanat alatt k�l�n�s, �l�nk-sz�rke k�ddel bor�tja el, mik�zben ugyanilyen sz�n� v�zszintes vonalak jelennek meg, amelyek azonban olyan hevesen rezegnek, hogy alig lehet �ket k�l�n�ll� vonalk�nt felismerni. Az eredm�ny le�rhatatlanul h�tborzongat�. A testb�l egy id�re minden f�ny elt�nik, �s az eg�sz sz�rke t�meg a kocsony�hoz hasonl�an tehetetlen�l remeg.

Egy �rzelem�radat nem gyakorol nagy hat�st a ment�lis testre, b�r egy id�re szinte lehetetlenn� teheti, hogy a ment�lis testb�l b�rmilyen tev�kenys�g a fizikai agyba jusson rajta kereszt�l, mert az asztr�lis test, amely az agy �s a ment�lis test k�z�tt h�dk�nt m�k�dik, annyira teljesen egyetlen frekvenci�n rezeg, hogy semmi olyan rezg�st nem k�pes tov�bb�tani, amely nincs vele �sszhangban.

A fentiek az ideiglenes �s hirtelen �rzelmi kit�r�sek p�ld�i. Vannak azonban m�s, n�mileg hasonl� hat�sok is, amelyek sokkal �lland�bb jelleg�ek, �s amelyeket a jellem bizonyos be�ll�totts�gai vagy t�pusai hoznak l�tre.

�gy amikor egy �tlagember szerelmes lesz, az asztr�lis test olyan m�rt�kben �talakul, hogy alig lehet r�ismerni ugyanazon szem�lyhez tartoz�k�nt. Az �nz�s, a csal�rds�g �s a kapzsis�g elt�nnek, a toj�salak legals� r�sz�t pedig a nagym�rt�kben kifejl�d�tt �llatias szenved�lyek t�ltik ki. Az alkalmazkod�k�pess�g z�ldj�t a f�lt�kenys�g saj�tos barn�s-sz�rk�je v�ltja fel, �s ezen �rz�s rendk�v�li aktivit�s�t a harag ragyog� skarl�tv�r�s felvillan�sai mutatj�k, amelyek �thatj�k az asztr�lis testet. Ezeket a nemk�v�natos v�ltoz�sokat azonban kiegyens�lyozza az a ragyog� karmazsinv�r�s s�v, amely a toj�salak nagy r�sz�t kit�lti. Ez egy id�re az uralkod� jellemz�, �s az eg�sz asztr�lis test ennek f�ny�vel izzik. Befoly�sa alatt a k�z�ns�ges asztr�lis test �ltal�nos zavaross�ga elt�nik, a j� �s rossz sz�n�rnyalatok pedig valamennyien ragyog�ak �s tiszt�n kivehet�k. Ez az �let feler�s�d�se k�l�nb�z� ir�nyokban. Az odaad�s k�k sz�ne is hat�rozottan nemesebb� v�lik, s�t egy kis halv�ny ibolya is megjelenik a toj�salak tetej�n, ami azt a k�pess�get jelzi, hogy igaz�n magas �s �nzetlen eszm�re v�laszoljon. Az �rtelem s�rg�ja azonban egy id�re teljesen elt�nik – �s ez olyan t�ny, amelyet a cinikus ezen �llapot jellegzetess�gek�nt tekinthet!

Az ingerl�keny ember asztr�lis test�n �ltal�ban egy sz�les skarl�tv�r�s �v jelenik meg jellemz� von�sk�nt, �s ezen fel�l az eg�sz asztr�lis testet apr�, n�mileg k�rd�jelhez hasonl�, lebeg� skarl�tv�r�s pettyek bor�tj�k.

A zsugori ember eset�ben a kapzsis�g, az �nz�s, a csal�rds�g �s az alkalmazkod�k�pess�g term�szetesen megn�vekszik, az �rz�kis�g viszont cs�kken. A legjellegzetesebb v�ltoz�s azonban a toj�salakot keresztez� k�l�n�s p�rhuzamos v�zszintes vonalsorozat, amely egy ketrec benyom�s�t kelti. A s�vok m�ly barn�k, majdnem �getett v�r�sbarn�k.

A kapzsis�g b�n�nek, �gy t�nik, az a hat�sa, hogy egy id�re teljesen megakad�lyozza a fejl�d�st, �s nagyon neh�z dolog megszabadulni t�le, ha egyszer elhatalmasodott.

A m�ly depresszi� a zsugoris�ghoz hasonl� hat�st hoz l�tre, barna helyett azonban sz�rk�ben. Az eredm�ny le�rhatatlanul nyomaszt� �s lehangol� hat�st gyakorol a megfigyel�re. Nincs olyan �rzelmi �llapot, amely fert�z�bb volna, mint a depresszi� �rz�se.

Egy nem intellektu�lis ember eset�ben, aki hat�rozottan vall�sos, az asztr�lis test jellegzetes von�sokkal jelenik meg. Egy kis ibolyasz�n mutatja azt a lehet�s�get, hogy v�laszoljon egy magasabb eszm�re. Az �h�tat k�kje szokatlanul j�l fejlett, az �rtelem s�rg�ja azonban sz�k�s. Van egy elfogadhat� m�rt�k� szeretet �s alkalmazkod�k�pess�g is, de az �rz�kis�g �tlagfeletti, a csal�rds�g �s az �nz�s pedig ugyancsak jelent�s. A sz�nek szab�lytalanul �sszezavarodnak, egyik a m�sikba olvad, a k�rvonal hat�rozatlan, ami az �h�tatos ember bizonytalans�g�t jelezi.

A rendk�v�li �rz�kis�g �s az �h�tatos v�rm�rs�klet gyakran l�that�k egy�ttesen, tal�n az�rt, mert ezek az embert�pusok f�leg �rzelmeikben �lnek, �s azok uralkodnak rajtuk, ahelyett, hogy megpr�b�ln�k �sszel ir�ny�tani azokat.

�les ellent�teket mutatnak a tudom�nyos t�pus� emberek. Az �h�tat teljesen hi�nyzik, az �rz�kis�g j�val �tlag alatti, viszont az �rtelem rendk�v�li szintig fejl�dik. A szeretet �s az alkalmazkod�k�pess�g kism�rt�k� �s szeg�nyes min�s�g�. J� nagy adag �nz�s �s kapzsis�g van jelen, �s n�mi f�lt�kenys�g is. Az �rtelem aranys�rg�ja k�zep�ben tal�lhat� hatalmas ragyog� narancss�rga k�p a megszerzett tud�ssal kapcsolatos b�szkes�get �s becsv�gyat jelenti. Az elme tudom�nyos �s fegyelmezett viselked�sm�dja azt eredm�nyezi, hogy a sz�nek szab�lyos �vekk� rendez�dnek, a k�zt�k lev� elv�laszt� vonalak teljesen hat�rozottak �s tiszt�n kivehet�k.

Az �rdekl�d�nek komolyan aj�nljuk, hogy tanulm�nyozza azt a nagyszer� k�nyvet, amelyb�l a fenti ismereteket �tvett�k, mert a nagy �s tehets�ges �r�, C.W. Leadbeater munk�i k�z�l ez az egyik leg�rt�kesebb.

Miut�n a fentiekben foglalkoztunk az asztr�lis testben tal�lhat� sz�nekkel, megeml�thetj�k, hogy az element�lokkal t�rt�n� kommunik�ci�nak – amelyek az ember asztr�lis test�vel olyan szoros kapcsolatban vannak – a hangok �s sz�nek az eszk�zei. A tanulm�nyoz� eml�kezhet egy sz�nnyelvre tett hom�lyos hivatkoz�sra �s arra a t�nyre, hogy az �si Egyiptomban a szent iratokat sz�nekkel �rt�k le, �s a m�sol�sban elk�vetett hib�kat hal�llal b�ntett�k. Az element�lok sz�m�ra a sz�nek �ppen olyan �rthet�k, mint a szavak az emberek sz�m�ra.

IV. FEJEZET

Az asztr�lis test feladatai

Az asztr�lis test feladatait nagyj�b�l a k�vetkez� h�rom pontba lehet csoportos�tani:

1. Lehet�v� teszi az �rz�kel�st.

2. H�dk�nt szolg�l az elme �s a fizikai anyag k�z�tt.

3. �gy m�k�dik, mint a tudat �s a tev�kenys�g egyik f�ggetlen eszk�ze.

Ezzel a h�romf�le feladattal egym�s ut�n fogunk foglalkozni.

Amikor az embert felosztjuk princ�piumokra, vagyis az �let megnyilv�nul�si m�djaira, akkor a n�gy als�bb princ�pium, amelyeket n�ha az „als� n�gyess�gnek” neveznek, a k�vetkez�k:

– fizikai test,

– �terikus test,

– pr�na, vagy vitalit�s (�leter�),

– k�ma, vagy v�gy.

A negyedik princ�pium, a k�ma az asztr�lis testben megnyilv�nul� �s att�l f�gg� �let. Jellegzetess�ge az, hogy �rz�s jelleg�, kezdetleges form�ja az �rz�kel�s, �sszetett form�ja pedig az �rzelem, e kett� k�z�tt sok szinttel. Ezt n�ha v�gyk�nt foglalj�k �ssze, vagyis amelyet a t�rgyak vonzanak vagy tasz�tanak aszerint, hogy �r�met vagy f�jdalmat okoznak.

�gy a k�ma mindenf�le �rz�st mag�ba foglal, �s tal�n �gy �rhat� le, mint a szenved�lyes �s az �rzelmi term�szet. Mag�ba foglal minden �llatias v�gyat, mint amilyen az �hs�g, szomj�s�g, nemi v�gy; minden szenved�lyt, mint amilyenek a szeretet als�bb form�i, a gy�l�let, irigys�g �s f�lt�kenys�g, �s az �rz� l�tez�s ut�ni, az anyagi �r�m�k megtapasztal�sa ut�ni v�gy, „a h�s v�gya, a szemek v�gya, az �let b�szkes�ge”.

K�ma a benn�nk lev� �llat, Tennyson „majma �s tigrise”, az az er�, amely a legjobban hozz�seg�t ahhoz, hogy a f�ldh�z legy�nk k�tve, �s az �rz�ki csal�d�sok r�v�n elfojt benn�nk minden magasabbrend� v�gyakoz�st. Ez a leganyagibb r�sz az emberi term�szetben, �s ez az, ami az embert er�sen a f�ldi �lethez k�ti. „�sszes „princ�piumaink” k�z�l a legdurv�bb nem a molekul�ris anyag – �s legkev�sb� az emberi test (sth�la sharira) –, hanem val�j�ban a k�z�ps� princ�pium, az igazi �llati k�zpont. A mi test�nk csak a burok, a felel�tlen t�nyez� �s k�zvet�t�, rajta kereszt�l m�k�dik a benn�nk lev� �llat az eg�sz �let�n �t”.⁵

A k�m�t vagy a v�gyat �gy is jellemzik, mint az �tm� vagy az akarat egyik visszat�kr�z�d�s�t vagy als�bb aspektus�t, �s a k�l�nbs�g k�zt�k az, hogy am�g az akarat f�ggetlen a k�lvil�gt�l, addig a v�gyat a k�rnyez� t�rgyakb�l ered� vonzalmak vagy tasz�t�sok k�sztetik cselekv�sre. A v�gy ilyen �rtelemben a koron�j�t�l megfosztott akarat, az anyag foglya, rabszolg�ja.

A k�ma egy m�sik megk�zel�t�si m�dj�t Ernest Wood: The Seven Rays⁶ c�m� nagyszer� k�nyve mutatja be: a k�ma „a v�gyak �sszess�g�t jelenti. A v�gy pedig a szeretet kifel� fordul� aspektusa, a h�rom vil�g dolgainak szeretete, holott a val�di szeretet az �let szeretete vagy az isteni szeretete, �s a fels�bb vagy befel� fordul� �nval�hoz tartozik”.

C�ljaink �rdek�ben e k�nyvben gyakran haszn�ljuk a v�gyat �s az �rzelmet gyakorlatilag rokon-�rtelm�k�nt, azonban az �rzelem a v�gy �s az �rtelem term�ke.

Az asztr�lis testet gyakran k�ma-r�pak�nt, r�gebbi szakkifejez�ssel pedig �llati l�lekk�nt ismerik.

A k�v�lr�l j�v� hat�sok, amelyek r�tal�lnak a fizikai testre, a pr�na vagy az �leter� k�zrem�k�d�s�vel rezg�sekk�nt ad�dnak �t, ezek azonban csak rezg�sek maradn�nak, egyszer� mozg�s a fizikai s�kon, ha a k�ma, az �rz�kel�s princ�piuma nem ford�tan� le a rezg�st �rz�ss�. �gy sem az �lvezet, sem a f�jdalom addig nem j�n l�tre, am�g el nem �rik az asztr�lis k�zpontot. Ez�rt h�vj�k a pr�n�val �sszekapcsol�dott k�m�t az „�let lehelet�nek”, a vit�lis �rz� princ�piumnak, amely a test minden r�szecsk�j�re sz�tterjed.

�gy t�nik, a fizikai test bizonyos szervei kifejezetten kapcsolatban vannak a k�ma m�k�d�s�vel, ezek k�z�l val� a l�p �s a m�j.

Itt megjegyezhetj�k, hogy a k�ma vagy a v�gy az �sv�nyi birodalomban �ppen csak elkezdi tev�kenys�g�t, ahol k�miai affinit�sk�nt fejez�dik ki.

A n�v�nyi birodalomban a k�ma term�szetesen j�val fejlettebb, ami azt jelzi, hogy l�nyegesen fejlettebb k�pess�g alakul ki az als�bb asztr�lis anyag haszn�lat�ra. A n�v�nytannal foglalkoz�k tudnak arr�l, hogy a vonzalmak �s az ellenszenvek, vagyis a v�gy, sokkal szembet�n�bb a n�v�nyi vil�gban, mint az �sv�nyiban, �s hogy sok n�v�nyt j�kora �gyess�g �s tal�l�konys�g jellemez c�lja el�r�se �rdek�ben.

A n�v�nyek gyorsan v�laszolnak a szeret� gondoskod�sra, �s a fel�j�k ir�nyul� emberi �rzelem hat�rozottan befoly�ssal van r�juk, �r�lnek a csod�latnak �s v�laszolnak r�, fog�konyak az emberi szeretetre, de a haragra �s az ellenszenvre is.

Az �llatok k�pesek az alacsonyabb szint� v�gyak lehet� legteljesebb fok� megtapasztal�s�ra, viszont a magasabb szint� v�gyakkal kapcsolatban korl�tozottabb a k�pess�g�k. Viszont l�tezik ez a k�pess�g, �s kiv�teles esetekben egy �llat k�pes arra, hogy a szeretet vagy az odaad�s k�l�n�sen magas szintj�t jelen�tse meg.

�tt�rve az asztr�lis test m�sodik feladat�ra, teh�t hogy h�dk�nt m�k�dik az elme �s a fizikai anyag k�z�tt, megjegyezz�k, hogy a fizikai �rz�ket �r� hat�s, amelyet a pr�na tov�bb�t befel�, �rzett� az �rz�k�zpontok tev�kenys�ge r�v�n v�lik, amelyek a k�m�ban helyezkednek el, �s a manasz vagy az elme �rz�keli. �gy teh�t az asztr�lis testen kereszt�l t�rt�n� �ltal�nos m�k�d�s n�lk�l nem volna meg a kapcsolat a fizikai hat�sok �s azok elme �ltali �rz�kel�se k�z�tt.

Ford�tott esetben, amikor gondolkozunk, a benn�nk lev� ment�lis anyagot hozzuk mozg�sba, az �gy l�trehozott rezg�sek �tad�dnak asztr�lis test�nk anyag�nak, az asztr�lis anyag hat�ssal van az �terikus anyagra, ez pedig a s�r� fizikai anyagra, az agy sz�rke�llom�ny�ra hat.

�gy az asztr�lis test t�nylegesen hidat k�pez a fizikai �s a ment�lis �let�nk k�z�tt, k�zvet�t�k�nt szolg�l mind a fizikaib�l a ment�lisba, mind a ment�lisb�l a fizikaiba ir�nyul� rezg�sek sz�m�ra, �s val�j�ban els�sorban a rezg�sek ilyen ide-oda t�rt�n� �lland� �tj�r�sa fejleszti.

Az ember asztr�lis test�nek fejl�d�s�ben k�t k�l�nb�z� szakaszt lehet megk�l�nb�ztetni: az asztr�lis testet el�sz�r k�zvet�t� eszk�zk�nt kell meglehet�sen magas szintre fejleszteni, majd pedig f�ggetlen testt� kell kifejleszteni, amelyben az ember az asztr�lis s�kon m�k�dni k�pes.

Az emberben a k�z�ns�ges agyi �rtelmet a k�m�nak a manasszal vagy elm�vel t�rt�n� egyes�l�se hozza l�tre, �s ez az egyes�l�st nevezik k�ma-manasznak. A k�ma-manaszt H. P. Blavatsky �gy �rja le, mint „az ember racion�lis, de f�ldi vagy fizikai �rtelme, amelyet az anyag beburkol �s megk�t, �s ez�rt az anyag befoly�s�nak van al�rendelve”. Ez az „als� �n”, amely az ill�zi�k e s�kj�n m�k�dik, �s azt k�pzeli mag�r�l, hogy � az igazi �n vagy Eg�, �s abba a b�nbe esik, amit a buddhista filoz�fia „a k�l�nv�lts�g eretneks�g�nek” nevez.

A k�ma-manaszt – ami a manasz a v�ggyal egy�tt – szeml�letesen a k�ls� dolgok ir�nt �rdekl�d� manaszk�nt is jellemzik.

R�viden megjegyezhetj�k, hogy a t�ny vil�gos meg�rt�se, hogy a k�ma-manasz az ember szem�lyis�g�hez tartozik, �s hogy a fizikai agyban �s azon kereszt�l m�k�dik, alapvet� fontoss�g� az �jrasz�let�s folyamat�nak helyes felfog�s�hoz. Ez �nmag�ban is elegend� annak bemutat�s�hoz, hogy mindaddig lehetetlen visszaeml�kezn�nk el�z� �leteinkre, am�g a tudat nem k�pes az agy m�k�d�si szintje f�l� emelkedni, mivel az agy �s azzal egy�tt a k�ma szerkezete is minden �letben meg�jul, �s ez�rt nincs k�zvetlen kapcsolata az elm�lt �letekkel.

A manasz �nmag�ban nem tudna hatni a fizikai agysejtek molekul�ira, amikor azonban egyes�l a k�m�val, k�pes mozg�sba hozni a fizikai molekul�kat, �s �gy l�trehozni az „agy-tudatot”, amely tartalmazza az agyi eml�kezetet �s az emberi elme valamennyi feladat�t �gy, ahogyan azt �ltal�ban ismerj�k. Term�szetesen nem a fels� manasz, hanem csak az als� manasz (a ment�lis s�k n�gy als� als�kj�nak anyaga) az, ami a k�m�val �sszekapcsol�dik. A nyugati pszichol�gi�ban ez a k�ma-manasz annak egy r�sz�v� v�lt, amit ebben a rendszerben elm�nek neveznek. A k�mamanasz, amely �sszek�t� kapcsot k�pez az ember fels� �s als� term�szete k�z�tt, az �let k�zd�ter�t jelenti, �s mint k�s�bb l�tni fogjuk, fontos szerepet j�tszik a hal�l ut�ni �letben is.

A manasz �s a k�ma �sszekapcsol�d�sa olyan szoros, hogy a hinduk arr�l besz�lnek, hogy az embernek �t burka van, amelyek egyike az �rtelem �s a v�gy �sszes megnyilv�nul�s�nak m�k�d�s�t szolg�lja. Ez az �t a k�vetkez�:

Sz�lj hozz� te is! N�v: E-mail c�m: Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l. Hozz�sz�l�s: Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:     S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s. Oldal tetej�re