Az inkviz�ci�r�l c�mszavakban

Az inkviz�ci�r�l c�mszavakban

Az inkviz�ci� a t�rt�nelem sor�n t�bbsz�r, t�bbf�lek�pp megval�sult int�zm�ny, mely az �gynevezett eretnekek (�rtsd: a vatik�ni hivatalos n�zethez k�pest m�sk�nt gondolkoz�k �s m�sk�nt h�v�k) �s "hitetlenek" elleni fell�p�st tekintette feladat�nak. Nev�t els�sorban a R�mai Katolikus Egyh�zhoz k�tik, noha a t�rt�nelem sor�n az inkviz�ci�t nem mindig ez az int�zm�ny ir�ny�totta. M�dszerei gyakran kegyetlenek voltak, k�z�j�k tartozott a k�nvallat�s (inquisitio latinul: "vallat�s") �s az el�t�ltek m�gly�n val� el�get�se. Cselekedetei �s egy�ttm�k�d�se az egyes korm�nyokkal t�rt�nelmi szempontb�l vitatott, de ett�l f�ggetlen�l igen egy�rtelm�en felt�rt.

Eredete

Az akkori nyugati kereszt�nys�g egyh�za er�sen tekint�lyelv� �s hierarchikus fel�p�t�s� volt, �s a dogm�kt�l val� elt�r�sek vesz�lyeztett�k a hatalm�t, �gy a hit v�delme �s a tekint�ly v�delme �ssze is kapcsol�dott. Miut�n Konstantin cs�sz�r felhagyott a kereszt�ny�ld�z�ssel, az egyh�z figyelme hatalma megszil�rd�t�sa fel� fordult. Az els� kiv�gz�sek Orl�ansban �s Mil�n�ban t�rt�ntek 1022-ben �s 1034-ben. Az eretnekek elvetett�k az egyh�z hierarchi�j�t, a r�gi �segyh�zi �llapotok vissza�ll�t�s�ra t�rekedtek, nem tiszteltek bizonyos vatik�ni szenteket �s Sz�z M�ri�t.

Az eretnekek elleni k�zdelem eleinte szervezetlen�l folyt, a 12. sz�zadban azonban a katolikus egyh�z k�telezni kezdte a vil�gi uralkod�kat az eretneks�g elleni harcra, �s l�trehozt�k az inkviz�ci� hivatal�t. Vil�gi uralkod�k k�z�l els�k�nt az arag�biai kir�ly, II. P�ter rendelte el az eretnekek m�glyahal�l�t 1197-ben. Egy fontos adat der�l ki ebb�l: az inkviz�ci� elvben nem hirdetett �t�letet, azt a vil�gi hatalom hajtotta v�gre; gyakorlatilag azonban az inkviz�ci� "javaslatait" mindig v�gre is hajtott�k vil�gi �t�let form�j�ban.

T�rt�nete

Id�rendi sorrendben n�gy inkviz�ci� l�tezett:

1. a k�z�pkori
2. a spanyol
3. a portug�l
4. �s a r�mai inkviz�ci�.

Megjegyzend�, hogy hasonl� jelleg�, embereket m�gly�n el�get�, er�szakszervezete �s tette m�s egyh�zaknak, p�ld�ul a k�lvinist�knak is volt.

A k�vetkez�kben a fent eml�tett n�gy inkviz�ci�t tekintj�k �t r�viden.

A k�z�pkori inkviz�ci�

Az inkviz�ci� els� hull�ma a bogumil mozgalomhoz hasonlatos d�l-franciaorsz�gi katar eretnekmozgalmak ellen szervez�d�tt. Ezt mind az egyh�zi, mind a vil�gi hat�s�gok �ld�zt�k, kezdetben kik�z�s�t�ssel �s hat�s�gi �ton (pl. III. later�ni zsinat, 1179). Ennek hat�stalans�ga ind�totta az els�, �n. episzkop�lis inkviz�ci�t 1184-ben az Ad abolendam c�m� p�pai bulla kiad�s�val. Az�rt nevezt�k episzkop�lisnak, mert a helyi p�sp�k�k (latinul: episcopus) gondjaira volt b�zva a v�grehajt�sa, �s c�ja az �gynevezett eretneks�g kiirt�sa volt. Az eretneks�ghez m�r a m�sk�nt gondolkoz�s elegend� volt. Ez az inkviz�ci� nem volt valami sikeres. Az eretnekek �s a hat�s�gok k�zti eszmei �s hatalmi vita hamar fegyveres harcc� durvult. III. Ince p�pa ki is hirdette ellen�k a keresztes hadj�ratot, amelyet 1208 �s 1228 k�z�tt montforti Simon gr�f vezetett. A hadj�rat mindk�t r�szr�l sz�rny� embertelens�ggel j�rt (ld. beziers-i v�rengz�s, 1209). Az albiak elleni keresztes hadj�rat 1229-ben a p�rizsi b�k�vel �rt v�get, noha a katar mozgalom csak a k�vetkez� �vsz�zadban hunyt ki.

A k�vetkez�t, a p�pai inkviz�ci�t az 1230-as �vekben a sikertelen episzkop�lis inkviz�ci�ra v�laszk�ppen ind�tott�k. Ezt m�r p�pai hat�rozat alapj�n k�l�n kik�pzett vallat�k hajtott�k v�gre; �k f�k�nt a dominik�nusok k�z�l ker�ltek ki. Az inkviz�ci� irgalmatlanul szigor� volt. Az eretnekeket polg�ri �s politikai jogaikt�l m�sod�ziglen megfosztott�k, megtagadt�k temet�s�ket, megvont�k a fellebbez�s �s a v�delem jog�t, elkobozt�k vagyonukat �s a feljelent�ket megjutalmazt�k. Az inkviz�ci� keletkez�s�t, m�k�d�s�t, szigor�t - f�k�pp azonban az egyh�zi hivatalok egy�ttm�k�d�s�t az �llami hat�s�gokkal - csakis a k�z�pkori t�rsadalmi rend alapj�n lehet meg�rteni.

A 13. sz�zadban az inkviz�ci� elterjedt N�metorsz�gban �s a skandin�v �llamokban is. �szak-Eur�p�ban sokkal kev�sb� volt v�rszomjas, �s kisebb hat�ssal volt a t�rt�nelemre. Angli�ban sosem honosodott meg az inkviz�ci�, de az �jvil�gba Kolumbusz mag�val vitte.

A spanyol inkviz�ci�

Az El Santo Oficio de la Santa Inquisition, k�zismertebb nev�n a spanyol inkviz�ci� 1478-ban alakult, Arag�niai Ferdin�nd �s Kaszt�liai Izabella uralkod�sa alatt. A spanyol inkviz�ci� f�ggetlen volt a r�mai egyh�zt�l, �gy vil�gi mozgalomnak tekinthet�.

Egyes (kereszt�ny) egyh�zt�rt�n�szek szerint nemcsak egyes kereszt�nyeket �ld�ztek (sokszor a p�pai int�s ellen�re), hanem az �tt�rt muzulm�nokat �s zsid�kat is. A h�rhedt autodaf� az inkviz�ci� egyik legs�t�tebb fejezet�t jelk�pezi. A spanyol inkviz�ci�b�l fejl�d�tt ki a mexik�i, ami eg�szen a f�ggetlens�g kiv�v�s�ig m�k�d�tt.

M�s k�z�pkort�rt�n�szek szerint a spanyol inkviz�ci�t Ferdin�nd �s Izabella az�rt is alap�totta, hogy megv�dj�k a megt�rteket (conversos), az �j kereszt�nyeket, akik �ldozatul estek a k�zm�ltatlankod�snak, el��t�leteknek, f�lelmeknek �s irigys�gnek; tov�bb� az inkviz�ci�nak csak a megkereszteltek felett volt hatalma, a nem megkereszteltek - hacsak nem a term�szet t�rv�nyeit szegt�k meg - nem estek a fegyelmi int�zked�sek hat�lya al�.

A spanyol inkviz�ci� volt az utols�, ami v�get �rt, 1834-ben.

R�mai inkviz�ci�

III. P�l p�pa 1542-ben fel�ll�tott egy b�borosokb�l �s m�sokb�l �ll� test�letet, amelynek feladata a hit meg�rz�se �s a hib�k �s t�veszm�k felkutat�sa volt. Ez a szervezet, a Szent Hivatal Kongreg�ci�ja lett a r�mai inkviz�ci� fel�gyel� test�lete. A p�pa kinevez�s�re az egyik b�boros volt a gy�l�sek eln�ke. A kongreg�ci�ban rendszerint t�z m�sik b�boros volt, egy prel�tus �s k�t seg�dje, akiket a dominik�nus rendb�l v�lasztottak. A Szent Hivatalnak volt egy nemzetk�zi tan�csad� test�lete is, amely a teol�gia �s k�nonjog tud�saib�l �llt. 1616-ban ezek a tan�csad�k �t�lt�k eretneks�gnek azt a n�zetet, hogy a F�ld forog a Nap k�r�l. Emiatt a d�nt�s miatt ker�lt a tiltott k�nyvek list�j�ra (indexre) Kopernikusz De Revolutionibus Orbium Coelestium c�m� m�ve. Ugyanez a test�let �t�lte el Galileit is.

Az �gynevezett eretnekek k�z�l nem minegyiket az inkviz�ci� �t�lte el. A forradalom el�tti Franciaorsz�gban az ateist�kat �s szents�gt�r�ket vil�gi b�r�s�gok is el�t�lt�k, �s hal�lb�ntet�st is kiszabhattak r�juk.

II. J�nos P�l p�pa 2000. m�rcius 12-�n a Vatik�nban �nnepi istentiszteleten beismerte egyh�za b�neit. Err�l b�vebben olvashat oldalunkon, ha ide kattint.

Az inkviz�ci� c�ljai �s eszk�zei

Az inkviz�ci� c�lja egyr�szt az egyh�z hatalm�nak �s tekint�ly�nek meg�rz�se volt, m�sr�szt az inkviz�ci��rt felel�sek hit�k szerint megmentett�k az emberek lelk�t az �r�k k�rhozatt�l, ha r�vett�k �ket "eretnek" n�zeteik megtagad�s�ra, ak�r k�nvallat�ssal is. Az inkviz�ci� helyenk�nt azok ellen a mozgalmak ellen l�pett fel, melyek a k�z�pkori t�rsadalom �rt�keit tagadt�k �s l�t�t vagy rendj�t vesz�lyeztett�k. A m�s n�zeteket vall�k (mint pl. az albigensek vagy egyes bogumil csoportok) gyakorta �n�ll� mini�llamk�nt m�k�dtek; azonk�v�l rabl�sb�l, az utaz�k fosztogat�s�b�l �ltek, �s vesz�lyeztett�k a k�zponti vil�gi hatalmat is. Ez�rt sokszor a vil�gi hatalmak is k�m�letlen�l fell�ptek ellen�k.

Az egyh�z minden p�sp�k�t �s �rseket k�telezett az inkviz�ci� elleni harcra, ha nem tett�k meg, ki�tkoz�s v�rt r�juk. A ki�tkoz�s az egyik legs�lyosabb b�ntet�s volt a k�z�pkorban, akit ki�tkoztak, nem vehette mag�hoz a szents�geket, b�rki b�ntetlen�l meg�lhette, a ki�tkozott gyakorlatilag k�v�l ker�lt a t�rsadalmon. Aki eretneks�g gyan�j�ba ker�lt, annak bizony�tania kellett �rtatlans�g�t. Erre gyakran isten�t�lettel ker�lt sor, amelynek t�bb form�ja volt: p�ld�ul a gyan�s�tottat megk�t�zve v�zbe vetett�k, �s ha nem mer�lt el, akkor b�n�snek tartott�k, mert nem fogadta be a v�z. Aki elmer�lt a v�zben, az �rtatlannak min�s�lt, de gyakran megfulladt, mire kih�zt�k. Az isten�t�let egy m�sik form�ja volt, hogy t�zes vasat kellett a kez�be fognia az el�t�ltnek, ut�na bek�t�zt�k a seb�t, �s p�r nap m�lva megvizsg�lt�k, ha elfert�z�d�tt, el�t�lt�k, ha gy�gyulni kezdett, amire a korabeli higi�niai viszonyok miatt kisebb volt az es�ly, �rtatlannak nyilv�n�tott�k. Sokszor a p�rbajt is haszn�lt�k isten�t�letnek.

Az egyes eseteket kivizsg�l� inkviz�ci�s b�r�s�gnak mindig t�bb tagja volt. �l�n az inkviz�tor �llt, neki volt al�rendelve a helyi p�sp�k. Munk�jukat seg�dek, tan�k �s jogi v�gzetts�ggel rendelkez�k (kvalifik�torok) seg�tett�k.

Az inkviz�ci� legt�bbsz�r �gy zajlott le, hogy el�re bejelentett�k az inkviz�tor �rkez�s�t, �s a ter�let lakoss�g�nak �ssze kellett gy�lnie az adott napon; aki nem volt ott, azt r�gt�n eretnekgyan�sk�nt kezelt�k. Az inkviz�tor, miut�n meg�rkezett, besz�det tartott, majd felsz�l�totta az embereket, jelents�k fel a gyan�s egy�neket. Ezut�n inform�ci�kat gyujt�ttek a gyan�s�tottakr�l. Ezeket megvizsg�lt�k a kvalifik�torok, majd elkezdt�k beid�zni a gyan�s�tottakat. A vallat�s eszk�ze gyakran k�nz�s volt. A k�nvallat�sra ugyan k�l�n m�rs�kl� szab�lyai voltak az egyh�znak, de az inkviz�torok �gyesen ki tudt�k j�tszani ezeket. A vallat�st k�vette maga a t�rgyal�s, majd az �t�let meghozatala. V�d��gyv�d sosem volt, vagy ha igen, az inkviz�ci� nevezte ki.

Az �t�letnek n�gy fajt�ja volt:

1. epit�mia: egyh�zi b�ntet�s, pl. ima, zar�ndoklat, ostoroz�s
2. b�rt�nb�ntet�s
3. g�lyarabs�g
4. ki�tkoz�s

Az egyh�z az elj�r�s lefolytat�sa ut�n �tadta a b�n�st a vil�gi hat�s�goknak, amely �t�letet hozott. Az �t�let a legs�lyosabb esetekben m�glyahal�l volt, t�bbnyire csak p�nzb�rs�got vagy a "sz�gyenk�nt�s" visel�s�t r�tt�k ki.

A kiv�gz�sekre rendszerint �nnepnapokon ker�lt sor. Az eretneknek el�tte meg kellett b�nnia "b�neit" �s h�s�get kellett esk�dnie az egyh�znak, amennyiben ezt megtette, �gy a f�jdalmas �s lass� m�glyahal�l helyett a "k�m�letesebb", azonnali kiv�gz�s jutott neki oszt�lyr�sz�l.

Inkviz�ci� Magyarorsz�gon

Magyarorsz�gon az els� boszork�nyper 1565-ben volt, az utols� 1756-ban (annak ellen�re, hogy M�ria Ter�zia m�r 1755-ben betiltotta.)

Sz�mok

Arr�l, hogy az Inkviz�ci�nak mennyi �ldozata volt, jelenleg is vit�k folynak. N�h�ny szorv�nyos adat �s becsl�s van, amelyek sokszor nem is vethetoek �ssze. P�ldak�ppen k�zl�nk n�h�nyat:

• Pierre Dominique szerint ("L'Inquisition" Paris, Ed. Perrin, 1969) a Spanyol Inkviz�ci� 178382 embert �t�lt el, �s k�z�l�k 16376 lett �lve el�getve.
• Canon Juan Antonio Llorente ("A Critical History of the Inquisition of Spain") szerint 1808-ig a Spanyol Inkviz�ci� 31,912 embert �hgetett el 17,659 embert �letfogytiglani b�rt�n ut�n �getett el holtan, �sszesen 341,021 �ldozat volt.
• Ellen Rice szerint ("The Myth of the Spanish Inquisition" [1]) 3000-5000 hal�los �t�let volt a spanyol inkviz�ci� �vsz�zadaiban, ellenben 150000 boszork�ny�get�s eg�sz Eur�p�ban.
• Henry Kamen szerint ("Histoire de l'Inquisition espagnole", Paris, �d. Albin Michel, 1966) 341021 el�t�lt, �s 31912 m�glyahal�l a Spanyol inkviz�ci� m�rlege.