Stendhal (1783-1842),


eredeti nev�n Henri Beyle sz�mtalan �ln�v alatt jelentette meg m�veit. �r�i karrierje Nap�leon buk�sa ut�n indult. Eleinte �tirajzokat, �letrajzokat �rt, m�ford�tott. Els� reg�nye, az Armance 1827-ben jelent meg, visszhangtalan maradt. Ann�l nagyobb sikere lett m�sodik, 1831-ben megjelent reg�ny�nek, a V�r�s �s feket�nek. K�s�bbi reg�nyei: a P�rmai kolostor �s a befejezetlen�l maradt V�r�s �s feh�r. 1942-ben halt meg P�rizsban.

A V�r�s �s fekete a reg�ny f�h�s�nek, Julien Sorelnek �let�tj�t besz�li el. A cselekm�ny mintegy 4 �vet �lel �t, melynek sor�n az egyszer� moln�r amb�ci�zus fi�b�l h�zitan�t�, majd papn�vend�k, v�g�l egy p�rizsi m�rki szem�lyi titk�rja lesz, s megcsillan el�tte a husz�r hadnagyi p�lya lehet�s�ge is, melyet - b�r �lmai l�tszanak beteljes�lni - m�gis �let�vel egy�tt eldob mag�t�l. Mindennek h�tter�ben k�t mozgat�rug� m�k�dik: tiltott szerelmek - �s Nap�leon.
Az al�bbiakban a sz�veg implicit utal�sait k�vetve (a m�lthoz val� viszony, sz�nek, a l�tra, n�k) k�zeled�nk a reg�nyhez.

A reg�ny a "Kr�nika 1830-b�l" alc�mmel jelent meg annak idej�n. Ezzel az volt az �r� c�lja, hogy a reg�ny t�rt�net�t egyidej�v� tegye az olvas�s idej�vel. Az olvas� azt �rezhette, Julien Sorel �s a reg�ny t�bbi szerepl�je ak�r szembe is j�hetne vele az utc�n, hiszen ugyanabban a Franciaorsz�gban �lnek. E hangs�lyos aktualiz�l�s miatt �rdemes nagy�t� al� venni a szerepl�k m�lthoz val� viszony�t, mely egyben a reg�ny szervez�ereje is.

Julien �s Nap�leon

M�r a reg�ny elej�n �gy ismerked�nk meg Juliennel, hogy Nap�leon m�veit (Szent Ilonai eml�kek, Hadijelent�sek) olvassa, s a bukott cs�sz�r k�p�t med�lj�ba z�rva, f�lt�n �rzi. Nap�leon ir�nti rajong�s�nak �lland� titkol�sa nem v�letlen, hiszen az 1830-as �vekben, a Bourbon restaur�ci� idej�ben j�runk, mikor Nap�leon nev�nek m�g csak eml�t�se is vesz�lyt hozhatott az ember fej�re. Julien val�s�gos rabja Nap�leonnak �s az idealiz�lt k�zelm�ltnak: a volt cs�sz�rban els�sorban a m�lyr�l j�tt �s saj�t erej�b�l a legmagasabbra felt�rt h�st tiszteli, s ez�rt tartja p�ldak�p�nek: �let�nek minden d�nt�si helyzet�t, cselekedet�t - n�ha m�r-m�r komikumba hajl�an - haditettk�nt �li meg.

Mathilde �s Boniface de La Mole

A reg�ny m�sodik fel�nek f�h�sn�je, Mathilde is az idealiz�lt m�ltban �l, az �ltala h�sinek tartott XVI. sz�zadban. Egyik �se, Boniface de La Mole legend�s t�rt�nete jelenti sz�m�ra a fennk�lts�get a puh�ny, elkorcsosult jelennel szemben.
Julient �s Mathildot �ppen a jelenkor ir�nti megvet�s�k, az idealiz�lt m�lt fel� fordul�s, a koruk jelent�ktelens�ge elleni l�zad�s rokon�tja egym�ssal.

A c�mben szerepl� v�r�s �s fekete sz�nt �ltal�ban a katonai illetve a papi p�ly�nak szok�s megfeleltetni (a katonai egyenruha illetve a papi reverenda sz�ne miatt). Eszerint a c�mben jel�lt k�t sz�n Julien karrierlehet�s�geit jel�li. �gy t�nik azonban, a sz�neknek sokkal kidolgozottabb szerepe van a reg�nyben.

A v�r�s
A v�r�s sz�n k�tszer fordul el� igen hangs�lyosan, mindk�tszer a verrières-i templom sz�neik�nt. Az reg�ny eleji �s a reg�ny v�gi templomi jelenet mintegy keretbe foglalja a t�rt�netet. A reg�ny elej�n Julien bet�r a templomba, miel�tt Rênal�khoz menne. A templom bels� falai b�borsz�n� sz�vettel voltak bevonva, melyeken �ts�t�tt a nap f�nye, s v�r�ss� var�zsolta az eg�sz bels� teret. A jelenet eg�szen balj�ss� v�lik, mikor Julien a szentelt vizet - �pp a b�borsz�veteken �tt�r� f�ny miatt - v�rnek n�zi, s egy pap�rdarabot is tal�l, mely egy besan�oni kiv�gz�sr�l tud�s�t. A reg�ny v�gi nagyjelenet helysz�ne szint�n a verrières-i templom, melynek magas ablakait b�borf�gg�ny�k fedik. Ekkor l� r� Julien De Rênaln�ra. A v�r�s sz�n teh�t a v�rre, az er�szakra enged asszoci�lni, s keretbe foglalja a reg�nyt.

A fekete
A fekete sz�n leggyakrabban mint Julien ruh�zat�nak sz�ne ker�l el�. Minthogy papn�vend�k, De Rênal�k talpig feket�be �lt�ztetik a fiatal h�zitan�t�t. Julien fekete ruh�t visel a szemin�riumban �s P�rizsban, de La Mole m�rki palot�j�ban is. A fekete sz�n� papn�vend�ki ruha m�g� rejt�zik a k�v�l�ll�k el�l Julien val�di, l�zong�, t�rekv� �nje.

A k�k
Julien nem a kompromisszumok embere. Sz�ls�s�gesen gondolkodik, s nagyrat�r� tervei�rt v�llal is minden kock�zatot. Holott sz�mos lehet�s�g ad�dik a sz�m�ra, hogy a k�z�ps� utat v�lassza: Fouqu� �zletet aj�nl neki, amelyet "magasabb elhivatotts�g�nak" tudat�ban utas�t el, P�rizsban megny�lik el�tte az �t: Fervaquesn� r�v�n p�sp�ki helyn�k lehetne, Korastoff gazdag moszkvai h�lgyet k�n�l neki feles�g�l, de La Mole m�rki nemesi el�n�vvel �s hadnagyhusz�ri ranggal aj�nd�kozza meg. E k�zb�ls� �t jelz�se a k�k sz�n a reg�nyben. Julien k�tszer visel k�k ruh�t: mikor de Rênaln� el�ri, hogy a kir�lyt k�sz�nt� lovasband�rium tagja lehessen, s mikor P�rizsban de La Mole m�rki k�r�s�re k�kbe �lt�zik - ilyenkor a m�rki eg�szen m�s hangon, k�zvetlenebb�l besz�l vele. Mathilde k�k szeme �s a palotab�li k�k kanap� is az "arany k�z�putat" jelzi.

A l�tra

Csak�gy, mint a sz�nek, a fent-lent ellent�tp�r is jelz�sszer�en �t-�s �tsz�vi a reg�nyt. Julien mindig l�tra seg�ts�g�vel jut fel a megh�d�tand� el�kel� h�lgyek h�l�szob�j�ba. A l�tra j�l kifejez� jelk�pe Julien �lland� magasra t�r�si v�gy�nak, s annak, hogy c�lj�nak el�r�se �rdek�ben hajland� mindent kock�ra tenni.

Julien �s a n�k

Julien �s Mathilde
Mint azt fentebb eml�tett�k, Julient �s Mathildot bels� l�zad�suk rokon�tja egym�ssal. Mindketten a maguk idealiz�lt m�ltja fel� fordulnak. Mathilde Julien ir�nti szerete is ebb�l fakad: Julienben az �ltala b�lv�nyozott Boniface de La Mole-t v�li felfedezni, s b�szke boldogs�ggal t�lti el az az �rz�s, hogy szerelm�k ahhoz a nagyszer�, reg�nyes 16. sz�zadi szerelemhez m�lt�, hasonl� lehet. Julien hal�la ut�n meg�morosodott h�siess�ggel temeti el kedvese fej�t, s be kell l�tnunk, kiss� tetszeleg a szenved�, h�s szerelmes szerep�ben. Szerelme teh�t nem annyira Juliennek, mint ink�bb annak az �rz�snek sz�l, hogy hasonl�nak �rezheti mag�t idealiz�lt h�seihez. Ami Julien Mathilde ir�nti szerelm�t illeti, bels� monol�gjaiban t�bbsz�r is �sszehasonl�tja arisztokrata kedves�t de Rênaln�val, s a hasonl�t�s mindig de Rênaln� jav�ra d�l el, �s ez igen �rulkod�.

Julien �s de Rênaln�
Kettej�k viszony�nak meg�rt�se teszi csak �rthet�v� az olvas� sz�m�ra Julien v�gzetes cselekedet�t. B�r a reg�ny nem h�vja fel r� a figyelmet, figyelmes olvas�nak k�nnyen felt�nhetik, hogy sosem esik sz� Julien �desanyj�r�l. Apj�val is igen rossz a viszonya, Julien �ppen ez�rt keresi maga sz�m�ra az ap�t (Ch�lan abb�, Pirard abb�, a m�rki), de az any�t is, m�g ha ez expressis verbis nem is kap hangs�lyt a reg�nyben. De Rênaln� a sz�m�ra egyben jelenti a szeret�t �s az any�t. Ez�rt van sz�m�ra olyan rettenetes jelent�s�ge de Rênaln� �rul�s�nak. Szinte �nk�v�leti �llapotban hajtja v�gre tett�t. �rdekes, hogy az �r� ezt a motiv�ci�t rejtve hagyja a reg�nyben, s csak �vekkel k�s�bb jegyez fel egy kiad�s marg�j�ra egy �js�gh�rt, ami szerelemf�lt�sb�l elk�vetett gyilkoss�gr�l ad h�rt. Ez Julien tett�nek l�lektani mozgat�ja - f�zi hozz�.

Kulin Borb�la