|
|
Babonk |
|
Macskk
Bûbj, varzslat
A macskkrl pozitv s negatv babont egyarnt szp szmmal lehet tallni. A kzpkorra tehetõ a legtbb macskaellenes hiedelem megszletse. Pldaknt lljon itt nhny: Ha belergsz egy macskba, reumt kapsz. Ha elveszel egyet a macska kilenc letbõl, szellem ksrt majd egsz letedben. Ha vzbe fojtasz egy macskt, az rdg bosszt ll rte. (Tanulsg: Nem szabad bntani õket. :-)
A fekete macska megklnbztetett figyelmet lvez a babonsok krben. Sokan baljs elõjelet vlnek benne felfedezni, sõt, nhnyan azt tartjk, ront szeme van. Msok viszont szerencsehoznak tulajdontjk. lltsuk szerint, ha valaki egy teljesen fekete macskban tall egy fehr szõrszlat, s azt sikerl gy kitpnie, hogy megssza karmols nlkl, akkor nagy gazdagsg, a szerelemben pedig szerencse vr r. (Azrt ezt sem muszj olyan komolyan venni! :-)
A kzpkori hiedelmek szerint a macska varzslatot ûzõ lny, stt erõk szvetsgese, aki ltja a szellemeket s kiszvja az alvk llegzett. Az angol tengerszek viszont egyenesen a szerencse zlognak tartottk fõleg a fekete macskkat. Minden valamire val hajn voltak macskk, akiket - nmi gyakorlati okbl - nagy becsben tartottak. Hajtrskor is elsõknt a macskkat mentettk.
Amerika egyes hegyvidki rszein mig l a babona, mely szerint a macska tudja eldnteni, hogy egy lny frjhez menjen-e vagy sem. Elõszr kitp hrom szõrszlat a macskbl, majd paprba csomagolja s a kszb al teszi. Ha msnap reggel a szõrszlak Y alakba rendezõdnek (yes), akkor a vlasz igen. Ha viszont N alakba (no), akkor a vlasz nem.
Sokan tulajdontottak s tulajdontanak ma is gygyt erõt a macskknak. Azon kvl, hogy a npi orvoslsban felhasznltk a macska szõrt, karmait s egyb rszeit, voltak macskabartabb mdjai is az llat segtsgvel val gygytsnak: Oroszorszg egyes vidkein lt pldul az a hiedelem, hogy a macska - fõknt a fekete - megvd a betegsgektõl. Ha valakinek rpa nõ a szemn s azt egy fekete cica farka vgigsimtja, az rpa rgtn elmlik. A hromsznû cick farknak rintse pedig a szemlcs elleni hatsos gygyszer. s ha egy macska eltsszenti magt, azt rgtn az egszsgre kell kvnni, gy az ember mindrkre megszabadulhat a fogfjstl.
A macska idõjsl kpessgt vszzados npi megfigyelsek igazoljk. Ha pldul a cica odal a klyhhoz, hideg idõ vrhat. A Dunntlon azt tartjk, ha Zsfia napjn (mjus 15. s szeptember 17.) a meleget keresi, hidegre fordul az idõ. A cseremiszek nagy hideget vrtak olyankor, ha a macska a kemencre l s ott is marad. Ha pedig lmos s nem vadszik, esõ vrhat. Tarts esõre lehet szmtani, ha a macska hosszasan tisztlkodik.
Az lmosknyvek is klns figyelmet szentelnek nekik: Macskval lmodni figyelmetlensget jelent. Ha karmol, haragos kezek kzl meneklsz. A fiatal cica azt jelzi, elcsbtanak. Macska a hztetõn gonosz jel, koromsttben pedig szemed romlst jelentheti. Az egerszõ macska zvegysg, a nyelvt ltni vratlan hazugsg. Ha a cica beszl, amit mond, beteljesl. Ha lmodban macskt etetsz, msok gondjt veszed a vlladra, a kitmtt cica pedig kpzelt veszlyt jelez.
Vissza a lap tetejre
| |
|
|
rknaptr
Nem tudod, milyen napon szlettl?
Vlaszd ki az vet, hnapot s a napot:
|
|
|
|
Kapcsold irodalom
Conze, Edward: A buddhizmus rvid trtnete, Budapest: 1999.
Eliade, Mircea: Vallsi hiedelmek s eszmk trtnete 2., Budapest :1995.
Glasenapp, Helmuth: Az t vilgvalls, Budapest: 1975.
Hetnyi Ernõ: Buddhizmus a buddholgia tkrben, Budapest: 1989.
Hetnyi Ernõ: Buddha, Dharma, Sangha, Budapest: 1994.
Krsi Csoma Sndor: Buddha lete s tantsa, Bukarest: 1982.
Kng, Hans - Bechert, Heinz: Prbeszd a buddhizmusrl, Budapest: 1999.
Rawson, Philip: Az indiai civilizci, Budapest: 1983.
Schmidt Jzsef: Buddha lete, tana, egyhza, Budapest: 1995.
Takcs Lszl: A buddhizmus kialakulsa, Budapest: 1984.
Tchy Olivr: Buddha, Budapest: 1986.
Vekerdi Jzsef: Buddha beszdei, Budapest: 1989.
Zago, Marcellino: A buddhizmus, Budapest: 1995
Skilton, Andrew: A buddhizmus rvid trtnete, Corvin Kiad, 1997
Porosz Tibor (ford.): Ltusz sztra, Farkas Lrinc Imre Kiad, 1995
Hamar Imre: Buddha megjelense a vilgban, Balassi Kiad, 2002
Buswell, Robert E.: Encyclopedia of Buddhism, Macmillian 2004
Williams, Paul: Mahayana Buddhism: The Doctrinal Foundations, Routledge, 2009
Tibeti halottasknyv.
|
Kapcsold filmek
A bks harcos tja
Kis Buddha
Szamszra
Tavasz, nyr, sz, tl, tavasz
Dmonok a vilg tetejn
Tibeti halottasknyv
Kundun
Tibeti jgik
Milarepa
Chihiro
Totoro
Saint Oniisan
Tz a h alatt
Ht v Tibetben
|
|
Izgalmas irodalom
Conze, Edward: A buddhizmus rvid trtnete, Budapest: 1999.
Eliade, Mircea: Vallsi hiedelmek s eszmk trtnete 2., Budapest :1995.
Glasenapp, Helmuth: Az t vilgvalls, Budapest: 1975.
Hetnyi Ernõ: Buddhizmus a buddholgia tkrben, Budapest: 1989.
Hetnyi Ernõ: Buddha, Dharma, Sangha, Budapest: 1994.
Krsi Csoma Sndor: Buddha lete s tantsa, Bukarest: 1982.
Kng, Hans - Bechert, Heinz: Prbeszd a buddhizmusrl, Budapest: 1999.
Rawson, Philip: Az indiai civilizci, Budapest: 1983.
Schmidt Jzsef: Buddha lete, tana, egyhza, Budapest: 1995.
Takcs Lszl: A buddhizmus kialakulsa, Budapest: 1984.
Tchy Olivr: Buddha, Budapest: 1986.
Vekerdi Jzsef: Buddha beszdei, Budapest: 1989.
Zago, Marcellino: A buddhizmus, Budapest: 1995
Skilton, Andrew: A buddhizmus rvid trtnete, Corvin Kiad, 1997
Porosz Tibor (ford.): Ltusz sztra, Farkas Lrinc Imre Kiad, 1995
Hamar Imre: Buddha megjelense a vilgban, Balassi Kiad, 2002
Buswell, Robert E.: Encyclopedia of Buddhism, Macmillian 2004
Williams, Paul: Mahayana Buddhism: The Doctrinal Foundations, Routledge, 2009
|
|
|