Az �r�s egy olyan interj� �tirata, amit 1999. december�ben egy nem emberi, h�ll�szer� l�nnyel folytattam. Ez a n�nem� l�ny akkor m�r n�h�ny h�napja kapcsolatban �llt egy bar�tommal, akinek a nev�t itt E. F.-fel r�vid�tem.

Hadd mondjam el, hogy soha �letemben nem hittem az uf�kban, f�ld�nk�v�liekben �s egy�b hasonl� dolgokban, tov�bb� szent�l meg voltam gy�z�dve arr�l, hogy E. F. �lmokat, vagy sci-fi t�rt�neteket mes�lt el, amikor besz�molt els� tal�lkoz�s�r�l a Lacerta nev� nem emberi l�nnyel. M�g akkor is k�telkedtem, amikor 1999 december 16-�n bar�tom elhagyatott d�l-sv�dorsz�gi h�z�nak kis, meleg szob�j�ban saj�t szememmel pillantottam meg ezt a nem emberi l�nyt.

Tal�lkoz�sunkkor azonban annyi megd�bbent� dolgot mes�lt el �s mutatott meg nekem, hogy szavai val�s�g�t �s igaz�t m�r nem tagadhatom. Ez nem egy �jabb, hamis uf�-jelent�s, amely az igazs�g felt�r�s�t t�zi ki c�lul, holott maga is kital�ci�, ez�rt tan�s�tom, hogy a dokumentumban foglaltak igazak �s ez�rt �rdemesek az �n figyelm�re.

H�rom �r�n �t besz�lgettem vele, az anyagot azonban az � k�r�s�re megr�vid�tettem. A k�rd�sek nem mindig abban a sorrendben hangzottak el, ahogy itt szerepelnek, ez�rt a sz�veg n�ha zavarosnak t�nhet, ami�rt el�re eln�z�s�ket k�rem. Nem k�nny� sz�vvel t�r�ltem az �tiratb�l k�r�s�re a sz�veg �sszes fontos r�sz�t, de birtokomban van a teljes dokumentum (test�r�l �s felszerel�s�r�l k�sz�tett rajzaimmal �sszesen 49 oldal) �s n�h�ny kazetta is, amelyre az interj�t r�gz�tettem, ezeket viszont az � k�v�ns�g�ra m�g titokban kell tartanom. Az itt k�vetkez� r�vid�tett sz�veget megb�zhat� finn, norv�g, n�met �s francia bar�taimnak is elk�ld�m, hogy saj�t nyelv�kre leford�thass�k, �gy az �tirat rem�lhet�leg a lehet� legt�bb emberhez el fog jutni. Ha az �r�s �nh�z is eljut, k�rem, b�tran k�sz�tsen r�la m�solatokat, vagy k�ldje tov�bb e-mailen m�s bar�tainak.

Tan�s�tom tov�bb� azt is, hogy ez a l�ny birtok�ban volt a reptiloid, fajt�j�nak jellemz� „paranorm�lis” k�pess�geknek, �gymint a telep�ti�nak �s a telekin�zisnek, amit tollam meg�rint�s n�lk�li t�ncoltat�s�val �s egy alma kezei felett 40 cm-re val� lebegtet�ssel bizony�tott is nekem. Mindezeket h�rom �ra hat perces egy�ttl�t�nk alatt mutatta meg nekem, �s eg�szen biztos vagyok benne, hogy ezek nem tr�kk�k voltak. Bizony�ra azt is nehezen tudj�k majd meg�rteni, elhinni, hogy besz�lget�s�nkkor kapcsolatban voltam a tudat�val. De teljes bizonyoss�ggal �ll�tom, hogy mindaz, ami az interj� k�zben a mi vil�gunkr�l a tudom�somra jutott a sz�ntiszta igazs�g.

K�vetkez� tal�lkoz�sunk id�pontja 2000 �prilis 23-�n lesz ugyanabban a sv�dorsz�gi h�zban, meg�g�rte, hogy l�tez�s�t al�t�masztand� bizony�t�kokat fog hozni nekem. Addig is gy�jt�getem a k�rd�seket, amiket majd felteszek neki. Tal�n abba is beleegyezik majd, hogy felfedjem �ll�t�sait egy elj�vend� h�bor�val kapcsolatban.

2000. janu�r 8.

Az interj� r�vid�tett �tirata:
1999. december 16.

K�rd�s: El�sz�r is, ki vagy te? F�ld�nk�v�li faj k�vete vagy, vagy err�l a bolyg�r�l sz�rmazol?

V�lasz: Ahogy azt a saj�t szemeddel is l�tod, �n nem emberi l�ny vagyok �s az igazat megvallva m�g csak nem is vagyok eml�s, m�g eml�s�kre utal� testi jegyeim ellen�re sem, amelyek az evol�ci� eredm�nyei. �n egy n�nem� h�ll� l�ny vagyok, �s egy nagyon �reg h�ll� fajhoz tartozom. Mi a F�ld �slak�i vagyunk, milli� �vek �ta �l�nk itt. Ismerhetsz benn�nket az emberis�g vall�sos irataib�l, szerepel�nk a Bibli�ban is, az egyiptomiak �s az ink�k is, �s sok m�s �si n�p tudott l�tez�s�nkr�l �s tisztelt minket istenk�nt. A kereszt�ny vall�s f�lre�rtelmezte szerep�nket a teremt�sben, ez�rt gonosz k�gy�k�nt ker�lt�nk a Bibli�ba. Pedig ez nem igaz. A fajodat g�nseb�szeti �ton f�ld�nk�v�liek teny�sztett�k ki �s mi jobb�ra csak passz�v n�z�i voltunk felgyors�tott evol�ci�toknak. Igaz, amit n�h�ny tud�sotok m�r megsejtett, vagyis hogy fajotok 2-3 milli� �v alatt, term�szetellenes gyorsas�ggal fejl�d�tt ki. Ez teljess�ggel elk�pzelhetetlen, mert a term�szetes evol�ci� sokkal lassabb folyamat, b�r ezt ti m�g nem �rtitek. Teremt�setek m�vi, g�nseb�szeti �ton folyt, de nem mi, hanem egy f�ld�nk�v�li faj vitte v�gbe. Ha azt k�rded, f�ld�nk�v�li vagyok-e, azt kell mondjam, nem. A F�ld lak�i vagyunk. B�r vannak kol�ni�ink a Naprendszerben m�sutt is, sz�rmaz�si hely�nk a F�ld. Val�j�ban a F�ld a mi bolyg�nk, nem a tietek �s soha nem is volt az.

K�rd�s: Megmondan�d a neved?

V�lasz: Nehezet k�rsz t�lem, mert az emberi sz�j nem k�pes helyesen kiejteni a neveinket (�s a neveink rosszul kimond�sa nagy s�rt�snek sz�m�t k�z�tt�nk). A nyelv�nk nagyon k�l�nb�zik a tietekt�l, de a nevem – megpr�b�lom az emberi hangokhoz hasonlatosan ejteni – �gy hangzik: „Sssshiaassshakkkasskkhhhshhh” , amelyben az „s” �s a „k” hangokat nagy nyomat�kkal ejtj�k. Veletek ellent�tben nincsen keresztnev�nk, hanem egy sz�b�l �ll�, egy�ni nev�nk van, amelyet az egy�ni kiejt�s �s az jellemez, hogy ezt a nevet nem gyermekkorban, hanem a feln�tt� v�l�s egy bizonyos szakasz�ban, a vall�si vagy tudom�nyos „megvil�gosul�s” idej�n kapjuk. Megtiszteln�l, ha nem pr�b�ln�d kiejteni emberi sz�ddal az �n val�di nevemet. Sz�l�ts k�rlek Lacert�nak, rendszerint ezt a nevet haszn�lom, ha emberek k�z�tt vagyok, �s besz�lgetni akarok vel�k.

K�rd�s: H�ny �ves vagy?

V�lasz: Mi az id�t veletek ellent�tben nem asztrol�giai �vekben, a F�ld Nap k�r�li kering�s�vel m�rj�k, mert mi a F�ld felsz�ne alatt �l�nk. A mi id�sz�m�t�sunk a F�ld m�gneses p�lusainak periodikus v�ltoz�sain alapul �s ennek megfelel�en (a ti sz�maitoknak megfelel�en kifejezve) a mai napon – hadd sz�moljak csak ut�na – 57,653 ciklus az �letkorom. 16,337 ciklussal ezel�tt vil�gosodtam meg �s l�ptem a feln�tt korba (ez sz�munkra nagyon fontos id�pont). A ti �veitekkel sz�molva k�r�lbel�l 28 �ves vagyok.

K�rd�s: Mi a te feladatod? Van foglalkoz�sod?

V�lasz: A ti szavaitokkal �lve: k�v�ncsi tanul�ja vagyok a fajotok szoci�lis viselked�s�nek. Ez�rt vagyok itt, ez�rt is besz�lgetek most veled. Ez�rt fedtem fel E. F. �s most te el�tted is val�di l�nyemet. Ez�rt adom most �t neked a titkos v�laszokat k�rd�seidre, �s ez�rt pr�b�lok helyes v�laszokat adni. L�tni akarom, hogy mik�nt reag�lsz, hogy fajt�d t�bbi tagja hogyan reag�l. Olyan sok hazug �l k�ztetek, akik azzal k�rkednek, hogy ismerik az igazs�got r�lunk, a f�ld�nk�v�liekr�l, a rep�l� cs�szealjakr�l �s a hasonl� dolgokr�l, r�ad�sul sokan el is hiszik hazugs�gaikat. L�tni akarom, mit sz�l majd a fajt�d, ha az igazs�got (amit �n elmondok neked) a vil�g el� t�rod. Rem�lem, t�vedek, de biztos vagyok abban, hogy mindenki visszautas�tja majd szavaimat, de hinnetek kell nekem, ha az elk�vetkez� �veket t�l akarj�tok �lni.

K�rd�s: Olvastam m�r nyilatkozatodat (amelyet E. F.-nek adt�l) err�l, de m�gis szeretn�m, ha r�viden v�laszoln�l nekem erre: Az uf�k val�ban f�ld�nk�v�liek �ltal vezetett rep�l� t�rgyak, vagy a te fajod rep�l�i?

V�lasz: N�h�ny UFO-�szlel�s, ahogy ezt ti nevezitek, nek�nk tudhat� be, de a legt�bb nem. A legt�bb „titokzatos” rep�l� t�rgy nem technikai eszk�z, hanem legt�bbsz�r term�szeti jelens�gek f�lremagyar�z�sa, amelyeket a tud�saitok m�g nem �rtenek (mint a spont�n plazma kit�r�sek magasan az atmoszf�r�ban). Mindazon�ltal val�di uf��szlel�sek is vannak, az UFO-k egy r�sze a ti fajotok (f�leg a hadseregeitek) birtok�ban vannak, de tartozhatnak f�ld�nk�v�li fajokhoz, �s n�h�ny k�z�l�k a mi�nk. (De a mi sz�ml�nkra �rhat� �szlel�sek csak egy t�red�ke ezeknek, mert rendszerint nagyon el�vigy�zatosak vagyunk, �s j� m�dszereink vannak arra, hogy elrejts�k rep�l�inket az atmoszf�r�ban.) Ha egy vil�gos met�lsz�n� szivar alak� hengeres objektumr�l sz�l� h�reket hallasz, amelynek hossza a ti m�rt�kegys�getekkel kifejezve 20 �s 260 m k�z�tt van, �s m�ly, z�mm�g� hangot hallat, tov�bb� 5 er�s f�ny� v�r�s l�mpa van rajta (…), akkor nagy val�sz�n�s�ggel valaki a mi egyik �rhaj�nkat pillantotta meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy az az �rhaj� bajba ker�lt, vagy valaki k�z�l�nk nem volt el�gg� el�vigy�zatos. Van egy kisebb cs�szealj alak� rep�l�kb�l �ll� flott�nk is. A h�romsz�g alak� UFO-k rendszerint a ti hadseregeitek valamelyik�hez tartoznak, b�r az elk�sz�t�s�kh�z f�ld�nk�v�li technol�gi�t haszn�lnak. Ha igaz�n szeretn�d l�tni valamelyik rep�l�nket, akkor a sarkokat �s a bels�-�zsiai hegyvid�ket �rdemes szemmel tartani.

K�rd�s: Van valami jel, amir�l a te fajt�dat felismerhetj�k?

V�lasz: K�t jellegzetes szimb�luma van fajunknak. Az egyik (az �sibb) egy k�k k�gy�, amelynek n�gy feh�r sz�rny van a h�t�n (ezeknek a sz�neknek sz�munkra vall�si jelent�s�ge van). Ezt a jelk�pet kor�bban csak bizonyos t�rsadalmi r�tegek haszn�lhatt�k, de ma m�r nagyon ritka – ti emberek ezt a szimb�lumot m�solt�tok �r�sos eml�keitekbe. A m�sik jelk�p egy misztikus l�nyt, a ti szavaitokkal �lve egy „s�rk�nyt” �br�zol, ahogy k�rbe�lel h�t feh�r csillagot. Ez a jelk�p sokkal elterjedtebb manaps�g. Ha ezt a jelet l�tod egy olyan hengerszer� rep�l�n, amelyr�l az el�z� k�rd�sben esett sz�, vagy egy f�ld alatti l�tes�tm�nyen, akkor az egy�rtelm�en hozz�nk tartozik (�s azt javasoln�m, hogy a lehet� leggyorsabban menj el onnan)!

K�rd�s: A h�t csillag, amit az im�nt eml�tett�l, a Plej�dokat jelk�pezik?

V�lasz: A Plej�dokat? Nem. A h�t csillag val�j�ban bolyg�k �s holdak, �s a Naprendszerben l�tes�tett h�t kor�bbi kol�ni�nk jelk�pei. A csillagok k�k h�tt�rben helyezkednek el, �s a s�rk�nyszer� k�r a F�ld g�mb�ly�s�g�re utal. A h�t feh�r csillag a Holdat, a Marsot, a V�nuszt �s a Jupiter, ill. a Szaturnusz n�gy holdj�t jel�lik, amelyeket a m�ltban koloniz�ltunk. K�t kol�ni�t az�ta elhagytunk, �gy �t csillag haszn�lata helyesebb lenne.

K�rd�s: Ha m�r nem engeded, hogy fot�kat k�sz�tsek r�lad, – ami sokat seg�tene l�tez�sed �s a t�rt�net val�dis�g�nak al�t�maszt�s�ban – megtenn�d, hogy r�szletesen le�rod kin�zetedet?

V�lasz: Tudom, sokat jelentene n�h�ny fot� az interj� val�dis�g�t illet�en. Ti emberek am�gy is nagyon k�tked�ek vagytok (ami j� nek�nk �s a t�bbi idegen fajnak, amelyek a bolyg�tokon t�nykednek). Teh�t m�g ha lenn�nek is fot�id, sokan mondan�k k�z�letek, hogy hamis�tv�nyok, �s �n csak egy �lruh�s n� vagyok, ami nagyon b�ntana engem. Ez�rt meg kell �rtened, nem adhatok enged�lyt arra, hogy lef�nyk�pezz engem, vagy az eszk�zeimet. �s ennek t�bb oka is van, amit nem k�v�nok r�szletekbe men�en elmondani, de az egyik ok az, hogy l�tez�s�nket tov�bbra is titokban akarom tartani, a m�sik pedig vall�si term�szet�.

Mindazon�ltal szabad rajzokat k�sz�tened r�lam �s az eszk�zeimr�l is, amelyeket k�s�bb mutatok be neked. Megpr�b�lhatn�m szavakkal le�rni k�ls�met, de k�tlem, hogy embert�rsaid k�pesek lesznek elk�pzelni magukban val�s kin�zetemet a szavak seg�ts�g�vel, mert a reptiloid �s m�s intelligens l�nyek l�tez�s�nek tagad�sa az agyatokba van programozva. Az�rt megpr�b�lom.

K�pzeld magad el� egy �tlagos n� test�t. Mint nektek is, nekem is van fejem, k�t karom, k�t kezem, k�t l�bam, k�t l�bfejem. Testem ar�nyai is hasonl�tanak a tietek�re. Mivel n�nem� vagyok, nekem is vannak melleim (H�ll� eredet�nk ellen�re az evol�ci�s folyamat eredm�nyek�nt 30 milli� �vvel ezel�tt mi is tejjel kezdt�k el t�pl�lni kicsinyeinket, mivel ez a legjobb m�dszer �letben tart�sukra. A ti fajotok eset�ben ez m�r a dinoszauruszok kor�ban kialakult, majd megjelent a mi fajunk eset�ben is. Ez az�rt nem jelenti azt, hogy mi is val�di eml�s�kk� v�ltunk volna.), de a mi eml�ink nem olyan nagyok, mint az emberi n�k�, tov�bb� m�ret�k nagyj�b�l minden egyedn�l azonos. K�ls� nemi szerveink mindk�t nem eset�ben kisebbek, mint az emberekn�l, de l�that�ak �s szerep�k is megegyezik az emberi nemi szervekkel (az evol�ci� egy m�sik adom�nya a fajunknak).

A b�r�m z�ld-b�zs sz�n� – halv�nyz�ld – �s barna p�tty�k rendetlen mint�zat�val tark�tott (minden folt 1-2 cm nagys�g�) a b�r�nk �s az arcunk. (A mint�k a k�t nem eset�ben elt�r�ek, a n�nem�eknek t�bb van test�k als� r�sz�n �s az arcukon.) L�thatod, ahogy az �n esetemben k�t vonal h�z�dik a szem�ld�k�mt�l az orc�mon �t az �llamig. A szemeim valamivel nagyobbak az emberi szemekn�l (ez�rt l�tunk mi jobban a s�t�tben), jellegzetes nagy fekete pupill�nk, amit egy kis vil�gosz�ld �risz vesz k�r�l (a h�mek �risze s�t�tz�ld). A pupill�nk v�gott alak� �s egy kis fekete vonalt�l eg�szen nagy toj�s alakot is fel tud venni, ami az�rt van, mert a szem�nk nagyon �rz�keny a f�nyre �s ezt �gy tudjuk kompenz�lni. Nek�nk is k�v�lr�l l�that�, kerek f�l�nk van, igaz kisebb �s nem is annyira �ves, mint a tietek, m�gis jobban hallunk n�latok, mert a f�leink nagyon �rz�kenyek a hangra (sz�lesebb frekvencia tartom�nyban hallunk n�latok). Van egy izom vagy h�j a f�leink felett, amellyel t�k�letesen be tudjuk z�rni �ket, pl. ha v�z al� mer�l�nk. Az orrunk hegyesebb, �s van egy v-alak� �v a k�t orrlyukunk k�z�tt, amely �seink sz�m�ra h�l�t�st tett lehet�v�. B�r ez a szerv m�r elcs�kev�nyesedett, m�g mindig �rz�kelni tudjuk vele a h�m�rs�kletet. Ajkaink hasonl� form�j�ak, mint a tieitek (a n�nem� egyedek� kicsit nagyobb, mint a h�mek�) csak vil�gos barna sz�n�kben t�rnek el, fogaink nagyon feh�rek �s er�sek, ill. kicsit hosszabbak �s �lesebbek a ti eml�s fogaitokn�l. N�lunk nincs t�bbf�le hajsz�n (a hajunk sz�ne korunkkal egy�tt v�ltozik) az eredeti sz�n – mint az eny�m is – z�ldesbarna. Hajunk vastagabb �s er�sebb a tietekn�l �s sokkal lassabban n�. R�ad�sul sz�rzet egyed�l a fej�nk�n van.

Test�nk, karjaink �s l�baink m�ret�kben �s form�jukban is hasonl�tanak a tietekre, sz�n�k azonban elt�r� (z�ld-b�zs, mint az arcunk), a b�r combunkon �s felkarunkon pikkelyhez hasonl�. �t ujjunk valamivel hosszabb �s v�konyabb az emberi ujjakn�l, tenyer�nk sima �s nincsenek benne vonalak, hanem ezt is egy pikkelyszer� anyag �s barna foltok kever�ke bor�tja (mindk�t nem eset�ben megtal�lhat�ak a foltok a teny�ren), ezen k�v�l ujjlenyomatunk sincs. Ha meg�rintesz, �rezni fogod, hogy b�r�m selymesebb tapint�s�, mint a ti sz�rrel bor�tott b�r�t�k. Mindk�t kez�nk k�z�ps� ujj�n �les k�r�m tal�lhat�. L�thatod, hogy az �n k�rmeim nem olyan hossz�ak �s g�mb�ly� a v�g�k. Ez nememb�l ad�dik. A h�meknek hossz�, hegyes k�rm�k van, amely 5-6 cm-re is megn�. Egy m�sik dologban viszont nagyon elt�r a tietek�t�l a testem: h�ll� eredetemre utal a h�tamon v�gigh�z�d� csontos kit�remked�s, amit a ruh�mon kereszt�l is �rezni lehet. Ez nem a gerincem, hanem egy �sszetett lapszer� k�pz�dm�ny, ami a fejemt�l a cs�p�mig fut. Sok ideg �s v�red�ny sz�vi �t a lapk�kat (amelyek nagyj�b�l 2-3 cm hossz�ak �s nagyon �rz�kenyek – ez�rt nem szeret�nk t�ml�s sz�kekben �lni). A lapocsk�k a szexu�lis �let�nk�n k�v�l a testh�m�rs�klet�nk szab�lyoz�s�t v�gzik. Ha f�ny �ri �ket, a lapok megtelnek v�rrel, �s a Nap felmeleg�ti h�ll� v�r�nket, amely �tj�rva a lapocsk�kat, majd a test�nket nagyon kellemes �rz�st okoz.

Hogy m�g miben k�l�nb�z�nk t�letek? Nincs k�ld�k�nk, mert nem az eml�s�k mint�j�ra hozzuk vil�gra ut�dainkat. A t�bbi k�ls� elt�r�s olyan kicsi, hogy fel sem t�nik, ha ruh�ban vagyunk. Azt hiszem, el�g alapos le�r�st adtam. Tal�n k�sz�thetn�l rajzokat is.

K�rd�s: Milyen ruh�t viseltek �ltal�ban? Ami rajtad van, gondolom, nem a h�tk�znapi viseleted.

V�lasz: Nem, az emberi ruh�kat csak akkor hordom, amikor k�ztetek j�rok. Az igazat megvallva nem t�l k�nyelmes sz�momra ilyen sz�k ruh�kat hordani, mindig szokatlanul hat, ha felveszem �ket. Ha nem vagyunk otthon (itt f�ld alatti otthonainkra gondolok), vagy nagy mesters�ges napoz�helyeinken, akkor hasonl� nev� t�rsaink k�z�tt �ltal�ban meztelenek vagyunk. Ez meglep t�ged? Ha nyilv�nos helyen vagyunk lenge, puha anyagb�l k�sz�lt �lt�zetet hordunk. Eml�tettem m�r, hogy test�nk sok r�sze, a h�tunk pedig kifejezetten �rz�keny az �rint�sre, ez�rt sz�k ruh�ban k�nyelmetlen�l �rezz�k magunkat. A n� �s a h�m egyedek ruh�i gyakran csak a sz�n�kben t�rnek el.

K�rd�s: Amikor „hasonl� nev� t�rsaidr�l” besz�lsz, a csal�dodra gondolsz?

V�lasz: Nem, nem igaz�n. A csal�d olyan egyedeket takar, akik genetikailag is �sszetartoznak, mint az apa, anya �s a gyerekek. Ahogy kor�bban mondtam nek�nk k�l�nleges, egyedi neveink vannak. A n�v kiejt�se teljesen egyedi, nincs m�g egy azonos nev� egyed, de a nev�nk k�z�ps� r�sze el�rulja, melyik csal�dhoz tartozunk. (Ezt a sz�t kell haszn�ljam, mert a ti nyelveteken nincs erre megfelel�bb.) De ez nem jelenti azt, hogy a csoport egyedei genetikailag is hasonl�ak egym�shoz, mert ezek a csoportok rendszerint el�g nagyok (20-70 egyed). Nagyobbr�szt genetikailag �sszetartoz� egyedek vannak ebben is, lesz�m�tva azokat, akik a csoportot elhagyt�k, �s a legszorosabb kapcsolatok az ap�k, any�k �s a gyermekeik k�zt j�nnek l�tre. �si t�rsadalmi rend�nk t�l �sszetett �s a legalapvet�bb dolgok megbesz�l�se is �r�kig tartana. Tal�n k�vetkez� tal�lkoz�sunkkor majd r�szletesen besz�molok neked ezekr�l a dolgokr�l.

K�rd�s: Van farkad, mint a norm�lis h�ll�knek?

V�lasz: L�tsz rajtam? Nem, nincs l�that� farkunk. Ha megn�zed a csontv�zunkat, l�that� egy lekerekedett kis csont a gerincoszlopunk v�g�n a medenc�nk m�g�tt. Ez �seink fark�nak elcs�kev�nyesedett maradv�nya �s k�v�lr�l nem is l�that�. Oh, magzataink rendelkeznek farokkal fejl�d�s�k els� h�napjaiban, de ez a farok m�g sz�let�s�k el�tt felsz�v�dik. Farokra csak azoknak a primit�v �l�l�nyeknek van sz�ks�ge, amelyek a k�t l�bon j�r�st pr�b�lgatj�k, �s farkukat egyens�lyoz�sra haszn�lj�k. A mi csontv�zunk �talakult az evol�ci� sor�n, gerinc�nk szinte teljesen azonos alak�, mint a tietek.

K�rd�s: Azt mondtad, m�sk�nt hozz�tok vil�gra ut�daitokat. Tal�n toj�sokat raktok?

V�lasz: Igen, de nem olyat, mint a madarak, vagy a primit�v h�ll�k. Az embri� egy protein-folyad�kban fejl�dik az anya m�h�ben, de van egy toj�s form�j�, nagyon v�kony m�sz h�j is k�r�l�tte, amely kit�lti a m�het. A h�jon bel�l az embri� teljesen f�ggetlen az anya test�t�l �s minden anyaggal el van l�tva, ami a fejl�d�s�hez sz�ks�geltetik. Van egy k�ld�kzsin�rhoz hasonl� szerv�nk, amely a h�tunk lemezei m�g�tt csatlakozik a testhez. A sz�let�skor az eg�sz, cs�sz�s feh�rj�vel bor�tott toj�s �tpr�sel�dik a vagin�n, �s a baba ebb�l a puha toj�sb�l b�jik ki n�h�ny perccel k�s�bb. A k�z�ps� ujjakon elhelyezked� k�rm�ket a bab�k �szt�n�sen haszn�lj�k a toj�s h�j�nak felt�r�s�hez. Sz�let�s�kkor a bab�k kisebbek az ember gyermekein�l, m�ret�k 30-35 cm a ti m�rt�kegys�getekkel kifejezve, m�g a toj�s nagyj�b�l 40 cm hossz� (az emberin�l kisebb vagin�nk miatt), de feln�tt testm�ret�nk 160–180 cm k�z�tt mozog.

K�rd�s: Hogyan szab�lyozz�tok a testh�m�rs�kleteteket? Kor�bban azt mondtad, hogy �lvezitek a napoz�st. Milyen hat�ssal van a f�ny a szervezetetekre?

V�lasz: Nem vagyunk eml�s�k, �s mint h�ll�k, testh�m�rs�klet�nk a k�rnyezet h�m�rs�klet�t�l f�gg. Ha megfogod a kezem, �rezheted, hogy hidegebb a tiedn�l, mivel az �tlagos testh�m�rs�klet�nk 30-33 fok. Ha napozunk (f�leg, amikor meztelenek vagyunk �s a h�tlemezeinket is fel� ford�tjuk), testh�m�rs�klet�nk percek alatt 8-9 fokot emelkedhet. Ez sok enzim �s hormon termel�s�t okozza, amit�l sz�v�nk �s agyunk, �s �sszes t�bbi szerv�nk akt�vabb� v�lik, �s nagyon j�l �rezz�k magunkat. B�r ti emberek is �lvezitek a napf�nyt, sz�munkra ez az elk�pzelhet� legnagyobb �r�m (tal�n a ti orgazmusotokhoz hasonl�thatn�m). A meleg folyad�kokban val� �sz�st is nagyon �lvezz�k, amely megemeli a testh�m�rs�klet�nket. Ha n�h�ny �r�t �rny�kban t�lt�nk, a testh�m�rs�klet�nk hamar visszaesik 30-33 fokra. B�r ez nem rossz sz�mukra, sokkal jobban szeretj�k a f�nyt. Mesters�ges f�ld alatti nap-termeink vannak, de a val�di Nap f�ny�vel nem lehet �ket �sszehasonl�tani.

K�rd�s: Mivel t�pl�lkozol?

V�lasz: �ltal�ban sokf�le dologgal, mint a h�s, a gy�m�lcs, z�lds�g, ill. k�l�nf�le gomb�k, amelyeket f�ld alatti farmokon teny�szt�nk. T�bb olyan t�pl�l�kot is elfogyasztunk, ami sz�motokra m�rgez� lenne. A l�nyegi k�l�nbs�g k�z�tt�nk az, hogy nek�nk mindenk�pp kell h�st is fogyasztanunk, mert a szervezet�nk ig�nyli a proteineket. Veletek ellent�tben nem fogyaszthatunk csak n�v�nyi t�pl�l�kot, mert h�s n�lk�l az em�szt�s�nk le�llna �s n�h�ny h�ten, h�napon bel�l elpusztuln�nk. Sokan k�z�l�nk nyers h�st is esznek, ami sz�motokra visszatetsz� lehet. �n szem�ly szerint a f�tt h�st �s a felsz�ni gy�m�lcs�ket, az alm�t �s a narancsot szeretem.

K�rd�s: Mondan�l nekem valamit fajod t�rt�net�r�l �s evol�ci�j�r�l? Milyen r�g�ta l�tezik a fajotok? Ti is a primit�v h�ll�kb�l fejl�dtetek ki, mint az emberek a majmokb�l?

V�lasz: Nos, ez egy nagyon hossz� �s �sszetett t�rt�net, ami majd biztosan hihetetlennek t�nik sz�modra, de ez az igazs�g. Megpr�b�lom r�viden elmondani. 65 milli� �vvel ezel�tt sok, kev�sb� fejlett �s�nk elpusztult a dinoszauruszokkal egy glob�lis kataklizm�ban. A pusztul�s oka nem egy nagy aszteroida becsap�d�sa volt, ahogy azt tud�saitok k�pzelik, hanem egy h�bor� k�t ellens�ges f�ld�nk�v�li faj k�z�tt, amely jobb�ra bolyg�tok k�r�l az �rben �s az atmoszf�ra magasabb r�szeiben zajlott. Nem sok pontos ismeret�nk maradt ezekb�l a korai id�kb�l, de ekkor h�bor�ztak f�ld�nk�v�liek el�sz�r a F�ld�n – �s eg�sz biztosan nem utolj�ra, k�zeleg egy �jabb h�bor�, hiszen a szemben�ll� idegen fajok k�z�tt m�r 73 �ve egy „hidegh�bor�” zajlik. A 65 milli� �vvel ezel�tti h�bor�ban k�t olyan idegen faj vett r�szt, amelyek nevei a ti sz�motokra nem kimondhat�ak. B�r ki tudn�m el�tted ejteni neveiket, a hangok s�rten�k a f�leidet. Az egyik faj emberszer� volt, mint a ti fajotok, csak ann�l sokkal �regebb, �s annak a csillaghalmaznak az egyik naprendszer�b�l sz�rmazott, amit ti Procyonnak h�vtok. A m�sik egy reptiloid faj volt, err�l nem tudunk sokat, de a mi fajunkkal biztosan nem �llt kapcsolatban, hiszen mi k�ls� behat�s n�lk�l a f�ldi h�ll�kb�l fejl�dt�nk ki (lesz�m�tva, amikor saj�t magunk alkalmaztuk a manipul�ci�t, de erre m�g k�s�bb visszat�r�nk). A fejlett reptiloid faj nem ebb�l a vil�gb�l sz�rmazott. Hogyan is magyar�zhatn�m el neked? A ti tud�saitok nem �rtett�k meg az Univerzum val�di term�szet�t, mert logik�tlan elm�tek a legegyszer�bb �sszef�gg�seket sem �rti �s hib�s matematik�n, sz�mokon alapul. Ez g�njeitekbe van k�dolva, de majd erre is visszat�rek m�g. Legyen el�g annyi, hogy az Univerzum megismer�s�t�l ugyanolyan messze vagytok, mint 500 �vvel ezel�tt.

Olyan kifejez�sekkel, amiket tal�n meg�rtesz, a m�sik faj nem ebb�l az Univerzumb�l sz�rmazott, hanem az omniverzum egy m�sik „bubor�k�b�l”.

Ti tal�n m�sik dimenzi�nak nevezn�tek, de ez nem a megfelel� sz� erre (r�ad�sul a dimenzi� sz� jelent�s�t is hib�san �rtelmezitek). A t�ny, amire szeretn�lek eml�kezetni, az az, hogy a fejlett fajok k�pesek az omniverzum bubor�kai k�zt k�zlekedni – ahogy ti nevezitek – a kvantum technol�gia �s saj�t technik�ik seg�ts�g�vel. Az �n fajom is fejlett ment�lis k�pess�gekkel rendelkezik a ti fajotokhoz k�pest, de nem vagyunk k�pesek a szuperh�rokon/bubor�kokon technikai seg�ts�g n�lk�l �tkelni. M�s, a F�ldeteken tev�kenyked� fajok azonban k�pesek erre, amit ti var�zslatk�nt �ltek meg, ahogy ez �seitekkel is t�rt�nt.

Visszat�rve saj�t t�rt�net�nkh�z: az els� f�ld�nk�v�li faj (a humanoidok) kb. 150 �vvel a reptiloidok el�tt �rkeztek a F�ldre �s kol�ni�kat l�tes�tettek az akkori kontinenseken. Nagy kol�ni�juk volt az Antarktiszon (ahogy ti ezt a kontinenst ma nevezitek), ill. �zsi�ban. �k a h�ll�k el�djeivel b�k�ben �ltek egy�tt. Amikor a fejlett reptiloid faj el�rte a F�ldet, a procyoniak b�k�vel pr�b�ltak k�zeledni, de pr�b�lkoz�saik kudarcba fulladtak �s n�h�ny h�napon bel�l vil�gm�ret� h�bor� t�rt ki. Ezek az idegen fajok a fiatal bolyg�t nem faun�j��rt, vagy a fejletlen fajok miatt akart�k megszerezni, a val�di okuk a nyersanyagok szerz�se, ezen bel�l a r�z megszerz�se volt. Hogy meg�rtsd indokaikat, meg kell �rtened, hogy a r�znek nagy jelent�s�ge van n�h�ny fejlett faj sz�m�ra (m�g ma is), mivel m�s boml�kony anyagokkal egy�tt, er�s m�gneses t�r �s radioakt�v sug�rz�s hat�s�ra a fluktu�l� mez�k�n val� �tjut�skor �j, stabil elemeket alkot. A r�z m�s anyagokkal val� egyes�l�se a m�gneses/radioakt�v mez�-kamr�ban olyan er�tereket k�pes l�trehozni, amely sz�mos technol�giai elj�r�shoz n�lk�l�zhetetlen (ezek azonban olyan �sszetett elj�r�sok, amiket egyszer� agyaddal nem vagy k�pes felfogni). Mindk�t faj szerette volna megszerezni a F�ld r�ztartal�kait, �s h�bor�ztak �rte az �rben �s a F�ld k�r�l. Kezdetben az emberszer� faj kerekedett fel�l, de a harcok sor�n a reptiloid faj egy rendk�v�l er�s k�s�rleti fegyver bevet�se mellett d�nt�ttek, amely egy speci�lis f�zi�s bomba volt.

Azt v�rt�k t�le, hogy a bolyg�n minden �letet elpuszt�tson, de meg�vja az �rt�kes r�z-nyersanyagot. A bomb�t az �rb�l l�tt�k ki, �s azon a ter�leten robbant fel, amit ma K�z�p-Amerik�nak neveztek. Mivel az �ce�nban robbant fel, a f�zi�ba bel�p� hidrog�n megt�bbsz�r�zte a bomba erej�t. Az eredm�ny gyilkos sug�rz�s lett, ami nukle�ris t�lbe tasz�totta a bolyg�t t�bb mint 200 �vre. A legt�bb humanoid elpusztult, de ismeretlen okb�l – tal�n a sug�rz�s miatt – nemsok�ra a reptiloid faj is elvesztette az �rdekl�d�s�t a bolyg� ir�nt. B�r a F�ldet nem fenyegett�k m�r idegen fajok, a felsz�ni fajok kipusztultak. Egy�bk�nt az egyik anyag, ami a f�zi�s bomba hat�s�ra l�trej�tt, az ir�dium volt. A ti tud�saitok ezt a f�ldfelsz�nen koncentr�l�dott ir�diumot egy �ri�smeteor becsap�d�s�nak bizony�t�kak�nt tartj�k sz�mon, ami a dinoszauruszok kipusztul�s��rt volt felel�s. Ez azonban nem �gy t�rt�nt, de honnan is tudhatn�tok?
Nos, a legt�bb dinoszaurusz kihalt (nem is annyira a robban�s k�vetkezt�ben, mint ink�bb abban a nukle�ris t�lben, a radioakt�v hamues�ben, ami ut�na k�vetkezett). A k�vetkez� 20 �ven bel�l szinte az �sszes dinoszaurusz kihalt, b�r n�h�ny faj – k�l�n�sen a tengerekben �l�k – m�g 200-300 �vig kih�zt�k, de a klimatikus v�ltoz�sok miatt k�s�bb ezek is kipusztultak.

A nukle�ris t�l 200 �vig tartott, �s az �tlagh�m�rs�klet is kisebb lett a kor�bbin�l. A kataklizma ellen�re n�h�ny faj, mint a halak – ahogy a c�p�k is –, a madarak, �s a kis cs�sz�-m�sz� eml�s�k – a ti �seitek –, tov�bb� sz�mos h�ll� – p�ld�ul a krokodilok – k�pesek voltak fennmaradni. �s fennmaradt egy kicsi, de fejlett dinoszaurusz faj is, amely az utols� nagy dinoszaurusz fajokkal egy�tt fejl�d�tt ki, olyanokkal, mint amit Ti tirannoszaurusznak h�vtok.

Ez a h�ll� k�t l�bon j�rt �s legink�bb az Iguanodonr�l k�sz�lt rekonstrukci�itokhoz hasonl�tott (ugyanis az Iguanodonok csal�dj�b�l sz�rmazott), de kisebb volt azokn�l (megk�zel�t�leg 150 cm) �s volt n�h�ny emberies tulajdons�ga, mint a megv�ltozott csontszerkezet, megn�vekedett koponya �s agy, markol�sra k�pes h�velykujj, megv�ltozott szervezet �s em�szt�s, az arc k�zep�n �l�, fejlett szemek… �s a legfontosabb… �j, jobb agyrendszer. Ez volt a mi k�zvetlen �s�nk. Felt�telez�sek vannak arr�l, hogy az �j faj a sug�rz�s �ltal kiv�ltott mut�ci� �tj�n j�tt l�tre, de ez nem bizonyos. Mindazon�ltal a kis, emberszer� dinoszaurusz a k�vetkez� 30 milli� �vben is folytatta evol�ci�s fejl�d�s�t. (Ahogy m�r kor�bban mondtam, a fajok evol�ci�j�hoz, hogy �llatb�l gondolkod� l�nny� v�ljanak, t�bb id� kell, mint ahogy azt ti k�pzelitek, hacsak a fejl�d�s nem mesters�gesen ir�ny�tott, ahogy ez a Ti esetetekben is van.) Ezek a l�nyek el�g okosak voltak ahhoz, hogy ne haljanak ki az elk�vetkez� �vmilli�k sor�n, mert megtanultak alkalmazkodni. Barlangokban laktak a hideg ny�lt tereppel szemben, k�vekb�l �s �gakb�l szersz�mokat k�sz�tettek �s megtanult�k, hogy a t�zzel melegen tarthatj�k test�ket, ami a mi fajt�nk sz�m�ra l�tfontoss�g� a t�l�l�shez. A k�vetkez� 20 milli� �v alatt ez a faj 27 alfajra bomlott, amelyek jobb�ra primit�v h�bor�kat v�vtak a dominanci��rt. (A kor�bbi h�ll� fajok sajnos t�bb�-kev�sb� hajlamosak voltak az evol�ci�s fejl�d�s sor�n alfajokra bomlani. Ezt j�l l�thatod abb�l, hogy mennyire sz�ks�gtelen�l sok faja volt a kor�bbi �llati dinoszauruszoknak.)

Nos, a term�szet nem volt hozz�nk kegyes �s a kor�bbi 27 alfajb�l 24 kipusztult r�szben e primit�v h�bor�k, r�szben az evol�ci� k�vetkezt�ben, mivel agyuk nem volt el�g fejlett a t�l�l�shez, �s testh�m�rs�klet�ket sem voltak k�pesek megv�ltoztatni, amikor az �ghajlat v�ltoz�sa sz�ks�gess� tette volna. 50 milli� �vvel a h�bor�k �s a dinoszauruszok ut�n csak h�rom (m�r technikailag is fejlett) faj maradt fenn. V�g�l ezek a fajok term�szetes �s mesters�ges keresztez�d�sek k�vetkezt�ben egyes�ltek, majd g�nseb�szeti ismereteink seg�ts�g�vel elt�vol�tottuk a fajokra boml�s�rt felel�s g�nt �r�k�t�anyagunkb�l. T�rt�nelm�nk �s hit�nk szerint ez volt az az id�, amikor a g�nmanipul�ci�s �ton kialakult v�gs�, reptiloid fajunk – az a l�ny, amilyen �n is vagyok. Ez megk�zel�t�leg 10 milli� �ve t�rt�nt, �s evol�ci�nk enn�l a pontn�l szinte meg is szakad (b�r az elk�vetkez� sz�zadokban is voltak kisebb v�ltoz�sok kin�zet�nkben, amely ember- �s eml�sszer�v� tett minket, fajunk nem bomlott t�bb� alfajokra). L�thatod, hogy nagyon r�gi faj vagyunk a ti�tekhez k�pest, amely kis majomszer� l�nyk�nt ugr�lt a f�kon, am�g mi felfedezt�k a technik�t, a Naprendszer m�s bolyg�it koloniz�ltuk �s hatalmas v�rosokat alap�tottunk a F�ld�n (amelyek m�ra nyomtalanul elt�ntek az id�k folyam�n), megv�ltoztattuk g�nstrukt�r�nkat, am�g Ti �llatokk�nt �ltetek.

10 milli� �ve Afrik�ban (ugyancsak klimatikus v�ltoz�soknak k�sz�nhet�en) egy majomszer� faj elkezdett fejl�dni, lej�tt a f�kr�l a f�ldre. Evol�ci�juk azonban nagyon lass� volt, ahogy ez �ltal�ban az eml�s�kre jellemz�, �s ha nem t�rt�nt volna fajt�d eset�ben valami v�ratlan dolog, ma nem �lhetn�nk itt besz�lgetve, mert �n komfortos modern h�zamban lakn�k, te pedig egy barlangban, �llati sz�r�kbe b�jva pr�b�ln�d felfedezni a t�zk�sz�t�s titk�t, de az is lehet, hogy valamelyik �llatkert�nkben �cs�r�gn�l. De a dolgok m�sk�pp alakultak, �s most azt hiszitek magatokr�l, hogy Ti vagytok a „teremt�s koron�i”, �s ti �lt�k modern h�zaitokban, m�g nek�nk bujk�lva, rejt�zk�dve kell �ln�nk elhagyott vid�keken, vagy a f�ld alatt. K�r�lbel�l m�sf�l milli� �ve egy m�sik idegen faj �rkezett a F�ldre – meglep� m�don �k voltak az els� l�togat�k 60 milli� �v �ta, m�g jobban csod�lkozn�l ezen, ha tudn�d, h�ny f�ld�nk�v�li faj l�tezik m�g. Ez a humanoid faj, amelyet Ti „Ilojiim”-nak neveztek, nem a nyersanyagok miatt �s a r�z miatt �rkezett ide, hanem teljes csod�lkoz�sunkra a fejletlen majomszer� �seitek miatt. Jelenl�t�nk ellen�re a bolyg�n az idegenek elhat�rozt�k, hogy seg�tenek a majmoknak gyorsabban fejl�dni, hogy ut�na szolgafajk�nt seg�tsenek nekik k�vetkez� h�bor�ikban. Fajotok sorsa nem nagyon �rdekelt minket, de nem �r�lt�nk az Ilojiimok jelenl�t�nek bolyg�nkon, �s �k sem �r�ltek a mi jelenl�t�nknek �j, galaktikus �llatkertj�kben. Ez�rt hatodik �s hetedik teremt�setek h�bor�hoz vezetett k�zt�nk. A h�bor�r�l a Biblia c�m� k�nyvetek is sz�t ejt, b�r nagyon zavarosan. Ami azt illeti ez egy hossz� �s bonyolult t�rt�net. Akarod, hogy folytassam?

K�rd�s: Nem, most nem kell. Jegyzeteltem, am�g besz�lt�l �s lenne n�h�ny k�rd�sem.

V�lasz: K�rdezz nyugodtan.

K�rd�s: El�sz�r is nagyon nagy id�sk�l�t tekintett�l �t. Azt �ll�tod, hogy az �seid egy�tt �ltek a dinoszauruszokkal, t�l�ltek egy mesters�ges kataklizm�t �s 40 milli� �ven �t fejl�dtek, am�g 10 milli� �vvel ezel�tt le nem z�rult t�rzsfejl�d�setek. Ez el�g hihetetlen�l hangzik a sz�momra, tudn�l m�g mondani err�l valamit?

V�lasz: Meg�rtem, hogy sz�modra ez t�k�letesen hihetetlen, mert te egy fiatal, g�n�p�t�szetileg megalkotott faj egyede vagy. T�rt�nelmetek l�t�mezeje n�h�ny sz�z �vet �lel fel, �s azt hiszitek, hogy ez norm�lis. De nem az, hanem lehetetlen. Kondicion�lt agyad nyilv�n nem k�pes ekkora id�intervallumokat kezelni. Lehet, hogy evol�ci�nk id�tartama t�l hossz�nak t�nik a szemedben, de ez a term�szet val�di rendje. Eml�kezz csak, korai eml�s �seitek is egy�tt �ltek a dinoszauruszokkal �s hozz�nk hasonl�an t�l�lt�k a bomb�t. A r�k�vetkez� �vmilli�k alatt lassan fejl�dtek �s sok �j, m�ret�kben �s k�lsej�kben is k�l�nb�z� fajt hoztak l�tre. Ez volt a test evol�ci�ja, de mi van az �rtelem�vel? Egyszer� �llatok voltak. Az eml�s�k 150 milli� �ven �t fejl�dtek, de csak az ut�bbi 2-3 milli� �vben v�ltak �rtelmes, gondolkod� l�nyekk�. Ilyen r�vid id� alatt j�ttek l�tre azok a l�nyek, amelyek k�z� te is tartozol. Gondolod, hogy term�szetes m�don? 148 milli� �v fejl�d�s �llatszer� eml�sk�nt, majd 2 milli� �v, hogy �rtelmes l�nyekk� v�ljatok? Tedd fel magadnak a k�rd�st, lehet ez a gyors evol�ci� a term�szet m�ve? Fajod bizony�ra sokkal tudatlanabb, mint amilyennek hittem. Nem a mi t�rzsfejl�d�s�nk volt term�szetellenes, hanem a tietek.

K�rd�s: �rtem. De lenne m�g egy k�rd�sem. Sok konkr�tummal szolg�lt�l a 65 milli� �vvel ezel�tt folytatott h�bor�r�l az idegen fajjal. Ez j�val azel�tt t�rt�nt, hogy fajod val�ban intelligens� v�lt volna – m�r, ha j�l �rtettelek. Akkor honnan tudhattok ilyen sokat az akkori h�bor�r�l �s fajotok evol�ci�j�r�l?

V�lasz: Ez egy j� k�rd�s, sokkal jobb az el�z�n�l �s erre nem is adtam eddig magyar�zatot. Ismeret�nket abb�l a leletb�l nyert�k, amelyet r�g�szeink 16 000 �vvel ezel�tt a mai �szak-Amerika ter�let�n tal�ltak. Tal�ltak egy 47 cm �tm�r�j� t�lat, amely m�g sz�munkra is ismeretlen m�gneses anyagb�l k�sz�lt. A t�lon bel�l volt m�g egy krist�lyt�l is, amelynek molekul�ris szerkezet�be hatalmas inform�ci�mennyis�get t�roltak el. Ezt a „mem�rialapot” „procyoni” humanoid faj utols� t�l�l�i hagyt�k h�tra 65 milli� �vvel ezel�tt �s teljesen �pp volt, amikor r�akadtunk. Tud�sainknak siker�lt dek�dolniuk az inform�ci�kat, ekkor hallottunk el�sz�r a t�voli m�lt esem�nyeir�l �s arr�l, hogy mi vezetett a dinoszauruszok kihal�s�hoz. A t�l r�szletes inform�ci�val szolg�lt mindk�t fajr�l – a humanoidokr�l tal�n kicsit t�bbr�l – �s a f�zi�s bomb�r�l is. A F�ld�n �l� �llatokr�l �s szauruszokr�l is volt benne sz�, s�t m�g a mi korai, intelligens �seinkr�l is. Az evol�ci�nkr�l a t�bbi ismeret�nket csontv�zak tanulm�nyoz�s�val �s a DNS visszafejt�s�vel, dek�dol�s�val nyert�k. Amint l�tod, eredet�nkr�l 16 000 �ve ismerj�k a teljes igazs�got, el�tte vall�si hiedelmeink hat�rozt�k meg felt�telez�seinket.

K�rd�s: Mi t�rt�nt a k�t idegen fajjal?

V�lasz: Val�j�ban nem tudjuk. A bomb�t t�l�l� humanoidok a h�bor�t k�vet� �vekben meghaltak. K�s�bb sem �k, sem a m�sik reptiloid faj nem t�rt vissza ismereteink szerint a F�ldre. Ami a reptiloid fajt illeti, kicsi a val�sz�n�s�ge, hogy k�s�bb fizikai lehet�s�g�k lett volna visszat�rni. Felt�telez�seink szerint az elm�lt �vmilli�k folyam�n mindk�t faj kihalt.

K�rd�s: Besz�lt�l fajt�d csontv�zair�l. Hogy lehet az, hogy az emberi r�g�szek eddig nem tal�lt�k meg �seidnek nyomait, annak ellen�re, hogy olyan r�g�ta �lnek ezen a f�ld�n? Sok primit�v dinoszaurusz faj csontv�z�t megtal�ltuk, de olyat nem, amelynek nagyobb, fejlett agya �s h�velykujja lett volna, amint azt kor�bban eml�tetted.

V�lasz: Megtal�lt�tok m�r, csak „nagy” tud�saitok m�g nem voltak k�pesek �ssze�ll�tani a csontv�zakat teljesen, mivel �k h�ll�ket l�tnak a csontokban �s nem �rtelmes l�nyeket. Csod�lkozn�l, ha tudn�d, hogy mennyi – kifejezetten kicsi – helytelen�l �sszerakott szaurusz csontv�z van ki�ll�tva a m�zeumaitokban, mert a csontok j� r�sze nem is tartozott val�j�ban �ssze, vagy az „�llati” szaurusz csontv�z rekonstrukci�ja �gy van kip�tolva, hogy az egy soha nem l�tezett �llatot mutat be. Sok tud�sotok felfigyelt m�r erre a probl�m�ra, de v�lem�ny�ket ne merik nyilv�noss�gra hozni, mert nincsenek bizony�t�kaik, �s ink�bb azt mondj�k, hogy a csontv�z hi�nyoss�gai ellen�re helyesen van �sszerakva. Sok �s�nk csontj�t haszn�lt�k iguanodonok rekonstrukci�j�hoz, ez j�l l�tszik a kezek h�velykujj�n, n�zz csak meg egy m�zeumot, �s tudni fogod, mir�l besz�lek. N�h�ny �ve egy USA-ban �l� tud�s majdnem teljes pontoss�ggal �sszerakta fajunk egy p�ld�ny�nak csontv�z�t, de a helyi �nkorm�nyzat elkobozta a csontokat, mivel r�szben tiszt�ban van l�tez�s�nkkel. Ahogy �vezredek �ta, ma is a f�ld alatt �l�nk, ez�rt nem fogtok fajunk egyedeib�l csontv�zakat, tetemeket tal�lni.

K�rd�s: T�bbsz�r eml�tetted a f�ld alatti v�rosaitokat �s a mesters�ges napf�nyt. Azt �rted ezen, hogy a F�ld burka �reges �s egy m�sik Nap is rejlik alatta?

V�lasz: Nem, a F�ld felsz�ne nem csak egy burok �s nincs bel�l egy m�sik Nap. Ez az elm�let nevets�ges, r�ad�sul fizikai lehetetlens�g – m�g a te fajt�dnak is tiszt�ban kellene lennie ezzel. Tudod Te, hogy mekkora mennyis�g� anyag kell a Napnak ahhoz, hogy hosszabb id�n �t sug�rozza a f�zi� r�v�n a f�nyt �s az energi�t? El tudod k�pzelni, hogy van egy m�sik, m�k�d� Nap a bolyg� belsej�ben? Amikor f�ld alatti lak�helyeinkr�l besz�lek, hatalmas barlangrendszerekre gondolok. Azok a barlangok, amiket Ti a felsz�n k�zel�ben felfedeztetek semmik a f�ld gyomr�ban, 2-8000 m m�lys�gben l�v� barlangokhoz, t�rn�khoz k�pest. Ezek a barlangrendszerek adnak helyet fejlett nagyv�rosainknak. Legnagyobb telepeink a sarkokon, Bels�-�zsi�ban, �szak-Amerik�ban �s Ausztr�li�ban vannak. V�rosaink vil�g�t�s�t mesters�ges f�nyforr�sok adj�k, amelyek f�nnyel t�ltik be a csarnokokat �s alagutakat. Minden v�rosban vannak speci�lis, UV-f�nnyel megvil�g�tott j�rataink, ahol felmeleg�thetj�k test�nket. Ezenk�v�l vannak term�szetes napoz�helyeink elhagyott vid�keken, f�k�nt Ausztr�li�ban �s Amerik�ban.

K�rd�s: Hol tal�lhat� egy felsz�nk�zeli bej�rat a Ti vil�gotokba?

V�lasz: Csak nem gondolod, hogy elmondom neked a pontos hely�t? Ha r� akarsz tal�lni egy ilyen bej�ratra, jobb lesz, ha magad keresed meg – b�r �n azt tan�csoln�m, ne tedd! Amikor n�gy napja a felsz�nre j�ttem, egy olyan �tj�r�t haszn�ltam, amely innen �szakra egy nagy t�t�l nagyj�b�l 300 kilom�terre tal�lhat�, de k�tlem, hogy valaha is megtal�ln�d – a vil�gnak ezen a r�sz�n csak n�h�ny �tj�r� tal�lhat�. Hadd adjak egy tan�csot: ha beker�ln�l egy sz�k alag�tba, vagy barlangj�ratba, amelyben egyre beljebb hatolva a falak sim�bb� v�lnak �s meleg leveg� �ramlik a m�lyb�l, esetleg hallod az �raml� leveg�t egy szell�z�j�ratb�l s�v�teni, keress egy k�l�n�sen sima, sz�rke f�majt�t. Ha siker�l kinyitnod az ajt�t – amit nem tudok elk�pzelni – bejutsz egy k�r alak� szervizszob�ba, ahol szell�z�ket �s a m�lybe vezet� lifteket fogsz tal�lni. Ez a szoba a mi vil�gunk bej�rata. Tudnod kell, hogy mire Te ide el�rt�l, mi m�r tudat�ban vagyunk a Te jelenl�tednek �s el�g nagy bajban vagy. Keress reptiloidokra jellemz� jeleket a falakon, ha nem tal�lsz ilyet, m�g nagyobb bajba ker�lt�l, mivel nem minden f�ld alatti j�rat tartozik hozz�nk. N�h�ny �j alag�trendszert f�ld�nk�v�li fajok haszn�lnak, amelyek k�zt t�bb ellens�ges is. �gy a tan�csom az, hogy ha ilyen furcsa f�ld alatti helyre ker�lt�l, fuss el olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak tudsz!

K�rd�s: Kor�bban azt mondtad, hogy az emberek k�z�tt a Lacerta nevet haszn�lod �s �lvezed a felsz�nen a val�di Nap f�ny�t. De hogyan maradsz titokban az emberek el�tt? Te nem hasonl�tasz hozz�nk, b�rki l�thatja. M�gsem besz�l r�latok senki, annak ellen�re, hogy teremt�s�nk �ta egy�tt �ltek vel�nk a F�ld�n. Tudn�l erre magyar�zatot adni?

V�lasz: El�sz�r is, fajomat m�r sokszor le�rt�tok, l�tt�tok �s tisztelt�tek korai t�rt�nelmetek sor�n, p�ld�nak ok�ul a Biblia is megeml�kezik r�lunk. A d�l-amerikai kontinensen sok templomban tal�lhatsz r�lunk rajzokat, le�r�sokat. India �s Afrika b�lcsei is gyakran feljegyezt�k fajunkat. Azt hiszem, mi vagyunk a legt�bbet emlegetett nem emberi faj, az ilojiimok mellett. Ha nekem nem hiszel, gondold csak �t t�rt�nelmeteket, �s l�tni fogod szavaim igazs�g�t. „Nagy” tud�saitok babon�nak �s vall�snak nevezt�k a bel�nk vetett hitet �s a mai, „intelligens” emberek m�r elfelejtkeztek l�tez�s�nkr�l.

De ma is �lnek szemtan�k, akik felsz�nk�zeli tal�lkoz�sok sor�n, saj�t maguk szereznek bizonys�got l�tez�s�nkr�l. Sajnos az ilyen „�r�ltek” bejelent�seit a m�dia sosem veszi komolyan – ami sz�munkra j�, ez�rt is engedj�k, hogy azok az emberek saj�t val�nkban ismerjenek meg minket. Fajom bizonyos tagjai k�zvetlen kapcsolatban �llnak tud�saitokkal �s politikusaitokkal, ami viszont szigor�an titkos, �s a k�zv�lem�ny sosem �rtes�l r�la. A tal�lkoz�k javar�szt az idegen fajok k�z�tti k�zelg� h�bor�, �s a h�bor�ban bet�ltend� szerep�nk kapcs�n j�nnek l�tre. De van egy m�sik magyar�zat is arra, hogy mik�nt maradhatunk �szrev�tlenek k�ztetek: �lc�z�ssal.

Amit mondani fogok, megint hihetetlen�l hangozhat, �s sokkol�an hathat majd r�d, de ha m�r sz�ba hoztad a k�rd�st, v�laszolok. M�r mondtam neked, hogy fajunk sokkal fejlettebb ment�lis k�pess�gekkel b�r a tietekn�l. Ezalatt azt �rtem, hogy sz�let�s�nkt�l fogva k�pesek vagyunk a telep�ti�ra �s a telekin�zisre. Mi t�bb, az anya �s �jsz�l�ttje rendszerint telepatikus �ton kommunik�l az els� h�napokban. Veletek ellent�tben nincs sz�ks�g�nk tr�ningekre, hogy ezeket a szunnyad� k�pess�geket �letre kelts�k. Agyunk strukt�r�ja �s hipof�zis�nk is k�l�nb�zik n�mileg a tietekt�l �s l�nyegesen akt�vabb a tietekn�l, f�leg term�szetes f�nyben. A mi k�pess�geink sokkal jobbak a tietekn�l, de rosszabbak n�h�ny a F�ld�n is jelenl�v� idegen fajok�n�l. Mindannyiunkban megvannak ezek az alapvet� k�pess�gek �s magunk megv�d�s�re, s�t t�mad�sra is k�pesek vagyunk �ltaluk.
Ha a felsz�nen emberekkel tal�lkozunk – f�ggetlen�l att�l h�nyan vannak – k�pesek vagyunk mindannyi�tok elm�j�t �gy hangolni, hogy fajt�tokbelik�nt l�sson minket. Er�tlen elm�tek sz�t is fogad a mi parancsainknak �s nem ellenkezik benn�nket m�sk�pp l�tni. Sokszor megtettem ezt m�r, �s Ti rendszerint vonz�, barnahaj� n�k�nt l�ttok engem, mert ezt az �lc�t vettem fel m�r �vekkel ezel�tt �s probl�ma n�lk�l tudom elm�tekben a l�tv�nyt induk�lni. Kezdetben meg kellett tanulnom az �lc�z�s haszn�lat�t, de ma m�r szinte automatikusan megy, �s �gy s�t�lhatok k�ztetek, hogy senki sem l�tja meg k�z�ttetek val�di l�nyemet. Tudatotokban van egy egyszer� „L�ss, amilyen vagyok/L�ss, amilyennek l�tszani akarok” kapcsol�, amelyet az ilojiimok helyeztek el bennetek, �s �ltala k�pesek vagyunk meggy�zni benneteket arr�l, hogy hozz�tok tartozunk, ahogy erre m�s idegenek is k�pesek. K�nnyebb ez, mint gondoln�d.

M�s f�ld�nk�v�liek is haszn�lhatj�k ezt a „kapcsol�t”, amikor harmadik t�pus� tal�lkoz�sokra ker�l sor. Ha pedig a tal�lkoz�skor emberszer� idegeneket l�ttok, biztos lehetsz benne, hogy alkalmazt�k is. Amikor E. F. el�sz�r tal�lkozott velem, � is igazi, emberi n�t l�tott bennem. Eml�kszem is r�, mennyire megijedt �s sokkolta �t, amikor felfedtem el�tte val�di l�nyem.

K�rd�s: Azt mondod, val�ban k�pes lenn�l velem elhitetni, hogy egy vonz�, barna haj� n�vel besz�lgetek, nem pedig egy reptiloiddal.

V�lasz: Bizony�ra, de a te esetedben erre nincs sz�ks�g. Az emberek rendszerint arra sz�m�tanak, hogy egy n� j�n vel�k szembe, �gy k�nny� dolgom van m�g nagy csoportok eset�ben is, hiszen senki sem sz�m�t arra, hogy egy reptiloidot l�t. De n�lad kiv�telt tettem, �s Te az els� tal�lkoz�s �ta val�di l�nyemet l�thatod. Nem is pr�b�ltam meg tudatodat befoly�solni, �gy r�gt�n meg�rtetted, hogy �n nem ember vagyok. Ha most megpr�b�ln�k ezen v�ltoztatni, val�sz�n�leg teljesen �sszezavarodn�l, vagy elveszten�d az eszm�leted. De �n nem akarlak b�ntani.

K�rd�s: Ez el�g ijeszt�en hangzik. �lni is tudsz ezekkel a k�pess�gekkel?

V�lasz: Igen, de az tilos. Ez azonban nem jelenti, hogy ne t�rt�nt volna ilyen.

K�rd�s: Mindk�t nem rendelkezik ezzel a k�pess�ggel?

V�lasz: Igen.

K�rd�s: �s a fot�k? Minek l�tszol a fot�kon?

V�lasz: Ez egy buta k�rd�s, a fot�kon reptiloidk�nt jelenek meg. Csak a f�nyk�pet k�sz�t� elm�j�t tudom befoly�solni, a fot�ra, vagy a f�nyk�pez�g�pre nem vagyok hat�ssal. Ha el�h�vn� a k�pet �s megmutatna m�soknak, azok val�di l�nyemet l�tn�k. Ez�rt kell �vakodnunk a kamer�kt�l a felsz�nen, �s ez�rt nem k�sz�lhet r�lunk f�nyk�p vagy filmfelv�tel. – Neh�z dolog ezt elker�lni, �s t�bb felv�tel is k�sz�lt m�r r�lunk kor�bban bizonyos korm�nyok, titkosszolg�latok r�v�n.

K�rd�s: Milyen egy�b parancsokkal tudod elm�nket befoly�solni? L�tezik olyan, hogy „Szolg�lj!”, „Engedelmeskedj!”?

V�lasz: Ez megint egy nagyon furcsa k�rd�s. Nem vagyunk az ellens�geitek, vagy legal�bbis a legt�bben nem, mi�rt tenn�nk ilyet? A k�rd�sedre v�laszolva: az alany akarat�nak az erej�t�l f�gg �s persze a kezdem�nyez� k�pess�g�t�l. Nincs „Szolg�lj engem!”, „Szolg�lj nek�nk!” kapcsol� az agyatokban. Ha az emberi agy, tudat gyenge �s a reptiloid gyakorlott ebben a dologban �s egy ideig a napon volt el�tte, akkor biztosan m�k�dne az indukci�. Vannak titkos tan�t�saink err�l, de �n magam nem m�lyedtem el benn�k. Velesz�letett adotts�gaimat haszn�lom az �lc�z�shoz, a t�rsaimmal val� kommunik�ci�ban, n�ha mag�n�letemben is, de soha nem �rtottam vele az embereknek. Azt aj�nlom, v�ltsunk most t�m�t.

K�rd�s: Egy utols� k�rd�s: azt mondtad, k�pesek vagytok elrejteni el�l�nk rep�l� cs�szealjaitokat. Ezt is az el�bbi k�pess�getek teszi lehet�v�?

V�lasz: Igen, de technikai alapon. Minden rep�l�nkben van egy nagy erej� eszk�z, amely mesters�gesen gener�lja azt a jelet, hogy az �gen nem UFO-t, hanem egy val�di rep�l�t l�ttok, vagy ak�r, hogy nem is l�ttatok az �gen semmit. Nem sz�ks�ges, hogy gyakran alkalmazzuk, mert mindig ker�lj�k a nyilv�noss�got, amikor az atmoszf�r�ban mozgunk. Ha m�gis UFO-t l�tsz, az azt jelenti, hogy a m�szer elromlott, vagy nincs �zemben valami�rt. Az �lc�z�s nem haszn�l a f�nyk�pek ellen – hogy el�be menjek a k�vetkez� k�rd�sednek –, de mi�rt is k�sz�tene valaki felv�teleket az �gr�l, amikor nem l�t rajta semmit? Hogy tudd, felsz�nk�zeli �tj�r�inkat is ilyen eszk�z�kkel v�dj�k, �s Ti, emberek a kapuk helyett csak barlangbej�ratokat l�ttok. Ez�rt k�telkedem abban, hogy valaha is r�tal�ltok egy ilyen titkos kapura, ami a mi vil�gunkba vezet – b�r volt m�r erre is precedens.

K�rd�s: T�rj�nk vissza k�z�s t�rt�nelm�nkre! Eml�tetted az illojiim fajt, akik megteremtettek minket. Honnan sz�rmaztak �k, �s hogy n�ztek ki? Mi t�rt�nt pontosan meg�rkez�s�k ut�n? �k a mi isteneink?

V�lasz: Az illojiimok ebb�l az Univerzumb�l sz�rmaztak, az �ltalatok Aldebr�nnak h�vott rendszerb�l. �k nagy termet�, rendszerint sz�ke, feh�r b�r� humanoid l�nyek voltak. – Ker�lt�k a napot, mert a f�nye k�ros volt szemeikre �s b�r�kre. Ez szinte felfoghatatlan egy olyan napim�d� faj sz�m�ra, mint a mienk. – Intelligensnek �s b�k�snek t�ntek, �gy bar�ts�gos kapcsolat volt k�z�tt�nk eg�szen addig, am�g r� nem j�tt�nk val�di c�ljaikra: A majmokb�l egy �j fajt akartak kiteny�szteni, �s mi zavar� t�nyez� voltunk a sz�mukra bolyg�-�llatkertj�kben. El�sz�r befogtak 10 000 vagy tal�n 20 000 egyedet is majom �seitekb�l, majd elhagyt�k a bolyg�t n�h�ny sz�z �vre. K�s�bb ember �seitekkel t�rtek vissza. Ut�na megint elmentek, �s mi primit�v �seitekkel b�k�ben �lt�nk – b�r �k f�ltek rep�l�inkt�l, eszk�zeinkt�l. Az illojiimok okosabb� �s er�sebb� tett�k �ket, �gy m�r k�pesek voltak eszk�z�ket haszn�lni �s ismert�k a t�zet is. Az illojiimok 23 000 �v alatt h�tszer t�rtek vissza, �s meggyors�tott�k �seitek evol�ci�j�t. Meg kell, hogy �rtsd, nem Ti vagytok az els� emberi civiliz�ci� a bolyg�n. Az els� fejlett, eszk�z�ket k�sz�t�, besz�lni tud� emberek – akik egy id�ben �ltek kev�sb� fejlett emberekkel, mert az illojiimok k�l�nb�z� szinteken �s sebess�ggel befoly�solt�k a t�rzsfejl�d�seteket – kb. 700 000 �vvel ezel�tt �ltek a F�ld�n. (Tud�saitok az�rt nem �rtik ezt, mert csak az el�emberek maradv�nyait tal�lt�k eddig meg, �s csak az � primit�v barlangrajzaikon l�tt�k a fejlett embereket �s rep�l� szerkezetek �br�zol�s�t.) Ez a genetikailag fejlett emberi faj vel�nk �lt a bolyg�n, de ker�lt�k a kapcsolatot vel�nk, mert illojiim tan�t�ik hazug, gonosz teremtm�nyekk�nt �ll�tottak be minket.

Nos, n�h�ny �vsz�zaddal k�s�bb az idegenek kiirtott�k els� teremtm�nyeiket �s egy m�sodik, jobb tesztsorozatot ind�tottak el, �s ez �gy ism�tl�d�tt id�r�l-id�re. Az igazs�g az, hogy modern civiliz�ci�tok nem az els� ezen a bolyg�n, hanem m�r a hetedik. Az els� fajt�l nem maradt h�tra semmi, de az �t�dik �p�tette 75 000 �ve azokat az �p�leteket, amelyeket Ti az egyiptomi piramisoknak h�vtok. – Az �ltalatok ismert egyiptomiak megtal�lt�k a sivatagban ezeket az �p�leteket �s megpr�b�ltak hasonl�akat �p�teni, de nem j�rtak sok sikerrel. – A hatodik civiliz�ci� �p�tette 16 000 �ve azokat a v�rosokat, amelyeket ma a Bimini k�zeli tengerben l�thattok. A hetedik sorozat teny�szt�s�vel, veletek, 8500 �ve kezdtek foglalkozni, ez az a teremt�s, amire Ti vall�si irataitokb�l eml�kezhettek. Olyan r�g�szeti �s paleontol�giai ismeretekre t�maszkodtok, amelyek csak egy r�vid, t�ves t�rt�nelmet t�rnak fel el�ttetek, hogyan is tudn�tok valamit az el�ttetek l�tezett hat civiliz�ci�r�l? M�g ha tal�ltok is leleteket l�tez�s�kr�l, letagadj�tok, f�lre�rtelmezitek �ket. Ez r�szben agyatok kondicion�l�s�nak, r�szben nemt�r�d�ms�getek k�vetkezm�nye. Most a Ti teremt�setekr�l fogok mes�lni, mert az el�z� hat emberi faj elveszett, �s �gy nem lehetnek a Ti rokonaitok.
Hossz� h�bor� zajlott a f�ld�n �s az �gben k�zt�nk �s az illojiimok k�z�tt, ill. az illojiimok egyes csoportjai k�z�tt is, mert �gy v�lt�k, nincs �rtelme �jabb �s �jabb emberi fajokat kiteny�szteni. Ennek a h�bor�nak a csat�i 5000 �ve voltak. Az idegenek nagy erej� hangfegyverekkel rombolt�k f�ld alatti v�rosainkat, mi pedig t�bb f�ldfelsz�ni �s �rbeli b�zisukat megsemmis�tett�k. Az emberek nagyon megijedtek a csat�k l�tt�n �s feljegyezt�k �ket vall�saik szent�r�saiban. Elm�j�k nem foghatta fel, mi is t�rt�nt akkor val�j�ban. Az illojiimok – akik istenekk�nt mutatkoztak be a hatodik �s hetedik teny�szet�knek – azt mondt�k: ez a j� �s a rossz h�bor�ja, amelyben persze mi voltunk a rossz �s �k a j�. Ami persze csak n�z�pont k�rd�se. Ez a mi bolyg�nk volt meg�rkez�s�k el�tt, miel�tt nekifogtak volna az emberi faj kiteny�szt�s�nek. �gy v�lem jogunk volt harcolni saj�t bolyg�nk�rt. Ez a ti id�sz�m�t�sotok szerint �ppen 4943 �ve t�rt�nt. Az illojiimok ismeretlen okb�l elhagyt�k a bolyg�t – az�rt tudom olyan pontosan a d�tumot, mert t�rt�n�szeink gy�zelm�nk idejek�nt tartj�k sz�mon. Nem tudjuk, mi�rt tett�k val�j�ban. Egyik napr�l a m�sikra elt�ntek �rhaj�ikkal, b�zisaikat lerombolt�k. Az emberek egyed�l maradtak �s a civiliz�ci�tok fejl�dni kezdett. N�h�ny – els�sorban d�li – t�rzzsel j� kapcsolatot tudtunk kialak�tani az elk�vetkez� sz�zadokban, �s siker�lt meggy�zn�nk �ket arr�l, hogy nem is vagyunk olyan gonoszak, mint amilyennek az idegenek be�ll�tottak minket. Az eltelt 4900 �v alatt m�g sok idegen faj l�togatott a F�ldre – sokan kihaszn�lt�k agyatok programozotts�g�t �s istent j�tszottak veletek –, de az illojiimok nem j�ttek t�bb� vissza. Kor�bban is mag�ra hagyt�k m�r a bolyg�t �vezredekre, �gy sz�m�tunk arra, hogy majd visszat�rnek, �s v�get vetnek a hetedik k�s�rletnek. Hogy a k�vetkez� k�rd�sednek el�be menjek, nem tudjuk igaz�b�l, mi t�rt�nt vel�k.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.