Hogyan l�ssuk az Aur�t: az aurikus l�t�s kifejleszt�se Az Aura l�t�s�hoz sz�ks�g van >a szemeink �rz�kenys�g�nek n�vel�s�re �S >az �rz�kelt rezg�startom�ny kiterjeszt�s�re a l�that� f�ny m�g�. A fentieket el�rhetj�k >a periferikus l�t�sunk haszn�lat�val �s fejleszt�s�vel >az expoz�ci� fokoz�s�val >�s azzal, ha erõs�tj�k a l�t�s�rz�kel�s feldolgoz�s�t az agyban - n�velve a kapcsolatot a bal �s a jobb agyf�lteke k�z�tt. Periferikus l�t�s Mi�rt is k�ne haszn�lnunk a periferikus l�t�sunkat? A retin�nk (a szem f�kuszs�kja, ami a f�ny�rz�keny sejteket tartalmazza) kev�sb� s�r�lt ott, mint a k�z�psõ r�szen. A retina k�z�psõ r�sze folyamatosan haszn�latban van, �s az �vek sor�n halmozottan k�rosodik a t�lzott �s/vagy mesters�ges megvil�g�t�st�l (TV, sz�m�t�g�p, mesters�ges f�ny stb.) Ezenk�v�l a k�zponti l�t�mezõt arra tan�tottuk az �vek sor�n, hogy csak bizonyos m�dokon l�sson. Vedd figyelembe, hogy a fiatal gyerekek sokkal k�nnyebben l�tj�k az Aur�kat, mert a k�z�psõ l�t�mezej�k m�g nem s�r�lt meg. Azt�n amikor iskol�ba mennek, megmondj�k nekik, hogyan haszn�lj�k l�t�sukat egy bizonyos m�don, �s fokozatosan elvesz�tik a term�szetes aurikus l�t�sukat. Az expoz�ci� n�vel�se Amikor egy s�t�t be�ll�t�sr�l szeretn�nk f�nyk�pet k�sz�teni, n�veln�nk kell a film expoz�ci�j�nak idej�t. A szem�nk szemsz�g�bõl n�zve ezt �gy �rhetj�k el, ha pontosan EGY pontra koncentr�lunk hoszabb deig (30-60 m�sodpercig). Amikor szemeink mozognak vagy a k�p mozog a szem�nk elõtt, l�t�szerv�nk �tlagolja a k�peket. (m�sodpercenk�nt 25 k�pkock�t a TV-ben egy g�rd�l�keny mozg�snak l�tunk) Amikor egy pontra koncentr�lunk, n�velj�k az �rz�kenys�g�nket, mert �tlagoljuk a bej�võ f�nyt, fokozva annak hat�s�t. A f�ny�rz�keny sejtjeink (Piros, Z�ld �s K�k) rezg�s�rz�kelõk�nt mûk�dnek ak�rcsak 3 r�di�vevõ k�sz�l�k, amit 3 k�l�nb�zõ sz�nre hangoltak. Amikor egy nagy kileng�sû rezg�st szeretn�l l�trehozni, mondjuk egy hinta eset�ben, megteheted nagyon gyenge de folyamatos erõt haszn�lva a meghajt�sra. Azzal, ha szemeiddel egy pontra koncentr�lsz nagyon hasonl� hat�st �rsz el: minim�lis ingerl�ssel k�pes vagy fokozatosan nagyobb rezg�sbe hozni a f�ny�rz�kelõ receptorokat, �s ez az agyban vizu�lis �rz�kel�st id�z elõ. 1. Koncentr�ci�s gyakorlatHogyan l�ssuk az Aur�t: az aurikus l�t�s kifejleszt�se Az Aura l�t�s�hoz sz�ks�g van >a szemeink �rz�kenys�g�nek n�vel�s�re �S >az �rz�kelt rezg�startom�ny kiterjeszt�s�re a l�that� f�ny m�g�. A fentieket el�rhetj�k >a periferikus l�t�sunk haszn�lat�val �s fejleszt�s�vel >az expoz�ci� fokoz�s�val >�s azzal, ha erõs�tj�k a l�t�s�rz�kel�s feldolgoz�s�t az agyban - n�velve a kapcsolatot a bal �s a jobb agyf�lteke k�z�tt. Periferikus l�t�s Mi�rt is k�ne haszn�lnunk a periferikus l�t�sunkat? A retin�nk (a szem f�kuszs�kja, ami a f�ny�rz�keny sejteket tartalmazza) kev�sb� s�r�lt ott, mint a k�z�psõ r�szen. A retina k�z�psõ r�sze folyamatosan haszn�latban van, �s az �vek sor�n halmozottan k�rosodik a t�lzott �s/vagy mesters�ges megvil�g�t�st�l (TV, sz�m�t�g�p, mesters�ges f�ny stb.) Ezenk�v�l a k�zponti l�t�mezõt arra tan�tottuk az �vek sor�n, hogy csak bizonyos m�dokon l�sson. Vedd figyelembe, hogy a fiatal gyerekek sokkal k�nnyebben l�tj�k az Aur�kat, mert a k�z�psõ l�t�mezej�k m�g nem s�r�lt meg. Azt�n amikor iskol�ba mennek, megmondj�k nekik, hogyan haszn�lj�k l�t�sukat egy bizonyos m�don, �s fokozatosan elvesz�tik a term�szetes aurikus l�t�sukat. Az expoz�ci� n�vel�se Amikor egy s�t�t be�ll�t�sr�l szeretn�nk f�nyk�pet k�sz�teni, n�veln�nk kell a film expoz�ci�j�nak idej�t. A szem�nk szemsz�g�bõl n�zve ezt �gy �rhetj�k el, ha pontosan EGY pontra koncentr�lunk hoszabb deig (30-60 m�sodpercig). Amikor szemeink mozognak vagy a k�p mozog a szem�nk elõtt, l�t�szerv�nk �tlagolja a k�peket. (m�sodpercenk�nt 25 k�pkock�t a TV-ben egy g�rd�l�keny mozg�snak l�tunk) Amikor egy pontra koncentr�lunk, n�velj�k az �rz�kenys�g�nket, mert �tlagoljuk a bej�võ f�nyt, fokozva annak hat�s�t. A f�ny�rz�keny sejtjeink (Piros, Z�ld �s K�k) rezg�s�rz�kelõk�nt mûk�dnek ak�rcsak 3 r�di�vevõ k�sz�l�k, amit 3 k�l�nb�zõ sz�nre hangoltak. Amikor egy nagy kileng�sû rezg�st szeretn�l l�trehozni, mondjuk egy hinta eset�ben, megteheted nagyon gyenge de folyamatos erõt haszn�lva a meghajt�sra. Azzal, ha szemeiddel egy pontra koncentr�lsz nagyon hasonl� hat�st �rsz el: minim�lis ingerl�ssel k�pes vagy fokozatosan nagyobb rezg�sbe hozni a f�ny�rz�kelõ receptorokat, �s ez az agyban vizu�lis �rz�kel�st id�z elõ.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s