A MAGYAR FELVIL�GOSOD�S IRODALMA

A 18. sz�zad utols� harmad�ban jelent meg Magyarorsz�gon a felvil�gosod�s, amelynek magyar k�pvisel�i - a hazai polg�rs�g hi�ny�b�l k�vetkez�en - a nemess�gb�l, s els�sorban a k�znemess�gb�l ker�ltek ki. Mivel ez a nemesi r�teg a rendi kiv�lts�gait nem k�v�nta feladni, ez�rt a felvil�gosod�s eszm�it kiz�r�lag a nemess�gre vonatkoztatta. A nemzetet a nemess�ggel azonos�tott�k, a felvil�gosod�s term�szetes szabads�gr�l vallott n�zet�t pedig az uralkod�val szembeni szabads�gk�nt �rtelmezt�k. Gyakran a m�velts�g kiterjeszt�s�nek a programj�t sem vonatkoztatt�k a n�pess�g eg�sz�re. A voltaire-i egyh�zkritika �s a vall�si t�relem azonban nem ellenkezett a nemesi n�zetekkel, hiszen a katolikus egyh�zat a Habsburg-dinasztia felt�tlen t�mogat�jak�nt tartott�k sz�mon.

A magyar felvil�gosod�s k�pvisel�inek nem csak a t�rsadalom szerkezet�t kellet volna megreform�lniuk, hanem szembe kellett n�zni�k azzal a t�nnyel, hogy Magyarorsz�g kultur�lis elmaradotts�ga hatalmas Eur�p�val szemben.
Az �j�t�s ig�nye teh�t minden t�ren �thatotta a felvil�gosod�s gondolkod�it. �j st�lusir�nyok j�ttek l�tre (klasszicizmus, szentimentalizmus) �s ennek megfelel�en �j m�fajok is (pl. szentiment�lis lev�lreg�ny stb.). Azonban ez a folyamat viszonylag lass� volt, mert kezdetben csak az arisztokr�cia ker�lt �rintkez�sbe a felvil�gosod�s szellemis�g�vel. Egyes arisztokrata csal�dok k�nyvt�raiban megtal�lhat�ak voltak a francia felvil�gosod�s legismertebb m�vei, majd k�s�bb n�h�ny f��r k�zvetlen kapcsolatba is ker�lt az eur�pai felvil�gosod�ssal:Teleki J�zsef Rousseau-val, Fekete J�nos pedig Voltaire-rel levelezett.

Azonban az arisztokr�cia m�gsem volt alkalmas a felvil�gosod�s elterjeszt�s�re kis l�tsz�ma �s speci�lis t�rsadalmi helyzete miatt. Ez a feladat a k�z�pnemess�gre v�rt, amely l�t�k�re azonban nem terjedt ki az eur�pai kult�r�ra. Ez az akad�ly akkor h�rult el, amikor M�ria Ter�zia megszervezte B�csben a magyar test�rs�get, amelynek tagjai a magyar k�z�pnemess�g tagjaib�l ker�ltek ki.
A test�r�r�k k�z�l kiemelkedik Bessenyei Gy�rgy (1746-1811), akinek els� m�vei 1772-ben jelentek meg nyomtat�sban, s ez�rt ezt a d�tumot tekinti az irodalomtudom�ny jelk�pesen a magyar felvil�gosod�s kezdet�nek. A kor m�sik kiemelked� alakja Bats�nyi J�nos (1763-1845), ki Bar�ti Szab� D�vid (1739-1819) �s Kazinczy Ferenc t�rsas�g�ban megalap�totta az els� irodalmi lapot, a Magyar Museumot (1778-1792).

Az irodalmi vez�r Kazinczy Ferenc (1759-1831) lett . Az � tehets�ge, ha szigor�an n�zz�k, az irodalmi �let megszervez�s�ben teljesedett ki. Miut�n elhagyta a Magyar Museumot, �n�ll� foly�iratot alap�tott Orpheus c�mmel. Az �letm�v�nek legterjedelmesebb r�sz�t is a ford�t�sai alkotj�k (pl. B�csmegyeynek �sszveszedettt levelei).

A Kazinczy �ltal megk�vetelt fentebb st�l eszm�nye klasszicista v�laszt�koss�gra �s emelkedetts�gre �p�lt, amely �sszess�g�ben j�t�konyan hatott a hazai irodalomra, mert az alkot�kt�l megk�vetelte a nyelvi tudatoss�got �s az ig�nyess�get. Azonban meg kell jegyezni, hogy a fentebb st�l eszm�ny szor�totta az irodalmi �let perif�ri�j�ra Csokonait, majd k�s�bb Berzsenyit.
A st�luseszm�nnyel szorosan �sszef�gg�tt a nyelv meg�j�t�s�nak ig�nye. Kazinczy Bessenyeihez hasonl�an erre legalkalmasabb eszk�znek a ford�t�st tartotta. Ebben a programban a tudatoss�g volt a legmeghat�roz�bb jegy. A nyelv fejleszt�s�t Kazinczy sietetve, mesters�ges beavatkoz�ssal v�gezte, amely miatt szembe ker�lt a nyelv�j�t�st ellenz� maradi ortol�gusokkal, illetve k�s�bb a fiatal romantikusokkal, akik a nyelv v�ltoz�s�t, fejl�d�s�t term�szetes folyamatk�nt fogt�k fel.
A felvil�gosod�s elind�totta v�ltoz�sok v�g�l az eur�pai folyamatoknak megfelel�en a romantik�ban folytat�dtak, amely Magyarorsz�gon term�szetesen nem volt mentes az irodalmi hatalmi harcokt�l.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s