A ROMANTIKA 
" � Mary, t�rd ki ablakod,
      elj�tt a perc, a v�rva-v�rt!
      Ki t�ged egyszer l�thatott,
      f�sv�ny aranyra mit sem �d.
      Vihar szel�t, d�h�t, fagy�t
      ki�llom �n, ak�rmi zord,
      csak elnyerhetn�m �t mag�t,
     a dr�ga Mary Morrisont."
             Robert Burns

"A romantika, vagy romanticizmus sz�t el�sz�r az angolok haszn�lt�k, m�g a XVII. sz�zadban. Eredetileg annyit jelentett, hogy reg�nybe ill�; s haszn�lt�k annak megjel�l�s�re, hogy valami nem val�sz�n�, valamint olyan t�jak jel�l�s�re amelyekre ma m�r azt mondjuk, vadreg�nyes. Irodalomt�rt�neti fogalomm� a XVIII. sz�zad v�g�n v�lt, amikor a klasszicizmus ellent�t�t kezdt�k jel�lni vele. Mert a romantika el�sz�r a klasszicizmus ellenl�basak�nt jelent meg a szellemt�rt�netben. Els� nagy  k�pvisel�je a sv�jci - francia Jean Jaques Rousseau, akinek a hat�sa alatt a romantikus �let�rz�s tudatosodott az emberekben �s rohamszer�en h�d�totta meg Eur�pa sz�v�t. A sz�v�t, mert a romantika a sz�v st�lusa, �s ismertet�jegyei k�z� tartozik a sz�v �lland� emleget�se is. A XVIII. sz�zad Rousseau fell�p�s�ig az �sz sz�zada volt, a vil�goss�g sz�zada. A romantika els�sorban visszahat�s a felvil�gosod�s t�lz� �sztisztelete ellen. Rousseau �s k�vet�i felfedezt�k �s �si jogaiba visszahelyezt�k az ember �rzelmi �s akarati, vagyis ink�bb �szt�n�s �let�t. A romantika, els� korszak�ban, az �rzelem �s az �szt�n�k l�zad�sa az �rtelem zsarnok- s�ga ellen. Ebb�l k�vetkezik, hogy a romantikus ember �s a romantikus st�lus er�sen �rzelmes term�szet�. Romantika �s szentimentalizmus egym�ssal szoros rokons�gban �ll� fogalmak. A romantikus-szentiment�lis ember �rezni az �rz�s kedv��rt, tiszteletben tartja, �polja, bec�zi sokszor tetszelegve t�lozza �rzelmeit, mert csak az �rzelmet tartja igaz�n fontosnak az emberben. Az �rzelem �s �szt�n tisztelete a romantika m�sodik korszak�ban azut�n arra b�rta a kor nagy k�lt�it, hogy egy emelettel m�lyebben �ssanak le az emberi l�lekben. A klasszicizmus nagy alkot�sai a l�lek legfels�bb, legvil�gosabb emelet�n j�tsz�dnak le, a vil�gos tudatban. A romantika nagy korszaka viszont �ppen arra t�rekedett, hogy lehatoljon a l�lek pinc�ibe, b�ny�iba, a tudat alatti birodalm�ba. Ez�rt j�tszik olyan nagy szerepet az �lom �s azok az �si kifejez�si form�k, amelyek az �lommal rokon ok, �s a tudat alatti r�tegekb�l t�pl�lkoznak: a mese, a monda, a m�tosz �s a babona. A romantika visszahelyezte jogaiba a meseerd� holdvil�g�t, a t�nd�reket akik k�nnyed�n �s cs�b�t�an lejtenek, mint az ember teljes�lhetetlen v�gyai, a s�rokat �s k�s�rteteket, az ember �si �s minden �sszer� gondol�sn�l er�sebb borzong�s�t �s iszonyat�t a term�szet �s az �r�k hal�l rejtelmeivel szemben. A romantika ebben az �rtelemben az �szen inneni, �szen t�li dolgok l�zad�sa az �sz ellen."                                           (Szerb Antal)

Minden m�v�szeti �gra kiterjed� korst�lus, st�lusir�nyzat �s vil�gszeml�let. (Az utols� nagy korst�lus az eur�pai m�v�szett�rt�netben.)
Id�: A t�rt�neti romantika a XVIII. sz�zad v�g�t�l a klasszicizmus ellenhat�sak�nt, r�szben a felvil�gosod�s eszmek�r�b�l mer�tve, r�szben azt tagadva j�n l�tre, s tart kb. 1870-ig.
Korszakai (Horv�th K�roly tanulm�nya alapj�n):

1.      A kezdetekt�l 1820-ig:
N�metorsz�g: Novalis �s az Atheneum foly�irat k�re.
Anglia: az els� nemzed�k; Wordsworth, Coleridge.

2.      1820–30:
Anglia: a m�sodik nemzed�k; Byron, Shelley, Keats, Walter Scott (a t�rt�nelmi reg�ny atyja).

3.      1830–50:
Egyes nyugat-eur�pai orsz�gokban h�tt�rbe szorul (pl.: Anglia); K�z�p- �s Kelet-Eur�p�ban a f�nykor, �sszekapcsol�dva a reformmozgalmakkal �s szabads�gharccal.

4.      1850-t�l Csak egyes �letm�vekben �l tov�bb (pl.: Victor Hugo, J�kai).

Viszonya a t�bbi st�lusir�nyzathoz: Klasszicizmushoz val� viszonya:
Heves elm�leti �s gyakran tettlegess�gig fajul� vita jellemzi. 1830. P�rizs: Victor Hugo: Hernani c�m� darabj�nak bemutat�ja, az �n. Hernani-csata (n�z�k �sszeverekedtek az el�ad�s alatt). Magyarorsz�gon is az eszt�tikai vit�k bar�ts�gokat, emberi kapcsolatokat m�rgeztek meg.

A realizmushoz val� viszonya:
B�k�s egym�s mellett �l�s van a realizmussal (nincs elm�leti vita). 1830: Goethe: Faust II.; Victor Hugo: A p�rizsi Notre Dame; Puskin: Anyegin; Stendhal: V�r�s �s fekete; V�r�smarty: Csongor �s T�nde; Sz�chenyi: Hitel

A romantika vil�gk�pe:

1. K�z�ppontj�ban az individuum, a szem�lyis�g, az �ltal�nos emberi, az emberi kiteljesed�s lehet�s�ge �ll. E kiteljesed�s el�l minden akad�lyt el akar h�r�tani, de ezt megval�s�tani csak az abszol�t szabads�g jegy�ben lehet.
2. Mindent az abszol�thoz m�r, minden jelens�g, ember annyit �r, amennyit �nmag�b�l az abszol�thoz k�pest megval�s�t.
3. Egyszerre �ll�tja ember �s vil�g ellent�t�nek feloldhat�s�g�t �s �li �t az els� �s m�sodik vil�g megbomlott harm�ni�j�t, �n �s vil�g ellent�t�t, a t�rekv�s, a gondolat �s a megval�sul�s tragikus ellentmond�s�t. E felismer�sb�l fakad a romantikus vil�gszeml�let egyik jellemz�je, a romantikus vagy tragikus ir�nia.
4. Az ellent�teket felismerve oda menek�l, ahol a harm�nia megvolt vagy �jrateremthet�:
   – A k�z�pkorkultusz jellemz� r�; k�l�n�sen a lovagi �ga (pl.: Victor Hugo: A p�rizsi Notre Dame).
   – A keletkultusz (pl.: Puskin: Cig�nyok).
   – Saj�t mitol�gia teremt�se, vagy a m�r megl�v� m�toszok �jra�rtelmez�se.
5. Antropol�gi�j�ra a dualizmus a jellemz�. (Az �jkori filoz�fia t�rt�net�ben Descartes veti f�l az ember kett�ss�g�t: ‘res cogitans’ (=gondolkod� dolog) �s a ‘res extensa’ (=kiterjedt dolog). Descartes a kett�t egym�st�l f�ggetlennek tartja.) A b�lcseleti szintig eljut� romantikus �r�k sz�m�ra a kett�ss�g, az ellent�t feloldhatatlan, az ember a teremt�s pillanat�ban elhib�zott l�ny, hiszen egym�st kiz�r� min�s�gekb�l alkottatott:
   “Ez �r�lt s�r, ez istenarc� l�ny,
   Nincsen rem�ny.” (V�r�smarty: Az emberek)
   Az ellent�t teh�t
   a.) filoz�fiai, ontol�giai (=l�telm�leti) szinten is megjelenik.
   b.) k�ls� �s bels� tulajdons�gok ellent�tek�nt jelenik meg (Victor Hugo: A p�rizsi Notre Dame – Quasimodo).
   c.) a t�rsadalmi meg�t�l�s �s a bels� �rt�kek ellent�te (Victor Hugo: Nyomorultak).
6. A polg�ri l�t unalm�b�l a kalandokba menek�l�s (romantika = a reg�ny, reg�nyes sz�b�l).
7. Ember �s term�szet, ember �s vil�g �lland� egy�ttl�t�sa, egym�s t�rekv�seit feler�s�tve vagy ellenpontozva mindent kozmikus t�vlatb�l szeml�l. (Babits jegyzi meg V�r�smartyr�l, hogy minden sor�b�l az egyetemesre ny�lik r�l�t�s.)

A romantika eszt�tikai �s po�tikai n�zetei:

1. K�z�ppontj�ban a m�v�szi szabads�g kultusza �ll. Elveti a klasszicizmus imit�ci�eszt�tik�j�t �s helyette az eredetis�get, az invenci�eszt�tik�t hirdeti.
2. A vallom�s jog�nak fenntart�sa, a szem�lyis�g bevitele a m�be, ebb�l fakad az �rzelmi tel�tetts�g �s a fokozott l�rais�g.
3. a fokozott l�rais�g.
4. A szerves forma ig�nye – nem a megl�v� form�kba kell beleer�ltetni a gondolatot vagy �rzelmeket, hanem a gondolat �s �rzelem teremti meg a maga k�ls� form�j�t. Ebb�l k�vetkezik a merev m�nemi �s m�faji hat�rok elmos�d�sa, �j m�fajok sz�let�se (pl: dr�mai k�ltem�ny vagy l�rai dr�ma – Byron: K�in, Manfred; Shelley: Megszabad�tott Prom�theusz; verses reg�ny – Byron: Don Juan, Chalde Herold zar�ndok�tja; Puskin: Anyegin; po�ma – Puskin: Cig�nyok, Bahcsiszer�ji sz�k�k�t, Ruszl�n �s Ludmilla).
5. A romantikus m�v�sz sz�m�ra a c�l a t�k�letes m�alkot�s, de mivel a t�k�letess�g sem a vil�gban nem lelhet� fel, sem a m�alkot�sban nem �rhet� el, tudatosan hagyja t�red�kesen m�veit.
6. A romantikus irodalom nyelvprobl�m�ja: a klasszicizmus konvencion�lis k�lt�i nyelv�t, lexik�j�t �s grammatik�j�t elveti, �s a meg�j�t�s �rdek�ben a n�pnyelv fel� fordul vagy saj�t k�lt�i nyelvet teremt.
7. A st�lusk�pek probl�m�ja:
   A statikus jelleg� alleg�ri�k hely�be a vil�gk�p dinamizmus�t jobban kifejez� metafor�k l�pnek.
8. A m�v�sz szerep�nek �t�rt�kel�se:
   A k�lt� nem a kultur�lis hagyom�nyok folytat�ja �s let�tem�nyese, m�lt �s jelen �sszek�t�je, hanem vates, pr�f�ta:
   Lamartine: “A k�lt� feladata, hogy ut�pi�t alkosson, j�v�be vet�tett emberibb vil�got.”
   Shelley: “A k�lt� egy megfoghatatlan ihlet rabja, amit a j�v� vet�t a jelenbe.”
   Pet�fi: A XIX. sz�zad k�lt�i
9. A romantikus �let�rz�st a m�v�szeti �gak k�z�l legt�k�letesebben a zene (�s a fest�szet) k�pes kifejezni �s t�kr�zni a romantikus m�v�sz teljess�g ir�nti v�gy�t (Schelling, Schlegel, Schopenhauer �r�sai).

A kelet-eur�pai romantika n�h�ny saj�toss�ga:
M�g a nyugat-eur�pai romantika az emberre, mint �ltal�nos emberire, individuumra tekint, addig a kelet-eur�pai romantika emellett m�g mint t�rt�nelmi, t�rsadalmi, szoci�lis l�nyre is. A romantika a polg�rs�g �let�rz�s�nek �s vil�gk�p�nek kifejez�je, mely polg�rs�g uralomra jutva, megteremtette a maga int�zm�nyrendszereit, azokat a csatorn�kat, melyeken kereszt�l az egyes ember r�szes�v� v�lhat a sors�t meghat�roz� politikai d�nt�si mechanizmusnak ill. befoly�solhatja azt. A kelet-eur�pai orsz�gokban a nemzeti f�ggetlens�g �s a t�rsadalmi �talakul�s hi�ny�ban ezek a csatorn�k nem j�ttek l�tre ill. er�sen besz�k�ltek. �gy a politika hordoz�ja, a t�rsadalmi k�rd�sek megvitat�s�nak sz�ntere, a nemzeti f�ggetlens�g�rt v�vott harc legfontosabb k�pvisel�je �s gondolat�nak felmutat�ja a m�v�szet, s ezen bel�l is els�sorban az irodalom. A kelet-eur�pai romantika teh�t saj�tos tehert�telt v�llalt mag�ra, politikuss� v�lt, napi politikai c�lok sz�sz�l�j�v�, a m�v�szett�l “idegen” k�rd�sek autentikus megfogalmaz�j�v�. E szerep azt�n tov�bb �lt a romantika ut�n is, s ez�rt mondhatta Illy�s Gyula, hogy a kelet-eur�pai k�lt� egy�ttal v�z�gyi szakember is (=mindenhez kell �rtenie).

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s