Az �korban az �lomfejt�st a m�v�szetek k�z� sorolt�k. Az �lomfejt�k megbecs�lt tagjai voltak az �kori t�rsadalmaknak. Az �kori birodalmak buk�sa ut�n az �lomfejt�s tudom�ny�t a s�m�nok, var�zsl�k, boszork�nyok �rizgett�k, ami �gy eg�szen a m�lt sz�zad elej�ig a babonas�g t�rgyk�r�be tartozott. Hivatalosan legal�bbis bolonds�gnak min�s�tett�k az �lmok �rtelmez�s�t. A n�pi hagyom�nyok azonban nem sokat t�r�dtek a hivatalos min�s�t�ssel, ez�rt is tudta n�h�ny tud�s behat�an tanulm�nyozni az �lmok jelent�s�t. Az els� nagy rendszerez� elme, aki tudom�nyos m�dszeress�ggel vizsg�lta az �lmokat, Sigmund Freud b�csi orvos-pszichi�ter volt. Freud �ta eg�szen napjainkig sz�mos tud�s bizony�totta az �lomfejt�s l�tjogosults�g�t mindennapi �let�nkben. Carl Gustav Jung, sv�jci orvos tov�bb fejlesztette az �lom�rtelmez�s tudom�nyos m�dszer�t.   Ma m�r sz�mtalan, az �lomra �p�l�, �s az �lmot felhaszn�l� m�dszer l�tezik, amit ak�r tanfolyami keretek k�z�tt, ak�r egy�nileg is elsaj�t�thatnak az �rdekl�d�k. Az �lom mindig valami sokkal m�lyebb dologr�l sz�l, mint amilyenek a felsz�nen vagyunk. A tudattalanb�l hoz fel �zenetet sz�munkra. Ugyanakkor egyens�lyoz� szerepe is van. Felsz�ni �let�nk �ltal�ban a k�teless�gekr�l �s a k�l�nb�z� elv�r�soknak val� megfelel�sr�l sz�l, m�g �lmaink mindig igaz�n r�lunk sz�lnak, �rzelmeinkkel vannak kapcsolatban. Az �jszakai alv�s nagyobb r�sz�t kitev� m�lyalv�s sor�n, amikor nem l�tunk �lmokat, vagy legal�bbis nem eml�ksz�nk r�, test�nk viszonylag fesz�lt. Az �loml�t� peri�dus egy eg�szs�ges alv�si folyamatban �jszaka n�gy-�t alkalommal k�vetkezik be, k�r�lbel�l m�sf�l �r�nk�nt. Id�tartama egyre hosszabbodik, �s a k�s�bbi �lmok hat�s�ra a kor�bbiak gyakran elfelejt�dnek. Emiatt rendszerint a legutols�, hajnali �lomra eml�kez�nk, s�t, esetleg n�gy-�t k�l�n�ll� �lomjelenetre is. Az �loml�t� peri�dust “paradox alv�snak” vagy REM - f�zisnak is nevezik, mert ilyenkor a test�nk teljesen ellazult, csak a szemgoly�k mozognak. Val�sz�n�leg az �lomk�peket k�vetj�k ilyenkor a tekintet�nkkel. A csukott szemh�jak m�g�tt mozg� szemek �rulj�k el, hogy mikor �lmodik valaki. �ldott �llapotban �ltal�ban megv�ltoznak az emberek alv�si szok�sai. Kezdetben sokszor fel�letesebb� v�lik az alv�s, majd egyre hosszabb id�t t�lt a kismama �gyban, p�rn�k k�z�tt. Bioritmusa megv�ltozik. Szinte visszamegy�nk  a magzati korba mi is. �ppen ez�rt a terhes n�k �ltal�ban t�bbet �s intenz�vebben �lmodnak. Valamint �lmaiknak sokkal nagyobb jelent�s�get tulajdon�tanak, hiszen ez az eg�sz id�szak kiemelt jelent�s�ggel b�r az ember �let�ben. El�g, ha p�r h�res „anya�lomra” gondolunk. Ilyen volt Emese (a magyarok �sanyja) �lma, amikor meg�rezte, hogy fia sz�letik, �s azt �lmosnak nevezi el. De gondolhatunk M�ria �lm�ra is, mikor meg�rezte J�zus sz�let�s�t. Az �lmok m�v�szi elemz�se nincs messze a val�s�gt�l. Az �lmok ugyanis a m�v�szet nyelv�n, metafor�kkal besz�lnek. Jelent�s�k nem egy az egyben �rtelmezhet�ek, de ha megtal�ljuk, hogy egy k�p, egy �rz�s mik�nt illeszthet� be a h�tk�znapjaink t�rt�n�seibe, v�gyaink, �nmegval�s�t�sunk �tj�n hol lehet a helye, akkor nagy seg�ts�g�nkre lehetnek ezek az �zenetek. A megval�s�t�s fel� tudnak vinni az �lmok, ha figyel�nk r�juk. Sok hasznos tan�ccsal szolg�lnak mindennapi �let�nkre vonatkoz�an. Nem felt�tlen�l kell szakembernek lenn�nk ahhoz, hogy meg�rts�k �lmaink �zenet�t. El�g, ha szabadon engedj�k fant�zi�nkat. Nem kell megijedn�nk a rossz �lmokt�l sem. Sokan f�lnek a rossz �lmokt�l, holott azok tal�n m�g fontosabb �zenetet hoznak, mint a j� �lmok. Ha szembe tudunk n�zni negat�v �lmainkkal, az abban megjelen� alakokkal, akkor j� tan�csad�inkk� v�lhatnak. A rossz �lmokkal val� foglalkoz�s hoz leggyorsabban v�ltoz�st az �letben. K�l�n�s tal�n, de a hal�lr�l �lmodni sem jelent felt�tlen�l rosszat. A hal�l nagyon hasznos dolog az �lomban. Azt jelenti, hogy meghal valamilyen szakasz az �let�nkben, valamit el kell gy�szolnunk. Ilyen �rtelemben j� is lehet, mert lehet�s�get ad egy �j �letszakasz megkezd�s�re. Arra figyelmezet, hogy minden �j kezdete egyben egy r�ginek a v�g�t jelenti. Ebben az �rtelemben minden sz�let�s egy pici hal�l is. Amikor any�v� v�lnunk meg kell gy�szolnunk l�nys�gunkat, amikor m�g nem tartoztunk ekkora felel�s�ggel egy m�sik embernek. Ez nem is olyan egyszer� dolog, mint gondoln�nk. Az �lom az�ltal seg�ti a v�ltoz�st, hogy k�zelebb visz �nmagunkhoz. Sokszor visszat�r� �lmaink vannak, amik, az�rt j�nnek el� t�bbsz�r, mert nem foglalkozunk az �ltaluk �zent tartalommal. Dr. Par�di J�zsef �lomkutat�, pszichi�ter szerint a visszat�r� �lom olyan, mint egy hivatalos lev�l, amit nem bontunk fel, �s nem v�laszolunk r�. Addig �rkezik a lev�l, am�g nem m�ltatjuk v�laszra.  A visszat�r� �lom is megsz�nik, illetve �tv�ltozik, ha �zenet�nek megfelel�en reag�lunk r�. Azt �zeni az �lom, hogy rossz ir�nyba m�sz, v�ltoztass! Ha k�pes v�ltoztatni az �let�n az �lomnak megfelel�en, nem t�r vissza. Nagyon fontosak ugyanakkor a j�, �s sz�p �lmok is. Energi�t, er�t adnak. A j� �lmok eset�ben nem csak azok meg�rt�se a l�nyeges, hanem az �ltaluk kibocs�tott energia hasznos�t�sa is. L�teznek �gy nevezett testi �rzet miatt �t�lt �lmok. Ilyenre tipikus p�lda az erotikus �lom. Terhess�g alatt sok n� sz�mol be az effajta �lmok gyakori jelentkez�s�r�l. Ennek egyszer� oka az, hogy a magzat csiklandozza a m�hfalat, �s ez okoz erotikus �rz�st. Ennek semmi jelent�s�ge, de �r�lni az�rt lehet neki. Sokan gondolj�k, hogy nem �lmodnak semmit, mert fel�bred�s ut�n nem eml�keznek az �lmaikra. Azonban megfigyelhet�, hogy amint elkezd �rdekl�dni az ember az �lmai ir�nt, eml�kezni is fog r�juk. Ez csak elhat�roz�s k�rd�se. A „m�s” �llapot kit�n� alkalom arra, hogy kil�pj�nk megszokott gondolkod�si keret�nkb�l �s nyitott� v�ljunk saj�t bels� vil�gunkra. A kalandos utaz�shoz nem kell m�s, mint egy �gy, egy kis f�zet �s �r�szersz�m. Miel�tt elaludn�nk, pontr�l-pontra gondoljuk v�gig napunkat. De ne csak a t�rt�n�s szintj�n. Vegy�k sorra �rz�seinket is, v�gyainkat, f�lelmeinket. Ak�r m�g k�v�nhatunk is magunknak �lmot. Azt�n sz�pen szenderedj�nk el, mer�lj�nk �lomba. Reggel, mikor fel�bred�nk, szinte m�g f�l�lomban �rjuk le azt, amire eml�ksz�nk az �lomb�l. Nem baj, ha az csak p�r sz�, vagy k�p, vagy �rz�s, egy hangulat. Ahogy belej�v�nk az un. �lom munk�ba, egyre t�bbet �s egyre hasznosabbakat fogunk �lmodni. Magunkt�l is fel fogjuk ismerni, az �lom szimbolik�j�t. R� fogunk �rezni, hogy melyek �lmunk igaz�n fontos, �s melyik nem annyira. �sszefoglalva elmondhatjuk, hogy az �lom h�d �nmagunk megismer�s�hez. Reg�s Judit, csal�di tan�csad�

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s