December 13., Luca napja Szerte a vil�gon k�l�nb�z� t�rt�netek, babon�k �s szok�sok f�z�dnek a december 13-i d�tumhoz. A sv�d Luca-napi �nnepl�s,  a "f�ny �nnepe" p�ld�ul minden bizonnyal a r�gi pog�ny f�ny�nnep folytat�sa. Lux latinul f�nyt jelent, �gy ker�lhetett az �nnep �ppen Luca napj�ra, a IV. sz�zadi m�rt�rn� �nnep�re. Szent Lucia ugyanis a katolikus egyh�z egyik szentje. A legenda szerint az �keresz�ny id�kben el�kel� szic�liai csal�dban sz�letett. A fiatal sz�zle�ny egy alkalommal Szent �gota s�rj�n�l seg�ts�g�rt im�dkozott s�lyos beteg �desanyja gy�gyul�s��rt. Ek�zben elaludt, s �lmot l�tott, aminek hat�s�ra elhat�rozta, hogy J�zus menyasszonya lesz. �desanyja val�ban meggy�gyult, de a csal�d nem fogadta el a fiatal l�ny sz�nd�k�t, �s pog�ny v�leg�nyhez akarta �t k�nyszer�teni. Miut�n Lucia nem t�g�tott elhat�roz�s�t�l, el�t�lt�k. Ig�s �llatokkal akartak kereszt�lhajtani az engedetlen l�ny lek�t�z�tt test�n, de az �llatok megtorpantak el�tte. �gy v�g�l meg�gett�k Luci�t, b�r a legenda szerint csak azut�n halt meg, hogy befejezt im�j�t. Decemberben a zsid� csal�dok ilyenkor �nneplik a Hanuk�t. Nyolc napon kereszt�l minden nap meggy�jtanak egy �jabb gyerty�t a nyolc�g� gyertyatart�n. Ezzel �nnelik meg, hogy Makkabeus J�d�s kr. e. 169-ben visszah�d�totta Jeruzs�lemet, aminek sor�n a templomban tal�lt apr� fiol�nyi olaj csod�s m�don nyolc napig egyfolyt�ban �gett. N�lunk, �s a szomsz�dos orsz�gok n�phit�ben Luca alakja furcsa kett�ss�gben jelenik meg. �t v�dolt�k a legf�bb boszork�nys�gok�rt, de sz�mos olyan j�sl�s �s babonas�g is l�tezik, amely nem ront� sz�nd�kr�l tan�skodik. Ilyen �rtatlan j�sl�s a gomb�cf�z�ses j�sl�s, ahol a gomb�cokba f�rfineveket rejtettek, �s �gy pr�b�lt�k megtudni a l�nyok j�vend�belij�nek nev�t. Luca a baromfi�llom�ny v�d�szentje is, ez�rt ilyenkor szokt�k a ty�kokat "megpiszk�lni", hogy j�l tojjanak az elk�vetkezend� esztend�ben, valamint ilyenkor - bizony-bizony, kiv�telesen - hasznos volt a szomsz�dt�l val� lop�s. A legnevezetesebb n�pi szok�s azonban m�gis Luca sz�k�nek farag�sa volt. Ennek �t egyen� sz�r� h�romsz�gb�l form�lt csillag volt az alakja. K�sz�t�je Luca napj�t�l kezdve minden nap faragott rajta egy kicsit, csak kar�csony est�j�re volt szabad elk�sz�lni vele. Ez�rt terjedt el a mond�s: Lassan k�sz�l, mint a Luca sz�ke. A hagyom�ny szerint t�bbnyire kilencf�le f�b�l �ll�tott�k �ssze: ak�c-, bor�ka-, cser-, j�vor-, jegenyefeny�-,  k�k�ny-, k�rte-, r�zsa- �s somf�b�l. A sz�k azt a "nemes c�lt" szolg�lta, hogy seg�ts�g�vel tulajdonosa felismerje a falu boszkony�it. Ugyanis, ha mag�val vitte az �jf�li mis�re �s ott r��llt, nyomban megl�tta, ki a boszork�ny, mert az illet� ilyenkor szarvat hordott. A hiedelem szerint a leleplez�s ut�n azonban a k�v�ncsiskod� j�l tette, ha gyorsan szaladt haza ahogy csak a l�ba b�rta, k�l�nben sz�tt�pt�k a boszork�nyok. Ez azonban csak akkor siker�lhetett neki, ha az �ton hazafel� sz�ntelen�l maga ut�n sz�rta a m�kot, mert azt a boszork�nyok k�telesek voltak felszedni, s �gy nem �rhett�k utol. Miut�n haza�rt, a Luca-sz�ket el kellett �getni. Szok�s volt m�g tizenk�t hagymar�szbe egy-egy csipet s�t tenni. Abb�l, hogy nedves vagy sz�raz lesz-e a s�, k�vetkeztetni lehetett a r�k�vetkezõ �v h�napjainak es�s, illetve sz�raz idõj�r�s�ra. A j�vend�beli foglalkoz�s�nak megj�sol�s�ra is volt erre a napra val� j�slat. Olvasztott �lmot kellett kan�lb�l hideg v�zbe csorgatni, s n�mi fant�zi�val kital�lni, mit form�z az. A v�z �ll�t�lag a leend� szerelmes k�p�t is megmutatja ezen a napon. A szegedi t�jon ez�rt volt szok�sa a l�nyoknak december 13-�n halat enni, nem inni r�, hanem a k�tba n�zni, ahol a v�zt�k�rben az elj�vend� t�rs k�p�t l�tt�k. Luca napi szok�s volt az is, hogy egy cser�pbe b�z�t vetettek, hogy kar�csonyra kikeljen. Akkor a kar�csonyfa al� tett�k, mint az �let jelk�p�t. Ha kar�csonyig minden elvetett szem kikelt, akkor a k�vetkez� �vben b�s�ges term�sre lehetett sz�m�tani. Szant�l

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s