A piramisokr�l
  2007.01.06. 17:38

A Kheops piramis magass�ga 146, 59 m volt (ma csak 135 m maradt), alapter�lete 230 x 230 m, 2600000 k�t�mb�l �l, 31200000 tonna �sz s�lya, ebb�l az k�vetkezik hogy egy k�t�mb s�lya 12 tonna. A k�t�mb�k millim�ternyi pontoss�ggal �ssze vannak illesztve. A piramis belsej�ben foly�sok, s�rkamr�k, szell�z�akn�k, �s a nagy Gal�ria tal�lhat�, sim�ra csiszolt falak, amelyek sz�nes k�pekkel �s mint�zatokkal vannak kifestve.

�s akkor j�n a k�rd�s: ezt hogyan k�sz�tett�k? Milyen szersz�mokkal v�st�k ki a k�t�mb�ket? Azt mondj�k, hogy lyukakat v�stek a szikl�kba, �s a lyukakba fa �keket �ttek el. A fa �keket v�zzel locsolt�k, ezek megduzzadtak �s �gy hasadtak ki a szikl�kb�l a k�t�mb�k. Ez rendben. De 2600000 k�t�mb�t? �s hogyan sz�litott�k a helysz�nre? Fag�rg�k�n? Hogyan illesztett�k �ssze, hogyan rakt�k egyik a m�sikra? R�mp�kat �p�tettek �s azokon h�zt�k-nyomt�k? H�t a mai tehnologia seg�ts�g�vel sem tudn�m elk�pzelni egy ilyen m�ret� piramist. �s mindezt egy kir�ly kedv��rt?! �s ez nem minden. A piramison �thalad� d�l k�r pontosan k�t egyenl� r�szre osztja a f�ldr�szeket �s �ce�nokat. A piramis ker�lete osztva a k�tszeres magass�ggal a (pi) sz�m�rt�ket adja ki p = 3,14159. A piramis magass�ga szorozva egymilli�rddal megk�zel�t�leg megfelel a Nap-f�ld t�vols�gnak (149504000 km). �s a piramis belsej�ben sz�m�t�sokat tal�ltak a F�ld s�ly�r�l. Mindezekr�l t�l egyszer� lenne azt mondani, hogy v�letlen.

De a piramisok a h�t vil�gcsod�kb�l csak az egyik. M�g ott vannak a Babilon falai, melyek ker�lete 70 km, a falak vastags�ga 10 m, a tornyok k�z�tti r�sz magass�ga 23 m, a tornyok magass�ga 28 m.

A Rhodoszi Kolosszus, amely 37 m magas, 13 tonnabronz �s 7,5 tonna vasb�l �ll�tott�k �ssze.

A Zeusz szobra, ami aranyb�l �s elef�ntcsontb�l k�sz�lt.

Szemir�sz f�gg�kertje.

Az Epheszoszi Artemiszion.

A Halikarnaszoszi Mauszoleion.

Mindezek mind olyan �p�tm�nyek, amiket nem igen lehet elk�pzelni, hogy az akkori tehnologi�val, szersz�mokkal, l�tre lehetet hozni.

�s tov�bb kutatva (k�nyvekb�l) tal�ltam m�s k�l�nleges �s rejt�lyes �p�tm�nyeket, amiket szint�n a vil�g „csod�ihoz” sorolom, mert egyszer�en nem hiszem el, hogy �seink olyan magas szint� �p�tkez�si tud�ssal rendelkeztek.

Ott vannak p�ld�ul a H�sv�t-sziget �ri�sai. A szigeten kereszt�l-kasul t�bb sz�z k�l�nleges szobor �ll. Ezek a szobrok t�zt�l-h�sz m�ter magasak, kb. �tven tonna a s�lyuk, �s kem�ny vulk�ni k�zetb�l vannak kiv�gva. �s ez nem minden, ezeknek az ember form�j� kolosszusoknak kalapjuk is volt. Az�rt „volt” mert a t�ztonn�s k�kalapokat m�s helyen tal�lt�k meg, mint a testeket. A sziklafalakon a h�res Thor Heyerdahl r�g�sz �s kutat� t�bb sz�z befejezetlen szobrot, k�r�l�tt�k rengeteg k�balta �s k�szersz�mokat tal�lt. De ez sz�momra nem a megold�st jelenti. Mert egyszer�en nem megy be a fejembe, az hogy t�bb sz�z (kb. 600 db.) 50 tonn�s k�szobrot egyszer� k�szersz�mokkal v�st�k ki a sziklafalakb�l �s faragt�k-csiszolt�k. �s hogyan sz�ll�tott�k �ket a t�bb kilom�teres t�vols�gra? Fag�rg�k�n nem volt lehets�ges, mert a szigeten egy�ltal�n nem n�nek f�k. �s hogyan �ll�tott�k fel? �s hogyan helyezt�k a t�z tonn�s, m�s k�b�l faragot, kalapokat a szobrokra? �s m�g van egy �rdekes dolog a szobrokkal kapcsolatban, m�g, pedig az hogy a sziget belsej�ben nincsenek szobrok csak k�rben a sziget sz�l�n, mintha valami v�d�b�sty�k lenn�nek.

�s ott van a Nazca- fensik titokzatos f�ldi �br�i, t�bb mint 50 km hossz�, egy t�k�letesen s�k k�sivatagon vannak elrendezve. Tulajdonk�ppen itt m�ly bar�zd�k vannak, amelyek kilom�tereken �t vezetnek, r�szben p�rhuzamosan egym�s mellet, vagy keresztezve egym�st. A magasb�l n�zve a ny�legyenes vonalak k�z�tt �ri�si �llatfigur�k kont�rjait is fel lehet fedezni, mint a p�k, mad�r, majom, h�ll� stb.

T�bb v�lem�ny sz�letet a Nazca-fensik re vonatkoz�an. Vannak, akik azt al�tj�k, hogy ezek a rajzok �s geometrikus vonalrendszerek vall�sos jelent�s�ek �s a napt�rtudom�nnyal kapcsolatosak.                                              

 Voltak, akik azt mondt�k, hogy a ny�legyenes utak nem m�sak, mint r�gi inka utak. Vagy hogy ezek nem m�s, mint es�csatorn�k. De mire szolg�ltak az �llat form�j� es�csatorn�k?

�s vannak, akik azt �ll�tj�k, hogy a f�ld�nkiv�liek m�ve. H�t ez nem semmi! Lehets�ges, hogy idegen intelligenci�k j�rtak a F�ld�nk�n? H�t �n ezt nagyon is lehets�gesnek tartom. Erich Von Danikent id�zve: „A mai Nazca v�roska k�zel�ben, az ember nem lakta s�ks�gon valaha idegen intelligenci�k sz�lltak le, �s egy r�gt�nz�tt rep�l�teret l�tes�tettek �rj�rm�veik sz�m�ra.”

A Tejut rendszer�nkben 20 milli�rd bolyg�rendszer van. Egy r�gebbi elm�let szerint: sz�z eset k�z�l mind�ssze egyben kering egy bolyg� a napja k�r�l. Ebben az esetben sz�zmilli� olyan bolyg� marad, amelyen �let alakulhat�t ki. De ha azt felt�telezz�k, sz�z bolyg� k�z�l csak egyen van �let, m�g mindig 20 milli� bolyg� marad ahol az �let kialakulhatott. Ha ebb�l a 20milli�bol minden sz�zadikon l�tezik homo sapiens intelligenci�j�t el�r� �let, akkor 200000 ezer lakott bolyg� lehets�ges. Ezeket a sz�m�t�sokat Willy Ley professzor �ll�totta �ssze 1970-es �vekben. A mai csillag�szok t�bb mind sz�zmilli�rd csillagot sz�moltak csak a mi Tejutrendszer�nkben. �s akkor k�pzelj�k el Willy Ley professzor elm�let�t a mai csillag sz�mokkal. Ha azt vessz�k, hogy f�ld�nket megl�togatt�k a f�ld�nkiv�liek akkor term�szetesen j�val magasabb szint� intelligenci�val, kellet, hogy rendelkezni�k, mint mi. �s mi�rt? Mert t�bb f�ny�v t�vols�got (egy f�ny�v =9, 5billi� km) kellet, hogy megtegyenek, hogy eljussanak a f�ld�nkh�z. Ehhez term�szetesen legal�bb a f�nysebess�get kellet, hogy el�rj�k. De el�bb-ut�bb mi is fogunk rendelkezni hasonl� tehnol�gi�val.

Thomas Edison 1879-ben feltal�lta a sz�nizz�sz�las l�mp�t. Az emberek lehetetlennek tartott�k a villamos, hall�zatok �p�t�s�t, ahhoz hogy a l�mp�kat minden egyes h�zban tudj�k haszn�lni. Ma villamos energia n�lk�l meg �llna az �let.

Az 1800-as �vek elej�n, az �ltal�nos v�lem�ny m�g az volt hogy, olyan g�pek, amelyek nehezebbek, mint a leveg�, sohasem tudnak a f�ldr�l felemelkedni. Ma m�r a rep�l�k, rak�t�k, megszokott l�tv�nny� v�ltak. B�r sokan lehetetlennek tartj�k, meggy�z�d�sem, az hogy egy napon csillagk�zi utaz�sra is sor, ker�l.

A csillagk�zi �rutaz�s m�szaki lehet�s�geiben k�telked�k, azt mondj�k, hogy ha egy napon �p�ten�nek is olyan rak�tahajt�- m�veket, amelyek el�rn�k a m�sodpercenk�nti 150000 km-es sebess�get, vagy m�g t�bbet, a csillagk�zi utaz�s akkor is lehetetlen volna, mivel ekkora sebess�gn�l a kozmoszban l�v� legkisebb r�szecsk�k, melyek az �rhaj� k�ls� burkolat�t eltal�ln�k, egy bombarobban�s erej�vel rendelkezn�nek. Ebben van valami, de a N�sa kutat�i m�r r�g�ta foglalkoznak olyan elektrom�gneses v�d� gy�r�k kifejleszt�s�vel, amelyek a vil�g�rben lebeg� vesz�lyes r�szecsk�ket eltasz�tj�k az �rhaj�t�l.

A k�telked�k m�g azt is mondj�k, hogy a 300000 km-es m�sodpercenk�nti sebess�g teljesen lehetetlen, mivel Einstein bebizony�totta, hogy a f�nysebess�g a gyorsul�s abszol�t hat�ra. Ma radar k�sz�l�kek dolgoznak m�sodpercenk�nti 300000 km-es sebess�g� hull�mokon. Einstein relativit�s elm�lete szerint a test t�mege a sebess�g n�veked�s�nek ar�ny�ban n�. Ez rendben. De mi a helyzet a tachyonokkal, amelyek billi�szor gyorsabbak, mint a f�ny, �s ha a mozg�suk f�nysebess�gre, vagy az al� cs�kken, megsz�nnek l�tezni. K�pzelj�k el, hogy ha siker�lne mesters�gesen tachyonokat el�al�tani vagy „befogni”, akkor az �rszond�k hajt�energi�j�v� is �t lehetne v�ltoztatni �ket. Milyen sebess�ggel haladna az �rhaj�?

Vannak olyan elm�letek is, hogy egy �ri�si m�ret� naperny�h�z csatolni egy �rhaj�t, �s ezt a naperny�t a napsugarai „hajtan�k”, �s �gy a f�nysebess�get el lehetne �rni.

Felt�telezz�k hogy egy nap, lehets�gess� v�lik, a csillagk�zi �rutaz�s. Az �rhaj�nak a c�lja egy t�voli csillag, amely hasonl� a f�ldh�z. Az �rhaj�sok olyan �l�l�nyeket l�tnak, akik k�szersz�mokat haszn�lnak, primit�v ed�nyeket k�sz�tenek, k�r�lbel�l olyan szinten �lnak, mint mi 10000 �vel. �rhaj�saink sz�m�ra ez egy k�l�n�s l�tv�ny. De mit gondolnak a bolyg� primit�v lak�i arr�l a sz�rnyetegr�l, amely lesz�llt a f�ldj�kre, �s azokr�l az alakokr�l, akik kil�ptek bel�le? A l�tv�ny hat�s�ra r�m�lten f�ldre borulnak. Eddig a naphoz im�dkoztak, de most valami rettenetes t�rt�nt: az istenek lesz�lltak az �gb�l. Az �rhaj� leg�nys�ge �s az �slakok k�z�t egy kapcsolat alakul ki. Az �slakok istenk�nt tisztelik az �rhaj� leg�nys�g�t, akik az �gb�l �rkeztek, �ri�si hatalmuk van, �s csod�kra k�pesek, k�l�n�s fejfed�j�k, van (sisak); �jszaka is nappali vil�goss�got teremtenek (f�nysz�r�k); rep�lni tudnak teh�t, a primit�v lakok sz�m�ra, az �rhaj�sok k�ts�gk�v�l „Istenek”. Mindezekr�l k�peket karcolnak, rajzolnak a sziklafalakra a t�rt�ntekr�l: form�tlan embereket, fej�k�n furcsa fejfed�k, amelyekb�l botok (antenn�k) �lnak ki; g�mbform�kat, amelyekben valakik �lnek, �s utaznak a leveg�ben, amelyek olyan sugarakat sz�rnak, mint a nap sugarai, stb. Az �slakok sokat tanulnak az �rhaj�sokt�l. Az �slakok elmenetele ut�n, azokat a helyeket, ahol az �rhaj� �lt, szentnek tartj�k, �s oda zar�ndokolnak, dalokban dics�rik az istenek h�si cselekedeteit; egy vall�s sz�letik.

Vajon nem �gy t�rt�nt a f�ld�nk�n is? Gondolkodjunk egy kicsit.

Tud�saink szerint 1, 5-2 milli�rd �vel ezel�tt keletkezet az els� �let a f�ld�n. Kair� k�zel�ben tal�ltak egy als� �lkapcsot, amit az oligoc�n korszakra, 30-40 milli� evvel ezel�tre dat�lj�k. Kb. 80000 �vel ezel�tt �ri�si el�rel�p�s t�rt�nt: felfedezik a bunk�t, mint fegyvert, bevezetik a k��kek haszn�lat�t szersz�mk�nt, a barlangok falain meg jelennek az els� festm�nyek. Mi�rt van, az hogy az antropoidok �s a hominid�k �vmilli�kon �t nem tanultak semmit, �s az �sember „hirtelen” olyan sokat?

Egy h�res antropol�gus azt �rja: „Az ember �vmilli�k alatt l�pet ki az �llatvil�gb�l �s nagyon lassan �lt�t, emberi von�sokat. Egyetlen kiv�tellel a szab�ly al�l: az agya minden l�tszat szerint egy v�gs� hirtelen kik�pz�st kapott �s csak ez �ltal t�volodott el az ember v�glegesen a t�bbi rokon�t�l”.

Szeretn�k m�g egy �rdekes dologr�l eml�t�st tenni: 1929-ben az Isztambuli Topkapi palot�ban egy �vsz�zadokkal kor�bban k�sz�lt, t�bb darabb�l �ll� vil�gt�rk�pet tal�ltak, amely egykor Piri Reis admir�lis, t�r�k tenger�sztiszt tulajdon�ban volt. Ezt a t�rk�pet Piri Reis valahol keleten tal�lta. A t�rk�p t�k�letesen pontos, a Foltk�zi- �s Holt tenger t�rs�g�re, �szak- �s D�l-Amerika partjaira vonatkoz�an. De a legnagyobb csoda hogy Antarktisz k�rvonalai is fel vannak t�ntetve. A hegyl�ncok �s hegycs�csok, a folyok �s fensikok nagyon pontosan le, vannak rajzolva. Az Antarktisz hegyl�ncait 1952-ben fedezt�k fel.

Egy r�csos sablon seg�ts�g�vel �tm�solt�k a r�gi t�rk�pet egy mai gl�buszra. A tov�bbi vizsg�latok �s a mesters�ges holdaknak a F�ldr�l k�sz�tett legut�bbi felv�telei meger�s�tett�k azt a felt�telez�st, hogy az eredeti Piri Reis- t�rk�pet igen nagy magass�gb�l k�sz�tet felv�teleken, alapulnak.

�s m�g rengeteg rejt�lyes dolgot fel lehetne sorolni m�ltunkkal kapcsolatosan, �s k�rd�sek milli�it fel tudn�m sorolni.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s