Nazca

Nazca

Az Andok hegyvonulata �s a Csendes-�ce�n k�z�tt, 520 km2-nyi ter�leten egyenes vonalak, gigantikus m�rtani �br�k �s �llatokat form�z� hatalmas rajzok sz�zai t�ltik meg "a vil�g legnagyobb jegyzet t�mbj�t". A sivatagi �br�k t�bbs�ge a Nazca h�ts�g talaj�n, az ibolyak�k-fekete hegyek elõtt tal�lhat�. A puszta, siv�r fenns�k, ahol m�g fû sem nõ, sz�ntelen�l vibr�l a hõs�gben; ez ugyanis a F�ld le sz�razabb vid�keinek egyike.

Az ut�bbi t�zezer �vben alig esett esõ a halv�nys�rga talajra, mely homok, agyag �s kalcit kever�ke. Ha valaki most s�t�lna rajta, l�bnyomai �vekig megmaradn�nak. A rendszeresen jelentkezõ viharos szelek, fekete r�teggel vont�k be a v�r�ses szikl�kat, melyeknek let�redezett, �les szil�nkjai minden�tt elbor�tj�k a talajt A 16-17. sz�zadi spanyol kr�nika�r�k n�h�ny utal�s�n k�v�l a Nazca vonalak l�nyeg�ben �szrev�tlenek maradtak kb. 50 �vvel ezelõttig.

A perui archeol�gia megteremtõje, Julio Tello �s k�t bar�tja �r�k�tette meg elsõk�nt a rajzokat 1926-�an, majd az 1930-as �vek elej�tõl t�j�koz�d�si pont lett a rep�lõpil�t�k sz�m�ra. De csak 1941 ut�n kezdtek komolyan foglalkozni vel�k, miut�n dr. Paul Kosok amerikai r�g�sz �s feles�ge a Nazca h�ts�gra utazott.

Mit �br�zolnak a rajzok ?

A sivatag k�ves talaj�t a rajzolatok szerint t�rt�k fel, s elõbukkant a s�rga homok altalaj. Ez feltehetõen k�zi erõvel t�rt�nt, ig�s�llatok ig�nybev�tel�re utal� jelet ugyanis nem tal�ltak. K�l�nb�zõ sz�less�gû �s hossz�s�g� vonalak sokas�ga, n�melyik meghaladja a 8 km-t, sõt az egyik 65 km hossz� (!), tart a sz�lr�zsa minden ir�ny�ba, gyakran elsõ l�t�sra tal�lomra keresztezik egym�st. A gigantikus n�gysz�gek, h�romsz�gek �s trap�zok rep�lõterek �s kifut�p�ly�k k�p�t id�zik fel, m�sutt irdatlan rajzok, absztrakt alakzatok, valamint �ri�si �llat�br�zol�sok bukkannak elõ a vonalak kusza h�l�zat�b�l. Az alakzatok n�v�nyek leveleit �s �gait, �llat- �s mad�rfigur�kat �br�zolnak, olykor e k�t forma furcsa kombin�ci�i, mint p�ld�ul egy emberalak, amelynek bagolyfeje van, valamint egy mad�r, amelynek hossz� k�gy� tekereg a csõre hely�n.

K�l�nb�zõ �llatalakzatokat v�stek �gy a sivatag talaj�ba: egy p�kot, j� n�h�ny madarat, egy majmot, egy b�ln�t, egy k�gy�t, egy l�m�t, egy gy�kot, egy vir�got, valamint egy dicsf�ny �vezte f�rfi alakj�t. A figur�k egyike m�sika nagyobb, mint k�t futballp�lya, a gy�k hossza, pl. meghaladja a 180 m-t. A 18 mad�r, k�zt�k a kolibri �s a kondorkeselyû, n�melyik�nek hossza 25 m k�r�l van, m�sok� azonban el�ri a 275 m-t is.

Az eg�sz vid�ken Nazca agyag ed�nycserepek ezrei buktak ki a f�ldbõl. Az Eur�p�ban is j�l ismert mesters�ges kõhalmok eg�sz sor�t fedezt�k fel. N�h�ny kõhalom mellett fakar�k maradv�nyai �llnak, a felt�telez�sek szerint Nazca f�ldm�rõk haszn�lt�k õket a rajzok megtervez�s�n�l, m�g m�sutt �llat�ldozat nyomaira bukkantak. A fenns�k v�g�n, a term�keny Nazca v�lgy mellett szobrok �s sziklarajzok csoportja l�that�. Az egyik, egy 25 m magas kettõs szikla, emberi fejet form�z, s rajzok bor�tj�k, egyes v�lem�nyek szerint a n�gy emberfajt �br�zolja. A sziklafal sz�mos rajzolata pedig csak akkor l�that�, amikor a Nap sugara megvil�g�tja, egy bizonyos napszakban, vagy az �v egy hat�rozott peri�dus�ban.

A grafikus �br�zol�s legnagyobb m�retû munk�i az Andokb�l a Csendes �ce�nba �mlõ foly�k �ltal v�jt v�lgyek k�zt elter�lõ sivatagos vid�ken tal�lhat�k. Peru fõv�ros�t�l, Lim�t�l, az õsi Machu Picchut�l �s a Titicaca t�t�l (a F�ld legmagasabb fekv�sû tav�t�l) kb. egyenlõ t�vols�gra l�võ Nazca 12 000 �ve lakott telep�l�s.

Kik k�sz�tett�k a rajzokat, �s mikor?

A Nazca fenns�k sz�mos �llatrajza a vonalakat megelõzõen k�sz�lt. Ez azonnal szembetûnik, hiszen a vonalak sok hely�tt �llatrajzokon haladnak �t. Ebbõl arra k�vetkeztethet�nk, hogy a rajzolatokat k�t r�szletben v�st�k a sivatagba, elõsz�r a madarakat �s egy�b alakzatokat, majd a vonalakat. Az �br�kat szinte teljes bizonyoss�ggal a Nazc�k k�sz�tett�k a Kr. e. 500 �s a Kr. u. 500 k�z�tti ezer�ves peri�dusban. Ez az indi�n n�pcsoport az ink�kat megelõzõen n�pes�tette be Peru d�li partvid�k�nek jelentõs r�sz�t, �m az idõk folyam�n kihaltak, s �rott nyelvre utal� bizony�t�kot nem hagytak h�tra. Egyszerû f�ldmûves �s term�szetim�d� n�p volt, s agyaged�nyeik festett k�peinek tan�s�ga szerint boldog, gondtalan �letet �ltek.

A legt�bb ismeret�nk a Nazca n�prõl a s�rjaikb�l sz�rmazik. Halottaikat magzati testtart�sban temett�k el, s ed�nyeket �s m�s t�rgyakat helyeztek el mellett�k a s�rban. A v�lgy fala ment�n, temetkez�si helyeken hantolt�k el õket, ahol a sivatag perem�n vastagabb termõf�ldr�teg alakult ki. Az egyik temetkez�si helyen a becsl�sek szerint 5.000 s�r van, de csaknem valamennyit felbolygatt�k �s kifosztott�k a helyi s�rrabl�k, a huaquer�k.

Mi�rt volt olyan sok vonal �s alakzat ?

A Nazca vonalakra vonatkoz� kev�s korai utal�s egyike a 16. sz�zadi spanyol konkviszt�dorokkal �rkezõ el�lj�r�, Luis de Monzon �r�saiban tal�lhat�. Monzon lejegyezte, hogy holmi õsi �sv�nyekrõl, megmunk�lt k�vekrõl �s m�s r�g�szeti leletekrõl sz�lva, az �reg indi�nok a virakocs�kr�l besz�ltek neki. Ez a kis n�pcsoport az ink�k elõtt �rkezett erre a t�jra egy m�sik orsz�gb�l. Az ut�nuk letelep�lõ indi�nok a jelek szerint hallgattak a virakocs�kra, szentk�nt tisztelt�k õket, s utakat �p�tettek sz�mukra, amelyek ma is l�that�k.

Senki nem tudja igaz�n, mi�rt sz�letett olyan sok vonal �s �bra, mint ahogy azt sem, mi�rt olyan nagyok az alakok s olyan egyenesek a vonalak. Egy biztos, a talaj t�ls�gosan laza ahhoz, hogy a n�gysz�gek �s vonalak F�ld�n k�v�li l�nyek ûrhaj�inak lesz�ll�p�ly�i lehessenek. (Term�szetesen a ma �p�tett ûrj�rmûvek s�ly�t �s alakj�t alapul v�ve…) Bizonyosnak tûnik az is, hogy a vonalak nem õsi utak, mert n�melyik�k v�ratlanul hegycs�csokon �r v�get, m�g m�sok megszakadnak. Az sem val�sz�nû, hogy szemhat�rjelzõk lenn�nek, hiszen egy t�voli cs�cshoz, dombhoz vagy �szlelhetõ c�lponthoz k�pest csup�n v�letlenszerû kijel�l�sek.

Dr. Paul Kosok az elsõk k�z�tt tanulm�nyozta a vonalakat; v�lem�nye szerint a Nazca h�ts�g "a vil�g legnagyobb csillag�szati k�nyve". Az õ elm�let�t, mely szerint a vonalakat csillag�szati napt�rnak tervezt�k �s haszn�lt�k, vette �t dr. Maria Reiche, n�met csillag�sz �s matematikus, aki az 1940-es �vek k�zep�tõl vizsg�lta a rajzolatokat, �s t�bb mint 40 �vet szentelt arra, hogy megk�s�relje megmagyar�zni rendeltet�s�ket.

Dr. Reiche meggyõzõd�se, hogy a vonalak az �gitestek, a Nap, a Hold, a bolyg�k �s a csillagok, egym�shoz k�pest v�rhat� helyzet�t j�solt�k meg, seg�ts�g�kkel �llap�tott�k meg minden �vben a vet�s pontos idej�t, a foly�kban a v�z megjelen�s�t s az arat�s megfelelõ idõpontj�t. Haszn�lhatt�k õket a ny�ri �s t�li napfordul�, a tavaszi �s õszi nap�jegyenlõs�g, valamint a nap- �s holdfogyatkoz�sok idõpontj�nak kisz�m�t�s�ra is. 1968-ban Gerald Hawkins amerikai csillag�sz alapos komputeres vizsg�lat al� vette a Nazca vonalakat. A vizsg�latok azonban nem t�masztott�k al� dr. Reiche te�ri�j�t. A n�met csillag�sznõ azzal �rvelt, hogy a statisztikai minta nem volt el�g kiterjedt ahhoz, hogy m�rt�kad� eredm�nyre vezessen…

M�s kutat�k, k�zt�k a perui t�rt�n�sz, dr. Hans Horkheimer, valamint Tony Morrison brit filmrendezõ �s �r�, aki megpr�b�lta megfejteni az �br�k jelent�s�t, elm�leteibõl �s hipot�ziseibõl vall�sosabb magyar�zat sz�letett. Te�ri�juk szerint minden vonal egy csal�dhoz vagy rokons�gi kapcsolatban �ll� kl�nhoz tartozhatott, akik rendszeresen karbantartott�k saj�t �sv�ny�ket. Ezeken a helyeken, k�l�n�sen a kõhalmokkal, forr�ssal vagy szent dombbal jel�lteken, tal�n õsaty�ik eml�k�nek h�doltak. A nagy vonalak, n�gysz�gek �s trap�zok egy teljes k�z�ss�ghez tartozhattak, az �llatfigur�k a szentk�pek szerep�t t�lt�tt�k be, ahol az �nnepeken az eg�sz falu h�laad�sra �s k�z�s im�ra gyûlt �ssze.

Hogyan keletkeztek a vonalak �s alakzatok?

A figur�k roppant m�rete, a t�k�letes ar�nyok, valamint a hihetetlen�l egyenes vonalak v�gtelen spekul�ci�kra vezettek arra vonatkoz�an, hogyan v�gezhettek a Nazc�k ilyen prec�z geod�ziai munk�t. Egyenesek h�z�s�hoz elegendõ mind�ssze h�rom, szabad szemmel vonalba �ll�tott kar�, az elsõ a kezdõpont, a tõle kb. 100 m t�vols�gra l�võ k�z�psõt meg addig mozgatj�k, m�g egy vonalba nem ker�l a harmadik, m�g t�volabbival. A rejt�ly nem is ez, hanem hogy mik�nt tudt�k megtartani a vonalak pontoss�g�t nagy t�vols�gokon �t is, egyik-m�sik vonal elhajl�sa a kilom�terenk�nti 2 m-t sem �ri el…

Tetszetõs, noha t�l messzire menõ az a feltev�s, mely szerint a Nazc�k valamif�le l�gi j�rmûvel k�pesek voltak rep�lni. M�g ha ez igaz lenne is, v�ltozatlanul nehezen tal�ln�nk magyar�zatot arra, mi m�don ir�ny�tott�k a f�ld�n dolgoz� m�rn�k�ket, hogy megõrizz�k a vonalak egyeness�g�t, s ne t�rjenek el az adott ir�nyt�l. R�ad�sul m�ret�k miatt az alakzatok teljes �tl�t�sa csak bizonyos idõszakokban lehets�ges a levegõbõl…

Az a felt�telez�s, hogy a Nazc�k ismerhett�k a rep�l�s titk�t, k�t forr�sb�l ered. Elõsz�r, a k�rny�ken tal�lt gazdag cser�ped�nylelet festett k�peinek n�melyike �br�zolhat ak�r l�ghaj�t vagy s�rk�nyrep�lõt is. M�sodszor, sok vonal v�g�n megfeketedett szikl�kat k�r�lz�r� sz�les, k�r alak� "�getõg�dr�ket" tal�ltak, melyek hõl�gballonok felsz�ll�helyei is lehettek…

Ezt a te�ri�t pr�b�lta ki a gyakorlatban, a Peruban �lõ amerikai Bill Spohrer. L�ghaj�j�t olyan anyagokb�l �s technol�gi�val �p�tette meg, mellyel felt�telez�se szerint a Nazc�k is rendelkeztek. A Nazca s�rokb�l pl. olyan sz�vet ker�lt elõ, amelynek sz�v�se finomabb a mai ejtõernyõk alapanyag��n�l, s erõsebb, mint amibõl a hõl�gballonokat k�sz�tik…

1975 november�ben Spohrer, Condor I. nevezetû l�ghaj�j�t, az egyik "�getõg�d�rben" gy�jtott tûz melege a levegõbe emelte.

A l�ghaj�, n�dgondol�j�ban k�t tapasztalt l�ghaj�ssal, Jim Woodmannel �s Julian Knott-tal, rep�lt egy ideig. A Condor I. idõ elõtt, de biztons�gosan f�ldre tette utasait, miut�n egy sz�ll�k�s a talaj k�zel�be sodorta, majd k�zel 350 m magass�gba emelkedett, s tov�bbi 4,8 km-t rep�lt. Lehets�gesnek tûnik teh�t, hogy a Nazca geod�t�k �s m�rn�k�k a levegõbõl ir�ny�tott�k a vonalak �s alakzatok k�sz�t�s�nek munk�latait. Hogy val�ban �gy t�rt�nt-e vagy sem, m�g bizony�t�sra szorul…