F�nix   2007.02.01. 14:35 . A Phoenix, mint szimb�lum, az antik vil�gban a halhatatlans�got jelk�peszte. Krisztina sv�d kir�lyn� �rm�j�n l�that� ez a mad�r, mely felett g�r�g bet�vel ez �ll: Makellosz A f�nixmad�r az �si Egyiptomi mitol�gi�b�l sz�rmazik mint �l�l�ny, ahol a napisten olt�r�n k�l�nleges gy�gyf�vek t�z�b�l, hamvaib�l sz�letett. Ez a mad�r a le�r�sok szerint gy�ny�r� sz�p, olyan, mint a paradicsommad�r, de nagyobb a sasn�l. Feje, nyaka aranyragyog�s�, mell�t t�zesk�k pihe fedi, teste piros-z�ld-s�rga sz�nben f�nyl� tollazat bor�tja. �lettartalma 500-700 �v. Mikor ideje lej�r, sz�raz f�b�l f�szket rak egy fa tetej�re, belefekszik �s a tollair�l visszaver�d� napsugarak felgy�jtj�k a gy�l�kony f�t �s a mad�r el�g. Hamvaib�l el�bukkan az �j f�nix, fi�ka k�p�ben. T�pl�l�ka t�zb�l �s gy�gyn�v�nyekb�l �ll, ez is igazolja Egyiptomi sz�rmaz�s�t. �m ennek van egy m�sik v�ltozata is: Heliopoliszban, a napisten templom�nak olt�r�ra a szerzetesek egy f�szket k�sz�tenek a Phoenix idej�nek lej�rtakor. Mikor a Phoenix meg�rkezik, sz�rnyainak csapkod�s�val felgy�jtja a f�szket, porr� �g, majd a hamub�l egy kis kukac m�szik el�. A kukacb�l p�r nap m�lva egy csod�latosan sz�p mad�r v�lik. Elvileg ez a mad�r �s a s�rk�nyok k�z�tt sok a k�l�mbs�g, �m rokons�gban �llnak egym�ssal. Nem tudni az igaszs�got... �m lehet, hogy a Phoenix az utols� l�ncszem a madarak �s a s�rk�nyok k�z�tt. --------------- Ez itt a Heroes of migth and magic IV Sz�rnye, a Term�szet-Natural-Preserve v�rban kaphat�. �t�s szint�. A M�glya fel�p�t�s�vel kaphat� meg (ha meg�p�ted ezt az �p�letet, akkor m�r nem �p�theted fel a M�gikus Erd�-t (T�nd�rs�rk�nyok) ) Egy var�zslatra k�pes: �jj��led�s �jj��led�s: fel�leszt 1100 �letpontot, harconk�nt egyszer haszn�lhat� (Vagy Phoenixenk�nt egyszer) "Nem tudni, hogy ez a l�ny mad�r vagy a t�z teremntm�nye. Tal�n mindkett�. Egy biztos: sohasem hal meg. Megreked az �let �s a hal�l k�z�tti v�gtelen k�rforg�sban." -- A Wikip�di�b�l: A f�nix egy mitikus szent t�zmad�r, mely eredetileg az egyiptomi mitol�gia egyik teremtm�nye volt. A f�nix a monda szerint 500, 1461 vagy 15 294 �vig �lt (att�l f�gg�en, melyik forr�sban olvasunk r�la). A f�nix gy�ny�r� v�r�s-arany tollazat� h�m mad�r, mely �lete v�g�n fah�j-�gacsk�kb�l f�szket �p�t, meggy�jtja, �s vele egy�tt porr� �g. A hamvakb�l ezut�n egy �j, fiatal f�nix sz�letik, amely bebalzsamozza az �reg f�nix maradv�nyait egy mirrh�b�l k�sz�lt toj�sba, �s eltemeti H�liopoliszban, a „nap v�ros�ban”. Az egyiptomiak a f�nixet (�egyiptomi nyelven: benu) g�lya- vagy g�mszer� mad�rnak tartott�k. A Halottak k�nyve �s m�s szent �egyiptomi sz�vegek tan�s�ga szerint H�liopolisz egyik szent szimb�luma volt, �s szoros �sszef�gg�sben �llt a felkel� nappal �s a napistennel, R�vel. A g�r�g�k �tvett�k a benu megnevez�st (�s a homonima m�sik jelent�s�t, a datolyap�lm�t is), mely k�s�bb egyen�rt�k�v� v�lt saj�t phoinix szavukkal, ami F�nicia nev�b�l eredt, b�borv�r�set jelentett. A g�r�g �s r�mai �br�zol�sok a madarat ink�bb p�v�hoz vagy sashoz hasonl�nak mutatt�k. A g�r�g�k szerint a f�nix Ar�bi�ban �lt egy k�t mellett, hajnalban megf�rd�tt a k�t viz�ben, Apoll�n pedig meg�ll�totta kocsij�t, a napot az �gen, hogy hallgassa �nek�t. A m�toszra Shakespeare is utal A vihar c�m� dr�m�j�ban. A f�nix a felt�mad�s �s az �r�k �let jelk�pek�nt a korai kereszt�ny irodalom egyik n�pszer� t�m�j�v� v�lt. A korai kereszt�nyek hittek benne, hogy a mad�r t�nyleg l�tezik. Ray Bradbury Fahrenheit 451 c�m� reg�ny�ben a f�nix a t�rsadalmak felemelked�s�nek �s buk�s�nak jelk�pe is volt. Egy felt�telez�s szerint a f�nixmad�r mond�j�t egy kelet-afrikai mad�rfaj ihlette. A mad�r olyan s�s s�ks�gokon f�szkel, melyen toj�sai vagy fi�k�i nem tudn�nak �letben maradni, ez�rt magas dombot �p�t, mely megtartja a toj�st. A k�r�l�tte felsz�ll� meleg leveg� a l�ngok �ltal felmeleg�tett leveg�re hasonl�t. Egy�bk�nt angol form�j�ban (ti. Phoenix) f�rfi, illetve n�i n�vk�nt is el�fordul. Oldal tetej�re

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s