|
|
Srknyok |
|
Tndrek
ltalnos elnevezsk az "apr np" (wee people) egyfajta babons flelmet mutat, szoros sszefggsben a nvmgival: ha nem nevezzk õket konkrt nevkn, akkor nem vonjuk magunkra a haragjukat, bkessgben lhetnk velk, szmthatunk segtsgkre.
A Brit-szigetek, klnsen az r tjak elkpesztõen sokfle meselnyt, csodalnyt rejtegetnek. ltalnos elnevezsk az "apr np" (wee people) egyfajta babons flelmet mutat, szoros sszefggsben a nvmgival: ha nem nevezzk õket konkrt nevkn, akkor nem vonjuk magunkra a haragjukat, bkessgben lhetnk velk, szmthatunk segtsgkre.
Ha az r, brit-szigetek-bli tndrvilgot szeretnnk megismerni, azonnal felejtsk el a bennnk lõ sztereotp tndr-kpet: a lgies, bjos, jindulat "Barbie-babt", aki knnyû pillangszrnyakon rpkd, mindig mosolyog s icipici varzsplcjval azonnal a bajba jutottak segtsgre siet.
Nmelyikk inkbb a Grimm-mesk Biribandi alakjra emlkeztet: a mrges kis trpe, akit a jszvû nõvrek kiszabadtanak, amikor szaklla beszorul egy flbevgott fatuskba, s hosszas veszekeds, kiabls, bosszankods utn vgl knytelen-kelletlen megmutatja a kincs rejtekhelyt a lnyoknak, valamint a jkpû kirlyfi is felszabadul a gonosz varzslat all, mely medvebõrbe bjtatta õt a kis gonosz trpe jvoltbl. Az r leprachaunok tbbnyire hasonl termetûek, br germn rokonaiknl kedlyesebbek, vidman csilingelve javtgatjk icipici csizmcskikat egy fa al rejtõzve, s az gyes szerencss legnyek foglyul ejthetik õket, ily mdon rbrhatk arra, hogy kincsek rejtekhelyhez vezessk el fogvatartjukat, akinek egybknt is minden parancst teljestik Csakhogy rsen kell m lenni velk, mert knnyen kereket oldanak, s akkor bottal thetjk a nyomukat.
Szmtalan elnevezsktõl most eltekintek, egy kln fejezetet tltene meg rszletes ismertetsk. Maradjunk a faery, faerie gyûjtõnvnl. A sz valsznû etimolgija: latin Fata (Sors)- istennõ, ebbõl az francia fay (tndr) s faerie (varzslat, bûbj).
Lakhelyk tbbnyire a fld belsejben rejtõzik, jellegzetes tndrtvonalak, tndrsvnyek mentn, - melyeket clszerû elkerlni - jellegzetes tndr-boszorknynvnyek kzelben. (Galagonya, kkny, mogyor). Akkor rejtõztek a fld al, mikor a szigetet elfoglaltk az r õslakk. Az akkori tndrek ris termetûek voltak, mra azonban trpv zsugorodtak. Ms nzetek szerint mindenfle mretben elõfordulnak, mkszem nagysg lnytõl kezdve egszen risiak is lehetnek. Ma is a sidhe nevû reges dombokat lakjk, nevk is ez. Kihalsuktl nem kell flni, lvn hogy halhatatlanok. Igen sszetartak, bizonyos jeles jszakkon szvesen kelnek tra, hogy megltogassk tvol lõ rokonaikat. Ilyenkor ajnlatos flrehzdni az tjukbl, messze elkerlni a tndrgyans vidkeket, dombokat, a nylegyenes ley-vonalakat. Ms legendkban a tndrek birodalma õseink srjain t kzelthetõ meg.
Azt hiszem, felesleges hangslyoznom a minden np mitolgijban, mesevilgban, kultuszaiban fellelhetõ azonos elemet: a beavats, tlnyegls, a szellemvilggal val tallkozs nlklzhetetlen eleme az alszlls, a fld mlybe juts, ahol egy csodlatos, sosem ltott pomps birodalom vr rnk, ha elvgezzk a rnkszabott megprbltatsokat, ha killjuk a meghatrozott mgikus szm (3, 7 vagy 12) prbt. Csak el ne felejtsnk utna visszatrni a fldi vilgba...
| |
|
|
rknaptr
Nem tudod, milyen napon szlettl?
Vlaszd ki az vet, hnapot s a napot:
|
|
|
|
Kapcsold irodalom
Conze, Edward: A buddhizmus rvid trtnete, Budapest: 1999.
Eliade, Mircea: Vallsi hiedelmek s eszmk trtnete 2., Budapest :1995.
Glasenapp, Helmuth: Az t vilgvalls, Budapest: 1975.
Hetnyi Ernõ: Buddhizmus a buddholgia tkrben, Budapest: 1989.
Hetnyi Ernõ: Buddha, Dharma, Sangha, Budapest: 1994.
Krsi Csoma Sndor: Buddha lete s tantsa, Bukarest: 1982.
Kng, Hans - Bechert, Heinz: Prbeszd a buddhizmusrl, Budapest: 1999.
Rawson, Philip: Az indiai civilizci, Budapest: 1983.
Schmidt Jzsef: Buddha lete, tana, egyhza, Budapest: 1995.
Takcs Lszl: A buddhizmus kialakulsa, Budapest: 1984.
Tchy Olivr: Buddha, Budapest: 1986.
Vekerdi Jzsef: Buddha beszdei, Budapest: 1989.
Zago, Marcellino: A buddhizmus, Budapest: 1995
Skilton, Andrew: A buddhizmus rvid trtnete, Corvin Kiad, 1997
Porosz Tibor (ford.): Ltusz sztra, Farkas Lrinc Imre Kiad, 1995
Hamar Imre: Buddha megjelense a vilgban, Balassi Kiad, 2002
Buswell, Robert E.: Encyclopedia of Buddhism, Macmillian 2004
Williams, Paul: Mahayana Buddhism: The Doctrinal Foundations, Routledge, 2009
Tibeti halottasknyv.
|
Kapcsold filmek
A bks harcos tja
Kis Buddha
Szamszra
Tavasz, nyr, sz, tl, tavasz
Dmonok a vilg tetejn
Tibeti halottasknyv
Kundun
Tibeti jgik
Milarepa
Chihiro
Totoro
Saint Oniisan
Tz a h alatt
Ht v Tibetben
|
|
Izgalmas irodalom
Conze, Edward: A buddhizmus rvid trtnete, Budapest: 1999.
Eliade, Mircea: Vallsi hiedelmek s eszmk trtnete 2., Budapest :1995.
Glasenapp, Helmuth: Az t vilgvalls, Budapest: 1975.
Hetnyi Ernõ: Buddhizmus a buddholgia tkrben, Budapest: 1989.
Hetnyi Ernõ: Buddha, Dharma, Sangha, Budapest: 1994.
Krsi Csoma Sndor: Buddha lete s tantsa, Bukarest: 1982.
Kng, Hans - Bechert, Heinz: Prbeszd a buddhizmusrl, Budapest: 1999.
Rawson, Philip: Az indiai civilizci, Budapest: 1983.
Schmidt Jzsef: Buddha lete, tana, egyhza, Budapest: 1995.
Takcs Lszl: A buddhizmus kialakulsa, Budapest: 1984.
Tchy Olivr: Buddha, Budapest: 1986.
Vekerdi Jzsef: Buddha beszdei, Budapest: 1989.
Zago, Marcellino: A buddhizmus, Budapest: 1995
Skilton, Andrew: A buddhizmus rvid trtnete, Corvin Kiad, 1997
Porosz Tibor (ford.): Ltusz sztra, Farkas Lrinc Imre Kiad, 1995
Hamar Imre: Buddha megjelense a vilgban, Balassi Kiad, 2002
Buswell, Robert E.: Encyclopedia of Buddhism, Macmillian 2004
Williams, Paul: Mahayana Buddhism: The Doctrinal Foundations, Routledge, 2009
|
|
|