T�ny mindenesetre, hogy a j� angyalok a Szent�r�sban kiz�r�lag f�rfik�nt jelennek meg; az egy-k�t n�i jelleg� angyalfejedelem pedig (p�ld�ul a „Babil�n le�nya”, „J�zabel szelleme”, az „�g kir�lyn�je”) gonosz szerepl�k, �s az sem biztos, hogy eredeti term�szet�k szerint – a pr�f�tai k�pt�l elvonatkoztatva – is n�i nem�ek. A dics�s�ges �s a teljesen ki�res�tett, emberk�nt val� angyali jelen�sek k�z�tti �tmeneti esetekr�l is tud�s�t a Szent�r�s: p�ld�ul S�mson anyja meg volt r�la gy�z�dve, hogy egy emberrel tal�lkozott – csak az t�nt fel neki, hogy „a tekintete olyan volt, mint az Isten angyal�nak tekintete, igen rettenetes” (B�r 13:6). Ebben az esetben teh�t csak a tekintet volt �rulkod�, amely – m�s bibliai helyek tan�s�ga szerint – ilyen esetben a vill�mhoz vagy f�mnek a felsz�n�hez hasonl�t. Ha teh�t ilyen tekintettel tal�lkozunk, gyan�t foghatunk: angyallal �llunk szemben. Istv�n v�rtan�r�l jegyzi fel az Apostolok cselekedetei, hogy kihallgat�sakor „a Szanhedrinben �l�k pedig valamennyien meredten b�multak r�: olyannak l�tt�k az arc�t, mint egy angyal�t” (Csel 6:15). M�s esetek tan�s�ga szerint viszont m�g ezt az �rulkod� jegyet is el tudj�k rejteni – ilyenkor teljesen olyanok, mint az emberek. L�t t�rt�net�re is eml�keztetve jegyzi meg P�l: „Az idegenek ir�nti szeretetr�l ne feledkezzetek meg, mert ily m�don egyesek – tudtukon k�v�l – angyalokat l�tnak vend�g�l.” (Zsid 13:2)

A mennyei hierarchia

Isten teremt�s�ben �s kir�lys�g�ban jog �s rend uralkodik. A Biblia vil�gosan besz�mol arr�l, hogy az angyalok sz�zmilli�i szigor� hierarchi�ban, katonai jelleg� szervezetts�gben („seregek”, „l�gi�k”) �lnek. J�llehet nincs egy�rtelm�en kinyilatkoztatva, de sz�mos utal�sb�l – a p�tri�rk�k csal�dj�nak, J�zus tan�tv�nyainak, Izrael szervezetts�g�nek sz�mszer� adataib�l – arra k�vetkeztethet�nk, hogy a h�rom–tizenkett�–hetvenes tagolts�g jellemzi sereg�k hierarchi�j�t. Isten egy, aki h�rom szem�lyben jelentette ki mag�t; h�rom �satya volt (�brah�m, Izs�k, J�kob); J�zus h�rom f�apostolt v�lasztott ki (P�ter, J�nos, Jakab). A harmadik �saty�nak tizenk�t fia, J�zusnak tizenk�t apostola volt. J�kob teljes h�zn�pe hetven f�b�l �llt; �limben tizenk�t forr�s �s hetven p�lmafa volt; a M�zesben l�v� Szent Szellemet Isten hetven v�nre �nt�tte ki; J�zus hetven tan�tv�nyt k�ld�tt el maga el�tt; stb.

A Szent�r�s h�rom f�angyalt nyilatkoztat ki: Micha�lt (Mih�ly), Gabri�lt (G�briel), valamint H�l�l ben S�ch�rt (Lucifer), aki elbukott, �s a gonosz angyalok vezet�jek�nt S�t�nn� lett. A Jelen�sek k�nyv�nek egy utal�sa szerint az angyalok egyharmad�t r�ntotta mag�val a l�zad�sba, ez is a h�rmas feloszt�st l�tszik meger�s�teni. A tizenkettes sz�mr�l nem sokat tudunk ebben a vonatkoz�sban, a Jelen�sek k�nyve azonban besz�mol a mennyben k�zvetlen�l Isten mellett tr�nokon �l� k�tszer tizenk�t „v�nr�l” (preszb�teroszr�l, azaz mennyei presbiterr�l), akikr�l nem tudjuk, milyen l�nyek, angyalok-e, avagy emberek (vagy m�s valamik). A m�r J�zus kor�ban is k�zkelet� zsid� felfog�s szerint ezek alatt van m�g hetven angyalfejedelem, a hetven f�ldi nemzet ir�ny�t�i. Ezek k�z� sorol�dik, �mde kiemelt rangban – �gynevezett „nagy”, illetve „el�kel� fejedelem” – Micha�l is, Izrael v�d�angyala. A t�bbi hatvankilenc f�ldi nemzet felett �ll� fejedelem sajnos mind a bukott angyalok k�z�, a S�t�n vezet�se al� tartozik (D�n 10:21), mivel – �gy t�nik a Szent�r�sb�l – a F�ld �s k�rny�ke Lucifer uralmi ter�lete volt, ez�rt ezt a vil�got mag�val r�ntotta a buk�sba m�g az ember teremt�se el�tt.

A legfels�bb angyali rendek k�z� tartoznak m�g a kerubok – k�rd�s, hogy a h�rom f�angyal kerub is-e egy�ttal, vagy sem. Annyi bizonyos, hogy a S�t�nn� lett Lucifer egy�ttal kerub is volt; ez�rt elk�pzelhet�, hogy Micha�l �s Gabri�l is azok. A S�t�n levettet�se �ta n�gy kerubr�l tudunk �sszesen. Hozz�juk hasonl� – s�t tal�n vel�k azonos, csak m�s n�ven eml�tett – l�nyek a szer�fok is.

P�l a kolosszeiekhez �rott level�ben fel�lr�l lefel� �tfog�an felsorolja a mennyei hierarchia rendjeit (1:16). Isten ut�n a tr�nok (thronosz) k�vetkeznek – ezeket azonos�thatjuk a Jelen�sek k�nyv�ben tal�lhat� huszonn�gy, k�zvetlen�l Isten mellett elhelyezett tr�nsz�ken �l� v�nnel (m�sok nem �lnek tr�nokon a mennyben J�nos besz�mol�ja szerint, csak �k). Ezek val�sz�n�leg azonosak a D�niel k�nyv�ben tal�lhat� �t�l�kkel, akik szint�n �lnek a mennyben Isten sz�ne el�tt, m�g mindenki m�s �ll. Ezt a szintet, a tr�nok szintj�t a buk�s, �gy t�nik, nem �rintette. Funkci�juk a vil�gmindens�g feletti b�r�skod�s �s a t�rv�nyhoz�s: a v�nek koszor�t viselnek, ami a J�nos korabeli t�rsadalomban aszen�torok jelv�nye volt.

A tr�nok ut�n P�l az uralmak (k�riot�sz) szintj�t eml�ti. Az urat jelent� k�rioszb�l k�pzett g�r�g sz� �rdekes m�don szem�lytelen val�s�got fejez ki: uralom, tekint�ly. Ez teh�t els�sorban poz�ci�ra utal, amelyet tal�n m�s-m�s szem�lyek egym�st v�ltva is bet�lthetnek. Err�l a szintr�l nem tudunk meg t�bbet a Szent�r�sb�l, legfeljebb m�g annyit, hogy a buk�s val�sz�n�leg �ket sem �rintette. (Hacsak nem a kerubok t�ltik be ezt a poz�ci�t, ugyanis a Jelen�sek k�nyv�ben a tr�nok mellett csak ez a n�gy l�ny van m�g Isten k�zvetlen k�rnyezet�ben.)

Az uralmak alatti k�vetkez� szint: a fejedelmek, vezet�k (arkh�) . Az Efeszosziakhoz �rt lev�l 6. fejezete szerint ezek a l�nyek m�r abba a kateg�ri�ba tartoznak, akik ellen a kereszt�nyeknek harcolniuk kell, teh�t bukott angyalok. Minden bizonnyal azonos�that�k a fentebb m�r eml�tett, nemzetek f�l�tt �ll� angyalfejedelmekkel, amelyeket D�niel r�snak (fej) nevez, konkr�tan eml�tve Perzsia �s G�r�gorsz�g fejedelm�t, akik ellen Gabri�l �s Micha�l harcolnak (D�n 10:13–21). Micha�lt itt m�s titulussal k�l�nb�zteti meg: a legels� fejedelmek egyik�nek (achad hassz�rim h�ris�nim) nevezi, egy�rtelm�en Izrael angyalak�nt azonos�tja, k�s�bb pedig a nagy fejedelemnek (hassz�r hagg�dol) nevezi. J�d�s levele Micha�lt arkhangelosznak, azaz angyalfejedelemnek nevezi. Ez teh�t magasabb kateg�ria, mint a nemzetek felett �ll� bukott angyali fejedelmek.

Az arkh�k, vagyis fejedelmek alatti k�vetkez� szint a hatalmak, hatalmasok (exuszia) . P�l szint�n a kereszt�nyek ellens�geik�nt eml�ti �ket. Term�szetesen a F�ld�n k�v�li szf�r�ban lehetnek olyan arkh�k �s exuszi�k, amelyek nem vettek r�szt a l�zad�sban.

Az ezek alatti szintek felsorol�s�t az Efeszosziakhoz �rt lev�l 1. �s 6. fejezet�ben tal�ljuk meg. Itt az exuszi�k, azaz a hatalmak alatt az er�k (d�namisz) k�vetkeznek. Az arkh�k, az exuszi�k �s a d�namiszok m�k�d�s�t a g�r�g nyelvhaszn�lat alapj�n �gy �rtelmezhetj�k, hogy az els� rend, a fejedelmek a jogalkot�s, t�rv�nyhoz�s funkci�j�ban vannak; a hatalmak a jog�rv�nyes�t�st gyakorolj�k; az er�k pedig a legals� szint, amely megval�s�tja a fentiek d�nt�seit. Ha a mai politikai berendezked�shez hasonl�tjuk, akkor az arkh�k azok a – bukott – angyalok, akik a parlamenti k�pvisel�kh�z hasonl�an t�rv�nyeket hoznak, akik a nemzetek b�neit kihaszn�lva aff�le jogi szak�rt�kk�nt az �tok, a roml�s, a nyomor�s�g, a szellemi s�t�ts�g szankci�ir�l d�ntenek, azokat kiszabj�k. Az exuszi�k azok, akik ezek v�grehajt�s�t int�zik, hasonl�an a miniszterekhez, miniszt�riumokhoz; v�gezet�l a d�namiszok, er�k �gymond a rend�rs�gnek felelnek meg, amely konkr�t, val�s�gos er�vel, k�nyszerrel megval�s�tja, betartatja a meghozott t�rv�nyeket.

Az Efeszosziakhoz �rt lev�l 1. fejezete az uralmakat az er�k alatti szinten eml�ti. A 6. fejezetben pedig ezek alatt olvasunk m�g „e s�t�ts�g vil�g feletti [er�szakkal] uralkod�i” -r�l (koszmokratoresz tu szkotusz tutu) , valamint a gonoszs�g szellemeir�l (ta pneumatika t�sz pon�riasz) , amelyek az �g felett (epuraniosz) vannak. E legut�bbi kifejez�st a leveg��g (a F�ld atmoszf�r�ja) feletti egekre, az �gynevezett m�sodik, illetve harmadik �gre haszn�lja a Szent�r�s – itt minden bizonynyal a m�sodik �gre vonatkozik.

Ezek az angyali szintek m�r valamennyien Istennel �s az emberrel szemben �ll�, ellens�ges birodalomk�nt szerepelnek. A S�t�nt ugyanebben a lev�lben P�l �gy nevezi: a leveg� (leveg��g, l�gk�r) hatalm�nak a fejedelme (arkh�n t�sz exusziasz tu aerosz), megjel�lve ezzel – �d�m buk�sa �ta – f� uralmi ter�let�t: a F�ld atmoszf�r�j�t. Ezt – valamint azt is, hogy valamennyi nemzet fejedelme bukott angyal – al�t�masztja az, amit J�zusnak mondott a S�t�n, amikor megk�s�rtette: „Egy pillanat alatt megmutatta neki a lakott vil�g �szszes orsz�g�t, majd ezt mondta neki a R�galmaz�: »Neked adom mindezt a hatalmat �s ezek dics�s�g�t, mert �tadt�k nekem, �s annak adom, akinek akarom…«” (Lk 4:5–7) J�zus ezt a t�nyt nem tagadta.

A politika igazi ir�ny�t�i

B�rmilyen megal�z�an is hangzik sz�munkra, emberek sz�m�ra: a F�ld�n zajl� politikai, t�rsadalmi, vall�si �s kultur�lis �letet sokkal m�lyebben meghat�rozza ezeknek az angyali fejedelmeknek a tev�kenys�ge, valamint Isten angyalainak a beavatkoz�sai, az ellens�ges ter�leten v�grehajtott „kommand�s akci�i”, mint az emberi t�rekv�sek. Gabri�l angyal betekint�st ad D�nielnek az �gben zajl� h�bor�k menet�be: Cirus (K�rosz, K�res) perzsa kir�ly uralkod�s�nak harmadik �v�ben l�togatja meg �t a h�rn�k, �s elmondja, hogy eg�sz mostan�ig a Perzsa Birodalom felett �ll� angyalfejedelemmel harcolt, m�gnem seg�ts�g�re j�tt Micha�l, akivel egy�ttesen siker�lt �tt�rni�k, hogy azt�n az isteni �zenetet elhozhassa D�nielnek. Gabri�l ezut�n a perzsa kir�lyokn�l maradt, �s teljesen visszaszor�totta a birodalom bukott angyalfejedelm�t. Majd bejelenti, hogy amikor ezzel v�gez, G�r�gorsz�g angyalfejedelme j�n majd, �s az ellen kell harcolnia – s a fejedelmek k�z�l egy sincs vele, kiv�ve Micha�lt.

Mik�zben az �gben zajlott mindez, a f�ld�n a k�vetkez�k t�rt�ntek: a Perzsa Birodalom megd�nt�tte a Babil�ni Birodalmat, amely hetven �vvel kor�bban fogs�gba hurcolta a zsid�kat, �s lerombolta Isten Templom�t �s a szent v�rost, Jeruzs�lemet. Amikor Cirus hatalomra ker�lt, r�videsen enged�lyt adott a zsid�knak a hazatelep�l�sre, valamint a Templom �jj��p�t�s�re, s�t seg�ts�get is ny�jtott ehhez. Vegy�k �szre, hogy ezek az esem�nyek id�ben pontosan egybeesnek azzal, amikor Gabri�l legy�zi a Perzsa Birodalom felett �ll� gonosz angyalt, majd – mintegy annak a hely�be l�pve – „ott marad a perzsa kir�lyokn�l”, vagyis Cirusn�l �s D�riusn�l, aki a t�rsuralkod�ja volt. Ez �llt teh�t a birodalom szokatlan „megszel�d�l�s�nek”, a zsid�k melletti ki�ll�s�nak h�tter�ben a szellemvil�gban: G�bri�l rejtett jelenl�te �s befoly�sa a kir�lyi udvarban.

N�h�ny �vvel k�s�bb azonban, Cirus uralma ut�n, er�teljes t�mad�s �ri a jeruzs�lemi �p�tkez�st: a k�rnyez�, szint�n perzsa uralom alatt �ll� nemzetek v�diratot, feljelent�st �rnak a zsid�k ellen, mondv�n, hogy ha fel�p�tik Jeruzs�lemet, akkor az egy l�zad� v�ros lesz, amely nem fog ad�t fizetni, s a birodalomt�l val� elszakad�st keresi majd. A perzsa udvarban hitelt adnak a lev�lnek, �s betiltj�k az �p�tkez�st, amely le is �ll egy id�re. Pontosan ekkor egy m�sik pr�f�ta, Zakari�s nyer betekint�st a szellemvil�gba, �s l�tja, hogy J�sua f�pap, a templom�p�t�s k�t vezet�je k�z�l az egyik, Isten sz�ne el�tt �ll, de jobbja fel�l ott �ll a S�t�n is, aki folyamatosan v�dolja �t. Ekkor azonban az �r angyala megdorg�lja a S�t�nt, majd a piszkos ruh�kba �lt�z�tt J�su�t �t�lt�zteti tiszta ruh�ba, �s „elt�vol�tja b�neit”. L�thatjuk, hogy a politikai esem�nyek, a v�demel�s h�tter�ben (a feljelent�s, v�dirat h�ber�l szitn� a sz�t�n, azaz v�dl� sz�b�l!) a szellemi vil�gban angyalok szintj�n zajl� konfliktus �llt.

E l�tom�st k�vet�en Zakari�s �s Aggeus pr�f�t�k felsz�l�tj�k a zsid�kat, hogy enged�ly n�lk�l is folytass�k az �p�tkez�st; majd levelet �rnak a perzsa udvarba. A lev�l hat�s�ra D�rius ut�nan�zet a cirusi rendelkez�seknek, majd megtal�lva �ket enged�lyezi, s�t a birodalom v�delme al� helyezi az �p�tkez�st, mi t�bb, anyagi t�mogat�st is biztos�t hozz�. A Templom fel�p�l, k�s�bb pedig a zsid�k term�szetf�l�tti m�don megmenek�lnek H�m�n (Eszter k�nyve), majd a szamarit�nusok (Neh�mi�s k�nyve) gyilkos terveit�l, �s eg�sz Jeruzs�lemet helyre�ll�tj�k: Gabri�l m�g mindig a perzsa kir�lyokn�l lakik.

Biztosak lehet�nk abban, hogy a F�ld politikai, t�rsadalmi, vall�si �s kultur�lis �let�t korunkban, napjainkban is ugyanilyen er�teljes m�don hat�rozz�k meg a j� �s gonosz angyalok k�zdelmei – s az ezekbe val� betekint�s n�lk�l nem �rthetj�k meg pontosan, mi is t�rt�nik k�r�l�tt�nk. A legt�bb h�v� p�ld�ul szil�rdan meg van gy�z�dve arr�l, hogy a 2001. szeptember 11-ei esem�nyek, a World Trade Center k�t torny�nak az �sszeoml�s�t eredm�nyez� terrort�mad�s m�g�tt gonosz angyalok akci�ja �ll, hiszen a n�h�ny �ra alatt lezajl� esem�nyek ember- �s term�szetfeletti intelligenci�t, er�t �s gonoszs�got demonstr�ltak, �s az eg�sz vil�g szellemi, politikai, s�t vall�si, kultur�lis �llapot�t – ma m�g be sem l�that� l�pt�kben – gy�keresen megv�ltoztatt�k.

A h�rom f�angyal

A h�rom f�angyal nev�t a Szent�r�s kinyilatkoztatja. K�z�l�k is a vezet�, a rabbinikus irodalom szerint „az �r angyala”, s egyben a hetven nemzeti fejedelem egyike, Izrael angyala, Micha�l, akinek a neve azt jelenti: „Ki olyan, mint Isten?” � a bukott fejedelemnek, a S�t�nnak a legf�bb ellenfele, s ez nev�ben is benne van: hiszen a S�t�n f� c�lja, hogy olyann� tegye mag�t, mint Isten – s erre „v�laszol” Micha�l neve: ki olyan, mint Isten? Gabri�l a m�sik nagy fejedelem, � – �gy t�nik – nem k�t�dik egyetlen nemzethez sem, feladata a Messi�sra, a megv�lt�sra vonatkoz� kinyilatkoztat�sok eljuttat�sa Isten embereihez. Nev�nek jelent�se: „Isten h�se” .

A harmadik fejedelem eredeti neve H�l�l ben S�ch�r volt, amely azt jelenti: Ragyog� / F�nyl� / Dics�r�, Hajnal fia. Ezt a h�ber nevet (�zs 14:12) ford�tott�k le a Szeptuaginta k�sz�t�i He�szforosznak, azaz Hajnalcsillagnak, ennek latin ford�t�sa pedig a Lucifer n�v (mindkett� F�nyhordoz�t jelent). � l�zadt fel �s bukott el m�g az ember teremt�se el�tt, �s kapott �j nevet: h�ber�l Sz�t�n, g�r�g�l Diabolosz, azaz: V�dl�, R�galmaz�, Ellen�ll�, Ellens�g.

J�llehet az univerzumnak azt a r�sz�t, amelyet f�ggetlens�gi t�rekv�seivel elszak�tott Isten uralm�t�l, Isten �t�lettel s�jtotta, az angyali rendek el�tt m�gis csak akkor nyert minden k�ts�get kiz�r� m�don bizony�t�st e fejedelemr�l, hogy velej�ig gonosz, �s f�ggetlens�gi t�rekv�sei, valamint v�daskod�sai minden pozit�vumot n�lk�l�znek, amikor J�zust, Isten �rtatlan Fi�t meg�lte (Jn 12:31–32; 16:11). �gy t�nik, hogy a jogszer�s�get v�gtelen�l tisztel� mennyei vil�gban mindaddig megillette az „�rtatlans�g v�lelme”, hiszen a t�bbiekkel egy�tt bej�rhatott Isten jelenl�t�be (J�b 1:6–19; 2:1–7; Zak 3:1–2; Lk 22:31–32), s ott sz�t emelhetett. Voltak�pp az eg�sz emberi �dvt�rt�nelem nem m�s, mint isteni per, kozmikus bizony�t�si elj�r�s �ellene, majd �t�let�nek v�grehajt�sa.

R�la azt is tudjuk, hogy oltalmaz� kerub volt (Ez�k 28:12–19). B�r � valamennyi bukott angyal, a nemzetek angyalfejedelmei �s az eg�sz F�ld f�l�tt �ll� fejedelem, tev�kenys�ge id�nk�nt m�gis k�t�dik egyes f�ldrajzi pontokhoz. Istennek ugyanis, amikor megk�rdezte a S�t�nt, hogy hol j�rt, rendszeresen �gy felelt: „K�r�lker�ltem �s �t- meg �tj�rtam a f�ldet.” (J�b 1:7) T�bbsz�r is bet�lti p�ld�ul a Babil�n (B�bel) feletti vezet� poz�ci�t, majd egy ideig T�rosz fejedelme (i. e. 6. sz�zad); azt�n a Jelen�sek k�nyv�nek 2. fejezete szerint a kis-�zsiai Pergamonban tal�ljuk meg a sz�khely�t (i. sz. 1. sz�zad), ahol a vil�g h�t csod�j�nak egyikek�nt sz�mon tartott Zeusz-olt�r volt, amelyet J�nos „a S�t�n tr�nj�nak” nevez; majd R�m�ba k�lt�zik. Egyes bibliatan�t�k felh�vj�k a figyelmet arra, hogy a pergamoni Zeusz-olt�rt az �jkorban Berlinbe sz�ll�tott�k, s a 20. sz�zad els� fel�nek esem�nyeit tekintve nem lehetetlen, hogy n�h�ny �vtizedre a n�met f�v�ros vezet�s�t is �tvette a bukott angyalok fejedelme ottani „beosztottj�t�l”.

A A A pergamoni Zeusz-olt�r Berlinben. A „S�t�n tr�nja”?

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s