�gy t�nik, tal�n az �jsz�vets�g is al�t�masztja azt a rabbinikus felfog�st, hogy a kerubokon, illetve szer�fokon k�v�l m�g h�t, �gynevezett tr�nangyal l�thatja sz�nr�l sz�nre Istent. Az �si zsid� n�zet szerint ugyanis az �sszes t�bbi angyal csak a mennyei Templom f�gg�nye m�g�l hallhatja az �r szav�t, arc�t azonban nem l�thatj�k e h�t kiv�lasztott nagy fejedelem kiv�tel�vel, akik k�z� tartozik term�szetesen Micha�l �s Gabri�l is (az apokrif T�bi�s k�nyve mind a h�tnek a nev�t �s feladatk�r�t k�zli, �m ez nem igaz�n megb�zhat� forr�s). A Jelen�sek k�nyve is besz�l a mennyei Templomr�l, �s az abb�l kij�v� h�t k�l�nleges angyalr�l: „Ezek ut�n pedig l�ttam, hogy kiny�lt a bizony�t�k s�tr�nak Temploma az �gben, �s tiszta, feh�r lenv�szonba �lt�zve, mell�k�n arany�vvel fel�vezve kij�tt a Templomb�l az a h�t angyal, akin�l a h�t csap�s van. Ekkor a n�gy �l�l�ny egyike h�t aranycs�sz�t adott a h�t angyalnak, amelyek tele vannak az �r�kk�n-�r�kk� �l� Isten haragj�val. A Templom pedig megtelt k�ddel Isten dics�s�g�t�l �s erej�t�l, �s senki sem tudott bel�pni a Templomba mindaddig, am�g a h�t angyal h�t csap�sa be nem teljesedett.” (Jel 15:5–8)

A vil�g elemei

Az eddig felsorolt angyali rendeken k�v�l eml�t�st kell m�g tenn�nk arr�l, hogy a Jelen�sek k�nyve – valamint a J�zus korabeli zsid�s�g �ltal�nos meggy�z�d�se – szerint a legf�bb f�ldi „elemeknek” is vannak fel�gyel� angyalaik. A Jelen�sek k�nyve eml�ti p�ld�ul a vizek angyal�t, aki felel�s a F�ld �desv�zk�szletei�rt, �s amikor ezeket Isten haragj�ban mind v�rr� v�ltoztatja majd, hogy az Antikrisztus kir�lys�g�t csap�ssal s�jtsa, akkor „hallottam – mondja J�nos –, hogy �gy sz�l a vizek angyala: »Igazs�gos vagy, Te, aki vagy �s volt�l, Te szent, hogy �gy �t�lt�l! Mivel szentek �s pr�f�t�k v�r�t ontott�k, nekik is v�rt adt�l inni, hiszen erre m�lt�k!«” (Jel 16:5–6) Ez a jelenet egy�bk�nt ism�t j�l megvil�g�tja azt a csod�latos �s fegyelmezett jogrendet, amely a mennyben �rv�nyes�l. Hiszen a vizek angyal�nak feladata a F�ld �desv�zk�szleteinek �rz�se, ellen�rz�se, �gy ezt a puszt�t� csap�st a r�b�zott ter�let ellen ak�r tekint�lye megs�rt�sek�nt is �rtelmezhette volna. �m, hogy Isten ir�nti h�s�g�t igazolja, visszajelz�st adott, mintegy visszaigazolta Isten l�p�s�nek, az � ter�let�re val� beavatkoz�s�nak jogszer�s�g�t. Menedzserk�pz�k�n tan�tj�k vezet�selm�letb�l, hogy a fels�bb vezet�s als�bb szinteken val� beavatkoz�s�t hasonl� visszaigazol�sokkal kell k�s�rni, nehogy bizalmatlans�g vagy kommunik�ci�s zavar alakuljon ki.

Itt tenn�k egy r�vid kit�r�t a „mennyei parlament” m�k�d�s�t illet�en. Sz�mos pr�f�ta kijelenti, hogy Isten nem egyed�l, teljhatalm� dikt�tork�nt korm�nyozza a vil�gmindens�get – j�llehet erre minden joga �s k�pess�ge meglenne –, hanem viszonylag nagy �n�ll�s�got �s tisztess�get biztos�t h�s�ges angyalainak, olyannyira, hogy a le�r�sok n�ha m�r-m�r szinte demokratikus hatalommegoszt�s k�p�t mutatj�k. Nabukodonozor babil�ni uralkod�nak �r�lettel val� meg�t�l�se �s b�ntet�se p�ld�ul „az �r�k v�gz�s�b�l s a szentek parancs�b�l” t�rt�nik (D�n 4:14), ez a d�nt�s teh�t bizonyos angyali rendekt�l eredt, Isten csak beleegyez�s�t adta. Mike�s pr�f�ta �ri�si tan�cskoz�st l�t, „�s ki egyet, ki m�st sz�lt hozz�” , majd az egyik szellemi l�ny javaslat�t Isten elfogadja (1Kir 22:19–23). Malaki�s besz�mol arr�l, hogy „tanakodtak egym�ssal az �r tisztel�i, az �r pedig figyelt �s hallgatott, �s egy eml�kk�nyv �rat�k �el�tte azoknak, akik f�lik az Urat” (Mal 3:16): itt sem Isten hozott d�nt�st, hanem r�hagyta azt tan�csosaira. Az antikrisztusi birodalom buk�s�t is az hozza el D�niel l�tom�sa szerint, hogy a mennyben „�t�l�k �ltek le, k�nyvek nyittat�nak meg… �t�l�k �lnek, �s az � hatalm�t elveszik, hogy megrontass�k, �s v�gleg elvesszen” (D�n 7:10,26).

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s