Teremtõ k�pzelet vagy �nc�l� m�gia?

Teremtõ k�pzelet vagy �nc�l� m�gia?
- Az alk�mia szerint a rend t�rv�ny�be, a vil�g nagy sz�vet�be minden egyes ember kit�phetetlen�l bele van szõve - mondja D�l Antal. Azt nevezz�k �nzõnek �s �nc�l�nak, aki kiemeli mag�t ebbõl, �s a kis �n fals szabads�gtudat�ban �l. Amikor ebben az elszakadts�gban akar stabilit�st, erõt �s hatalmat szerezni, voltak�ppena l�t egys�g�nek leszakadt �llapot�t erõs�ti. L�nyeg�ben ki lehet jelenteni, hogy a k�l�nl�tet erõs�tõ mindenf�le m�gikus befoly�s a fekete m�gia t�rgyk�r�be tartozik.
- Lehet, hogy mindenekelõtt nem �rt jobban k�r�l�rni, mit is jelent az a sz�, hogy m�gia...
- A m�gia val�j�ban vil�gsz�lõ erõ, a k�palkot� k�pess�g csod�ja. A magyar nyelv metafizikailag tudja, hogy a vil�gteremt�s m�gikus aktus, �s az imagin�ci�ban bomlik ki. P�ld�ul azt mondjuk valamire, hogy ki van k�pezve, k�pess�ge van hozz�, teh�t van k�pe, l�tom�sa a dologr�l. Ahhoz ugyanis, hogy az akarat mûk�d�sbe l�pjen, a l�tv�nyalkot� erõt, a k�pess�get kell felkelteni. Tradicion�lisan a m�gi�nak k�t form�ja van, az egyik az isteni akarat kif�rk�sz�s�re ir�nyul, a m�sik pedig az isteni akaratba val� beleavatkoz�sr�l sz�l. Az elsõrõl el lehet mondani, hogy alapj�ban v�ve �rtatlan dolog, persze ez is okozhat nagyon nagy bajokat, ha valaki ezt nem tiszta alapr�l v�gzi. A tarot, a Ji King, az asztrol�gia �s a kabbala k�l�nf�le j�sl�si technik�i mind azt f�rk�szik, hogy mik�ppen tudunk beleilleszkedni a vil�gegyetem rendj�be.
Az m�r kock�zatosabb v�llalkoz�s, ha az ember beleavatkozik a nagy rendbe. Ott kell el�gg� tiszt�nak lennie, mert k�l�nben v�gzetes hib�kat k�vethet el. Min�l t�bb akarati mozzanatot tesz bele valaki egy ilyen dologba, ann�l magasabb tudatoss�gi szinten kell tart�zkodnia, hogy l�sson minden k�vetkezm�nyt. M�gusnak eredetileg azt a m�d, perzsa papot h�vt�k, aki tudta a dolgok kezdet�t, kibontakoz�s�t, meghal�s�t, �s ez�rt k�pes volt uralni is ezeket a folyamatokat. Ehhez k�pest amit mi �ltal�nos szinten a m�gi�hoz sorolunk, az ennek infantilis szintje. Ma nagyon sok dolgot leg�lisnak gondolunk. Divat lett a m�gia, a vizualiz�ci�, a k�pess�gek, a k�pis�gek felkelt�se.
- Mi a v�lem�nye p�ld�ul arr�l, ha valaki a teremtõ k�pzelet�t haszn�lja arra, hogy �nmag�nak jobb �letfelt�teleket teremtsen? Ezt k�ts�gk�v�l a "kis �n" �rdek�ben, saj�t maga miatt teszi. Ez esetleg m�r fekete m�gi�nak tekinthetõ?
- Minden technika lehet pozit�v, mert az eszk�znek �nmag�ban nincsen elõjele, azt mi tessz�k hozz�. Pozit�v ember eset�ben az eml�tett m�dszer is pozit�v, s az egy�n �dvterve szempontj�b�l indokolt lehet az is, ha valaki ilyen megold�sokhoz folyamodik. Ezek a k�l�nf�le technik�k abban az esetben rosszak, ha egy olyan m�ja tudatszintet fix�lnak, melyet az egy�nnek m�r meg kellett volna haladnia. Buddha is azt mondta, ha m�r ki�rt�l cs�nakoddal a t�ls� partra, a cs�nakot ne cipeld tov�bb a h�tadon. Legink�bb is azt kell tudnunk, hogy a m�gia jelleg�t elsõsorban az adja meg, ki milyen alapra helyezte az �let�t. Hogy �ltala val�ban l�ttiszt�t� erõket mûk�dtet-e �let�ben, vagy pedig csak a k�l�nl�t tudat�t, az �nz�s�t erõs�ti. Ut�bbi esetben minden vissz�j�ra fordul, f�stt� �s s�t�ts�gg� v�lik. �ppen ez�rt csak annak a m�gi�nak van �rtelme, ami emel, ami az ember tudatszintj�t t�g�tja. Ha b�rmif�le vizualiz�ci�s technika seg�t ebben, akkor lehet �lni vel�k. Nem tilos, de v�lem�nyem szerint nagyon kev�s az es�ly arra, hogy a kik�pzetlen, mester n�lk�l maradt bûv�szinasnak s�gnak annyit, hogy a szellemet, amit kibocs�t a palackb�l, le is tudja fogni. Azt nevezem bûv�szinasnak, aki a vil�g�talak�t� erõket m�r fel tudja kelteni, de a folyamatok felett elvesz�ti az uralm�t, �s a k�vetkezm�nyeket nem tudja kontroll�lni. A v�gleges rendt�rv�ny sokezer faktor�b�l csak n�h�nyat l�t �t, tudatlanul avatkozik bele egy vil�gfolyamatba. Fekete m�gi�r�l egy�bk�nt �ppen akkor besz�lhet�nk, hogyha valaki a tudatszintj�t meghalad� erõkkel manipul�l. �rdemes arra gondolni, hogy ebbõl a szempontb�l milyen passz�v volt J�zus vagy Buddha. J�zus a csod�kat a legmell�kesebben v�gezte, s igaz�b�l nem akarta ezeket. Pontosan tudta, hogy t�nkre lehet tenni az embert egy olyan p�lyakorrekci�val, amire tudat�ban m�g nem �rett meg. Ez�rt mondom, hogy elsõsorban tudat�llapotunkban kell fel�rni egy magasabb szintre, ahol l�ny�nk val�di v�gyai m�r mindenf�le saj�tos praktik�k n�lk�l val�sulhatnak meg. A vizualiz�ci�, a m�gia, a rendk�v�li erõk felkelt�se �ltal�ban csak valamilyen r�szleges dologra hat� egyszeri aktus, s ez�rt csak p�tcselekv�s lehet ahhoz k�pest, mint amikor valaki beind�t �let�ben egy rendszeres l�ttiszt�t� folyamatot. V�lem�nyem szerint egy realiz�ci�s �tra van sz�ks�g�nk ahhoz, hogy hossz� t�von tudjuk megoldani �let�nket.
- Mit �rt az alatt, hogy realiz�ci�s �t?
- Egy olyan medit�ci�s folyamat, ami seg�t tudatos�tani, hogy - amint Hamvas B�la mondja - az emberi l�ny sz�rmaz�sa isteni, s az ember legfontosabb dolga, hogy ezt az isteni azonoss�got �nmag�ban helyre�ll�tsa. K�l�n�sen h�rom bev�lt m�dszer l�tezik erre: a j�ga, a kereszt�ny kontempl�ci� �s a zen, vagyis az �ress�g-medit�ci�. Ezek a szellemi b�jt �s "m�regtelen�t�s" eszk�zei. Azt is kijelenthetj�k, hogy a v�gsõ tisztas�g szempontj�b�l minden m�gia, m�g a feh�r m�gia is mag�ban hordoz valamennyi s�t�t elemet. Aki el�rkezett az igaz�n tisztult, b�ddhiszatva-tudatfokozatra, az nem v�gez t�bb� sem feh�r, sem fekete m�gi�t, mert az õ �lete mint egy m�gia, mint egy imagin�ci� jelenik meg. Az ilyen ember m�r a puszta jelenval�s�g�val l�ttiszt�t� erõket ind�t be. Val�j�ban maga az ima a legt�k�letesebb, a l�t eredeti egys�ge fel� vivõ feh�r m�gia �s a leghat�konyabb agykontroll is. Aki p�ld�ul rendszeresen a miaty�nkot mondja, az a legyen meg a Te akaratod kimond�s�val folyamatosan azt erõs�ti, hogy t�rt�nj�k meg a dharma-rend a vil�gban. Ez�ltal r�hangol�dik a rend t�rv�ny�re, s ebben szabadd� v�lik. L�tsz�lag persze �gy tûnhet, hogy elvesz�ti szabads�g�t, pedig �ppen ellenkezõleg, minden m�s anarchia �s �nk�nyes imagin�ci� helyett az egyetlen lehets�ges rendet v�lasztotta.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s