Az �r�svizsg�lat egyik legfontosabb eleme a betûk kapcsol�d�si m�dj�nak vizsg�lata. A grafol�gia az�rt tulajdon�t nagy jelentõs�get ennek, mert az �r�st k�sz�tõ ember a legkev�sb� figyel betûk�t�si m�dj�ra. Amire nem figyel, az nem tudatos, nem befoly�solt, teh�t term�szetes megnyilatkoz�sa �nj�nek.

Mit jelent maga a betû a grafol�gi�ban?
A betû mindig mag�t az �r� embert jelenti, a szavak pedig a k�rnyezet�t, a  szûkebb – t�gabb bar�ti, ismerõsi kapcsolatait. Nagyon fontos megn�zn�nk, hogyan illeszkednek be az egyes betûk a szavakba, mert ezek mutatj�k meg, hogyan tud maga az ember is beilleszkedni a k�rnyezet�be.
A m�sik emberrel val� kapcsolatteremt�si, kapcsolattart�si m�d egy�nenk�nt v�ltoz�, mindenki a saj�t ig�nye �s belsõ k�sztet�se alapj�n pr�b�l beilleszkedni a t�rsadalomba. Nem mindegy az egy�n sz�m�ra sem, hogyan fogadja õt a k�z�ss�g, mert egy esetleges elutas�t�s, kik�z�s�t�s elbizonytalan�thatja, g�tolhatja a k�vetkezõ kapcsolat�p�t�si k�s�rlet�n�l.
Teh�t az egyes betûket tekintj�k mag�nak az �r� embernek. �ltal�ban az emberek a k�t kez�kkel is ki tudj�k fejezni �rzelmeik egy r�sz�t. Meg tudj�k fogni a m�sik ember kez�t, meg tudj�k �lelni a m�sikat, ki tudj�k ny�jtani a kez�ket a m�sik fel�. Õk a bar�ts�gos, nyitott, k�zvetlen emberek.
Ugyanezzel a k�t k�zzel ugyanilyen mozdulatokat k�pesek azok is l�trehozni, akik csak k�nyszerbõl, �rdekbõl, k�pmutat�sb�l csatlakoznak a m�sik emberhez, vagy k�z�ss�ghez. Ahogy meg�rezz�k a vel�k val� tal�lkoz�skor azt, hogy �rzelmeik nem sz�vbõl fakadnak, ugyan�gy megl�tjuk ezt �r�sukon is.

Mik  azok a k�tõvonalak?
A k�tõvonalak biztos�tj�k a kapcsolatot a betûk t�rzsvonalai, valamint k�t betû k�z�tt is, jelk�pes �rtelemben õk a „kezek”
  Mit olvashatunk m�g ki ezekbõl a k�tõvonalakb�l?
Az egyed�ll�tet, a mag�nyoss�got, amikor a kezek leengedve maradnak. Hi�ba van mellette a m�sik ember, õ nem akar, vagy nem tud a m�sik keze ut�n ny�lni.
Nem marad elõtt�nk rejtve az akaratos, erõszakos ember sem, aki darabos mozdulatokkal ragadja meg a m�sikat, hogy azt ir�ny�tani, befoly�solni pr�b�lja.

Miel?tt r�szletesebben megismerked�nk a k�t�si m�dokkal, jegyezz�k meg, hogy b�rmennyire fontos inform�ci�t is tartalmaznak ezek a vonalak az �r�jukra n�zve, mindig m�s jelekkel egy�tt szabad csak �rtelmezn�nk. Keress�nk bizony�t�kot az �r�s m�s r�szeiben is a felt�telezett tulajdons�gra. Ha a k�tõvonalak nyitottnak, bar�ts�gosnak mutatnak valakit, akkor az erre utal� jeleket meg fogjuk tal�lni m�g p�ld�ul az ov�lokban, a v�gvonalakban �s az ir�nyults�gban is.

A grafol�gusok �t fõ vonalkapcsol�si m�dot k�l�nb�ztetnek meg, ezek a k�vetkezõk:
1. �rk�dos, vagy bolt�ves ductus
2. F�z�res, vagy girlandos ductus
3. Sz�ges ductus
4. Fonalas ductus
5. K�gy� ductus

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s