Az kezetek
Az kezetek a betûhz tartoznak, annak rszei. A felsõ znban, a szellemi szfrban helyezkednek el a sztenderd szerint, ezrt elsõsorban az r gondolkodsra s nkontrolljra kvetkeztethetnk elhelyezkedskbõl. Ezen kvl segtenek az rstemp megtlsnl, valamint megmutatjk rjuk precizitsnak mrtkt is.
Mit kell vizsglnunk az kezeteknl?
Az kezetek vizsglatnl a betûhz viszonytott vertiklis /fggõleges/ s horizontlis /vzszintes/ helyzetket, valamint mretket, alakjukat is meg kell figyelnnk.
Jelent az is valamit, ha hinyzik az kezet?
Hinyz kezetekkel a feledkeny, hanyag lusta, nemtrõdm ember rsban tallkozunk, aki nem kontrolllja a cselekedeteit.
|
Hinyz kezetek a „j” s „” betûrõl |
Horizontlis helyzetk szerint hnyflk lehetnek az kezetek?
Lehetnek pontosan kitettek, elõresietõek s elmaradak. A pontosan kitett kezetek a betûtengely vonalban, az elõresietõek a betûtengelytõl jobbra, az elmaradak a betûtengelytõl balra helyezkednek el. A pontosan kitett kezetek pontossgot, figyelmessget, gondolkodsbeli realitst, preczsget, j nkontrollt s alapossgot jeleznek.
Az elmarad kezetek gondolkodsbeli lasssgot, a kontroll ksst jelentik. rja elõbb cselekszik, utna gondolja vgig azt.
Az elõresietõ kezetek az elõrelt, gyors gondolkodst, a folyamatos kontrollt jelzik. A gyors rstemp egyik jele. Az gy r ember gondolatai a cselekedetei elõtt jrnak, elõbb gondolkodik, utna cselekszik.
Vertiklis helyzetk alapjn milyenek lehetnek az kezetek?
Az kezeteket vertiklis, azaz fggõleges elhelyezkedsk szerint is vizsgljuk. A sztenderd rs szerint az kezetek kezdõpontjnak helye a felsõ zna felsõ hatrn van, s lefel a felsõ zna kzepig kell tartania. Az kezet sztenderd szerinti hosszsga teht flznnyi.
Ha az kezet elhagyja a felsõ znt, akkor rja lelkesedõ, brndozsra hajlamos, elrhetetlen vgyakat ddelgetõ ember. A magasan kitett kezetek szles ltkrre s j ttekintõkpessgre is utalnak.
Alacsonyan kitett kezet, amely mg nem ri el a kzpznt, trgyilagossgot, illzimentes letszemlletet mutat. Erõs nyomssal prosulva jelentõs akaraterõt jelez. rjukbl hinyzik az ttekintõkpessg, valamint a dolgokra, esemnyekre fellrõl val rlts kpessge.
Ha az kezet belevg a hozz tartoz betûbe, az annak a jele, hogy az illetõ nem tud sszhangot teremteni az elmlet s a gyakorlat kztt. Az nmagval elgedetlen ember rsban is gyakran megtalljuk az ovlba vg kezeteket, sõt az antiszocilis szemlyisgproblmval kszkdõk is gy rnak.
Milyen szempont szerint vizsgljuk mg az kezeteket?
Az kezeteket vonalszlessgk alapjn kt csoportba oszthatjuk: vkony s vastag vonalszlessgû kezetekre. Vkony kezetekkel a hûvs, tartzkod, vastaggal a szenvedlyes emberek rnak.
|
Vastag vonalszlessgû kezet |
Mire utal az kezetek hossza?
Az kezetek hosszsguk alapjn is jelentssel brnak. A hossz kezet hossz ideig tart kontrollt, mg a rvid kezet rvid kontrollt jelez.
|
|
Rvid kezet az „i” betûn, hinyz kezetek a „j” s „” betûkn |
hossz kezet |
Mi az a bekttt kezet?
Bekttt kezetek: a grafolgia mindig pozitvan rtkeli a gyors rsnl gyakran elõfordul kapcsoldsokat az kezet s az utna ll betû kztt. Eredeti szjrsra, tletessgre, j kombincis kszsgre, elõrelt gondolkodsra utal.
|
|
Bekttt kezet a „lnyeg „szban |
Bekttt kezet a „jl” s az „egytt” szban |
Milyen alakak lehetnek az kezetek?
Az kezetek alakisga: A sztenderd szerint az kezetek egyenes vonalak, s fggõleges irnyak. Ezen kvl tallkozunk homor, dombor, hullmos, szges, kamps s karika alak kezetekkel is.
Homor kezet az rdeklõds, a kvncsisg, az tletessg, a nyitottsg, a szellemi befogads jele.
Dombor kezet jzansgot, mrtkletessget, gyakorlatiassgot, vdekezst s elzrkzst is jelent.
Szges, horgos kezet makacssgot, bizalmatlansgot, nfejûsget takar.
Hullmos kezet rugalmas gondolkodsra, vidmsgra, humorrzkre utal.
A kt pont helyett vzszintes vonall alakult kezet a gyors rs jele.
|
Pontok helyett vzszintes vonall mdosult kezetek |
A karika alak kezet titoktartst, titkolzst, kln szellemi vilgot jell. Az gy r embereknek tbbnyire fejlett a verblis kpessgk. A kamaszrsokban ne tljk meg negatvan, de felnõtt rsokban - ha az rs ms jellemzõi is erre utalnak - hazugsgjelnek rtkeljk.
Az kezet nha a 4-es szmra, vagy „h”-betûre emlkezetõ vonal: tletessget, zsenialitst jell, amennyiben ezt ms jel is megerõsti.
|
|
Kis „h” betûre, vagy 4-es szmra emlkeztetõ kezetek |
Nagyon nehz szrevenni, de nagytval felismerhetjk az alulrl felfel kitett kezeteket. Ilyenkor az r a betû felõl kezdi hzni a vonalat, attl tvolodva halad a felsõ zna fel. Az ntrvnyû, msok szablyait nehezen, vagy egyltaln nem elfogad, gyakran agresszv ember rsban tallkozhatunk ezekkel a fordtott irny kezetekkel.
Az aszocilis, antiszocilis szemlyisgû emberek rsvizsglatnl tapasztaltam, hogy szvesen hasznljk ezt az kezettpust.
Alulrl felfel kitett kezetek. Jl lthat az õ s betû feletti pont, amely a toll kezdõpontjt jelzi
|