Miel�tt r�szletesen megismerked�nk a kisbet�k jelent�startalm�val tudnunk kell, hogy minden k�l�nleges bet�megold�st, egyedi bet� m�dosulatot az �ltal�nos iskol�ban tanult sztenderd form�khoz viszony�tunk, ezekhez az alapbet�kh�z vezetj�k vissza �ket.
A kisbet� a sztenderd szerint vagy csak a k�z�pz�n�ban foglal helyet, mint pl. az a, e, i, o, u, c, n, m, r, s, z x, v, bet�k, vagy k�t, esetleg h�rom z�n�t is elfoglalhat. K�z�pz�n�s kisbet�ink k�z�l -grafol�giai szempontb�l- kiemelked� jelent�s�g�ek az a, o, �s m bet�k.
K�tz�n�s kisbet�inket ha megfigyelj�k �szrevehetj�k, hogy lehetnek k�z�p-, �s fels�z�n�sak, mint pl. a b, d, h, k, l, t bet�k; vagy k�z�p-, �s als�z�n�sak, mint pl. a g, j, p, q �s az y bet�k.
Egyetlen olyan  kisbet�nk van, amelyik mindh�rom z�n�t elfoglalja, ez az f bet�.

Milyen jelent�startalommal b�rnak a kisbet�k?

Az „a” a legteljesebb �n-k�p bet�nk. Megtudhatjuk bel�le, hogy �r�ja milyennek, �s mekkor�nak �rzi mag�t. Bez�rk�zik-e a k�lvil�g el�l, vagy nyit egy kis r�st, amelyen kereszt�l a vil�g t�rt�n�sei eljuthatnak hozz�.  Megmutatja az �r�t, mint gyakorlati embert, el�rulja a munk�hoz val� viszony�t. Eg�szs�ges szem�lyis�g�, j� k�z�rzet� ember �ltal�ban kerek, horpad�smentes "a" bet�ket �r. A sz�k, �sszenyomott "a" bet� a szorongatotts�g, a szorong�s jele.

A „b” a szerz�s, a bekebelez�s, a birtokl�s bet�je. K�vetkeztethet�nk bel�le �r�j�nak az anyagi javakhoz val� viszony�ra, a megszerz�s m�dj�ra, n�ha m�g  t�pl�lkoz�ssal kapcsolatos szok�saira is.

A „c” a csal�d bet�je, egyben f�l ov�l is, teh�t az �n-k�p fele. Humor�rz�kre utal� jelet is tal�lhatunk benne, amennyiben �r�ja megdupl�zza a bet� �v�nek fels� r�sz�t.

A „d” a csal�d, valamint a szellemi kih�v�sok bet�je. A csal�don bel�l az apa-anya viszony�ba ny�jt bepillant�st. Megmutatja, hogy �r�ja kedveli-e a szellemi kih�v�sokat, rendelkezik-e ezen a ter�leten az �tlagosn�l t�bb szellemi �lm�nnyel.

Az „e” szellemi �n�rt�kel�s�nk bet�je. Azt mutatja meg, hogy �r�ja tiszt�ban van-e szellemi �rt�keivel, nem becs�li-e t�l, vagy �ppen alul �nmag�t ezen a ter�leten. A n�rcizmusra utal� jeleket is ebben a bet�ben tal�lhatjuk meg.
Az „f” az �rzelmek bet�je, amely mindk�t nemn�l a f�rfiszerepet jelzi. A f�rfiakn�l a f�rfiass�got, a n�kn�l az ehhez val� viszonyt mutatja.

A „g” a szexualit�s bet�je. Megmutatja �r�j�nak v�gyait, t�rekv�seit, �lm�nyk�szs�g�t. Min�l kisebb hurkot rajzolunk ebben a bet�ben, ann�l kisebb az ig�ny�nk ezen a ter�leten.

A „gy” a p�rkapcsolat vizsg�lati helye, ahol a "g" az �r� szem�ly maga; az "y" pedig a p�rja, partnere. E k�t bet� egym�shoz viszony�tott nagys�ga, t�vols�ga, valamint k�t�tts�g�k, vagy �ppen k�tetlens�g�k �rulja el a kapcsolat min�s�g�t.

A „h” bet� a h�zat, az otthont, a csal�di t�zhelyet, a t�zhely k�r�l �l�ket szimboliz�lja.

Az „i” a legteljesebb �n, az �r� szem�ly "�rt�k m�rt�ke", azaz a szem�ly �n�rt�kel�s�t mutatja meg.

A „j” az �r� anyagi javakhoz val� hozz��ll�s�t jelzi, valamint megmutatja, hogy az illet� mennyire tudja megval�s�tani v�gyait.

A „k” a munka, a kreativit�s, �s a kivitelez�s bet�je. Megmutatja, hogy �r�ja a munkav�gz�s ter�n a tervez�, vagy ink�bb a kivitelez� t�pushoz tartozik-e.

Az „l” az ismeretek, a tud�s bet�je, amely szellemis�g�nket, ismereteinket jel�li. Megmutatja, hogy van-e ig�ny�nk az ismeretek megszerz�s�re, �s van-e �lm�ny�nk a szellemi szf�ra ter�let�n. Jelzi ismereteink sz�less�g�t, m�lys�g�t, biztons�g�t.
Pedag�gus bet�nek is nevezik, mert jelz�seket ad arr�l, hogy �r�ja k�pes-e tud�s�t m�soknak �tadni. Utal arra is, hogy a megszerzett tud�st a szem�ly hogyan tudja a h�tk�znapokban alkalmazni, kamatoztatni.

Az „ly” a szellemi harm�nia bet�je. A gy–hez hasonl�an az ly is t�rsas kapcsolatra utal� kett�s bet�. Ez ut�bbi azonban a partnerek szellemi kapcsolat�t jelzi. Az „l” mindig az �r� szem�lyt, az „y” a partnert szimboliz�lja.

Az „m” �s az „n” a t�rsas�gi kapcsolatok, a szociabilit�s bet�i. Abb�l, hogy �r�ja �rk�dosan, vagy f�z�resen �rja, k�vetkeztethet�nk a k�z�ss�g fel� val� nyitotts�g�ra, vagy az ett�l val� elz�rk�z�s�ra.
A h�rom t�rzsvonal az �n-te-�k viszony szimb�luma. A t�rzsvonalak egym�st�l val� t�vols�ga egyenesen ar�nyos azzal a t�vols�ggal, - vagy k�zels�ggel -melyet partner�nk, illetve a k�z�ss�g ir�nt �rz�nk.

Az „o” az „a” mellett a m�sodik �n-k�p bet�nk. A teljess�get, a m�sok sz�m�ra �rz�kelhet� �n-t jelk�pezi. Az �n�rt�kel�s bet�je, melyben a j� k�z�rzet is t�kr�z�dik.
Harm�nia-�rz�s eset�n telt, pszich�s s�r�l�sek el�fordul�sakor viszont form�tlan, t�r�tt, horpadt vagy sz�ges lehet.

A „p” a n�iess�g bet�je. F�rfiakn�l az ehhez val� viszonyt, n�kn�l saj�t nem�k elfogad�s�t jelzi.

Az „r” a karrier, az egyens�ly, a siker bet�je. Megmutatja �r�j�nak karrier ut�ni v�gy�t, esetleg ennek hi�ny�t.

Az „s” a szerz�s bet�je, mely  az anyagi javak megszerz�se ter�n kialak�tott szok�sait �rulja el �r� szem�lynek.

Az „sz” a munkat�rsi kapcsolat bet�je. Az �r� (s) munkat�rs�hoz (z) f�z�d� munkakapcsolat�ra enged k�vetkeztetni. Megmutatja, hogy hat�konyan tudnak-e egym�ssal dolgozni, vagy mindketten a saj�t �tjukat j�rj�k. Utal arra is, hogy kapcsolatukban melyik�k a domin�ns f�l.

A „t” bet� �th�z�sa a vezet�st, a vezetetts�get, a dominanciaig�nyt, az akarater�t szimboliz�lja.

A „z” a harm�nia bet�je. Megmutatja �r�j�nak harm�nia ut�ni ig�ny�t, valamint azt, hogy k�pes-e ezt megteremteni �nmaga �s a k�lvil�g k�z�tt.
 
 

A felsorol�sb�l kimaradt bet�ket a grafol�giai vizsg�lat sor�n k�l�n nem vizsg�lj

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s