A „gy” bet�

 

A grafol�gi�ban a „gy” betû majdnem annyi inform�ci�val szolg�l az illetõ �szt�nvil�g�r�l, mint a pszichol�gi�ban a m�lypszichol�giai vizsg�latok. Ezekkel a vizsg�latokkal a pszichol�gus a vizsg�lt szem�ly �szt�nvil�g�t, a legrejtettebb, f�ltve õrz�tt, vagy a maga sz�m�ra is ismeretlen hajlamait hozza felsz�nre.
 A „gy” betû �rtelmez�s�vel is kaphatunk olyan inform�ci�kat az egy�nrõl, melyek ak�r m�g Õt mag�t is meglephetik.
A „gy” jellegzetesen magyar kettõs betû, melynek elsõ tagj�t a grafol�gia a szexualit�s betûj�nek nevezi. Fogalmazhatunk �gy is, hogy a szexu�lis �nk�p�nket, �s szexu�lis komfort�rzet�nket t�kr�zi. Vizsg�latakor fej-, valamint hurokr�szre bontjuk, �s mindkettõt �rtelmezz�k.

Mit mutat meg a „g” fejr�sze?
 A fejr�sz a k�z�pz�n�ban helyezkedik el, az �ntudatunkat, az �n�rzet�nket mutatja a szexualit�sban.

�s mit mutat a hurokr�sz?
 Mint �ltal�ban a hurkok: az �lm�ny ig�ny�t, annak k�szs�g�t, feldolgoz�s�t, beteljesed�s�t, esetleg elmarad�s�t.

Mit tudunk meg az „y” vizsg�lat�b�l?
 Az „y” az �n -– Te viszonyban a Te, azaz a t�rs szimb�luma. Ez a t�rs lehet a h�zast�rs, a partner, vagy a bar�t is.

Hogyan kezdj�nk a „gy” betû vizsg�lat�hoz?
 El?sz�r maradjunk a k�z�pz�n�ban, �s n�zz�k meg a fejr�szeket.

Melyik a nagyobb?
 Ha a „g” feje a nagyobb, akkor az �r� len�zi t�rs�t, �nmag�t sokkal t�bbre �rt�keli.
 

Ha viszont az „y” feje sikeredett nagyobbra, akkor az �r� feln�z t�rs�ra. �gy �rzi, hogy Õ kevesebbet �r partner�n�l, aki mellett kicsinek, sõt jelent�ktelennek is �rezheti mag�t, amennyiben jelentõs ez a m�retbeli k�l�nbs�g.

Maradjunk m�g a k�z�pz�n�ban, mert az „y”-nak tov�bbi mondanival�ja is lehet.
 Aki �gy �rja „g”-je mell� az „y”-t, hogy annak „g” felõli sz�ra kisebb, mint az ellent�tes oldalon l�võ, az tudja, hogy p�rj�nak vannak ugyan sikerei, �rt�keli a k�z�ss�g, de Õ ezzel szemben nem sokra tartja.

�s ha ez ford�tva van?
 Az „y” bal sz�ra akkor hosszabb, ha a „g”, azaz maga az �r� sokkal t�bbre �rt�keli p�rj�t, mint amennyire a k�lvil�g teszi azt. Õ is tiszt�ban van vele, hogy t�rs�val kapcsolatos v�lem�ny�vel a k�rnyezete nem �rt egyet.

Hogyan �rt�kelj�k kapcsolatukat akkor, amikor az „y”-nak hi�nyzik a feje?
 N�zz�k meg akkor azt, amilye van. Ha csak hurokr�sszel rendelkezik, akkor kettej�k k�z�tt szellemi kapcsolatr�l nem besz�lhet�nk. A „g” �gy �rzi, csak az „y” �ltal ny�jtott biol�giai sz�ks�gletekre korl�toz�dik kapcsolatuk.

Mit tudhatunk meg a hurokb�l?
 Elõsz�r n�zz�k meg a huroksz�r nagys�g�t. A k�z�pz�na als� pontja, �s a hurok legm�lyebb pontja k�z�tti t�vols�gban fejezõdik ki az egy�n szexu�lis t�rekv�s�nek nagys�ga.

K�nnyed�n meg�llap�thatjuk a k�t „g” betû sz�r�nak �sszehasonl�t�s�b�l, hogy melyik�k �r�j�nak nagyobb a szexu�lis v�gya, melyik�k t�rekszik jobban az �lm�ny megszerz�s�re:

Term�szetesen a „b” a helyes v�lasz.

�s ezen az �br�n melyik�knek nagyobb az �lm�ny ut�ni ig�nye? Kettej�k k�z�l melyik az, aki megfelelõ m�don k�pes az �lm�nyt befogadni, meg�lni?

Ugyan „b”-nek nagyobb az ig�nye, de ez nem p�rosul megfelelõ m�rt�kû �lm�nyk�szs�ggel. Akinek ig�nyeihez m�rten ar�nyos �lm�nye is van az „a”.
A hurkoss�gr�l sz�l� fejezetben besz�lt�nk a bek�t�si pont fontoss�g�r�l, jelent�s�rõl. Most n�zz�k meg a bek�t�si pont jelentõs�g�t a „g” betû eset�ben is!
Alulk�t�tt „g” eset�ben a metsz�spont az als�z�n�ban marad. �r�ja elz�rja, nem hozza fel a az �lm�nyt �s az ezzel kapcsolatos esem�nyt a h�tk�znapok vil�g�ba.
Mit jelent ez? Ez a t�ma tabu a sz�m�ra, nem besz�l r�la. Ennek �ltal�ban k�t jellemzõ oka lehet; a pr�d�ria, vagy a titkos viszony. Ez ut�bbi folytat�in�l tal�lhatunk m�g egy�b titkol�dz�sra, õszint�tlens�gre utal� jeleket is az �r�sban.
 

Alulk�t�tt hurok

A k�z�pz�n�ba magasan bek�t�tt „g” hurok tulajdonosainak viszont �lland� t�m�ja a k�pzelt, vagy val�s szerelmi �lm�nyek megt�rgyal�sa.

Fel�lk�t�tt hurok

De t�rj�nk vissza a „gy” betûh�z, �s n�zz�k meg �sszekapcsol�si vari�ci�it!
A „g”-vel �sszekapcsolt k�zeli, vagy norm�l betût�vols�gra �rt „y” a kiegyens�lyozott, harmonikus kapcsolatban �lõ p�rokra jellemzõ, akik k�lcs�n�sen odafigyelnek a m�sikra:

A „g”-vel ugyan �sszekapcsolt, de a norm�l betût�vols�gn�l t�volabbra helyezett „y” m�r probl�m�t mutat a p�rkapcsolatban. E k�t betûr�sz elszakad�sa egym�st�l viszont m�r olyan kapcsolatra utal, melyet a magyar nyelv rendk�v�l �rnyaltan fejez ki az asztalt�l, �gyt�l elv�ltak sz�l�ssal.

A „g-y” betûk legal�bb annyif�le vari�ci�ban �rhat�ak le, ah�nyf�le kapcsolat l�tezhet k�t ember k�z�tt. N�zz�k r�viden a legjellegzetesebbeket:

Ez egy olyan kapcsolat, melyben a t�rs bekebelezi a „g”-t, azaz az �r�t , aki t�volra tolja ugyan mag�t�l p�rj�t, de mindkettõj�k sz�m�ra elviselhetõ m�g a kapcsolat:

Itt m�r kedvezõtlenebb helyzetben van a „g”, azaz maga az �r�. Nem k�tõdik p�rj�hoz, rossz a szexu�lis kapcsolat is k�zt�k. �m ezt az „y” nem veszi �szre, Õ j�l �rzi mag�t, teljesen r�fon�dik t�rs�ra:

Mirõl sz�lhat ez a kapcsolat? A „g” nem tekinti szellemi partnernek t�rs�t, nem rajzol fejet az „y”-nak. Az �szt�nszf�r�ba helyezi le p�rj�t, ahol mindkettõj�k sz�m�ra megfelelõ, kiegyens�lyozott kapcsolatban �lnek –„g” szerint:

Ne felejts�k el, egy�ltal�n nem biztos, hogy a val�s�gos helyzetet l�tjuk. A „gy” betûben mindig az �r� �ltal gondolt, �rz�kelt helyzetet ismerhetj�k meg. Partnere �r�s�ban tudjuk csak megfigyelni, hogy ugyanarr�l a kapcsolatr�l hogyan v�lekedik a m�sik f�l, aki az egyik �r�sban a „y” volt, a m�sikban m�r a „g” hely�n �ll.
Kimutathat�-e a homoszexualit�s az �r�sb�l?
 Vannak bizonyos  jelek az �r�sban melyek utalhatnak erre, de a sok�ves tapasztalattal rendelkezõ grafol�gusok szerint sem lehet a homoszexualit�st egy�rtelmûen meg�llap�tani.
 Ez felt�telezhetõen att�l is f�gg, hogy az illetõ bûnnek �li-e meg saj�t homoszexualit�s�t, vagy teljes m�rt�kben elfogadja azt. Amennyiben teljes �rt�kû embernek �rzi mag�t, �s b�k�ben �l �nmag�val, �gy nem fogjuk �r�s�b�l egy�rtelmûen l�tni m�ss�g�t.
 Ha viszont rejtegeti k�l�nb�zõs�g�t, �nmaga elõtt is sz�gyenkezik, �lland� bûntudatban �l, akkor ezek a jegyek megjelennek �r�s�ban is, �s egy zavar� hat�s� als�z�n�val egy�tt m�r utalhatnak a homoszexualit�sra.

Mit �rt�nk zavar� hat�s� als�z�na alatt?
 Az ott elhelyezkedõ hurokk�pz�sek deform�ci�it, t�lm�retezetts�g�t �s a „g” betû hurokr�sz�nek a t�bbi als�z�n�s hurokhoz viszony�tott elt�r�seit.

Bizonyos esetekben tal�lhatunk homoszexualit�sra utal� jelz�seket a k�z�pz�n�s betûkben is. Ezek t�bbnyire k�pi szimb�lumok form�j�ban jelennek ott meg.
 

K�pi szimb�lumok az „m” �s „D” betûkben

 

Mindig nagyon vigy�zzunk a homoszexualit�s felt�telez�s�vel, mert elõfordulhat az is, hogy az illetõ l�tta valakin�l az erre utal� betûalakzatokat, �s azokat csak ut�nozza. Ne felejts�k el, hogy nincs jogunk senkire sem r�s�tni ezt a b�lyeget, m�g ha tal�lunk is az �r�s�ban erre utal� jeleket!

 

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.