A k�z�pz�n�ban elhelyezkedõ kerek betûket a grafol�gi�ban ov�loknak nevezz�k. Ide tartoznak az „a” �s „o” betûn k�v�l a „d” �s „g” betûk kerek r�szei, valamint a befel� kanyarod� „b” betû hasa is.
 

Mi�rt pont �gy nevezik a betûk kerek r�sz�t?
Ha megfigyelj�k ezeket a betûr�szeket, �ltal�ban csak a gyerekek, �s a kev�sb� fejlett szem�lyis�gû felnõttek �r�s�ban tal�ljuk õket kerek, iskol�sszerûeknek. Az egy�nis�g kialakul�s�val, a fejlettebb szem�lyis�g megjelen�s�vel ov�lis alakzatok keletkeznek az �r�sban, innen ered elnevez�s�k is.
 Az ov�lok a k�z�pz�n�ban, a mindennapok z�n�j�ban foglalnak helyet. Ez�rt minden, ami �r�jukkal a h�tk�znapokban t�rt�nik, megjelenik benn�k, kiolvashat� belõl�k. Jelz�seket kapunk a szem�ly �n�rt�kel�s�rõl, k�z�rzet�rõl, munk�j�hoz val� viszony�r�l, t�lterhelts�g�rõl, vagy �ppen alulfoglalkoztatotts�g�r�l, esetleges szorong�sair�l, bõbesz�dûs�g�rõl vagy �ppen z�rk�zotts�g�r�l. Ezen k�v�l az ov�lok magukon hordozz�k sz�mtalan betegs�g jeleit is.

Hogyan vizsg�ljuk az ov�lokat?
Kezdj�k elõsz�r is a m�ret�kkel. N�zz�k meg, elt�r-e az iskol�ban tan�tott 3 mm-es nagys�gt�l. Ha igen, melyik ir�nyban? Sz�less�g�ben, vagy a magass�g�ban v�ltozik meg? Kisebb lett, vagy nagyobb a sztenderdn�l?
 Az ov�lok magass�ga azt mutatja meg, hogy az egy�n mekkor�nak tartja mag�t. Sz�less�ge pedig azt �rulja el, hogy ebbõl mennyit siker�lt megval�s�tania, azaz mekkor�nak �rzi mag�t.
 A megfelelõ magass�g�, �s ezzel ar�nyosan sz�les ov�l kiegyens�lyozott, �nmag�t helyesen �rt�kelõ, ambici�zus embert mutat, aki k�nnyen teremt kapcsolatot embert�rsaival.
 

Mit tartunk szûk ov�lnak?
Azokat az ov�lokat, melyeknek magass�ga nagyobb, mint a sz�less�ge, szûk ov�lnak nevezz�k. Ezek megjelen�se szorong�st, visszah�z�d�st jelez. Az �gy �r� embereket fesz�lyezetts�g�k g�tolja a k�nnyed kapcsolatteremt�sben. Ha t�l szûknek tartjuk az ov�lokat, akkor erõs z�rk�zotts�gra, nagyfok� g�tl�soss�gra, �r�k�s aggodalmaskod�sra k�vetkeztethet�nk.
 
 

Mit tartunk sz�les ov�lnak?
 A szûk ov�l ellent�t�t, azaz a megfelelõ magass�g�, de sz�less�g�t tekintve ar�nytalanra sikeredett, ink�bb fekvõ ellipszisre eml�keztetõ ov�lokat. �gy az �r, aki rendk�v�l el�gedett �nmag�val, szeretne k�rnyezet�re nagy hat�st gyakorolni, g�tl�stalan, gyakran fel�letes, esetleg tolakod� is lehet. Kritikai �rz�ke –fõleg �nmaga ir�ny�ban – fejletlen.
 

Mit nevez�nk felpuffadt ov�lnak?
Az �r�sban itt-ott elõfordul�, jelentõsen megnagyobbodott ov�lokat nevezz�k �gy. Azt jelzik, hogy �r�juk nem el�gedett �nmag�val. Saj�t maga sz�m�ra olyan magasra helyezte a l�cet, hogy k�ptelen azt �tugrani. Az akaraterõ az, ami hi�nyzik �r�j�b�l a c�l el�r�s�hez, a k�pess�ge megvan hozz�. Ezt Õ is tudja mag�r�l, ez�rt l�zadozik az �n�rzete.
 
 

Mi van olyankor, ha nem felpuffadtak, de nem is egyenletesek az ov�lok?
 V�ltoz� m�retû ov�lokkal –azon k�v�l, hogy a grafol�gust bosszantsa- –az�rt �r valaki, mert labilis az �n�rt�kel�se, �rzelmi vil�ga kiegyens�lyozatlan, megb�zhatatlan, kisz�m�thatatlan szem�lyis�g.
 
 

 Ha meg�llap�tottuk az ov�lok nagys�g�t, n�zz�k meg nyitotts�gukat, vagy z�rts�gukat is.

Mikor nevez�nk egy ov�lt nyitottnak?
 Az „a” �s „o” betûket �nk�p-betûknek is nevezik. Szimbolikus �rtelemben a k�r�n bel�l helyezkedik el az �n, k�v�l pedig a k�lvil�g. Az az ember, aki kapcsolatot akar tartani a k�lvil�ggal, mindig nyitva hagyja ov�lj�t, hogy az inform�ci�k ezen a nyitott kapun zavartalanul �ramolhassanak oda-vissza.
 

L�nyeges az, hogy melyik oldalon nyitott az ov�l?
 A t�rszimbolika seg�ts�g�vel megfejthetj�k a jobbra nyitott �s a balra nyitott ov�lok jelent�s�t. Jobbra a j�võ, a k�lvil�g van. Aki erre k�v�ncsi, inform�ci�it innen szeretn� be�ramoltatni, az jobbra nyitja meg ov�lj�t. Aki a m�ltnak �s saj�t Eg�j�nak szentel nagyobb figyelmet, az balra nyitja az �nk�p-betûit.
 Ha egy �ra sz�mlapja seg�ts�g�vel hat�rozzuk meg az ov�lok nyitotts�g�t, akkor az 1 �s 2 �ra k�z�tt kiss� nyitott ov�l a ny�lt, �nmag�t v�llal�, inform�ci�kat befogad� embert mutatja. Ha az ov�l nyitotts�ga nagyobb, akkor �r�j�ra ne b�zzuk titkainkat, mert szereti azokat kifecsegni.
 
 

A 10 �s 11 �ra k�z�tt nyitott ov�lok tulajdonosai legink�bb �nmagukr�l szeretnek besz�lni. Hogy errõl a t�m�r�l mennyit �rulnak el a m�siknak, azt szint�n az ov�lon kihagyott r�sz – a r�s – nagys�ga jelzi.
 
 

Vannak, akik az oldal�n hagyj�k nyitva �nk�p-betûiket. A 3, vagy a 9 �r�n�l tal�lhat� ny�l�sok a kiskapuk keresõit leplezik le. õk azok, akik lelem�nyesen pr�b�lj�k a szab�lyk�vetõ embert m�melni, mik�zben megtal�lj�k a kib�v�kat. Amennyiben a saj�t �gyeik megold�s�ra keresik a v�szkij�ratot, �gy a baloldalon nyitottak az ov�lok. Ha azonban a k�z�ss�g�rt teszik ezt, a jobboldalon tal�ljuk a ny�l�st.
 

Tal�lkozhatunk m�g fel�l-, �s alul nyitott ov�lokkal is. Fel�lrõl mindig a szellemis�g, a tud�s �ramlik az ov�lokba. �gy �rnak a vall�sos emberek is.
 
 

Alul, az �szt�nvil�g, a tudattalan fel� nyitott ov�lokat negat�van �t�li meg a grafol�gia, hazugs�gjelnek minõs�ti.
 
 

Mit tartunk a z�rt ov�lokr�l?
 Vannak, akik nem nyitnak r�st �nk�p-betûiken, z�rt ov�lokkal �rnak. Õk a z�rk�zott, visszah�z�d� emberek. Ha girlandos �r�sban l�tunk gondosan bez�rt ov�lokat, ez titkol�z�st, valaminek a takargat�s�t, õszint�tlens�get jelent.
 
 

Tal�lkozunk becsavart ov�lokkal is, ez v�dekez�st, erõs bez�rk�z�st jelez.
 
 

A sz�ges ov�l az akaratos, kritikus, nagy �nfegyelemmel rendelkezõ ember saj�tja. Az ov�lokban megjelenõ t�bblethurkok fokozott �rz�kenys�get, szeretetig�nyt jel�lnek. Bizonyos betegs�gekre, melyek l�gszomjjal j�rnak, pl. egyes sz�vbetegs�gek, allergi�k, asztma stb. k�vetkeztethet�nk az ov�lokban tal�lhat� t�bblethurkokb�l.
 A fonalas ov�lok �nbizalomhi�nyra, esetleg hadar� besz�dre engednek k�vetkeztetni.
 
 

N�zz�k meg az ov�lok dõl�s�t is!
 A t�rszimbolika alapj�n k�nnyen meg�llap�thatjuk, hogy �r�ja sz�m�ra melyik ir�ny a kedvesebb: a k�z�ss�g, vagy saj�t Eg�ja.
 
 

Mit fejez ki a munka betûje?
    Az ov�lok k�z�l kiemelt szerepe van az „a” betûnek, mint a munka betûj�nek. Az ov�l magass�ga alatt marad�, vagy az ov�l magass�ga f�l� ker�lõ betûsz�r mutatja �r�j�nak terhelhetõs�g�t.
 Az alul foglalkoztatott, feladatokkal m�g bõven terhelhetõ ember „a” betûje:

A teherb�r�k�pess�ge hat�r�n l�võ, tov�bb m�r nem terhelhetõ ember „a” betûje:

Mit jelentenek az „o”-n�l nagyobb „a” betûk?
 �rdekes megfigyel�s, hogy azok, akik �r�sukban a k�t �nk�p betû k�z�l rendszeresen �s k�vetkezetesen nagyobbra rajzolj�k az „a” betût, nem t�rõdnek annyira a k�lvil�g r�luk alkotott v�lem�ny�vel. Õk �ltal�ban a munkahely�k�n tekint�lyesebb emberek, mint otthon, a mag�n�let�kben.
 
 

  Mit jelentenek az „a”-n�l nagyobb „o” betûk?
 Akik viszont az „o” betûj�ket kerek�tik nagyobbra, sokat adnak m�sok v�lem�ny�re, fontos sz�mukra a r�luk kialak�tott k�p. õk azok, akik ink�bb otthon v�vnak ki maguknak tekint�lyt, a munkahely�k�n m�r ritk�bban.
 
 

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s