Amikor egyfajta �r�kletes skizofr�n vonulat fedezhet� fel csal�don bel�l, �s el� fordul sok megmagyar�zhatatlan szitu�ci�, �rdemes ezen elgondolkodni.

Mott�: Ahhoz, hogy megismerj�nk valamit

el kell vesz�ten�nk.

(Osho)

Figyelmeztet�s!
Az al�bbiakban le�rt technik�k term�szetesen csak az emberi k�pzelet sz�lem�nyei, teh�t semmif�le hat�suk nincs. Ha egyszer siker�lt volna az �rd�g�t megid�zni a fenti k�r�k kital�l�inak, az val�sz�n�leg �ket lepte volna meg legjobban, - gondolta a cikk �r�ja!

Sajnos sok regresszi�s tapasztal�s arra a k�vetkeztet�sre juttatott, hogy ha nem is az al�bbiak szerinti m�dszerrel, de l�trehoztak, �s ma is l�tre hozhat�ak olyan energetikai k�t�seket, amelyek gener�ci�r�l, gener�ci�ra kifejtett�k �s kifejtik negat�v hat�sukat, �s hatnak a mai napig, �s hat�ssal vannak a j�v�re is.

Nem volt v�letlen, hogy az Egyh�z �ld�zte a m�gi�t m�r nagyon korai id�kt�l kezdve pont a k�vetkezm�nyeik miatt. (gy)

Ezzel egy�tt �gy gondoljuk, az al�bbi ismeretek sokkal ink�bb �rthet�v� teszik a r�gebbi korok m�v�szeti eml�keiben felbukkano szimb�lumok meg�rt�s�t is.

A t�rt�nelem folyam�n szinte �r�k�s a j� �s a gonosz harca, ami a kereszt�nys�gben (�s nem csak ott) az Isten �s a S�t�n p�rharc�ban jelentkezik. Szint�n kezdetekt�l val� dolog, hogy az ember ezt a csat�t szeretn� a saj�t haszn�ra - a lehet� legnagyobb m�rt�kben - kihaszn�lni. A m�dszert ehhez a m�gia adta meg, ami szint�n nem �j kelet� (k�z�pkori), hiszen az egyiptomi papok is nagyszer� praktik�kat tal�ltak ki az istenek megt�veszt�s�re.

A XII. - XIII. sz�zadt�l alapvet�en k�tf�le m�gi�t k�l�nb�ztet meg az irodalom: a term�szetes (feh�r) �s a fekete m�gi�t. A feh�r m�gia a j�k kiv�lts�ga, Istent�l val�. Olyan szem�lyis�gek foglalkoztak vele, mint Albertus Magnus (Nagy Szent Albert), Aquinoi St. Tam�s, Ramon Lull, kik korukban ismert �s elismert tud�sok �s egyben egyh�zf�rfik voltak.

A fekete m�gia ellenben a s�t�n sz�lem�nye, �gy t�k�letlen, amilyen maga a gonosz. A c�lja hatalom, vagyon szerz�se, melyhez egy �rd�g seg�ts�g�t szerett�k volna megnyerni. Hogy mindez milyen m�don lehets�ges, err�l sz�l a fekete m�gia.

Term�szetesen a fenti oszt�lyoz�s elnagyolt �s t�lz�; a c�lt - az �rd�g rabszolg�v� t�tel�t - k�l�nb�z� m�dszerekkel �rt�k el. A tiszta fekete m�gi�ban a m�gus egy szerz�d�st k�t�tt a pokol k�pvisel�j�vel, amiben valami ellenszolg�ltat�st �g�rt az �rd�gnek. K�s�bb a szerz�d�s megmaradt ugyan, de az �rd�gi �g�ret kicsikar�s�ra �s a testi �ps�g v�delm�re szent szavakat, jeleket haszn�ltak. A legink�bb elfajult esetben Isten �s az angyalok seg�ts�g�t haszn�lva k�nyszer�ti a pokol lak�j�t a k�zrem�k�d�sre.

Mire is van sz�ks�g ahhoz, hogy “�zletelj�nk” a gonosszal? Mindenek el�tt, v�gig kell gondolni, hogy mit is szeretn�nk el�rni, mik a v�gyaink. Ha ezt tudjuk, ki kell v�lasztani a d�monok �s �rd�g�k k�z�l, hogy ki is az, aki seg�ts�g�nkre lehet. Ezut�n meg�rjuk a szerz�d�st, amelyben meg�llapodunk a szolg�ltat�sokr�l �s ellenszolg�ltat�sr�l, majd v�rrel al��rjuk.

Mindegy hogyan is akarunk d�mont id�zni, mindenk�pp sz�ks�g�nk lesz egy var�zsk�rre, mely megv�d benn�nket a gonosz praktik�i ellen. Hogyan is kell ilyet k�sz�teni �s mi az a jelk�prendszer amit mag�ban hordoz.

Mi�rt �ppen k�r? Els�dleges oka a Nap k�r alakja lehet, amit �sid�k �ta l�tnak az emberek az �gen. A m�sik ok szint�n ezzel magyar�zhat�. Mivel az eget k�r (k�s�bb g�mb) alak�nak k�pzelt�k el, a mikrokozmosz (ember) �s makrokozmosz (univerzum) kapcsolat�nak �br�zol�s�ra r�gen elterjedt a k�rbe foglalt ember, mely a test ar�nyait is j�l kifejezte.

Szint�n a k�r mellet sz�l, hogy k�pzeletbeli kupol�t form�z, mely a templomokat eleven�tette meg. Meg szokt�k eml�teni �rvk�nt azt is, hogy ez az egyetlen s�kbeli alakzat, melynek nincs szeglete, teh�t a benne �ll�t nem lehet sarokba szor�tani.

A k�r�ket vagy a f�ldre rajzolt�k, vagy el�re elk�sz�tett�k, ekkor anyaga fa vagy ac�l. Az 1. �br�n a legegyszer�bb var�zsk�r l�that�. A n�gy p�rhuzamos k�r a szf�r�kat jelk�pezi, ami elv�lasztja a f�ldet az �gt�l, a j�t a gonoszt�l.

A h�romsz�g megjelen�se sokkal bonyolultabb okra vezethet� vissza. A jelk�prendszerben a hermetizmus Herm�sz Trisztmegisztosz m�vei alapj�n kifejl�d� filoz�fiai ir�nyzat, az alk�mi�ban jelent�s) jelk�prendszere, az alk�mia jelk�prendszere nagym�rt�kben ir�nyad�, az pedig az alapegys�geknek a k�rt (!), a h�romsz�get �s a n�gysz�get tartotta. A h�romsz�gben megjelen� 3 - as sz�mnak sz�mmisztikai vonatkoz�sai is vannak. A h�rmas a f�rfi jele, pozit�v, er�t sug�rz�, �s szent sz�m, gondoljunk csak a Szenth�roms�gra, illetve arra, hogy Isten szem�t mindig egy h�romsz�gben foglalva �br�zolt�k.

A h�romsz�g oldalai ment�n k�t megszentelt gyertya �ll, az alapj�n�l pedig a szent IHS bet�k keresztek k�z�tt, melynek jelent�se: J�zus, az emberek megv�lt�ja. Teh�t a k�r haszn�l�ja b�zott az �giek seg�ts�g�ben. A m�gus a szerz�d�ssel �s a var�zsszavak list�j�val a h�romsz�g k�zep�n foglal helyet.

A 2. �br�n szint�n egy egyszer�bb var�zsk�r l�that�. A h�romsz�gek itt is megjelennek, de egy D�vid - csillag k�p�ben. Az �br�n felfedezhet� egy n�gysz�g is, amelynek szint�n van sz�mmisztikai vonatkoz�sa. A n�gyes a gonosz sz�ma, negat�v jel. Egy kereszt szint�n l�that�, ami szint�n a m�gus v�delm�t hivatott ell�tni.

A 3. �br�hoz �rve eljutunk a Nagy Var�zsk�rig. Ez t�nyleg egy isteni seg�ts�gben b�z� ember alkot�sa lehet. Isten (Jehova, Adonay...stb.) �s J�zus (Messiah, Emmanuel... stb.) neve t�bbsz�r �s t�bb form�ban megtal�lhat�. A csillag sz�rai keresztekkel vannak a k�r ker�let�re “er�s�tve”. A haszn�l� abszol�t biztosra ment, t�bb koncentrikus k�rrel is v�dte mag�t a gonosz hat�sa ellen.

Mi�rt is van sz�ks�g a var�zsk�rre? Ha az �rd�g�t megid�zz�k, �s nem v�d benn�nket semmi, akkor a pokol lak�ja elpuszt�that benn�nket. A m�gusok nem hagyhatt�k el a k�rt, am�g a szerz�d�s meg nem k�ttetett. A fenti k�r�k term�szetesen alkalmasak halottak id�z�s�re is.

Csak regisztr�lt felhaszn�l� k�ldhet be hozz�sz�l�st.
Jelentkezzen be vagy regisztr�lja mag�t!

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s