V. FEJEZET

A csakr�k

A csakra sz� szerint kereket vagy forg� korongot jelent szanszkrit nyelven. Azok megjel�l�s�re szokt�k haszn�lni, amiket gyakran az emberben lev� er�k�zpontoknak neveznek. Ilyen csakr�k megtal�lhat�k az ember valamennyi tudathordoz�j�ban, �s ezek olyan kapcsol�d�si pontok, amelyeken kereszt�l er� �ramlik �t az egyik tudathordoz�b�l a m�sikba. K�zvetlen kapcsolatban vannak a k�l�nb�z� tudathordoz�k k�pess�geivel vagy �rz�keivel is.

Az �terikus test csakr�it r�szletesen ismertett�k Az �terikus test c�m� k�nyvben, �s a tanulm�nyoz�nak aj�nljuk ezt a munk�t, mivel az �terikus csakr�k tanulm�nyoz�sa megk�nny�ti az asztr�lis csakr�k meg�rt�s�t.

Az �terikus csakr�k az �terikus test fel�let�n helyezkednek el, �s �ltal�ban azon fizikai szervek neve ut�n vannak elnevezve, amelyeknek megfelelnek. Ezek a k�vetkez�k:

1. Alap vagy gy�k�r csakra,

2. K�ld�k csakra,

3. L�p csakra,

4. Sz�v csakra,

5. Torok csakra,

6. Szem�ld�k�k k�z�tti vagy harmadik szem csakra,

7. Fejtet� vagy korona csakra.

Van ezenk�v�l m�g h�rom alacsonyabb csakra is, mivel azonban ezeket csak a fekete m�gia⁸ bizonyos iskol�i haszn�lj�k, �gy itt nem is foglalkozunk vel�k.

Az asztr�lis csakr�k, amelyek gyakran az �terikus test belsej�ben vannak, n�gydimenzi�s �rv�nyek (l�sd XVIII. fejezet), �s �gy van egy olyan ir�ny� kiterjed�s�k, amely teljesen elt�r� az �terikust�l, ennek k�vetkezt�ben – b�r megfelelnek az �terikus csakr�knak – soha, semmi esetben sem azonosak vel�k, noha egyes r�sz�k mindig �rintkezik.

Ezek az asztr�lis csakr�k ugyanazokat a neveket kapt�k, mint az �terikus test csakr�i, a feladatuk pedig a k�vetkez�:

1. Alap- vagy gy�k�r-csakra. Ez a k�gy�t�z, a kundalini sz�khelye, egy olyan er��, amely minden s�kon l�tezik, �s amely seg�ts�g�vel �bred fel a t�bbi csakra.

Az asztr�lis test kezdetben egy majdnem tehetetlen t�meg volt, amely csak a leghom�lyosabb tudatoss�ggal rendelkezett, nem volt semmilyen meghat�rozott k�pess�ge, hogy b�rmit is tegyen, �s nem rendelkezett tiszta ismerettel az �t k�r�lvev� vil�gr�l. Az els� dolog, ami megt�rt�nt, a kundalini fel�bred�se az asztr�lis s�kon.

2. K�ld�k-csakra. A kundalini, miut�n az els� csakr�ban fel�bredt, a k�ld�k-k�zpont fel� mozgott, amelyet �letre keltett, �s �gy fel�bresztette az asztr�lis testben az �rz�kel�s k�pess�g�t, a mindenf�le k�ls� hat�s ir�nti �rz�kenys�get, b�r minden ahhoz hasonl� n�lk�l, mint az a hat�rozott meg�rt�s, ami a l�t�sb�l �s hall�sb�l sz�rmazik.

3. L�p-csakra. Ezt k�vet�en a kundalini a l�p-csakr�ba l�pett �t, �s azon kereszt�l �letre keltette az eg�sz asztr�lis testet, mivel e csakra egyik feladata a pr�na, az �leter� felv�tele, amely szint�n l�tezik minden s�kon. A l�p-csakra �letre kelt�se lehet�v� teszi, hogy az ember az asztr�lis test�ben tudatosan utazhasson, b�r csak hom�lyos elk�pzel�ssel arr�l, hogy az utaz�sa alatt mivel tal�lkozik.

4. Sz�v-csakra. Ez a csakra lehet�v� teszi, hogy az ember m�s asztr�lis l�nyek rezg�seit meg�rtse, �s azokkal egy�tt�rezzen, �gy k�pes �szt�n�sen meg�rteni �rzelmeiket.

5. Torok-csakra. Azt a k�pess�get biztos�tja az asztr�lis vil�gban, amely a fizikai vil�gban a hall�snak felel meg.

6. Szem�ld�k�k k�z�tti vagy harmadik szem csakra. Biztos�tja azt a k�pess�get, hogy hat�rozottan �szlelj�k az asztr�lis t�rgyak alakj�t �s term�szet�t ahelyett, hogy csak hom�lyosan �rz�keln�nk jelenl�t�ket.

Ehhez a csakr�hoz kapcsol�dva jelenik meg az a k�pess�g is, hogy a legkisebb fizikai vagy asztr�lis r�szecsk�t tetsz�s szerinti nagys�gra nagy�thatjuk, mintha mikroszk�pot haszn�ln�nk. Ez a k�pess�g lehet�v� teszi, hogy egy okkult kutat� a molekul�kat, atomokat, stb. �szlelje �s tanulm�nyozza. Viszont e k�pess�g teljes ir�ny�t�sa ink�bb a kauz�lis testhez tartozik.

A megnagy�t�s k�pess�ge a keleti k�nyvekben le�rt siddhi-k egyike, ahol �gy jellemzik, mint „az a k�pess�g, amellyel az ember tetsz�s szerint naggy� vagy kicsinny� teheti mag�t”. A le�r�s tal�l�, mert az alkalmazott m�dszer egy elk�pzelhetetlen�l kicsi ideiglenes l�t�mechanizmus felhaszn�l�sa. Ford�tva, a l�tottak lekicsiny�t�se egy ideiglenes �s sokkal �ri�sibb l�t�mechanizmus l�trehoz�s�val �rhet� el.

A megnagy�t�s k�pess�ge teljesen elt�r egy magasabb s�kon t�rt�n� m�k�d�s k�pess�g�t�l, mint ahogyan egy csillag�sz azon k�pess�ge, hogy megfigyelje a bolyg�kat �s csillagokat, teljesen k�l�nb�zik att�l a k�pess�gt�l, hogy k�z�tt�k mozogjon, vagy tev�kenykedjen.

A hindu sz�tr�k azt �ll�tj�k, hogy a nyelv egy bizonyos r�sz�n t�rt�n� medit�l�s asztr�lis l�t�st eredm�nyez. Ez a kijelent�s „leplez�s”, mivel az agyalapi mirigyre vonatkozik, amely pontosan a nyelv t�ve felett helyezkedik el.

7. Fejtet� vagy korona csakra. Ez a csakra teszi kerekk� �s teljess� az asztr�lis �letet, �s az embert k�pess�geinek teljess�g�vel l�tja el.

�gy t�nik, ez a csakra k�tf�le m�don m�k�dik.

Az egyik embert�pusn�l mind a hatodik, mind a hetedik csakra az agyalapi mirigyen fut �ssze, mivel e t�pus sz�m�ra gyakorlatilag a hipof�zis jelenti az egyetlen k�zvetlen kapcsolatot a fizikai �s a magasabb s�kok k�z�tt.

A m�sik embert�pusn�l viszont a hatodik csakra ugyan�gy az agyalapi mirigyre t�maszkodik, a hetedik csakra azonban addig hajlik vagy d�l, am�g �rv�nye �ssze nem tal�lkozik a tobozmiriggyel. Az ilyen t�pus� emberekben a tobozmirigy �gy kel �letre, �s ker�l k�zvetlen kommunik�ci�s kapcsolatba az als� ment�lissal, l�tsz�lag an�lk�l, hogy a szok�sos m�don a k�zbees� asztr�lis s�kon kereszt�l menne.

A fizikai testben – �gy tudjuk – minden �rz�knek megvan a maga elk�l�n�lt szerve, a szem a l�t�sra, a f�l a hall�sra, �s �gy tov�bb. Az asztr�lis testben azonban ez nem �gy van.

Az asztr�lis test r�szecsk�i a forr�sban lev� v�zhez hasonl�an �lland�an �rv�nylenek �s �ramlanak, ennek k�vetkezt�ben nincsenek olyan k�l�nleges r�szecsk�k, amelyek �lland�an valamelyik csakr�ban maradn�nak. �ppen ellenkez�leg, az asztr�lis test minden r�szecsk�je kereszt�lmegy minden csakr�n.

Minden csakr�nak megvan az a feladata, hogy azokban a r�szecsk�kben, amelyek rajta kereszt�lfolynak, bizonyos v�laszol�si k�pess�get �bresszen fel, az egyik csakra a l�t�s, a m�sik a hall�s, stb. k�pess�g�t.

Ennek k�vetkezt�ben egyetlen asztr�lis �rz�kel�s sincs a sz� szoros �rtelm�ben az asztr�lis test valamely meghat�rozott r�sz�hez k�tve vagy arra korl�tozva. Ink�bb az asztr�lis test r�szecsk�inek �sszess�ge az, amely rendelkezik a v�laszol�s k�pess�g�vel. Ez�rt egy olyan ember, aki kifejlesztette asztr�lis l�t�s�t, asztr�lis teste anyag�nak minden r�sz�t haszn�lja, ha l�tni akar, �s �gy egyform�n j�l l�thatja az el�tte, a m�g�tte, a felette, az alatta, vagy b�rmely oldalon lev� t�rgyakat. Ugyan�gy van a t�bbi �rz�kel�ssel is. M�s szavakkal, az asztr�lis �rz�kek egyform�n akt�vak a test minden r�sz�ben.

Nem k�nny� le�rni azt a nyelvet helyettes�t� eszk�zt, amelynek seg�ts�g�vel a fogalmak asztr�lis m�don k�z�lhet�k. A hang a sz� szoros �rtelm�ben lehetetlens�g az asztr�lis vil�gban, tulajdonk�ppen m�r a fizikai vil�g magasabb r�szeiben sem lehets�ges. Az sem lenne helyes, ha azt mondan�nk, hogy az asztr�lis vil�g nyelve a gondolat�tvitel, a legt�bb, amit mondhatunk, annyi, hogy k�l�nleges m�don kifejezett gondolatok �tvitele.

A ment�lis vil�gban egy gondolat azonnal �tad�dik egy m�sik ember elm�j�be minden sz�haszn�lat n�lk�l, ez�rt a ment�lis vil�gban a nyelv a legkisebb gondot sem jelenti. Az asztr�lis kommunik�ci� viszont �gysz�lv�n k�z�pen van a ment�lis vil�g gondolat�tvitele �s a fizikai vil�g t�nyleges besz�de k�z�tt, �s itt m�g sz�ks�g van arra, hogy a gondolatot szavakkal juttassuk kifejez�sre. Ez�rt ehhez a gondolatcser�hez sz�ks�ges, hogy a k�t f�l rendelkezzen egy k�z�s nyelvvel.

Az asztr�lis �s az �terikus csakr�k nagyon szoros kapcsolatban vannak egym�ssal, azonban van k�z�tt�k, �s nehezen le�rhat� m�don �thatja azokat egy szorosan sz�tt szerkezet� h�l� vagy burok, amely fizikai atomok egyetlen r�teg�b�l �ll, amely nagyon �ssze van pr�selve, �s amit egy k�l�nleges pr�na-fajta hat �t. Az isteni �let, amely rendes k�r�lm�nyek k�z�tt az asztr�lis testb�l a fizikaiba sz�ll al�, �gy van hangolva, hogy ezen a pajzson teljes k�nnyeds�ggel tud kereszt�l hatolni, viszont ez a pajzs t�k�letes akad�lyt jelent minden m�s er� sz�m�ra, ami nem k�pes mindk�t s�k atomikus anyag�t haszn�lni. Ez a sz�ved�k term�szetes v�delmet jelent annak megakad�lyoz�s�ban, hogy a s�kok k�z�tt id� el�tt megny�ljon az �sszek�ttet�s, amelynek kifejl�d�se csak s�r�l�shez vezetne.

Ez az, ami rendes k�r�lm�nyek k�z�tt megakad�lyozza a tiszta visszaeml�kez�st az �lom�letre, �s ez az, ami azt a pillanatnyi �ntudatlans�got okozza, amely mindig be�ll a hal�l pillanat�ban. Viszont e v�delem n�lk�l az �tlagember b�rmely pillanatban valamilyen asztr�lis l�ny �ltal k�zvet�tett er�k befoly�sa al� ker�lhetne, amelyekkel nem lenne k�pes szembesz�llni. Ki lenne t�ve annak, hogy �lland�an megsz�llj�k olyan asztr�lis l�nyek, akik test�nek megszerz�s�re v�gynak.

Ez a sz�ved�k t�bbf�le m�don s�r�lhet meg:

1. Az asztr�lis testet �r� nagy megr�zk�dtat�s, p�ld�ul egy hirtelen r�m�let sz�tt�pheti ezt a finom szerkezetet, �s az embert – ahogyan �ltal�ban mondani szokt�k – az �r�letbe kergeti.

Egy hatalmas d�hkit�r�s is ugyanezt a hat�st keltheti, mint ahogyan minden m�s nagyon er�s, rossz �rzelem is, amely egyfajta robban�st okoz az asztr�lis testben.

2. Alkohol vagy k�b�t�szerek haszn�lata k�vetkezt�ben, bele�rtve a doh�nyt is. Ezek az anyagok olyan alkot�elemeket tartalmaznak, amelyek felbomolva p�rolognak, �s n�melyik�k a fizikaib�l az asztr�lis s�kra l�p �t. M�g a tea �s a k�v� is tartalmaznak ilyen anyagot, azonban olyan kis mennyis�gben, hogy csak a hossz� id�n �t folytatott �lvezet�k hozn� l�tre a fenti hat�st.

Az alkot�elemek a csakr�kon kereszt�l �ppen az ellent�tes ir�nyba �z�nlenek, mint kellene, �s ha ez ism�tl�d�en t�rt�nik meg, komolyan megs�rtik, v�g�l pedig sz�t is rombolj�k a finom sz�ved�ket.

Ez a rombol�s vagy megsemmis�t�s k�tf�le m�don t�rt�nhet meg, az embert�pusnak �s az �terikus �s asztr�lis test�ben lev� alkot�elemek ar�ny�nak megfelel�en.

Az egyik embert�pus eset�ben az elp�rolg� anyag �raml�sa val�s�gosan el�geti a sz�ved�ket, �s ez�rt ajt�t nyit mindenf�le rendellenes er� �s rossz befoly�s sz�m�ra. Azok, akiket ilyen t�mad�s �r, del�rium tremensbe, megsz�llotts�gba vagy �r�letbe esnek.

A m�sik embert�pus eset�ben a p�rolg� alkot�elemek kereszt�l�raml�suk k�zben valahogyan megkem�ny�tik az atomokat, �s �gy l�ktet�s�ket nagym�rt�kben megakad�lyozz�k �s megb�n�tj�k, �s a pr�na k�l�nleges t�pusa, amely az atomot a sz�ved�kbe r�gz�ti, t�bb� m�r nem k�pes �ltetni azt. Ennek eredm�nye a sz�ved�k egyfajta megkem�nyed�se, �gy ahelyett, hogy rajta kereszt�l az egyik s�kr�l a m�sikra t�l sok folyna �t, mindenb�l csak nagyon kev�s �ramlik �t rajta. Az ilyen emberben a j� tulajdons�gok �ltal�nosan gyeng�lni kezdenek, aminek durva anyagiass�g, kegyetlens�g �s �llatiass�g az eredm�nye. Minden finomabb �rz�s kiv�sz bel�le az �nuralom k�pess�g�vel egy�tt.

Minden hat�s, ami �tl�p az egyik s�kr�l a m�sikra, csak az atomikus als�kokon kereszt�l akar �thaladni, amikor azonban ez a hanyatl�si folyamat l�trej�n, az nemcsak a t�bbi atomikus anyagot, hanem m�g a m�sodik �s harmadik als�k anyag�t is megfert�zi, �gy az �terikus �s az asztr�lis s�kok k�z�tti kommunik�ci� csakis az als�bb als�kokon lehets�ges, ahol viszont csak a kellemetlen �s rossz befoly�sok tal�lhat�k meg.

A h�tk�znapi ember tudata m�g nem tudja haszn�lni a tiszta atomikus anyagot sem a fizikai, sem az asztr�lis s�kon, ez�rt rendes k�r�lm�nyek k�z�tt sz�m�ra nem lehets�ges a tudatos, akaratlagos kommunik�ci� a k�t s�k k�z�tt. Ennek el�r�s�hez a megfelel� m�dot a tudathordoz�k megtiszt�t�sa jelenti, am�g mindk�t s�k atomikus anyaga teljesen �letre nem kel, �s �gy a k�t s�k k�z�tti minden kommunik�ci� ezen az �ton t�rt�nhet. Ebben az esetben a sz�ved�k a legteljesebb m�rt�kben meg�rzi helyzet�t �s aktivit�s�t, �s t�bb� m�r nem jelent akad�lyt a t�k�letes kommunik�ci� sz�m�ra, ugyanakkor tov�bbra is folyamatosan megakad�lyozza az alacsonyabb �s nemk�v�natos als�kokkal val� szoros �rintkez�st.

3. A harmadik m�d, ahogyan a sz�ved�k megs�rthet�, az, amit spiritiszta kifejez�ssel „m�diumit�st fejleszt� �sszej�vetelnek” neveznek.

Teljesen lehets�ges, �s val�j�ban nagyon gyakori eset az, hogy valaki, akinek asztr�lis csakr�i j�l fejlettek, �s �gy k�pes szabadon tev�kenykedni az asztr�lis s�kon, amikor visszat�r �ber tudat�ba, m�gsem eml�kszik asztr�lis �let�b�l semmire. Ezzel a jelens�ggel �s magyar�zat�val r�szletesebben Az �lmok c�m� fejezetben fogunk foglalkozni.

VI. FEJEZET

A kundalini

A tanulm�nyoz� a kundalini le�r�s�t, valamint az �tertesttel �s annak csakr�ival val� k�l�nleges kapcsolat�t Az �terikus test c�m� k�nyvben tal�lja meg. Itt ezzel csak az asztr�lis testtel val� kapcsolat�ban fogunk foglalkozni.

A Logoszb�l ki�rad� h�rom ismert er� a k�vetkez�:

1. a fohat, amely elektromoss�gk�nt, h�k�nt, f�nyk�nt, mozg�sk�nt, stb. nyilv�nul meg;

2. a pr�na, amely �leter�k�nt mutatkozik meg;

3. a kundalini, amelyet k�gy�t�zk�nt is ismer�nk.

Mindh�rom er� l�tezik minden olyan s�kon, amir�l valamit is tudunk. Amennyire tudjuk, e h�rom er� egyike sem v�ltoztathat� �t b�rmely m�sikk�, valamennyi k�l�n�ll� �s k�l�nb�z�.

A The Voice of the Silence⁹ a kundalinit a „T�zes Er�nek” �s a „Vil�g Anyj�nak” nevezi. Az els�nek az�rt, mert foly�kony t�zh�z hasonl�an jelenik meg, amint kereszt�l rohan a testen, a p�ly�ja pedig, amelyet k�vetnie kell, spir�lis, hasonl� egy k�gy� gy�r�ihez. A Vil�g Anyj�nak az�rt nevezik, mert rajta kereszt�l lehet �letre kelteni a k�l�nb�z� tudathordoz� testeinket, �s �gy a magasabb vil�gok sorban megny�lhatnak el�tt�nk.

Lakhelye az emberi testben a gy�k�r-csakr�n�l tal�lhat�, �s az �tlagemberben eg�sz �lete alatt itt nyugszik, soha fel nem �bred, �s az ember nem is gyan�tja l�tez�s�t. Sokkal jobb neki, ha alv� �llapotban marad addig, am�g az ember meghat�rozott erk�lcsi fejletts�get nem �r el, am�g el�g er�ss� nem v�lik, hogy ir�ny�tsa, �s gondolatai el�g tiszt�kk� nem v�lnak, hogy k�pes legyen szemben�zni fel�breszt�s�vel s�r�l�s n�lk�l. Senkinek sem szabad k�s�rletezni vele an�lk�l, hogy meghat�rozott tan�t�st kapott volna egy olyan tan�t�t�l, aki teljesen ismeri a t�m�t, mert az ezzel kapcsolatos vesz�lyek nagyon is val�sak �s rendk�v�l komolyak. Ezek k�z�l n�h�ny tiszt�n fizikai jelleg�. Ir�ny�tatlan mozg�sa gyakran okoz er�s fizikai f�jdalmat, k�nnyed�n sz�tt�pheti a test sz�veteit, s�t a fizikai �letet is elpuszt�thatja. Ezen k�v�l a fizikain�l magasabb tudathordoz�kban is okozhat maradand� s�r�l�st.

Id� el�tti fel�bred�s�nek egyik nagyon gyakori hat�sa az, hogy a testben nem felfel�, hanem lefel� sz�guld, �s �gy a legkev�sb� k�v�natos szenved�lyeket �szt�nzi, felingerli azokat �s hat�saikat olyan szintre emeli, hogy az ember sz�m�ra teljesen lehetetlen ellen�llni nekik, mert olyan er�k l�pnek m�k�d�sbe, amelyekkel szemben az ember teljesen tehetetlen. Az ilyen emberek szat�rokk�, perverz sz�rnyekk� v�lnak, mert ez az er� meghaladja a norm�lis emberi ellen�ll�-k�pess�get. Val�sz�n�leg szert tesznek bizonyos rendk�v�li k�pess�gekre, ezek azonban olyanok, amelyek a fejl�d�s egyik alacsonyabb rendszer�vel hozz�k �ket kapcsolatba, amellyel az emberis�g nem k�v�nja fenntartani az �rintkez�st, a rabszolgas�gukb�l val� megmenek�l�s pedig t�bb �jrasz�let�sbe is ker�lhet.

Van egy olyan fekete m�gia iskola, amely az�rt alkalmazza sz�nd�kosan ezt az er�t, hogy rajta kereszt�l keltse �letre azokat az als� csakr�kat, amelyeket a J� T�rv�ny k�vet�i sohasem haszn�lnak.

A kundalini id� el�tti kibontakoz�s�nak m�s kellemetlen lehet�s�gei is vannak. Mindent feler�s�t az ember term�szet�ben, viszont sokkal gyorsabban �ri el az alacsonyabb �s rossz tulajdons�gokat, mint a j�kat. A ment�lis testben a becsv�gy nagyon k�nnyen fel�bred, �s hamarosan hihetetlen�l elt�lzott szintre n�vekszik. Val�sz�n�leg ezzel egy�tt j�r az �rtelem igen nagy m�rt�k� meger�s�d�se, amit olyan rendk�v�li �s s�t�ni b�szkes�g k�s�r, ami az �tlagember sz�m�ra teljesen elk�pzelhetetlen.

Ha egy k�pzetlen ember r�j�n, hogy a kundalini v�letlen�l fel�bredt benne, azonnal felvil�gos�t�st kell k�rnie olyan valakit�l, aki ezeket a dolgokat t�k�letesen ismeri.

A kundalini fel�breszt�s�t – amelynek m�dszer�t a nyilv�noss�g nem ismeri – �s a csakr�kon kereszt�l t�rt�n� tov�bb�t�s�nak megk�s�rl�s�t – amelynek sorrendje szint�n tudatosan titkos a nyilv�noss�g sz�m�ra – sohasem szabad megk�s�relni, csakis egy Mester kifejezett javaslata eset�ben, aki a k�s�rlet k�l�nb�z� l�pcs�fokain vigy�z tan�tv�ny�ra.

A tapasztalt okkultist�k a legkomolyabban intenek a kundalini b�rmilyen m�don t�rt�n� felkelt�s�nek k�s�rlet�t�l, az ezzel j�r� val�di �s nagy vesz�lyek miatt, kiv�ve, ha ez k�pzett vezet�s mellett t�rt�nik. Amint a Hathayogapradipika mondja: „a j�giknak felszabadul�st hoz, az ostob�kat viszont rabs�gba d�nti”. (III. 107.)

N�h�ny esetben a kundalini mag�t�l �bred fel, ilyenkor tompa izz�st �rz�nk, s�t �nmag�t�l m�g mozogni is kezdhet, b�r ez ritka eset. Ebben az ut�bbi esetben val�sz�n�leg k�nz� f�jdalmat okoz, mivel a j�ratok nincsenek el�k�sz�tve a sz�m�ra, �tj�t �gy kell megtiszt�tania maga el�tt, hogy j�kora mennyis�g� �terikus salakot t�nylegesen �t�get, ami sz�ks�gszer�en f�jdalmas folyamat. Amikor �gy mag�t�l �bred fel, vagy v�letlen�l �bresztik fel, �ltal�ban megpr�b�l a gerincoszlop belsej�ben sz�guldani felfel�, ahelyett, hogy azt a spir�lis utat k�vetn�, amelybe az okkultista megtanulja belevezetni. Ha lehets�ges, az akaratot kell m�k�d�sbe hozni, hogy megf�kezz�k az el�resz�guld�st. Azonban ha ez lehetetlennek bizonyul, ami a legval�sz�n�bb eset, nem szabad p�nikba esni. Val�sz�n�leg a fejtet�n kereszt�l ki fog rontani �s a k�rnyez� l�gk�rbe kisz�kni, �s egy kis gyenges�gen k�v�l feltehet�en nem fog m�s bajt okozni. Ann�l nagyobb baj nem t�rt�nhet, mint az �ntudat ideiglenes elveszt�se. A legnagyobb vesz�lyek nem a felfel� �raml�s�val, hanem a lefel� �s befel� fordul�s�val kapcsolatosak.

Az okkult fejl�d�ssel kapcsolatos alapfeladata az, hogy az �terikus testben lev� csakr�kon kereszt�l haladva �letre keltse ezeket a csakr�kat, �s lehet�v� tegye, hogy azok a fizikai �s az asztr�lis testek k�z�tti �sszek�t� kapukk�nt m�k�dhessenek. A Csend Hangja azt mondja, hogy amikor a kundalini el�ri a harmadik-szem csakr�t, �s teljesen �letre kelti azt, azt a k�pess�get adja, hogy meghalljuk a Mester hangj�t, ami ebben az esetben az Eg� vagy a fels� �n hangj�t jelenti. Ennek az oka az, hogy amikor az agyalapi mirigy m�k�d�sbe l�p, t�k�letes �sszek�ttet�st alak�t ki az asztr�lis tudathordoz�val, �s �gy rajta kereszt�l minden bel�lr�l sz�rmaz� k�zl�s felfoghat�.

Ezen k�v�l fel kell �breszteni valamennyi magasabb csakr�t is a megfelel� sorrendben, �s valamennyit fog�konny� kell tenni a k�l�nb�z� asztr�lis als�kokr�l sz�rmaz� mindenfajta asztr�lis hat�sra. Jelenlegi testet�lt�se alatt a legt�bb ember nem juthat el id�ig, ha ez az els� olyan �lete, amelyben ezekkel a dolgokkal komolyan foglalkozik. N�h�ny indiai tal�n k�pes ezt megtenni, mert testeik az �r�kl�d�s k�vetkezt�ben sokkal alkalmasabbak e c�lra, mint a legt�bb m�s ember�, a t�bbs�g sz�m�ra azonban ez egy k�s�bbi k�r¹⁰ munk�j�hoz tartozik.

A kundalini legy�z�s�t minden testet�lt�sben meg kell ism�telni, mivel a tudathordoz�k minden esetben �jak, ha azonban egyszer m�r megtett�k, akkor ezek az ism�tl�sek sokkal k�nnyebbek. M�k�d�se a k�l�nb�z� embert�pusok szerint v�ltozik. Egyesek ink�bb l�tj�k a fels� �nt, mint a hangj�t hallj�k. A fels�vel val� kapcsolatnak is sok szintje van, a szem�lyis�g sz�m�ra az �n befoly�s�t jelenti, az �n sz�m�ra viszont ez m�r a mon�d befoly�sa, a mon�d sz�m�ra pedig azt jelenti, hogy a Logosz tudatos kifejez�d�s�v� v�lik.

�gy t�nik, hogy nincs semmilyen �letkorbeli korl�t a kundalini felkelt�s�n�l, a fizikai eg�szs�gre azonban sz�ks�g van, a vele j�r� megterhel�s miatt.

A thyrsus �sr�gi szimb�lum volt, egy bot, a v�g�n feny�tobozzal. Indi�ban megtal�ljuk ugyanezt a szimb�lumot, azonban a bot helyett bambuszrudat haszn�ltak, amin h�t csom� volt. A miszt�riumok n�h�ny v�ltozat�ban a thyrsus helyett egy �reges vasrudat haszn�ltak, amelyre azt mondt�k, hogy t�zet tartalmazott. A bot vagy a h�t csom�j� r�d a gerincoszlopot jelk�pezi annak h�t csakr�j�val. A rejtett t�z term�szetesen a kundalini. A thyrsus nemcsak szimb�lum volt, hanem egy a gyakorlatban haszn�lt t�rgy is. Egy nagyon er�sen magnetiz�lt eszk�z volt, amit a beavatottak arra haszn�ltak, hogy az asztr�lis testet felszabad�ts�k a fizikait�l, amikor teljes tudatoss�ggal ebbe a magasabb �letbe emelkedtek. A pap, aki magnetiz�lta, a jel�lt gerinc�re fektette, �s �gy adott �t neki valamennyit a saj�t magnetizmus�b�l, hogy seg�tsen neki ebben a neh�z �letben �s az el�tte �ll� er�fesz�t�sekben.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s