VII. FEJEZET

A gondolatform�k

F�leg a ment�lis �s az asztr�lis testek azok, amelyek az �gynevezett gondolatform�k keletkez�s�vel kapcsolatosak. A gondolatforma kifejez�s nem teljesen pontos, mert a l�trehozott form�k �llhatnak ment�lis anyagb�l, vagy az esetek �ri�si t�bbs�g�ben mind ment�lis, mind asztr�lis anyagb�l is.

B�r ebben a k�nyvben els�sorban az asztr�lis testtel foglalkozunk, nem pedig a ment�lis testtel, a gondolatform�k – ahogyan eml�tett�k – az esetek jelent�s t�bbs�g�ben egyar�nt ment�lisak �s asztr�lisak. Ez�rt a t�ma meg�rt�s�hez sz�ks�ges, hogy nagyon b�s�gesen foglalkozzunk a t�ma ment�lis �s asztr�lis oldal�val egyar�nt.

Egy tiszt�n intellektu�lis �s szem�lytelen gondolat – p�ld�ul ha valaki algebr�val vagy geometri�val foglalkozik – a ment�lis anyagra korl�toz�dik. Ha viszont a gondolatban van valami �nz� vagy szem�lyes v�gy, a ment�lis anyagon k�v�l asztr�lis anyagot is von maga k�r�. Tov�bb�, ha a gondolat spiritu�lis term�szet�, �s ha azt szeretet, t�rekv�s vagy m�ly �s �nzetlen �rz�s hatja �t, akkor m�g a buddhikus s�k ragyog�s�b�l �s dics�s�g�b�l is bel�p valamennyi.

Minden hat�rozott gondolat k�tf�le hat�st hoz l�tre: el�sz�r egy sug�rz� rezg�st, m�sodszor egy lebeg� form�t.

A ment�lis testben keletkez� �s abb�l kisug�rz� rezg�st a sz�nek j�t�ka k�s�ri, amelyet �gy �rnak le, mint ami hasonl�t egy v�zes�shez, amikor a napf�ny r�s�t, a sz�nek �s az �letre kelt finoms�g sokadik hatv�ny�ra emelve.

Ez a sug�rz� rezg�s igyekszik reproduk�lni a saj�t frekvenci�j�t minden ment�lis testben, amelyre hat�st gyakorolhat, vagyis ugyanolyan t�pus� gondolatot l�trehozni, mint amilyenb�l a rezg�s keletkezett. Meg kell jegyezn�nk, hogy a sug�rz� rezg�s nem a gondolat t�rgy�t hordozza, hanem annak jelleg�t. �gy azok a gondolati-�rzelmi hull�mok, amelyek egy Shri Krishna ir�nti �h�tatban elmer�lten �l� hindub�l sug�roznak ki, arra t�rekednek, hogy mindenkiben, akire hatnak, �h�tatos �rz�st v�ltsanak ki, nem sz�ks�gk�ppen Shri Krishna ir�nt, hanem egy kereszt�ny eset�ben Krisztus ir�nt, egy buddhista eset�ben Buddha ir�nt, �s �gy tov�bb.

A rezg�s azon k�pess�ge, hogy ilyen hat�sokat hozzon l�tre, alapvet�en a gondolat-�rz�s tisztas�g�t�l �s hat�rozotts�g�t�l, �s term�szetesen a belehelyezett er� mennyis�g�t�l is f�gg.

E sug�rz� rezg�sek hat�konys�ga a forr�sukt�l val� t�vols�g ar�ny�ban cs�kken, b�r val�sz�n�, hogy a v�ltoz�s a t�vols�g k�b�vel ar�nyos, nem pedig a n�gyzet�vel, (ahogyan a gravit�ci�n�l �s m�s fizikai er�kn�l van) �s ez a tov�bbi (negyedik) dimenzi� miatt van.

Az a t�vols�g, ameddig egy gondolathull�m hat�konyan ki tud sug�rozni, f�gg azokt�l az ellen�ll�sokt�l is, amelyekkel tal�lkozik. Az asztr�lis anyag alacsonyabb t�pusaiban l�trej�v� hull�mokat �ltal�ban gyorsan elt�r�ti, vagy megsemmis�ti az ugyanezen s�kon keletkez� rezg�sek sokas�ga, pontosan �gy, ahogyan a gyenge hangot elnyomja a v�ros moraja.

A m�sik hat�st – egy lebeg� form�t – a ment�lis test v�ltja ki, amely �nmaga egyik rezg� r�sz�t kidobja mag�b�l, amit a gondolat term�szete form�l meg, �s ez megfelel� finoms�g� anyagot gy�jt maga k�r� a ment�lis s�k k�rnyez� element�l-eszenci�j�b�l. Ez egy egyszer� �s tiszta gondolatforma, amely csak ment�lis anyagb�l �ll.

Ha a finomabb anyagfajt�b�l alakul ki, akkor nagy er�vel �s energi�val rendelkezik, �s amikor er�s �s kitart� akarat ir�ny�tja, a leghatalmasabb eszk�zk�nt haszn�lhat�.

Amikor az ember az energi�j�t a v�gy k�ls� c�ljai fel� ir�ny�tja, vagy ha szenved�lyes vagy �rzelmi tev�kenys�gekkel van elfoglalva, hasonl� folyamat j�tsz�dik le az asztr�lis testben: annak egy r�sze kidob�dik, �s maga k�r� gy�jti az asztr�lis s�k element�l-eszenci�j�t. Ilyen gondolat-v�gy form�kat a k�ma-manasz eredm�nyez, az �llati term�szet �ltal uralt elme, a k�ma �ltal uralt manasz.

Egy ilyen gondolat-v�gy forma test�t az element�l-eszencia alkotja, �s �gymond �ltet� lelk�t az a v�gy vagy szenved�ly, amely kidobta mag�b�l. Mind a gondolatv�gy form�kat, mind a tiszt�n ment�lis gondolatform�kat mesters�ges element�loknak nevezik. A k�z�ns�ges gondolat-form�k �ri�si r�sze az els�h�z tartozik, �s az �tlagos f�rfiak �s n�k gondolatform�i k�z�tt kev�s olyan van, amit nem sz�nez �t v�gy, szenved�ly vagy �rzelem.

Mind a ment�lis, mind az asztr�lis element�l-eszencia, amely saj�t f�lig intelligens �lettel rendelkezik, nagyon k�nnyed�n v�laszol az emberi gondolat �s v�gy �ltal keltett hat�sra, ennek k�vetkezt�ben minden kik�ld�tt impulzus, ak�r az ember ment�lis test�b�l, ak�r az asztr�lis test�b�l sz�rmazik, azonnal mag�ra �lt egy element�l-eszenci�b�l �ll� ideiglenes burkot. Ezek a mesters�ges element�lok �gy egy id�re egyfajta �l�l�nyekk� v�lnak, er�s aktivit�ssal rendelkez� l�nyekk�, amelyeket az a gondolat �ltet, amely megteremtette �ket. A gyakorlatlan a pszichikusok vagy tiszt�nl�t�k tulajdonk�ppen gyakran �sszekeverik �ket az igazi �l�l�nyekkel.

�gy, amikor az ember egy konkr�t dologra gondol – egy k�nyvre, h�zra, t�jra –, egy apr� k�pet alkot meg a t�rgyr�l ment�lis teste anyag�ban. Ez a k�p a test fels� r�sz�ben lebeg, �ltal�ban az ember el�tt, a szemek magass�g�ban. Addig marad ott, am�g az ember a t�rgyra gondol, �s rendszerint m�g egy kis ideig ezut�n is, �let�nek hossza a gondolat tisztas�g�t�l �s er�ss�g�t�l f�gg. A forma teljesen t�rgyiasult, �s a ment�lis l�t�ssal rendelkez�k l�thatj�k is. Ha valaki egy m�sik emberre gondol, akkor a le�rt m�don egy kicsiny arck�pet hoz l�tre.

A gondolatform�t szeml�letesen egy leydeni palackhoz (egy statikus elektromoss�ggal t�lt�tt ed�nyhez) szokt�k hasonl�tani, amikor az ed�ny az element�l-eszenci�nak felel meg, az elektromos t�lt�s pedig a gondolat-�rz�snek. Ahogyan a leydeni palack, ha m�s t�rggyal �rintj�k meg, a t�rolt elektromos t�lt�s�t kis�ti ebbe a t�rgyba, ugyan�gy tesz egy mesters�ges element�l is, amikor egy ment�lis vagy egy asztr�lis testbe �tk�zik, a t�rolt ment�lis �s asztr�lis energi�t �tt�lti abba a testbe.

Minden gondolat-v�gy forma keletkez�s�nek alapj�t a k�vetkez� princ�piumok jelentik:

1. A sz�n, amelyet a gondolat vagy �rzelem min�s�ge hat�roz meg.

2. A forma, amelyet a gondolat vagy �rzelem term�szete hat�roz meg.

3. A k�rvonalak tisztas�ga, amelyet a gondolat vagy �rzelem hat�rozotts�ga hat�roz meg.

Egy gondolatforma �lettartama f�gg: (1) annak kezdeti er�ss�g�t�l �s (2) annak t�pl�l�s�t�l, amit a gondolat ism�tl�se biztos�t, ak�r a l�trehoz�ja, ak�r m�sok r�sz�r�l. L�tez�s�t ezzel az ism�tl�ssel folyamatosan meg lehet er�s�teni, az olyan gondolat, amely felett t�prengenek, nagy formaszil�rds�got �r el. A hasonl� jelleg� gondolatform�k vonz�dnak egym�shoz �s k�lcs�n�sen er�s�tik egym�st, ami egy form�t nagy energi�j�v� �s er�ss�g�v� tesz.

R�ad�sul �gy t�nik, egy ilyen gondolatforma �szt�nszer�en v�gyik arra, hogy meghosszabb�tsa �let�t, �s visszahat megteremt�j�re, arra t�rekedve, hogy kiv�ltsa bel�le azon �rzelem meg�jul�s�t, amely �t megteremtette. Hasonl�k�ppen, b�r nem olyan t�k�letesen hat mindenkire, akivel kapcsolatba l�phet.

Azok a sz�nek, amelyekben a gondolatform�k kifejezik magukat, megegyeznek azokkal a sz�nekkel, amelyeket az aur�ban tal�lunk.

A sz�nek ragyog�sa �s m�lys�ge �ltal�ban az �rzelem erej�nek �s aktivit�s�nak m�rt�k�t jelzi.

K�nyv�nk c�lj�nak megfelel�en a gondolatform�kat h�rom csoportra oszthatjuk: (1) azokra, amelyek csakis megteremt�j�kkel kapcsolatosak, (2) azokra, amelyek m�s szem�lyekkel kapcsolatosak �s (3) azokra, amelyeknek nincs meghat�rozott szem�lyes jelleg�k.

Ha az ember �nmag�ra gondol vagy egy szem�lyes �rzelemre, ahogyan ez a gondolatok hatalmas t�bbs�g�n�l van, akkor a gondolatforma megteremt�je k�zvetlen k�zel�ben fog lebegni. Ezut�n b�rmikor, amikor passz�v �llapotban van, vagyis amikor gondolatai �s �rzelmei nincsenek kifejezetten elfoglalva, a saj�t gondolatform�ja visszat�r hozz�, �s rajta s�l ki. Ezen fel�l minden ember m�gnesk�nt is m�k�dik, amely mag�hoz vonzza a m�sok saj�tj�hoz hasonl� gondolatform�it, �gy vonz mag�hoz k�v�lr�l energia-meger�s�t�seket. Azok, akik �rz�kenyekk� v�lnak, ilyen esetekben azt k�pzelik, hogy az „�rd�g” k�s�rtette meg �ket, holott a saj�t gondolat-v�gy form�ik azok, amelyek „megk�s�rt�s�k” okai. Az ugyanarr�l a t�m�r�l val� hosszas gondolkod�s rendk�v�l er�s gondolatform�t hozhat l�tre. Egy ilyen forma sok �vig megmaradhat, �s eg�sz id� alatt egy val�ban el� l�ny megjelen�s�vel �s erej�vel rendelkezhet. A legt�bb ember a sz� szoros �rtelm�ben eg�sz �lete sor�n egy �nmaga �ltal meg�p�tett kalitk�ba van bez�rva, amelyet a megszokott gondolatai �ltal teremtett form�k t�mege vesz k�r�l. Ennek egyik fontos hat�sa az, hogy minden ember a saj�t gondolatform�in kereszt�l n�z a vil�gra, �s �gy mindent azok �ltal �tsz�nezve l�t.

�gy az emberre visszahatnak a saj�t gondolatform�i, igyekszenek �nmagukat reproduk�lni, �s �gy meghat�rozott gondolkod�si �s �rzelmi szok�sokat kialak�tani, amelyek lehetnek seg�t�k, ha magasztos jelleg�ek, gyakran azonban g�tolj�k �s akad�lyozz�k a n�veked�st, elhom�lyos�tj�k a ment�lis l�t�st, �s megk�nny�tik az el��t�let, a v�ltozatlan ked�ly�llapot vagy magatart�s kialakul�s�t, ami meghat�rozott fogyat�koss�gokk� fejl�dhet ki.

Ahogyan egy Mester �rja: „Az ember a k�rnyezet�t folyamatosan ben�pes�ti saj�t vil�g�val, ami tele van zs�folva k�pzelete, v�gyai, �szt�nei �s szenved�lyei sz�l�tteivel”. Ezek a gondolatform�k ott maradnak az aur�j�ban, sz�muk �s erej�k folyton n�vekszik, am�g bizonyos fajt�juk annyira uralni kezdi a ment�lis �s �rzelmi �let�t, hogy az ember ink�bb v�laszol azok �szt�nz�s�re, semmint �j d�nt�st hozzon. �gy alakulnak ki a szok�sok, felhalmozott erej�nek k�ls� kifejez�sei, �s �gy �p�l ki a jellem.

M�sfel�l, mivel minden ember egy gondolatform�kb�l �ll� nyomot hagy maga ut�n, ebb�l k�vetkezik, hogy amikor v�gigmegy�nk az utc�n, m�s emberek gondolatainak tenger�ben j�runk. Ha az ember egy ideig �resen hagyja elm�j�t, m�sok e gondolatai kereszt�lsodr�dnak azon. Ha esetleg egy ilyen gondolat felkelti a figyelm�t, akkor elm�je megragadja azt, saj�tj�v� teszi, saj�t erej�nek hozz�ad�s�val meger�s�ti, majd pedig ism�t kivet�ti mag�b�l, hogy m�s valakire hasson. Ez�rt az ember nem felel�s az�rt a gondolat�rt, amely be�szik az elm�j�be, felel�s viszont az�rt, ha felveszi, foglalkozik vele, majd pedig feler�s�tve �jb�l kik�ldi azt.

A gondolatform�k egyik p�ld�j�t azok a piszkos k�k sz�n�, alaktalan, s�r� f�stkarik�khoz hasonl� felh�k jelentik, amelyeket gyakran l�thatunk h�mp�ly�gni egy templomi gy�lekezet felett. A templomokban, ahol a spiritualit�s sz�nvonala alacsony, az emberek elm�je alakok t�megeit hozhatja l�tre, amelyek megmutatj�k, hogyan foglalkoznak �zleti �gyeikkel, spekul�ci�ikkal, m�g a n�k elm�je divatcikkek, �kszerek stb. k�p�t alak�thatja ki.

A hipn�zis egy m�sik p�ld�val szolg�l a gondolatform�kra. A hipnotiz�r l�trehozhat egy gondolatform�t, �s kivet�theti azt egy tiszta pap�rra, ahol az �ltala hipnotiz�lt ember sz�m�ra l�that�v� v�lik, vagy annyira t�rgyszer�v� teheti az alakot, hogy a hipnotiz�lt �gy l�tja �s �rzi, mintha az egy val�di fizikai t�rgy lenne. A hipn�zis irodalma tele van ilyen p�ld�kkal.

Ha a gondolatforma egy m�sik szem�lyre ir�nyul, akkor az odamegy a c�lszem�lyhez. Ez k�tf�le hat�s valamelyik�t eredm�nyezheti:

1. Ha az �rintett szem�ly aur�j�ban van olyan anyag, amely k�pes szimp�tia alapon a gondolatforma rezg�seire v�laszolni, akkor a gondolatforma az illet� k�zel�ben, vagy ak�r az aur�j�ban fog maradni, �s amint erre alkalom ny�lik, automatikusan ki�r�l, �gy igyekszik meger�s�teni az illet�ben az adott rezg�s szintj�t. Ha az a szem�ly, akire a gondolatforma ir�nyul, esetleg el van foglalva, vagy valamilyen meghat�rozott gondolatsor m�r lek�ti, akkor a gondolatforma, mivel nem k�pes ki�r�teni mag�t az illet� ment�lis test�ben, amely m�r egy bizonyos meghat�rozott frekvenci�n rezeg, addig tart�zkodik az ember k�zel�ben, am�g ment�lis teste el�gg� le nem nyugszik ahhoz, hogy lehet�v� v�ljon a forma bel�p�se, amikor azonnal ki�r�ti mag�t.

Amikor �gy tesz, olyasmit mutat, ami nagyon jelent�s m�rt�k� �rtelemnek �s alkalmazkod� k�pess�gnek t�nik, noha val�j�ban egy olyan er�, amely a legkisebb ellen�ll�s ment�n hat, amely az eg�sz id� alatt folyamatosan egyetlen ir�nyba nyomul, �s kihaszn�l minden csatorn�t, amire csak r�tal�lhat. Az ilyen element�lokat ugyanazon gondolat ism�tl�s�vel term�szetesen meg lehet er�s�teni �s �lettartamukat meg lehet hosszabb�tani.

2. M�sr�szt, ha az �rintett szem�ly aur�j�ban nincs v�laszol�sra k�pes anyag, akkor a gondolatforma egy�ltal�n nem k�pes r� hatni. Ez�rt visszapattan r�la, olyan er�vel, amely ar�nyos azzal az energi�val, amellyel a forma neki�tk�z�tt, azt�n visszat�r megteremt�j�hez, �s abba csap�dik be.

�gy p�ld�ul az iv�s v�gy�nak gondolata nem lenne k�pes bel�pni egy teljesen j�zan �let� emberbe. Bele�tk�zne ugyan az asztr�lis test�be, azonban nem tudn� azt �thatni, �gy azut�n visszat�rne k�ld�j�hez.

Az a r�gi k�zmond�s, hogy „Az �tkok (ehhez lehet sz�m�tani az �ld�sokat is) visszasz�llnak”, ezt az igazs�got foglalja mag�ba, �s megmagyar�zza azokat az eseteket, amikor – ahogyan ezt sokan tudj�k – egy j� �s magasan fejlett emberre ir�ny�tott rossz gondolatok �t egy�ltal�n nem t�madj�k meg, viszont n�ha rettenetes �s puszt�t� hat�st fejtve ki visszahatnak teremt�j�kre. Innen ered az a nyilv�nval� k�vetkeztet�s is, hogy a tiszta sz�v �s elme a legjobb v�delem az �rzelmek �s a gondolatok ellens�ges t�mad�s�val szemben.

M�sr�szt a szeretet �s a v�delmez�s v�gy�nak gondolatform�ja, amelyet er�sen egy szeretett l�nyre ir�ny�tunk, �gy hat, mint egy oltalmaz� v�d�eszk�z: minden lehet�s�get meg fog keresni, hogy szolg�ljon �s v�delmezzen, er�s�teni fogja az aur�ba bele�tk�z� bar�ts�gos er�ket �s gyeng�teni az ellens�geseket. T�rgy�t megv�dheti a tiszt�tlans�gt�l, az ingerl�kenys�gt�l, a f�lelemt�l, stb.

A bar�ts�gos gondolatok �s a komoly j�k�v�ns�gok �gy hozz�k l�tre �s tartj�k fenn azt, ami gyakorlatilag egy „�rangyal”, amely mindig ott van az ember mellett, akire gondolnak, b�rhol tart�zkodjon is. P�ld�ul sok anya gondolata �s im�ja ny�jtott m�r seg�ts�get �s v�delmet gyermek�nek. Ezeket a tiszt�nl�t�k gyakran l�thatj�k, s�t ritk�n materializ�l�dhatnak, �s fizikailag is l�that�kk� v�lnak.

�gy nyilv�nval�, hogy egy embert�l egy m�sikhoz k�ld�tt szeret� gondolattal egy�tt j�r az, hogy a k�ld�t�l a befogad�ra egy bizonyos mennyis�g� er� �s anyag t�nylegesen is �tviv�dik.

Ha a gondolat el�g er�s, akkor a t�vols�g egy�ltal�n nem j�tszik szerepet, viszont egy gyenge �s sz�tsz�rt gondolat egy korl�tozott ter�leten k�v�l nem hat�kony.

Els� csoportunk egyik v�ltozat�t jelentik azok az esetek, amikor az ember egy t�voli helyen l�v�k�nt gondol er�sen �nmag�ra. Az ilyenkor l�trehozott form�ban nagymennyis�g� ment�lis anyag van, ami a gondolkod� k�p�t veszi fel, �s eleinte kicsi �s �sszes�r�tett. Ez jelent�s mennyis�g� asztr�lis anyagot vonz maga k�r�, �s �ltal�ban �letnagys�g�ra terjed ki, miel�tt megjelenik rendeltet�se hely�n. A tiszt�nl�t�k gyakran l�tnak ilyen form�kat, �s el�g gyakran �sszet�vesztik az adott szem�ly asztr�lis test�vel, vagy mag�val az emberrel.

Amikor ez t�rt�nik, a gondolatnak vagy a v�gynak el�g er�snek kell lennie ahhoz, hogy a k�vetkez� h�rom dolog k�z�l az egyiket megtegye:

1. Mesmerikus hat�s seg�ts�g�vel a gondolkod� k�p�t jelen�tse meg annak az embernek az �rtelm�ben, aki el�tt megjelenni k�v�n.

2. Ugyanazzal az er�vel egy pillanatra az illet� pszichikus k�pess�geire olyan serkent�en hasson, hogy az k�pes legyen megl�tni az asztr�lis l�togat�t.

3. Olyan ideiglenes materializ�ci�t hozzon l�tre, amely fizikai szinten is l�that�.

A hal�l alkalm�val megjelen� k�s�rtetek, amelyek el�g gyakoriak, nagyon gyakran val�j�ban a haldokl� asztr�lis alakjai, lehetnek azonban olyan gondolatform�k is, amelyeket a haldokl�nak az a k�v�ns�ga hoz l�tre, hogy valamelyik bar�tj�t l�thassa, miel�tt elt�vozna. N�h�ny esetben a l�togat�t k�zvetlen�l a hal�l pillanata ut�n �szlelik, ahelyett, hogy az el�tt l�tn�k meg, azonban k�l�nf�le okokb�l az ilyen t�pus� k�s�rtet sokkal ritk�bb, mint a m�sik.

Egy csal�di k�s�rtet lehet: (1) egy gondolatforma, (2) egy szokatlanul �letszer� benyom�s az asztr�lis f�nyben, vagy (3) egy val�di f�ldh�z k�t�tt �s, aki m�g mindig valamilyen adott helyen k�s�rt.

Ezzel kapcsolatban m�g hozz�tehetj�k, hogy amikor csak egy er�s szenved�lyt �rz�nk, mint p�ld�ul a r�m�let, a f�jdalom, a b�nat, a gy�l�let, stb., ez olyan er�s hat�st gyakorolhat az asztr�lis f�nyre, hogy azokban az emberekben, akikben csak halv�nyan is pislog n�mi pszichikai k�pess�g, benyom�st kelthet. Az �rz�kenys�g �tmeneti gyenge meger�s�d�se lehet�v� teszi, hogy az ember az eg�sz jelenetet l�ssa, ebb�l ered a sok t�rt�net k�s�rtetj�rta helyekr�l �s olyan helysz�nek kellemetlen hat�sa, mint amilyenek a Tyburn Tree �s Madame Tussaud Borzalmak gy�jtem�nye.

Az olyan helysz�neken megjelen� k�s�rtetek, ahol b�nt�nyt k�vettek el, �ltal�ban a b�n�s �ltal kivet�tett gondolatform�k, aki – ak�r �l m�g, ak�r nem, de f�leg akkor, amikor m�r halott – �lland�an �jra �s �jra �tgondolja tett�nek k�r�lm�nyeit. Mivel ezek a gondolatok term�szetszer�en k�l�n�sen �l�nkek elm�j�ben a b�nt�ny �vfordul�j�n, megt�rt�nhet, hogy a gondolatforma el�g er�s ahhoz, hogy materializ�l�djon, �s �gy a fizikai l�t�s sz�m�ra l�that�v� v�ljon, ami megmagyar�z sok esetet, amikor a l�tom�s rendszeresen ism�tl�dik.

Hasonl�k�ppen egy dr�gak�, amely sok b�nt�ny okoz�ja volt, a b�nt�nyt kiv�lt� szenved�lyek lenyomatait s�rtetlen tisztas�ggal sok ezer �ven kereszt�l k�pes megtartani, �s folyamatosan kisug�rozni.

Egy rendk�v�li energi�j� �s koncentr�ci�j� gondolat, legyen az �ld�s vagy �tok, egy element�lt kelt �letre, amely gyakorlatilag egyfajta �ram�vel ell�tott akkumul�tor. �gy van be�ll�tva, hogy rendszeresen, a nap bizonyos �r�j�ban vagy bizonyos �vfordul�n kis�ti mag�t, vagy kis�l�se esetleg bizonyos esem�nyekt�l f�gg. Az ilyen oszt�lyba tartoz� element�lokr�l sok p�ld�t jegyeztek fel, f�leg a Sk�t Felf�ld�n, ahol a csal�d valamelyik tagj�nak hal�la el�tt fizikai szint� figyelmeztet� jelek fordulnak el�. Ezekben az esetekben �ltal�ban a csal�d egyik �s�nek er�teljes gondolatform�ja az, amely a figyelmeztet�st adja, annak a sz�nd�knak megfelel�en, amellyel fel lett t�ltve.

Egy el�g er�s k�v�ns�g – az er�s szeretet vagy az elkeseredett gy�l�let �sszpontos�tott er�fesz�t�se – megteremt egy ilyen l�nyt egyszer �s mindenkorra, egy olyan l�nyt, amely azut�n teljesen lev�lik a teremt�j�r�l, �s amely kijel�lt feladat�t megteremt�je k�s�bbi sz�nd�kait�l �s v�gyait�l f�ggetlen�l v�gzi el. Az egyszer� megb�n�s t�bb� nem k�pes visszah�vni vagy m�k�d�s�t megakad�lyozni, mint ahogyan egy kil�tt puskagoly�t sem k�pes meg�ll�tani a megb�n�s. Erej�t csakis azzal lehet jelent�s m�rt�kben semleges�teni, hogy ellent�tes t�rekv�s� gondolatokat k�ld�nk ut�na.

Esetenk�nt egy ilyen oszt�lyba tartoz� element�l, amely nem k�pes erej�t sem c�lj�ra, sem teremt�j�re ki�r�teni, egyfajta k�borl� d�monn� v�lhat, �s b�rmelyik ember mag�hoz vonzhatja, aki hasonl� �rzelmeket t�pl�l. Ha az element�l el�g er�s, m�g egy pusztul� burkot (l�sd XIX. fejezet) is megragadhat, �s abba bek�lt�zhet, amelyben k�pes k�szleteivel sokkal jobban gazd�lkodni. Ebben az alakj�ban megnyilv�nulhat egy m�diumon kereszt�l, �s egy j�l ismert bar�t szerep�t elj�tszva befoly�sra tehet szert olyanok eset�ben, akik felett m�sk�ppen csak kev�s hatalma lenne.

Az ilyen element�lok – ak�r tudatosan, ak�r �ntudatlanul j�ttek l�tre –, amelyek k�borl� d�monokk� v�ltak, �lland�an �let�k meghosszabb�t�s�t keresik, ak�r �gy, hogy v�mp�r m�dra emberi l�nyek �leterej�b�l t�pl�lkoznak, ak�r �gy, hogy r�b�rj�k az embereket, hogy �ldozatot mutassanak be nekik. Az egyszer� bennsz�l�tt t�rzsek k�z�tt gyakran siker�lt magukat a falu vagy a csal�d istenek�nt elismertetni. A kev�sb� visszatasz�t� t�pusok megel�gedhetnek rizs vagy f�tt �tel �ldozattal, a legalacsonyabb �s legundor�t�bb oszt�ly azonban v�r�ldozatokat k�vetel. Napjainkban mindk�t v�ltozat l�tezik Indi�ban, �s m�g nagyobb sz�mban Afrik�ban.

Azzal, hogy f�leg h�veik �leterej�t sz�vj�k ki, �s abb�l a t�pl�l�kb�l, amelyet az �ldozatokb�l nyernek, l�t�ket �vekre, s�t �vsz�zadokra meghosszabb�thatj�k. Esetenk�nt m�g egy szel�d t�nem�ny szerep�t is elj�tszhatj�k, hogy serkents�k k�vet�ik hit�t �s buzg�s�g�t, �s ha azok megtagadj�k az �ldozatokat, mindig valamilyen m�don kellemetlenn� teszik magukat.

Atlantisz fekete m�gusai – „a S�t�t Arc urai” – �gy t�nik, a mesters�ges element�lok ilyen t�pus�nak szak�rt�i voltak, mert k�z�l�k n�h�nyan – a burkolt c�lz�sok szerint – eg�szen mostan�ig is k�pesek voltak meg�rizni l�tez�s�ket. K�li, a rettenetes indiai istens�g v�lhet�en egy ilyen t�pus� maradv�ny.

A gondolatform�k �ri�si t�bbs�ge egyszer�en emberek vagy m�s anyagi t�rgyak m�solata vagy k�pe. El�sz�r a ment�lis testen bel�l alakulnak ki, majd kil�pnek onnan, �s az ember el�tt f�ggve maradnak. Ez b�rmire vonatkozik, amir�l az ember gondolkodhat: szem�lyekre, h�zakra, t�jakra, vagy b�rmi m�sra.

Egy fest� p�ld�ul ment�lis test�nek anyag�b�l alak�tja ki leend� festm�nye elk�pzel�s�t, azt maga el� vet�ti a t�rbe, „�rtelmi szemei” el�tt tartja, �s lem�solja. Ez a gondolat �s �rzelemforma tart�s, �s a festm�ny l�thatatlan m�solat�nak lehet tekinteni, amely kisug�rozza a saj�t rezg�seit, �s mindenkire hat, aki hat�k�r�n bel�lre ker�l.

Ehhez hasonl�an hozza l�tre egy �r� a ment�lis anyagban szerepl�i k�peit, majd akarat�val ezeket a b�bukat az egyik helyzetb�l vagy csoportb�l a m�sikba mozgatja, �s �gy t�rt�net�nek cselekm�nye sz� szerint el�tte j�tsz�dik le.

Az ilyen esetben �rdekes hat�s j�n l�tre. Egy j�t�kos kedv� term�szetszellem (l�sd XX. fejezet) �letre keltheti ezeket a k�peket, �s el�rheti, hogy azok teljesen m�st csin�ljanak, mint amit az �r� szeretett volna. M�g gyakrabban egy elhunyt �r� veheti �szre a k�peket, �s mivel az �r�s mesters�ge m�g mindig �rdekli, a szerepl�ket �talak�thatja, �s befoly�solhatja cselekedeteiket a saj�t elk�pzel�seinek megfelel�en. �gy az igazi �r� gyakran azt tal�lja, hogy t�rt�nete az eredeti elk�pzel�st�l teljesen elt�r�en alakul.

Egy k�nyv olvas�sa k�zben egy nyitott tanul� sz�m�ra lehets�ges, hogy figyelme teljes �sszpontos�t�sa mellett �rintkez�sbe l�pjen azzal az eredeti gondolatform�val, amely az �r� elk�pzel�s�t mutatja akkor, amikor az a m�vet �rta. A gondolatform�n kereszt�l m�g mag�t az �r�t is el lehet �rni, �s �gy tov�bbi inform�ci�khoz lehet jutni, vagy meg lehet vil�g�tani neh�z k�rd�seket.

A ment�lis �s az asztr�lis vil�gban j�l ismert t�rt�netek sok tolm�csol�sa l�tezik, minden nemzetnek �ltal�ban megvan a maga k�l�n v�ltozata a saj�t egyedi nemzeti jelmezbe �lt�ztetett szerepl�kkel. �gy l�teznek olyan emberek kiv�l� �s �leth� gondolatform�i, mint Sherlock Holmes, Kettle kapit�ny, Robinson Crusoe, Shakespeare szerepl�i, stb.

Tulajdonk�ppen az asztr�lis s�kon �ri�si sz�mban vannak jelen viszonylag �lland� jelleg� gondolatform�k, amelyek gyakran nemzed�kek felhalmozott munk�j�nak eredm�nyei. Ezek k�z�l sok �ll�t�lagos vall�sos t�rt�netekre vonatkozik, �s az, hogy az �rz�keny emberek megpillantj�k ezeket, a felel�s a sok teljesen val�di le�r�s�rt, amit a gyakorlatlan j�sok �s j�sn�k adnak. B�rmely nagy t�rt�nelmi eredm�nynek, amelyre sok ember rendszeresen gondol, �s amelyet �l�nken elk�pzel, van egy meghat�rozott gondolatform�ja a ment�lis s�kon, �s ha b�rmilyen er�s �rzelem is kapcsol�dik hozz�, akkor az asztr�lis anyagban is materializ�l�dik, ennek k�vetkezt�ben a tiszt�nl�t� l�thatja.

A fentiek term�szetesen ugyan�gy vonatkoznak elk�pzelt jelenetekre, helyzetekre �s sz�nm�vekre is.

Eg�sz�ben tekintve k�nny� meg�rteni azt a rettenetes hat�st, amit ezek a gondolatform�k vagy mesters�ges element�lok a nemzeti �s faji �rzelmek felkelt�s�ben, �s �gy az elme elfogults�g�ban �s el��t�leteiben kifejtenek, mivel a hasonl� t�pus� gondolatform�k igyekeznek �sszegy�lekezni �s egyfajta k�z�s l�nyt l�trehozni. Mindent ezen az atmoszf�r�n kereszt�l l�tunk, minden gondolat t�bb� vagy kev�sb� megt�rik rajta, �s asztr�lis testeink ennek megfelel�en rezegnek. Mivel az emberek legt�bbje ink�bb befogad�, mint kezdem�nyez� term�szet�, szinte automatikusan e gondolatform�k reproduk�l�ik�nt cselekszenek, amelyek �rintkez�sbe l�pnek vel�k, �s �gy a nemzeti l�gk�r folyamatosan er�s�dik. Ez a t�ny nyilv�nval�an megmagyar�zza a t�megtudat sok jelens�g�t. (l�sd XXV. fejezet)

E felhalmoz�dott gondolatform�k hat�sa m�g tov�bb is terjed. A rombol� hat�s� gondolatform�k bomlaszt� k�zegk�nt hatnak, �s gyakran siettetik a fizikai s�kon a pusztul�st, „szerencs�tlens�geket”, term�szeti megr�zk�dtat�sokat, viharokat, f�ldreng�seket, �rvizeket vagy b�nt�nyeket, betegs�geket, politikai megr�zk�dtat�sokat �s h�bor�kat okoznak.

Az is lehets�ges halott emberek vagy m�s nem emberi l�nyek, mint p�ld�ul a rosszindulat� term�szetszellemek sz�m�ra, hogy bel�pjenek, �s �letre kelts�k ezeket a gondolatk�peket. A k�pzett l�tnoknak meg kell tanulnia megk�l�nb�ztetni a gondolatform�t – m�g ha �letre keltett is – az �l�l�nyt�l, �s az asztr�lis vil�g jelent�s dolgait azokt�l az ideiglenes form�kt�l, amelyeket magukra �ltenek.

A gondolat-�rz�s form�k harmadik csoportj�t jelentik azok, amelyek nincsenek k�zvetlen kapcsolatban valamilyen term�szetes c�lponttal, �s amelyek ez�rt teljesen a saj�t form�ikban fejez�dnek ki, a benn�k rejl� tulajdons�gokat pedig abban az anyagban fejezik ki, amelyet maguk k�r� vonzanak. Ez�rt ebben a csoportban a ment�lis �s az asztr�lis s�kok term�szetes form�inak felvillan�sait l�thatjuk. Ennek az oszt�lynak a gondolatform�i szinte mindig az asztr�lis s�kon nyilv�nulnak meg, mivel hatalmas t�bbs�g�k �rz�sek �s gondolatok kifejez�i egyszerre.

Az ilyen forma elk�l�n�lten lebeg a t�rben �s �lland�an olyan rezg�seket sug�roz ki, amelyek hasonl�ak a l�trehoz�juk �ltal eredetileg kik�ld�tt rezg�sekhez. Ha egyetlen m�s ment�lis testtel sem l�p kapcsolatba, a sug�rz�s fokozatosan kimer�ti energiak�szlet�t, majd a forma darabokra esik sz�t. Ha viszont siker�l rokonszenves rezg�seket kiv�ltania b�rmelyik k�zel�ben lev� ment�lis testben, vonz�s j�n l�tre, �s a gondolatform�t ez a ment�lis test �ltal�ban mag�ba olvasztja.

A fentiekb�l l�tjuk, hogy egy gondolatforma befoly�sa kev�sb� messze hat�, mint egy gondolatrezg�s�, viszont sokkal nagyobb pontoss�ggal m�k�dik. Egy gondolatrezg�s ahhoz hasonl� rend� gondolatokat v�lt ki, mint amely azt l�trehozta. Egy gondolatforma ugyanazt a gondolatot hozza �jb�l l�tre. A rezg�sek emberek ezreire hathatnak, �s benn�k az eredetivel azonos sz�nvonal� gondolatokat mozd�thatnak meg, b�r lehet, hogy ezek egyike sem pontosan azonos az eredeti gondolattal. A gondolatforma csak nagyon kevesekre k�pes hatni, viszont ebben a n�h�ny esetben pontosan a kezdeti gondolatot fogja lem�solni.

A tanulm�nyoz�nak aj�nljuk Annie Besant �s C.W. Leadbeater Thought Forms¹¹ c�m�, ezzel a t�rggyal foglalkoz� klasszikus munk�j�t, amelyben sokfajta gondolat- �s �rzelemforma sz�nes k�pi �br�zol�s�t tal�ljuk meg. Ez az eg�sz fejezet igaz�b�l nagyr�szt az ebben a munk�ban k�zreadott alapelvek s�r�tett �sszefoglal�sa.

A hat�rozatlan gondolatok �s �rzelmek hat�rozatlan felh�kk�nt jelennek meg. A hat�rozott gondolatok vagy �rzelmek tiszt�n lehat�rolt form�kat hoznak l�tre. �gy egy adott szem�lyre ir�nyul� hat�rozott szeretet gondolatform�ja egy l�ved�khez hasonl� form�t vesz fel, a v�delmez� szeretet gondolata n�mileg egy mad�rhoz hasonl�v� v�lik, amelynek k�zponti r�sze s�rga, k�t r�zsasz�n� sz�rnyszer� ki�ll� r�sszel, az egyetemes szeretet r�zsasz�n� napp� v�lik, amelyb�l minden ir�nyban sugarak �radnak ki.

Az olyan gondolatok, amelyekben az �nz�s vagy kapzsis�g kiemelked� mennyis�g�, �ltal�ban horogszer� form�t �ltenek, n�ha a horgok t�nylegesen is karmaikba ragadj�k a v�gyott c�lt.

�ltal�nos alapelv, hogy egy �nz� gondolat energi�ja z�rt g�rbe vonal ment�n mozog, �s �gy sz�ks�gszer�en visszat�r, �s a saj�t szintj�n terjed ki. Egy teljesen �nzetlen gondolat vagy �rzelem viszont ny�lt g�rbe vonal ment�n iramlik el�re, �s �gy h�tk�znapi �rtelembe v�ve nem t�r vissza, hanem �tf�rja mag�t a felette lev� s�kba, mert csak ebben a magasabb �llapotban, annak tov�bbi dimenzi�j�ban tud teret tal�lni saj�t kiterjed�s�hez. Viszont �gy �tt�rve egy ilyen gondolat vagy �rzelem – k�pletesen sz�lva – egy ajt�t nyit ki, amelynek m�rete egyenl� a gondolat �tm�r�j�vel, �s �gy egy csatorn�t k�pez, amelyen kereszt�l a magasabb s�kok k�pesek le�radni az als�bbakba, gyakran csod�latos eredm�nnyel – mint ima eset�ben – mind a gondolkoz�ra, mind m�sokra n�zve.

Ebb�l sz�rmazik az im�ra t�rt�n� v�laszokban val� hit legmagasabb �s legnagyszer�bb r�sze. A magasabb s�kokon mindig m�rhetetlen er��radat �ll k�szenl�tben, �s arra v�r, hogy amikor egy csatorna megny�lik, azon �t�m�lj�n. A t�k�letesen �nzetlen �h�tat gondolata egy ilyen csatorn�t hoz l�tre, �s az ilyen gondolat legmagasabb �s legnemesebb r�sze mag�hoz a Logoszhoz sz�ll fel. A T�le �rkez� v�lasz az isteni �let al�sz�ll�sa, amely a csatorna l�trehoz�j�nak nagym�rt�k� meger�s�d�s�ben �s felemelked�s�ben nyilv�nul meg, a bel�le mindenfel� ki�rad� er�teljes �s j�t�kony hat�sban, amely az emberis�g megseg�t�s�t szolg�l�, a magasabb s�kokon l�tez� tart�lyon kereszt�l folyik. A spiritualit�s er�-tart�ly�nak ez a t�bblete az, ami az igazs�got jelenti a t�lbuzg� feladat-teljes�t�sek katolikus elk�pzel�s�ben. F�leg a Nirm�nak�y�k¹² �llnak kapcsolatban ezzel a hatalmas er�tart�llyal.

Egy Mesteren val� medit�l�s �sszek�ttet�st teremt Vele, amely a tiszt�nl�t� el�tt egyfajta f�nyvezet�kk�nt jelenik meg. A Mester tudat alatt mindig meg�rzi egy ilyen vezet�k bel� �tk�z�s�t, �s azon kereszt�l v�laszk�nt egy folyamatos magnetikus �ramot k�ld, amelynek hat�sa j�val a medit�ci� ut�n is megmarad. Az ilyen medit�ci�ban a rendszeress�g nagyon fontos t�nyez�.

Egy hat�rozott, hosszan kitart� �h�tat gondolata egy vir�gra nagyon eml�keztet� form�t �lthet mag�ra, m�g a vall�sos t�rekv�s egy k�k k�pot hoz l�tre, amelynek cs�csa felfel� mutat.

Az �h�tat ilyen gondolatform�i gyakran k�l�n�sen sz�pek, �s k�rvonalaikban igen v�ltozatosak, viszont jellemz�k r�juk az �gsz�nk�k l�ngokhoz hasonl�, felfel� �ll� szirmok. Lehets�ges, hogy az �h�tat form�inak vir�gszer� jellegzetess�ge vezetett ahhoz a szok�shoz, hogy a vall�sos szertart�sokon vir�got �ldoznak, mivel a vir�gok jelzik az asztr�lis m�don l�that� form�kat.

Az er�s k�v�ncsis�g vagy tud�sv�gy egy s�rga k�gy� form�j�t veszi fel, a harag vagy bossz�s�g kit�r�se v�r�s vagy narancss�rga folt, a tart�s harag egy �les, v�r�s t�r alakj�t �lti fel, a rosszhiszem� f�lt�kenys�g barna k�gy�k�nt jelenik meg.

Az olyan emberek �ltal l�trehozott form�k, akik elm�j�ket �s �rzelmeiket ir�ny�t�suk alatt tartj�k, �s akik hat�rozottan gyakorlottak a medit�ci�ban, tiszt�k, nagyon sz�p szab�lyosak, gyakran �ltenek magukra olyan j�l ismert geometriai form�kat, mint h�romsz�gek, k�t egym�st keresztez� h�romsz�g, �t�g� csillagok, hatsz�gek, keresztek �s �gy tov�bb – ezek jelzik a kozmikus renddel vagy metafizikai fogalmakkal kapcsolatos gondolatokat.

T�bb ember egyes�tett gondolatainak ereje mindig sokkal nagyobb, mint k�l�n�ll� gondolataik erej�nek �sszess�ge, sokkal ink�bb szorzatukk�nt foghat� fel.

A zene szint�n l�trehoz form�kat, amelyek gyakorlatilag tal�n nem gondolatform�k, hacsak �gy nem tekintj�k �ket – amit meg is tehet�nk –, mint a zeneszerz� gondolat�nak eredm�ny�t, amit a zen�sz hozz��rt�se a hangszer�n kereszt�l fejez ki.

Ezek a zenei form�k a zene t�pusa, a hangszer, amelyen j�tssz�k, �s az el�ad� k�pess�ge �s tehets�ge szerint v�ltoznak. Ugyanez a zenem� – ha pontosan j�tssz�k – mindig ugyanazt a form�t hozza l�tre, viszont ez a forma, ha a m�vet templomi orgon�n j�tssz�k, vagy ha azt egy zenekar j�tssza, sokkal hatalmasabb, ugyanakkor m�s szerkezet� lesz, mint az, amit egy zongor�n t�rt�n� lej�tsz�s hoz l�tre. Ha ugyanazt a m�vet egy heged�n �s egy fuvol�n j�tssz�k el, akkor szint�n szerkezeti k�l�nbs�g lesz a l�trehozott form�k k�z�tt. L�nyeges k�l�nbs�g lesz a forma sug�rz� sz�ps�g�ben is, ha azt egy val�di m�v�sz hozza l�tre, aki t�k�letesen j�tssza a m�vet, illetve egy �gyetlen �s g�piesen j�tsz� muzsikus �ltal l�trehozott viszonylag tompa hat�s eset�ben.

A zenei form�k �sszef�gg� �p�tm�nyekk�nt hossz� ideig megmaradhatnak – legal�bb egy vagy k�t �r�ig –, �s az eg�sz id� alatt minden ir�nyba kisug�rozz�k jellegzetes rezg�seiket �ppen �gy, ahogyan a gondolatform�k teszik.

A gondolatform�k c�m� k�nyvben h�rom sz�nes p�ld�t tal�lunk zenei form�kra, amelyeket Mendelssohn, Gounod �s Wagner zen�je hozott l�tre.

A l�trej�tt form�k nagym�rt�kben v�ltoznak a k�l�nb�z� zeneszerz�k szerint. Egy Wagner-nyit�ny nagyszer� eg�szet alkot, mintha l�nghegyek voln�nak k�szikl�ra �p�tve. Bach egyik f�g�ja rendezett form�t �p�t fel, amely mer�sz, m�gis pontos, csipk�zett, m�gis szimmetrikus, p�rhuzamos arany �s ez�st vagy v�r�s patakokkal, amelyek kereszt�lfutnak rajta, �s az alapgondolat egym�s ut�ni megjelen�s�t jelzik. Mendelssohn „Dalok sz�veg n�lk�l”-�nek egyike egy olyan l�gies �p�tm�nyt hoz l�tre, amely a megfagyott ez�stb�l �tv�s mester �ltal k�sz�tett kast�lyhoz hasonl�t.

Ezek a form�k, amelyeket el�ad�m�v�szek hoznak l�tre, teljesen k�l�nb�znek azokt�l a gondolatform�kt�l, amelyeket maga a zeneszerz� k�sz�tett, amelyek gyakran sok �ven, s�t �vsz�zadon kereszt�l megmaradnak, ha annyira meg�rtett�k, �s helyesen �rt�kelt�k a szerz�t, hogy eredeti elk�pzel�s�t csod�l�inak gondolatai meger�s�tett�k. Hasonl� �p�tm�nyeket hoz l�tre egy k�lt� elk�pzel�se h�sk�ltem�ny�r�l, vagy egy �r� elgondol�sa t�m�j�r�l. N�ha term�szetszellemek t�meg�t l�thatjuk, amint a zenei form�kat csod�lj�k, �s az ezekb�l ki�rad� hat�s hull�maiban f�rdenek.

A gondolatform�k k�pi megjelen�t�seit tanulm�nyozva fontos �szben tartanunk, hogy a gondolatform�k n�gydimenzi�s dolgok. Ez�rt gyakorlatilag lehetetlen azokat szavakkal pontosan le�rni, amelyek mindennapi h�romdimenzi�s tapasztalatainkhoz tartoznak, �s m�g kev�sb� lehet �ket k�tdimenzi�s pap�rra lerajzolni. A negyedik dimenzi� tanulm�nyoz�i meg�rtik, hogy a legt�bb, amit tehet�nk az, hogy a n�gydimenzi�s form�k egy metszet�t �br�zoljuk.

Figyelemrem�lt� �s val�sz�n�leg nagyfontoss�g� az a t�ny, hogy sok magasrend� gondolatforma olyan alakot �lt fel, amely nagyon hasonl�t a n�v�nyi �s �llati form�kra. �gy legal�bbis felt�telezhetj�k, hogy a term�szeti er�k oly ir�nyba hatnak, amelyek n�mileg hasonl�k a gondolat �s az �rzelem tev�kenys�gi ir�ny�hoz. Mivel az eg�sz vil�gegyetem a Logosz �ltal l�trehozott hatalmas gondolatforma, nagyon is lehets�ges, hogy annak kis r�szei is olyan kisebb l�nyek gondolatform�inak eredm�nyei, akik ugyanezzel a teremt� munk�val foglalkoznak. Ez a felfog�s term�szetesen esz�nkbe juttatja azt a hindu hitet, hogy 330 milli� d�va l�tezik.

�rdemes azt is megjegyezni, hogy b�r n�h�ny gondolatforma olyan �sszetett �s olyan t�k�letesen szerkesztett, hogy l�trehozataluk messze t�lhaladja az ember k�pess�g�t, m�gis nagyon megk�zel�thet�k mechanikai eszk�z�kkel. A harmonogr�f n�ven ismert k�sz�l�k egy finom hegyet tartalmaz, amelyet t�bb inga vezet p�ly�j�n, ezek mindegyik�nek megvan a saj�t f�ggetlen leng�se, �s valamennyit egyetlen �sszetett mozg�ss� kapcsolj�k �ssze, ez a mozg�s �tad�dik a hegynek, �s ezt a hegy egy megfelel� fel�leten r�gz�ti.

M�s, b�r egyszer�bb form�k a j�l ismert Chladni-f�le rezg� lemezen vagy az eidofon �ltal l�trehozott homok-form�kra hasonl�tanak (l�sd Margaret Watts Hughes: Eidophone Voice Figures).

A hangsorok �s az arpeggi�k lassz�szer� hurkokat �s g�rbe vonalakat vet�tenek ki, egy �nekkarral el�adott dal a dallam ez�st fonal�ra felf�z�tt nagysz�m� gy�ngyszemet hoz l�tre, egy t�bbsz�lam� dalban vagy �nekkari m�ben k�l�nb�z� sz�n� �s sz�ved�k�, egym�sba fon�d� sz�lak j�nnek l�tre. Egy egyh�zi h�laad� �nek pontos, sz�gletes alakzatok sorozat�t eredm�nyezi, amelyek egy l�nc szemeihez vagy egy vonat kocsijaihoz hasonl�tanak. Egy anglik�n egyh�zi �nek csillog� t�red�keket alkot, amelyek teljesen elt�rnek a gregori�n hangnem izz� egyenletess�g�t�l, amely egy indiai pandit (tud�s) �ltal �nekelt szanszkrit versek hat�s�hoz hasonl�t.

A katonazene hossz�, ritmikusan rezg� form�k folyamat�t hozza l�tre, �s e rezg�sek szab�lyos ritmusa a katon�k asztr�lis test�nek rezg�s�t igyekszik meger�s�teni, az �lland� �s er�teljes rezg�sek sorozat�nak hat�sa veszi �t erre az id�re az akarater� hely�t, amelyet a f�radts�g esetleg m�r meggyeng�tett.

A mennyd�rg�s l�ngol� sz�nes szalagot hoz l�tre, a robban�s egy felrobban� bomb�ra eml�keztet� form�t k�sz�t, vagy szab�lytalan g�mb�t, amib�l t�sk�k �llnak ki. A parton megt�r� tenger hull�mai v�ltoz� sz�n� p�rhuzamos hull�mszer� vonalakat hoznak l�tre, amelyek viharban hegyl�ncokk� v�lnak. Az erd� levelei k�z�tt f�j� sz�l az erd�t csillog� h�l�val fedi be, amely gyeng�d hull�mszer� mozg�ssal hol emelkedik, hol s�llyed.

A madarak �neke g�rbe f

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s

Oldal tetej�re