J�kai M�r: Az arany ember

A m� 1872-ben jelent meg. J�kai jelen�ben j�tsz�dik, �s annak a leg�rz�kenyebb pontj�t �rinti: az egy�ni boldogs�g lehet�s�geit vizsg�lja a kapitaliz�l�d� t�rsadalom val�s�g�ban. F�h�se most nem egy eszme megsz�llott harcosa, hanem v�v�d�, meghasonl�sra k�nyszer�l� ember. T�m�r Mih�ly a siker minden kell�k�t megszerzi mag�nak (vagyont, t�rsadalmi poz�ci�t, az �h�tott h�lgy kez�t), val�di boldogs�g�t azonban csak a t�rsadalomb�l kivonva, a term�szet mened�k�ben megh�z�d� csal�di k�z�ss�gben tal�lja meg.

A kapitaliz�l�d�s, a polg�ri �letlehet�s�gek kritikus �br�zol�sa teh�t Az arany ember, romantikus eszk�zrendszerrel, ut�pisztikus felold�ssal. Rousseau gondolatvil�g�nak megid�z�se a m�, hiszen Rousseau v�lte �gy, hogy az ember vagy a term�szet r�sze lesz emberk�nt, vagy a t�rsadalom� polg�rk�nt. S�t, ak�r azt is mondhatjuk, hogy ez a m� az ill�zi�kkal val� lesz�mol�s, a ki�br�ndul�s reg�nye, melynek ki�ttalans�g�t az mutatja, hogy T�m�rt kora t�rsadalm�b�l egy ut�pisztikus vil�gba menek�ti.

A f�szerepl� a J�kain�l megszokott, kiv�teles k�pess�g�, abszol�t f�h�s: T�m�r Mih�ly kiv�l� haj�s, el�rel�t� �s szerencs�s �zletember, sikeres gazd�lkod�. Olykor (pl. Ali Csorbadzsi hull�ms�rba temet�sekor) a v�letlen is a kez�re j�tszik; Kriszty�n T�dor v�ratlan hal�la a biztos leleplez�d�st�l menti meg a m� tet�pontj�n, s�t a halott ruh�zata teszi lehet�v� T�m�r sz�m�ra az elvonul�st Senki sziget�re.

Egyetlen ponton azonban megt�rik T�m�r minden pr�b�lkoz�sa, �s ez T�mea szerelme. H�l�t �s v�gtelen szeretetet ugyan ki tudott v�ltani a t�r�k l�nyb�l, de az igazi szerelmet nem kapta meg. �gyesked�s �s �nz�s, „igazolhat� tolvajl�s” az �zleti �letben term�szetes, s�t sz�ks�ges, de az emberi kapcsolatok �gy nem alak�that�k. T�m�r b�ntelen b�n�ss�ge, a boldogs�g lehet�s�geinek elj�tsz�sa elz�rja el�le T�mea szerelm�t. Senki sziget�re azonban nem kell mag�val vinnie v�tkeit. Amikor teljes �nj�t majd �t tudja adni No�minek, akkor r�vbe �rhet egy olyan szigeten, ahol a p�nz, egyh�z, er�szak (puska sem haszn�lhat�!) �s t�rv�ny nem l�teznek.

T�m�r �s T�mea �rzelmi v�ls�g�t J�kai finom l�lekrajzzal jelen�ti meg; a t�bbi szerepl� bels� alkata egyszer�bb. No�mi a szel�d j�s�g, term�szetes n�iess�g megtestes�t�je, Athalie-t sz�ls�s�ges szenved�lyek f�tik, f�ktelen gy�l�let motiv�lja. Kriszty�n T�dor a f�h�s legnagyobb ellenfele, maga a megtestes�lt gonoszs�g. �rnyaltabb jellemrajzot J�kain�l rendszerint a mell�kalakokban tal�lunk. Ebben a m�ben p�ld�ul Brazovics Athan�zn� figur�ja re�lisabb, sz�nes, zs�nerszer�.

J�kai ebben a m�ben a l�lek t�rt�n�seire koncentr�l, T�m�r boldogs�gkeres�se alkotja a cselekm�ny f�vonal�t. A szerkezet igaz�b�l kisebb, elv�l� �s �sszefut� epiz�dok sz�vev�nye, teh�t saj�tosan t�bbsz�l� t�bbi m�v�hez k�pest. A romantikus cselekm�nyvezet�sben hat�sos jelenetek (a menyegz� napja Brazovics�kn�l), ki�lezett �rt�khelyzetek (T�mea �s Athalie), fordulatok, megkap� k�lt�is�g� le�r�sok (pl.: a Vaskapu le�r�sa), v�ratlan tal�lkoz�sok, t�megjelenetek, hirtelen ritmusv�lt�sok fordulnak el�. St�lus�ban is a hangulatv�lt�sok, kifejez� el�ad�sm�d, ellent�tez�s �rv�nyes�l.

J�kai a mes�l�s nagymestere volt. A romantikus �br�zol�sm�d mellett �r�i eszk�zt�r�nak m�sik r�sz�t az anekdot�z�s elemcsoportja alkotja: �letk�p (p�ld�ul a Senki sziget�r�l), idill, adom�k, a kom�romi h�tk�znapok �letanyaga. Tanuls�gos kit�r� Ter�za mama f�rj�nek �s az id�sebb Kriszty�nnak az �let�tja.

Az arany ember romantikus pr�z�nk tal�n legkiemelked�bb alkot�sa, ugyanakkor bizonyos szempontb�l az els� magyar szecesszi�s reg�ny is: azz� avatja t�bbek k�z�tt az elv�gy�d�s �s ki�br�ndults�g mot�vuma, a k�tf�le szerelemk�p �s a lefojtott-t�lf�t�tt erotika.

A m� �letrajzi h�tter�r�l

A reg�ny 1872-ben jelent meg, mikor J�kai politikai �s �r�i karrierj�nek cs�cs�n �llt. 1867 �s 1875 k�z�tt a parlamentben ellenz�ki k�pvisel�, 1869. m�rcius 23-24-�n pedig a ter�zv�rosi v�laszt�ker�letben legy�zi Gorove Istv�n minisztert. Anyagi helyzete is egyre szil�rdabb (1871-ben fel�p�tette balatonf�redi vill�j�t).

Csal�di �lete azonban v�ls�gba jutott: feles�g�t 1869-ben m�ltatlanul nyugd�jazt�k, aki meggy�l�lte az embereket, f�rj�t pedig f�lt�kenys�g�vel gy�t�rte. Az �r� az 1870-es �vek elej�n egy nagy �rzelmi v�ls�gon is �tment: beleszeretett gy�mle�ny�ba, a 18 �ves Lukanics Ottili�ba (�t ismerhetj�k fel No�mi alakj�ban!), s m�r v�l�sra is gondolt. A konfliktust v�g�l is a le�ny korai hal�la „oldotta meg”.

Val�sz�n�leg mindez hozz�j�rult ahhoz, hogy Az arany ember az ill�zi�kkal val� lesz�mol�snak �s a ki�br�ndul�snak reg�nye legyen.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s