Az I. sz�zadi �r�, ifjabb Plinius p�ld�ul a k�vetkez�k�ppen eml�kezik meg egy ilyen esetr�l. A hagyom�ny szerint egy ath�ni h�zban l�ncait cs�rget�, �sszeaszott �regember k�s�rtete szokott volt megjelenni, az ott lak�k legnagyobb r�m�let�re. Jobbnak is l�tt�k azonnal kik�lt�zni, �s ut�nuk senki sem volt hajland� ebben a k�s�rtet j�rta h�zban megosztani mindennapjait a k�s�rtettel. Ekkor Athenod�rosz, a filoz�fus b�relte ki a h�zat. Az ifj� Augustus, a k�s�bbi r�mai cs�sz�r egykori tan�t�ja, egy�ltal�n nem vette komolyan a szeg�ny k�s�rtetet. Elk�ldte szolg�l�it, l�mp�t gy�jtott, le�lt �s �rni kezdett. �jf�l k�r�l hangos l�nccs�rg�s �t�tte meg a f�l�t, �m Athenod�rusz tudom�st sem vett a l�ncait k�ts�gbeesetten cs�rget� szellemr�l. A k�s�rtet egyre hangosabban �s a filoz�fus f�l�hez k�zelebb r�zta azokat, de v�g�l is k�nytelen volt bel�tni, hogy holmi l�nccs�rget�sn�l t�bbre lesz sz�ks�g �s k�zelebb lopakodott a filoz�fushoz. Athenod�rosz kizavarta a szob�b�l �s az udvarig k�vette. Amikor a szellem elt�nt az udvaron falevelekkel jel�lte meg a nyom�t. M�snap kih�vatta a v�ros el�j�r�it, jobb mindenr�l tanukat szerezni, �s fel�satta a kijel�lt helyen az udvart, ahonnan egy l�ncra vert f�rfi csontv�za ker�lt el�. Miut�n f�ldi maradv�nyait ill� m�don eltemett�k, a k�s�rtet t�bb� nem t�rt vissza. A csatamez�ket, r�gi h�bor�k sz�nhely�t, mindig is k�s�rtetj�rta helynek tartott�k. Damascius Vita Isidori, Izodor �lete c�m� m�v�ben arr�l sz�mol be az ut�kornak, hogy 452-ben, amikor a r�maiak a v�ros falain�l legy�zt�k Attila �s a hunok sereg�t, az elesettek szellemei m�g h�rom napon �s �jszak�n �t harcoltak. A fegyverzaj j�l hallatszott a v�rosban. Pauszaniasz a 490-es marath�ni csata eml�k�t id�zi fel k�nyv�ben, ahol a csatazaj �ll�t�lag m�g 500 �vvel a csata ut�n is hallhat� volt. Azonban a legnagyobb k�s�rtetinv�zi�r�l Philosztratosz H�r�ika c�m� m�v�ben sz�mol be. Ha hihet�nk neki a legt�bb k�s�rtet a Tr�ja k�r�li s�ks�gon bolyongott az i.e. 1200 k�r�l zajl� tr�jai h�bor� ut�n kb. 1000 �ven �t. A k�s�rtetek �pp aktu�lis k�z�rzet�t j�sjelnek tekintett�k. A porlepte k�s�rtetek asz�lyt, a verejt�kez�k es�t, a v�resek, pedig pestist jeleztek. A k�s�rteteket nem volt szabad meg�rinteni. (m�g kider�lt volna, hogy igaziak) A r�mai cs�sz�rok is el�szeretettel visszaj�rtak k�s�rteni. Suetonius Caesarok �lete c�m� k�nyv�ben besz�mol arr�l, hogy Caligula, aki 41-ben gyilkoss�g �ldozata lett, t�bbsz�r is megjelent a r�mai Lamian-kertekben, ahova sebbel-lobbal temett�k. Miut�n a n�v�rei a rangj�hoz ill� szertart�st rendeztek neki nem jelent meg t�bb�. Sorst�rs�t, N�r�t is t�bben l�tt�k, m�g hal�la ut�n 1000 �vvel is, k�s�rteni. De az � ig�nye m�r nagyszab�s�bak voltak: csak akkor nyugodott meg amikor templomot emeltek s�rja f�l�. Ezek szerint a helyzet kulcsa a megfelel� v�gtisztess�gben rejlik. Ha minket is k�s�rtenek, keress�k meg az illet� f�ldi maradv�nyit �s temess�k el tisztess�gesen!

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.