Giovanni Jacopo Casanova de Seingalt 1725. �prilis 2-�n sz�letett (Velence - It�lia), �s 1798-ban halt meg (Dux -Csehorsz�g). Jog�sznak k�sz�lt, majd papi p�ly�ra l�pett. M�velts�ge �s el�kel� megjelen�se r�v�n bejutott a legmagasabb k�r�kbe. Botr�nyos kalandjai miatt b�rt�nbe ker�lt. Volt katona, heged�s, k�m �s csodadoktor. Ad�ss�gai miatt h�napokra ism�t b�rt�nbe z�rt�k. Gr�f Waldstein k�nyvt�r�rek�nt kezdett hozz� eml�kirataihoz.


A gyerekkor

V�ndorkom�di�sokt�l sz�rmazott. T�rv�ny szerinti apj�t nyolc�vesen elvesz�tette, b�r v�lhet�en egy velencei f��r volt a papa. V�llalta is a neveltet�s�t, �m „viszonz�sk�ppen" gy�l�letet kapott. Az anya, Zanetta, h�rhedt sz�n�szn� �s sz�ps�g, akinek sz�mos szeret�je akadt.


A n�k

Kellemes h�d�t� - nem cs�b�t� Don Juan! Szerette a n�ket, �s boldogg� akarta tenni szerelmeit. A szabads�got azonban mindenn�l t�bbre becs�lte. Letelepedni nem v�gyott sehol. Mindig �gy k�pzelte: a soron l�v� h�lgyet nem hagyja el t�bb�. �ltal�ban a n�k hagyt�k el - vagy elint�zte, hogy �gy alakuljon.


A cs�b�t�s

Szinte minden valamikori szeret�j�vel meg tudta tartani a j� kapcsolatot. �vek m�lt�n is sz�vesen l�tott vend�g volt a legt�bb h�zn�l. Becsl�sek alapj�n legal�bb sz�z n�vel folytatott viszonyt, de n�gysz�zn�l t�bbel biztosan nem. Mai szemmel a sz�m nem is vil�grasz�l�. Ad�dtak homoszexu�lis bar�ts�gai is. A vesz�lyt belekalkul�lta kalandjaiba. A nemi betegs�gek sem tudt�k elriasztani. T�bbsz�r kitart�an v�gigcsin�lta az akkor szok�sos gy�gy�t� hathetes higanyk�r�t - �s m�r fordult is vissza a bord�lyh�zba. Els�k k�z�tt haszn�lta a kondom b�r�nyb�rb�l varrt el�dj�t. Ha bar�tn�je m�gis teherbe esett, v�llalta az angyalcsin�l�s megszervez�s�t �s �sszes k�lts�g�t. Olyanoknak is elint�zte, akikkel nem volt kapcsolata.

Teljesen boldogg� akarta tenni sz�ve h�lgyeit: f�rjet keresett sz�mukra, akivel - szerinte - boldogok lehetnek. T�bb magyar sz�rmaz�s� szerelm�r�l is tudni lehet.


A p�nz

B�kez�s�ge nem ismert hat�rt. Im�dta a lakom�kat, az oper�kat �s a b�lokat. P�nz�t rendszeresen elsz�rta. �lland� j�vedelemmel nem rendelkezett, szerencsej�t�kokb�l, sz�lh�moss�gokb�l tartotta fenn mag�t, szeret�it �s bar�tait. A befektet�s, gy�jt�get�s t�vol �llt t�le. �lete v�g�re elszeg�nyedett. Saj�t p�nz�n kiadott reg�nye nem lett sikeres.


Az �r�

Nagyszer� mem�ri�ja, hallatlan k�pzel�ereje volt. �let�r�l jegy¬zeteket �s v�zlatokat k�sz�tett. Eml�kiratait �regkor�ban kezd¬te el �rni, unalom ellen. Sz�nh�zi darabokat is alkotott, amelyeket azt�n � rendezett �s d�szletezett. Sok nyelven besz�lt, verset latinul �rt.


A pszichol�gusok

T�bb dolgozatot k�sz�tettek r�¬la. A legf�bb tanuls�g: val�j�¬ban n�i term�szet lakozott ben¬ne, vonz�dott a f�rfiruh�ba b�jt n�kh�z. Sosem viselkedett el�g f�rfiasan, szerette v�llalni az al�rendelts�get. Az �reged�st nem fogadta el. Sz�mos t�rv�nytelen gyermeke ellen�re sem sz�vlelte az apaszerepet. S�t iparkodott n�melyik l�ny�nak szeret�je len¬ni, �s amilyen az �let, n�ha sike¬r�lt is.


M�tosz a filmv�sznon

Casanova tizenegy alkalommal ihlette meg a filmk�sz�t�ket. A legismertebb alkot�sok:

- Casanova (1918), magyar n�mafilm
- Casanova (1927), n�mafilm
- Casanova, egy kamasz Velenc�ben (olasz, 1969)
- Casanova (olasz, 1976)
- A postakocsi (olasz, 1981)
- Casanova visszat�r�se (francia, 1992)

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s