A hal�l sajnos mindannyiunk sz�m�ra megadatik. Hogy mi t�rt�nik vel�nk azut�n? A kereszt�nyek szerint a tiszt�t�t�zbe, majd a mennyorsz�gba, rossz esetben a pokolba ker�l�nk. A materialist�k g�nyosan ingatj�k a fej�ket, sz�trothad� testr�l, kukacokr�l, v�gleges pusztul�sr�l besz�lnek. A keleti vall�sok h�v�i viszont �gy tartj�k, lelk�k �jj�sz�letik egy m�sik testben. Egyesek szerint n�v�nyben, �llatban is �jrasz�lethet�nk, m�sok viszont ennyire az�rt nem "fanatikusak", �s kiz�r�lag arr�l mernek �br�ndozni, hogy hal�luk ut�n ism�t emberek lesznek.

Az ember, ami�ta csak r�d�bbent arra, hogy haland�, k�zzel-l�bbal k�zd ez ellen, �s mindenf�le mes�kkel igyekszik nyugtatgatni mag�t, hogy m�gse hal meg igaz�n, legfeljebb �talakul - mondj�k a szkeptikusok. Sigmund Freud - a pszichoanal�zis atyja - p�ld�ul �gy v�lekedik, hogy mindenf�le vall�s, amely a t�lvil�gi l�ttel kecsegtet, bizonyos "�sszn�pi neur�zis". �n azok k�z� tartozom, akik (lelk�k v�delm�re, neur�zisb�l vagy sem) hiszem, hogy mint minden energia, az emberi l�lek sem v�sz el, legfeljebb m�s megtestes�l�sben l�tezik tov�bb. Hogy reinkarn�l�dik-e vagy a mennybe jut, nos, fogalmam sincs. De nagyon szeretn�m megtudni.

Manaps�g b�rki elmehet egy szakemberhez, aki k�l�nb�z� m�dszerekkel olyan tudat�llapotba juttatja, hogy k�pes legyen kalandozni a fant�zi�i - vagy el�z� �letei - k�z�tt. Az�rt eml�tem a fant�zi�l�st, mert nem igaz�n bizony�that�, hogy a hipn�zisban l�v� ember, aki k�l�nb�z� l�tom�sair�l sz�mol be, val�ban egy el�z� �let�ben k�borolt, vagy csup�n sz�nes fant�zi�ja, lelki �llapota, v�gyai-szorong�sai k�pekbe t�m�r�lt halmaz�b�l szemezgetett.



B�rhonnan n�zz�k is, r�bukkanunk

De ha lelk�nk legm�ly�re n�z�nk, valami m�gis azt s�gja, musz�j, hogy legyen valami a hal�l ut�n (helyett). Musz�j, hogy folytat�djon, ne �rjen v�get, kezd�dj�n �jra, m�g ha pocs�k is volt az eg�sz, �s soha nem vehett�k meg magunknak azt a helyes kis t�v�s, jacuzzis f�rd�k�dat, se a t�zpiros, nyitott Mercit. Hiszen a v�gess�get felfogni az ember sz�m�ra �pp oly lehetetlen, mint a v�gtelent. Mikl�si Istv�n term�szetgy�gy�sz, ezoterikus gondolkod� �gy �r a reinkarn�ci�r�l: "Az �sszes vil�gvall�s tartalmazza a reinkarn�ci� tan�t. A hinduizmus �s buddhizmus ny�ltan, a m�sik h�rom vil�gvall�s pedig burkoltan, a misztikus iskol�iban, teh�t a judaizmus a Kabbal�ban, az iszl�m a szufizmusban. A kereszt�nys�gen bel�l tal�n a Templomos Lovagrend volt a legismertebb titkos t�rsas�g, mely mag��nak vallotta az �jj�sz�let�sek tan�t. A kereszt�ny egyh�z a m�sodik konstantin�polyi zsinaton 553-ban hozott rendelettel dekanoniz�lta a reinkarn�ci�ra vonatkoz� r�szeket, de a Biblia szak�rt�i mind az �-, mind az �jsz�vets�gben tal�lnak erre vonatkoz� utal�sokat, �sszesen mintegy k�t tucatnyit. A legismertebb k�z�l�k, amikor J�zus Keresztel� Szent J�nost Ill�s pr�f�t�val azonos�tja. Felmer�lhet a k�rd�s, hogyan lehets�ges, hogy ebben a t�m�ban ennyire nagy az egyet�rt�s a vil�gvall�sok k�z�tt, m�g ha az �tb�l h�rom nem is akarja a sz�les t�megek "orr�ra k�tni" a dolgot?"

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s