A zen gy�kerei eg�szen az indiai buddhizmusig vezetnek vissza, b�r ott nem k�pezi a buddhizmus egy �n�ll� �g�t. Neve a medit�ci� szanszkrit megfelel�j�b�l ("dhyāna" (ध्यान) sz�rmazik. Ez a sz� a k�nai nyelvbe �gy ker�lt be, mint ch�n (禪, egyszer�s�tett 禅; magyar ejt�se �s gyakori �r�sa: csan). K�s�bb, Kore�ban a szon, Vietnamban a thiền, m�g Jap�nban a zen nevet kapta. (Megjegyzend�, hogy a csan, szon, thien, �s zen puszt�n a k�z�s k�nai karakter k�l�nb�z� kiejt�sei. Tan�t�saik ugyan t�bb pontban is k�l�nb�zhetnek, de alapelveik azonosak.)

A hagyom�ny szerint a zen alapjait K�n�ban rakta le egy indiai buddhista szerzetes, B�dhidharma (Jap�nban Daruma Daisi, K�n�ban Da mo; B�dhidharma a Csola-dinasztiaharmadik hercege volt, a Kanchipuram d�li r�sz�t ural� �szak-indiai Csola-�g lesz�rmazottja). A hagyom�ny szerint Mah�k�sjap�nak, Buddha tan�tv�ny�nak 28. reinkarn�ci�ja volt. A korai forr�sok szerint i. sz. 520 k�r�l haj�zott a d�l-k�nai Liang kir�lys�gba, ahol kinyilatkozta, hogy az �nz� c�llal v�ghez vitt j�cselekedetek haszontalanok a megvil�gosod�s (l�sd m�g: bodhi) el�r�s�hez. Ezek ut�n egy Lojangmelletti kolostorba vonult �szak-K�n�ban, ahol a legenda szerint kilenc �vet t�lt�tt medit�ci�val egy sziklafal el�tt. Tan�tv�nyokat csak ezut�n fogadott. K�s�bb a k�nai Henan provincia Deng Feng megy�j�ben hunyt el, a Sung-hegy Saolin Templom�ban (嵩山少林寺).

K�s�bb K�n�ban tanul� koreai szerzetesek vitt�k tov�bb haz�jukba a csant, amit addigra m�r �titatott a k�nai taoizmus �s kisebb r�szben a konfucianizmus(Konfuciusnak k�zel 2000 �letvitelre vonatkoz� szab�lya azt�n sok modern �llamalakulatnak is az alapja lett). Kore�ban a seon (ejtsd: szon) nevet kapta (amit nyugaton n�ha hib�san soenk�nt is eml�tenek).

A csan, a szon, �s a zen elk�l�n�lten fejl�d�tt haz�jukban, �s m�ra mindegyiknek �n�ll� identit�sa alakult ki. Ugyan K�n�ban, Kore�ban, Jap�nban, �s m�sutt is a csal�df�k k�zvetlen�l B�dhidharm�t�l erednek, vitathatatlanul kialakultak hitbeli �s gyakorlati k�l�nbs�gek.

A jap�n rinzai zen filoz�fus, Szuzuki Daiszecu megfogalmaz�s�ban a gyakorl�s c�lja a szatori (Kens�), azaz a megvil�gosod�s. Ami azonban az indiai buddhist�kt�l igaz�n megk�l�nb�ztette a k�nai, koreai, �s jap�n zen buddhist�kat, az a gy�keresen k�l�nb�z� �letm�djuk volt. Indi�ban fennmaradt a koldul�s szok�sa, m�g K�n�ban a t�rsadalmi k�r�lm�nyek egy kolostori rendszer kialakul�s�t seg�tett�k el�, amiben az ap�t �s a szerzetesek egyar�nt h�tk�znapi feladatokat v�geztek. Ilyen volt a f�ldm�vel�s, �csol�s, �p�t�szet, h�ztart�s, adminisztr�ci�, �s a gy�gy�t�s gyakorl�sa. K�vetkez�sk�ppen a zen �ltal keresett megvil�gosod�snak meg kellett felelnie a mindennapok okozta frusztr�ci� t�masztotta elv�r�soknak.