A megev�s

A boszork�nyok hatalma er�sebben �rv�nyes�lt azokon az embereken, akiknek megszerezt�k egy vagy t�bb ruhadarabj�t. Ebben az esetben a t�rgyat megf�zt�k, �gy �rt�k el a k�v�nt hat�st az alanyon. Ide kapcsol�dik, hogy a b�b�jos ront�s �ldozat�ra mondt�k azt is, hogy a boszork�ny megette. Mondhatni akit el�bb megf�ztek, ut�na megett�k. A megev�s �s a babon�val megront kifejez�sek amiatt a n�phit miatt kapcsol�dtak �ssze miszerint a boszork�nyok meg�lik �s megeszik az embereket. Ez a hit a boszork�ny�ld�z�s korszak�ra �talakult metaforikus orgi�kk�, az �rd�ggel a f�szerepben, ahol az embereket csup�n sz�nleg �lik �s eszik meg, azonban a meg�lt �s megevett �ldozatok k�s�bb megbetegszenek �s elpusztulnak.

 

Hans Baldung Grien: Boszork�nyok

A megf�vel�s

A boszork�nyoknak igen sz�les k�r� kapcsolatuk volt a babbal, f�vekkel, k�gy�kkal, b�k�kkal. A megf�vel�s kijelent�s boszork�nyos cselekedetre utalt, mely "f�veket haszn�l �rtatlan sziveknek megb�jol�s�ra." A nyugati boszork�nyok a k�gy�kat, b�k�kat �s egy�b cs�sz�-m�sz� �llatokat hasonl�an a f�vekhez kotyval�kok, m�rgek elk�sz�t�s�hez haszn�lt�k. Magyarorsz�gon a boszork�nyok megf�zt�k �s megett�k ezeket az �llatokat. �gy a k�gy�t-b�k�t ki�lt r� mond�sunk val�j�ban a boszork�nys�ggal val� megv�dol�st jelentette a k�z�pkorban. A r�ki�lt �nmag�ban pedig szint�n gyakran haszn�lt kifejez�se volt ugyanennek. A babvet�ssel n�mas�got �s vaks�got lehetett okozni az �ldozatnak.

A fej�s

A fej�s mot�vuma is felmer�l a boszork�nyokkal kapcsolatban miszerint a boszork�nyok meg tudt�k csapolni a k�l�nb�z� n�v�nyeket, hogy l�t fakasszanak bel�l�k, p�ld�ul "csapra vert�k a sz�l�t�k�t", vagy "megfejt�k az �gost" (�gat).

Az �rd�g cimbor�i

Akire �rd�g�t ki�ltottak azt A v�ddal illett�k. Hiszen a boszork�nyok az �rd�g szeret�i, lesz�rmazottai, gyakran mindkett� egyszerre, �s �gy "az �rd�g �gy�ban sz�letett"- hangzik el a szidalom mely szint�n boszork�nyv�d. Ide kapcsol�dik az �rd�gadta kifejez�s is.

A kutya �s az utaz�s

Szint�n a boszork�nyhoz kapcsol�dik az ebadta �s a kutya teremtette kifejez�s is. A n�phiedelem szerint ugyanis a boszork�ny sokszor kuty�v� v�ltozik, �gy gyakran a boszork�nyokat ebeknek is h�vj�k a perekben. Tal�n ez�rt van, hogy a sz�sz forr�sokban a boszork�nyokat Hundsart-nak, kutyafajzatnak nevezik. Mivel az adta, teremtette szavakhoz ilyen gonosz dolog kapcsol�dott szigor�an tiltott�k az ezekkel a szavakkal val� k�romkod�st. M�g a kutyat�m�hoz kapcsol�dik, hogy eljutni ezekre a szabbatokra (�rd�gi orgi�kra) nem volt egyszer� hiszen be kellett kenekedni mindenf�le zs�rral, h�jjal p�ld�nak ok��rt kutyah�jjal. A "kutyazs�rral kenekszik" rossz embert jelentett Kiskunhalas k�rny�k�n, egy�b vid�keken pedig a "kutyazs�rral van megkenve" sz�l�st a zsugori, ravasz emberre haszn�lt�k �s haszn�ljuk ma is, mint minden h�jjal megkent alak, azaz aki �rt mindenf�le huncuts�ghoz, gonoszs�ghoz. A boszork�nyok piszkaf�n, vasvill�n, pemet�n, emberen(!) vagy azsagon j�rtak. Az azsag sz� jelent�s�t ma m�r nem ismerj�k, de arra az emberre haszn�lt�k, aki az �tj�t v�ratlanul gyorsan megj�rta. Az emberen val� lovagl�s a l�v� tev�s (megk�t�s?) mot�vuma. Elbolond�t, levesz a l�b�r�l, akarata al� hajt, ezekben a kifejez�sekben az asszony hajtja uralma al� a f�rfit.

A farkas

A boszork�ny nemcsak kuty�v�, hanem farkass� is �t tudott alakulni. Az embert�rsai j�sz�g�t farkas k�p�ben puszt�t� boszork�nyt k�ld�tt farkasnak h�vt�k. A n�met mond�kban igen �l�nken �l a farkasember m�tosza �s hozz�nk is onnan j�tt �t. A k�ld�tt farkas elnevez�s az�rt lehet, mert vagy az �rd�g k�ldi az emberis�gre vagy a haragos ember a m�sik j�sz�g�ra.

Az �rd�g

A k�ld�tt �rd�g k�l�n eset. A boszork�ny gyakorlatilag kap egy k�l�n, saj�t kisebb �rd�g�t akivel szerz�d�st k�t �s ez az �rd�g a tov�bbiakban seg�teni fogja. A g�cseji f�di �rd�g ink�bb egy kisebb koboldra vagy man�ra hasonl�t, mint �rd�gre. Seg�dkezik a h�zimunk�ban, vigy�z az �llatokra, sat�bbi. Az ilyen �rd�ggel b�r� emberre mondt�k, hogy �rd�ge van.Manaps�g a szerencs�s ember� e megtisztel� c�m, hogy �rd�ge van, teh�t boszork�ny.