A kereszt�nys�g korai id�szak�ban a pog�ny hit k�vet�i az egyh�z ellens�geinek, vet�lyt�rsainak sz�m�tottak. Ez�rt a r�gi vall�s isteneit az �j vall�s �rd�geinek nyilv�n�tott�k. Azokat pedig, akik nem t�rtek �t az �j hitre, a S�t�n h�veinek tekintett�k.

A kereszt�nys�get el nem fogad� emberek ellen val�s�gos hadj�rat indult. A pog�ny vall�sok var�zsl�it, javasembereit, j�vend�mond�it azzal v�dolt�k, hogy term�ketlenn� teszik az asszonyokat �s az �llatokat �s ront�st k�ldenek a term�sre.

K�tf�le m�don k�l�nb�ztett�k meg a boszork�nyokat:

• striga „sepr�s boszork�ny” – a kereszt�nys�g felv�tele el�tti id�kb�l sz�rmaz� n�phit szerint egyes asszonyok �jszak�nk�nt �llatok alakj�t �ltik magukra �s az alv�k v�r�t sz�vj�k, elevenen felfalj�k �ket vagy nyomaszt� l�tom�sokat okoznak nekik („lid�rcnyom�s”)
• malefica (n�nem), ritk�bban maleficus (h�mnem) – jelent�se „ront�”, „�rt�” – ez volt a tulajdonk�ppeni n�i boszork�ny vagy f�rfi boszork�nymester, j�vend�mond�ssal, "ront�ssal", var�zsl�ssal foglalkoz� ember, illetve akit ezzel gyan�s�tottak.

A boszork�nys�got k�l�nb�z� t�pusokba sorolt�k:

• �rd�ng�ss�g,
• ront�s,
• m�regkever�s,
• j�vend�l�s,
• ig�z�s.

A boszork�nyperekben a boszork�ny fogalomba, beolvasztott�k �s vegy�tett�k a k�z�pkori hiedelemvil�g szerepl�inek tulajdons�gait, �gy egy t�m�r�tett, �sszetett fogalom alakult ki.[8]

A 15–18. sz�zadi eur�pai boszork�ny�ld�z�sek[szerkeszt�s]

1484-ben VIII. Ince p�pa kiadta a Summis desiderantes affectibus kezdet� bull�t a boszork�nys�g ellen. A sokf�lek�ppen magyar�zott p�pai bulla mindenekel�tt r�szletesen felsorolja, hogy a boszork�nyok mif�le �rtalmas gonoszs�goknak a szerz�i. Azut�n teljes hatalmat adott az inkviz�toroknak perbefog�sokra, s egyszersmind utas�totta a paps�got, hogy a sz�sz�kr�l vil�gos�ts�k fel a n�pet a boszork�nyok �zelmeir�l.

 

VIII. Ince p�pa

 

A boszork�nys�got felt�r� legjelent�sebb m� Heinrich Kramer toll�b�l, a Malleus Malleficarum (Boszork�nyp�r�ly, Hexenhammer)

 

Isten�t�let, a v�zpr�ba, azaz boszork�nyf�r�szt�s, ha nem mer�lt el az �rd�g seg�tette, ha elmer�lt �rtatlan, elengedhet�

 

Boszork�nyf�rdet�s a k�z�pkorban, a v�dlottat sz�kre k�t�zt�k, �s a k�z�ns�g szeme l�tt�ra v�zbe l�gatt�k, ha nem fulladt meg, akkor a S�t�n seg�tette, ha megfulladt, a b�nei h�zt�k le[10]

A bulla kiad�s�t k�vet�en, 1486-ban k�t n�met Domonkos-rendi szerzetes, Heinrich Institoris Kramer (institor) �s Jakob Sprenger inquizitor egy boszork�nyellenes k�nyvet adott ki Malleus maleficarum („Boszork�nyok p�r�lye”) c�mmel.

A k�nyv annak ellen�re l�tott napvil�got, hogy a kiad�s�ra nem kaptak enged�lyt a k�lni teol�giai egyetemt�l. A k�nyv rendszerezte a boszork�nyokkal kapcsolatos tudnival�kat �s hat�rozottan felsz�l�totta az embereket a boszork�nys�g �ld�z�s�re. A szerz�k a k�nyvben kijelentett�k, hogy a boszork�nyok l�tez�s�ben k�telkedni �ld�zend� eretneks�g. R�szletezt�k a var�zsl�s fajt�it, eszk�zeit �s tan�csokat adtak, hogyan lehet v�dekezni a ront�s ellen, �s hogyan lehet annak k�vetkezm�nyeit megsemmis�teni. Aj�nl�sokat �rtak a boszork�nyok �ld�z�s�nek m�dszereir�l. A m� szerint a boszork�nys�ggal megv�doltak egyh�zi �s vil�gi b�r�s�g el� tartoznak �llni, de ha egy�ttal eretnekeknek is bizonyuln�nak, akkor az inkviz�ci� el� kell ker�lni�k.[11] A Malleus Maleficarum hat�s�ra Eur�pa nyugati fel�n (Nyugat-Eur�pa, D�l-Eur�pa, a mai n�metter�letek �s �szak-Eur�pa) hossz� �s igen kegyetlen boszork�ny�ld�z�s vette kezdet�t, az inkviz�ci� t�megesen tartott �gynevezett boszork�nypereket. Az �ld�z�sekben jelent�s szerepet j�tszott az ezid�t�jt kialakul� n�gy�l�let is.

A boszork�nyjelens�g l�nyeges r�sze volt a szexualit�s. �gy tartott�k, hogy az �rd�ggel val� nemi k�z�s�l�s a boszork�ny erej�nek a legfontosabb forr�sa, �s az �ltaluk okozott csap�sok nagy r�sze is szexu�lis term�szet�: impotencia, term�szetellenes szenved�lyek, a h�zasfelek k�zti visz�ly �s term�ketlens�g.[12] A boszork�nys�ggal megv�dolt emberek az esetek t�bbs�g�ben becs�letes kereszt�ny n�k �s f�rfiak, egyed�l maradt �zvegyek stb. voltak, akiket sz�ps�g�k, �rdekl�d�si k�r�k, megk�zel�thetetlens�g�k, net�n esetleges szakmai tud�suk miatt (p�ld�ul b�baasszonyok, akikn�l t�l kev�s �jsz�l�tt halt meg, vagy f�vesasszonyok) az �ket k�r�lvev� k�z�ss�g megb�lyegzett �s kivetett. Az egyh�zi b�r�s�ghoz a k�z�ss�gek vil�gi vezet�i ny�jtott�k be a perk�relmeket.

 

Johann Weyer teol�gus

A hivatalos h�h�rok �ltal v�grehajtott �t�let �ltal�ban m�gly�n val� el�get�s volt, amit nyilv�nosan hajtottak v�gre. Az embereket ezzel is az adott k�z�ss�g �ratlan t�rv�nyeinek betart�s�ra figyelmeztett�k, hogy t�vol tarts�k magukat a "gonosz lelkekt�l, kik asszony emberi form�ban f�rfiakkal k�z�s�lnek �s buj�lkodnak".[13]

M�g a legnagyobb boszork�nyperhull�m elind�t�sa az eml�tett Domonkos-rendi inkviz�torok nev�hez f�z�dik, addig a boszork�ny�get�sek ellen els�sorban jezsuita szerzetesek emelt�k fel a hangjukat, de ennek sok�ig sem az egyh�zi, sem a vil�gi hat�s�gok k�r�ben nem lett hat�sa (s�t maguk is sokszor menek�lni k�nyszer�ltek a bossz�b�l a nyakukba akasztott perek el�l).

Az els� b�tor hangot a renesz�nsz b�lcsel�, Cornelius Agrippa,[14] illetve tan�tv�nya, a k�lvinista Johann Weyer k�pviselt�k m�veikkel De praestigiis daemonum, azaz A d�monok szemf�nyveszt�sei).[15] Ut�bbinak az �t �rt t�mad�sok miatt el kellett menek�lnie lakhely�r�l, D�sseldorfb�l. Anton Praetorius megfogalmazta 1602-ben a boszork�ny�r�let �s a k�nz�sok ellen �rott k�nyv�t „Gr�ndlicher Bericht von Zauberey und Zauberern“ (R�szletes tanulm�ny var�zslatokr�l �s var�zsl�kr�l) c�mmel. Wierus m�v�t h�rom jezsuita, Adam Tanner, Paul Laymann, illetve Friedrich von Spee folytatta. Von Spee, akit a jezsuit�k hivatalos gy�ntat�jak�nt a boszork�nyperekben el�t�ltek szolg�lat�ra rendeltek ki, l�tva az �rtatlan el�t�ltek t�meg�t fiatalon meg�sz�lt. Tapasztalatait a Cautio criminalis c�m� akkori „bestsellerben” �rta meg – amit csak n�vtelen�l mert megjelentetni. A Wierus k�r�hez tartoz� m�s protest�ns teol�gusok is tiltakoztak az ember�get�sek ellen (p�ld�ul Balthasar Bekker: Az elvar�zsolt vil�g c�m� �r�s�ban).

N�h�ny helyen m�g �llatokat is v�geztek ki, mert azt hitt�k, hogy �llat test�be b�jt a boszork�ny. Ez az id�szak j� alkalom volt a hatalmon lev�k sz�m�ra is, hogy lesz�moljanak politikai vagy csal�di ellens�geikkel, illetve azokkal akiket irigyeltek.

Francisco de Goya y Lucientes festm�nyei
Boszork�nyszombat (Aquelarre or El gran cabr�n)	"Az inkviz�ci� t�rv�nysz�ke"

Goya 1820-ban Quinta del Sordo, vagyis a s�ket h�za fal�ra festette meg az �n. „fekete festm�nyeket”, sz�m szerint tizenn�gyet, k�zt�k a Boszork�nyszombat c�m�t is, amelyekb�l h�t a f�ldszinten, h�t pedig az emeleten kapott helyet[16]1814-ben perbe fogta az inkviz�ci� „A meztelen Maja” c�m� festm�nye miatt, ami a spanyol fest�szetben mindaddig szokatlan n�i meztelens�g �br�zol�sa miatt t�rt�nt.