A vil�g egy nagy, szerves �sszefon�dott �lethalmaz, ami meghat�rozott, n�ha logikus, m�skor l�tsz�lag kaotikus rendszerben m�k�dik. Ad�dik a k�rd�s: kell-e foglalkozni ennek a m�k�d�snek a t�rv�nyszer�s�geivel?
Voltak�ppen nem, a dolgok nagyszer�en mennek akkor is a maguk �tj�n, ha az embernek fogalma sincs a mi�rtekr�l. Ett�l m�g lehet valaki erk�lcs�s, okos, szorgalmas, vagy �ppen rabl�gyilkos hazug csib�sz, vagy b�rmi. Egy id� ut�n viszont - ahogy az ember eszk�zei (persze nem fizikai eszk�z�kre kell gondolni) fejl�dnek - megn� a bels� tudatoss�g �s ig�ny a tudatos cselekv�sre. Az ember szeretn� tudni, mi�rt mennek �gy a dolgok, ahogy, �s � hol van ebben a rendszerben. Sok t�velyg�s �s f�jdalom megsp�rolhat�, ha az ember odafigyel arra, mi is t�rt�nik vele �s a k�rnyezet�ben. Van erre egy k�pletes p�lda: k�pzelj�k el, hogy valaki sodr�dik a foly�ban... nem fullad meg, mert kap�l�zik, de a v�z sodorja, nekicsapja szikl�knak, leh�zza, majd feldobja az �rv�ny, homokpadra sodorja az �r, vagy sebesen viszi el�re...mindenf�le hat�sok �rik, de nem tud ellen�k mit se tenni, mert csak j�t�ka az elemeknek. Ha az illet� m�r tud j�l �szni, akkor kevesebb baj �ri, mert ki k�pes ker�lni szikl�kat, el tud j�nni egy homokpadr�l, �s �ltal�ban k�pes egy�tt mozogni a f�sordr�ssal. A legjobb viszont annak, aki tudja, hogy mi�rt van a foly�ban, honnan j�n a foly�, � hova akar eljutni �s ehhez mit tud seg�ts�gk�nt felhaszn�lni. Az ilyen ember j�l �szik, ismeri a foly� minden cs�nj�t-b�nj�t, az �rv�nyek term�szet�t, a szikl�k hely�t, a homokpadra jellemz� v�zfodroz�d�st, ... mindennel tiszt�ban van �s ez�ltal semmilyen meglepet�s sem �ri a foly�ban: tudja, hova akar eljutni, �s ehhez felhaszn�lja a foly� erej�t, c�ltudatosan ker�li el a f�jdalmas �lm�nyt okoz� szikl�kat �s �gy �szik az �rral, hogy ura marad helyzet�nek. Felesleges s�r�l�sek n�lk�l �ri el c�lj�t, hamarabb, mint az, aki �sszeverten, v�zzel telve, f�lholtan sodr�dik k�tannyi h�ny�d�s ut�n partra ugyanott. �gy igaz ez az �letre is; lehet benne vakon botork�lni �s pofonok �tj�n tanulni a helyes viselked�st �s lehet tudatosan, odafigyelve jobb�, fejlettebb� k�pezn�nk magunkat.

nnyi bevezet� ut�n n�zz�k, hogyan k�pzeli el a teoz�fiai felfog�s a vil�g keletkez�s�t �s m�k�d�s�t. Ebben a vonatkoz�sban vissza kell menn�nk a r�gi indiai filoz�fi�khoz, mert a legr�szletesebben azok vil�g�tj�k meg a sz�munkra jelenleg �rdekes fogalmakat �s t�rt�n�seket.

Kezdj�k az istenfogalommal. A teoz�fiai felfog�s l�nyeg�ben az indiaiak Parabrahmanj�t fogadja el. Err�l a legfontosabb azt tudni, hogy a definici�ja v�gtelen�l egyszer�: a Parabrahman (= Isten) az a valami, ami mindennek okoz�ja, de � maga nem okozat. Teh�t az a kiindul�s, aminek nincs oka. Az a meghat�rozhatatlan, ami mindent tartalmaz, ez�rt nincsenek is tulajdons�gai. Minden tulajdons�g valami min�s�get fejez ki, de a v�gtelennek, a mindent mag�ban foglal�nak ilyen korl�tai nincsenek. Ez a Valami annyira elvont �s meghat�rozhatatlan, hogy egy sz� illik csak r�: az Egyetlen. Az Egyetlennek k�t �llapota van; egy megnyilv�nulatlan �s egy megnyilv�nult. Amikor megnyilv�nul, akkor keletkezik a vil�g. Amikor nem nyilv�nul meg, akkor nem tudjuk, mi van. A fizika nagyon k�pletesen le�rja ezt a megnyilv�nul�st a Nagy Bumm elm�letben: el�sz�r van a nagy semmi, azt�n egy pillanat alatt berobban a t�rbe az anyag �s az energia, �s m�ris l�trej�tt a vil�g. M�s megk�zel�t�sben ezt k�pletesen �gy jelen�ti meg HPB, hogy a t�r Isten egyik statikus form�ja, az id� meg a dinamikus forma.
Teh�t Isten az anyag �s az energia manifeszt�l�s�val megnyilv�nul �s megalkotja a finom- illetve durvaanyagi vil�got. Igen, de hol a lak�? Ha van anyagi aspektus, kell lennie nem anyaginak is. Van is; ez a szellem. Nem megy�nk most m�lyebben ebbe bele, el�g annyit megjegyezn�nk, hogy az anyag �s a szellem egym�st�l elv�laszthatatlanok, am�g a vil�gban tart�zkodnak, ugyanis a szellem csak az anyagon kereszt�l tud fejl�dni. A vil�got t�rv�nyek igazgatj�k. Ezek egyike az anal�gia t�rv�nye, amit legszebben a herm�szi axi�ma fejez ki: "amint fenn, �gy lenn, amint kint, �gy bent, amint kicsiben, �gy nagyban". A szellemben rejlik Isten k�pe kicsiben... Isten, miut�n megalkotta a vil�got, szeretn� mindazt a sok lehet�s�get megval�s�tani, ami a vil�gban rejlik. Ezt �nmaga megsokszoroz�s�val teszi meg: kibocs�t mag�b�l - szellemi aspektus�b�l, az Atmanb�l - isteni szikr�kat �s ezek a szikr�k reprezent�lj�k azt a megannyi lehet�s�get, amik a teremtett vil�gban rejlenek.
Nos, amikor Isten egyik megnyilv�nul�si form�ja - kibocs�tja mag�b�l a dzsiv�tm�kat (az isteni szikr�kat), voltak�ppen �nmag�t sokszorozza meg �s k�ldi milli�rdnyi latens individuumk�nt az anyag vil�g�ba. Ez a sok milli�rdnyi (de nem v�gtelen sz�m�) identit�s-kezdem�ny gyakorlatilag megannyi receptor, ami az anyaggal val� k�lcs�nhat�sok eredm�nyeit gy�jti, hasznos�tja �s maga is fejl�dik ez�ltal, de az anyagvil�gokban val� tapasztal�sok sokas�g�val manifeszt�lja az Atmanban lehet�s�gk�nt megb�v� sokf�les�get. A dzsiv�tma szempontj�b�l � egy lehet�s�g, egy pici katona, aki tarsoly�ban hordja a marsallbotot; minden tapasztal�ssal csiszol�dik, fejl�dik, minden hat�s, ami �ri, el�h�v valami konkr�tat a benne rejtez� elvontb�l. Kezdetben a dzsiv�tma a legs�r�bb anyagban, a fizikaiban kezdi "�n�ll� �let�t", az �sv�nyvil�gban. Itt m�g sz� sincs finomanyagi testekr�l, ezek csak a fejl�d�s magasabb l�pcs�in alakulnak ki. Az �sv�nyi l�t a magasabb szervezeti strukt�r�k �p�t�s�t k�sz�ti el�, ez egy meglehet�sen hossz�, passz�v, de nem kihagyhat� �llapot. Min�l bonyolultabb� v�lik a szervezet, amit a dzsiv�tma (nevezz�k mon�dnak) az anyagvil�gban val� halad�s�val fel�p�t mag�nak, ann�l bonyolultabbak a k�r�lm�nyek is, amik seg�tik el�rehalad�s�t. Az �sv�nyvil�g a maga fizikum�val a szunnyad�s id�szaka, a fejl�d�s a n�v�nyvil�gban kezd �rz�kelhet� m�retet �s form�kat �lteni. A n�v�nyeknek m�g nincs lelk�k, b�r az als�bb asztr�lis m�k�d�s kezdem�nyei m�r megmutatkoznak rajtuk; �reznek bizonyos f�jdalmakat, f�lelmeket, em�ci�kat k�pesek felfogni. A n�v�nyvil�g elhagy�s�val mark�nsabb� v�lik az asztr�ltest �s el�sz�r a csoportl�lek alakul ki a hasonl� - imm�r �llati - egyedek csoportj�ban. A halad�bbak individualiz�ci�j�val egyre ink�bb cs�kken a csoport nagys�ga �s v�g�l a mon�d egy�ni l�lekkel s a h�rom emberi testtel megkezdi azt a sorozatot, ami az emberi fejl�d�st foglalja mag�ban; az �jj�sz�let�sek �ltali v�ltozatos �letek abszolv�l�s�t.
A h�rom emberi test az �ltalunk "test"-nek nevezett fizikai, amivel az ember �ltal�ban azonos�tja mag�t, az asztr�lis, �s a ment�ltest. A fizikai test k�t r�szb�l �ll; a durva fizikai testb�l, ami a h�s-v�r-csont-ideg...stb halmaz�t jelenti, valamint az �tertestb�l, ami egy energiahalmaz, �s mag�ba foglalja, valamint m�k�dteti a fizikai testet. Ezt lehet is l�tni, ha az ember ellaz�tott szemekkel n�z a m�sikra (kb egy-k�t centis vil�gosabb kont�r a test k�r�l). Az asztr�ltest egy (az azt l�t�k elmond�sa szerint) egy vill�dz�, v�ltoz� k�lsej� burok, amiben az �szt�n�k, �rz�sek �s az �rzelmek kapnak helyet, a ment�ltest pedig egy t�bb�-kev�sb� sz�rk�s-feh�res g�mbforma, ami a ment�lis, vagyis gondolati tartalmakat foglalja mag�ba. Az ember komplex eg�szk�nt m�k�dik, teh�t ezeknek a tartom�nyoknak az ingereire is k�pes reag�lni �gy, ahogy a fizikai test is a fizikai, illetve k�miai term�szet� ingereket veszi, de csak m�sodlagosan (a nem fizikai testeken kereszt�l) tudja a m�sfajta hat�sokat �szlelni. Az asztr�l- �s ment�ltest a finomanyagi vil�gok finomanyagi term�szet� ingereire �rz�keny �s befoly�solja ez�ltal m�k�d�s�nket, m�gha ennek �ltal�ban nem is vagyunk tudat�ban. Ezek a finomanyagi hat�sok t�bbf�l�k lehetnek, az egyszer�bb energiterm�szet�ekt�l kezdve (ilyen p�ld�ul a reiki) az element�lokon kereszt�l az ezen vil�gokat lak� m�s l�nyek okozta behat�sokig. K�t fogalmat kell m�g tiszt�znunk; a reinkarn�ci�t �s a karm�t.
A reinkarn�ci� sz� szerint �jra testet�lt�st jelent �s az egyik nagy, a vil�got mozgat� t�rv�ny, a periodicit�s egyik megnyilv�nul�sa. A periodicit�s az�rt nagy t�rv�ny, mert egyike a vil�g alap-�p�t�k�veinek. Minden periodikus alapokon �p�l fel, kezdve a vil�g l�t�n-neml�t�n, a term�szet k�rforg�sainak v�ltozatos egyhang�s�g�n �t az egy�ni anal�gi�ig; testek sz�letnek, elm�lnak, majd �jra sz�letnek �s �jra elm�lnak. Mindenben megnyilv�nul egy lassan v�ltoz� peri�dus, ami l�nyeg�ben megad egy �lland� s�m�t, amire �jra meg �jra egy az el�z�h�z hasonl�, de m�gsem ugyanaz a fel�p�tm�ny ker�l. Ez a m�gsem ugyanaz az a pici" t�bblet, ami miatt �rtelme van az eg�sznek; ez ugyanis a fejl�d�s. Minden fejl�dik, vagy lassan, vagy gyorsan, de az egyszer�bb�l a bonyolultabb, illetve a fejlettebb fel� halad. Ennek a fejl�d�snek az egyik nagy kereteszk�ze a reinkarn�ci�, ami a legk�zelebbi el�ad�s t�m�ja lesz Minket ma az a mechanizmus �rdekel, aminek a vez�rl�s�vel ez a periodikus folyamat - mint egy �nfenntart� rendszer - v�gbe megy. Ez a vez�rl�s a karma. A karma sz� cselekedetet jelent �s az akci�-reakci� t�rv�ny�t jelenti, persze kozmikus m�retben (figyelj�k meg: itt is anal�gia van a kis �s a nagy rendszerek k�z�tt). A t�rv�ny alapja az, hogy minden hat�sra �rkezik egy ellenhat�s, minden tettnek van egy eredm�nye, b�rmilyen cselekedetre k�vetkezik egy azonos nagys�g� �s t�lt�s� ellen-cselekedet. Voltak�ppen nincs ebben semmi csod�latos, ha egy picit is belegondolunk, hogy a vil�g - b�rmilyen nagy is - de v�ges, mind id�ben, mind anyagban �s energi�ban. Egyszer, a "teremt�skor" a Parabrahman megnyilv�nul egy bizonyos mennyis�ggel, amib�l az eg�sz rendszer gazd�lkodik az eg�sz ciklus alatt. B�rmilyen kimozdul�s b�rmely ir�nyba a rendszeren bel�l marad �s kifel� semmi nem v�ltozik. Igaz, nincs is "kifel�", mert a rendszer z�rt (egy Istennek egyszerre csak egy teremt�se van), teh�t minden er�t k�vet egy ellener�, ez�ltal az ered� nulla lesz. Visszat�rve a karm�ra: minden cselekedet sz�l egy m�sikat, minden okot k�vet egy okozat. Ha felt�telezz�k, hogy a rendszer igazs�gos - m�r pedig semmi okunk nincs az ellenkez�j�t (tudniillik hogy Isten nem igazs�gos) felt�telezni - akkor teljess�ggel elfogadhat�, hogy minden cselekv�snek van egy azzal ar�nyos k�vetkezm�nye. Ezeket a k�vetkezm�nyeket a vizsg�lt szem�lyre, csoportra, vagy rendszerre vonatkoztatva nevezz�k karm�nak. A karma teh�t egy cselekedet esszenci�ja, amiben egy a cselekedetre �s az elind�t�ra jellemz� inform�ci� (t�lt�s) van

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s