A l�lekv�ndorl�s (m�s sz�val reinkarn�ci�) els�sorban teoz�fiai �s antropoz�fiai szellemi ir�nyzatokra jellemz� antropol�giai n�zet, amely szerint az ember (m�s n�zet szerint: �ltal�ban az �l�l�nyek) lelke hal�luk ut�n bizonyos id� eltelt�vel �j emberi (m�s n�zet szerint: emberi vagy �llati) testben ism�telten megsz�letik. Egyes keleti vall�sok szerint az �jj�sz�let�sek sorozata, a szansz�ra mindaddig folytat�dik, am�g az egyre t�k�letesebb �letek sor�n az egy�n meg nem szabadul a karm�j�t�l, �s el nem �ri a nirv�na �llapot�t.

Bizonyos term�szeti n�peknek is vannak a szakirodalomban reinkarn�ci� n�ven eml�tett hiedelmeik (egyes eszkim� [1] �s ausztr�l bennsz�l�tt csoportok[2]), ezeknek sok olyan saj�toss�ga lehet, amely a keleti vall�sok�t�l elt�r. P�ld�ul (a reinkarn�ci�ban val� hit megl�t�t�l vagy hi�ny�t�l f�ggetlen�l) a term�szeti n�pek – igencsak v�ltozatos – hiedelemvil�g�nak nem felt�tlen�l r�sze az, hogy az egy�ni �rdemnek kiemelt jelent�s�ge lenne a halott tov�bbi sors�nak alakul�s�ban.[3] Az egyes csoportok elk�pzel�sei nagy v�ltozatoss�got mutathatnak, m�g akkor is, ha rokon nyelvet besz�l�kre szor�tkozunk. P�ld�ul m�g a r�z eszkim�kn�l �s a karibu eszkim�kn�l reinkarn�ci� jelleg� elk�pzel�sekkel tal�lkozhatunk, addig m�s eszkim� csoportok szerint a hal�l ut�n egy m�sik vil�gban folytatott l�t k�vetkezik.[4] Az �les szembe�ll�t�st finom�tja az, hogy sok eszkim� kult�r�ban az embernek t�bb lelket tulajdon�tanak,[5] ld. m�g kett�s l�lek k�pzet.
A reinkarn�ci� antropoz�fiai megk�zel�t�se [szerkeszt�s]

A Rudolf Steiner �ltal alap�tott antropoz�fia szerint az ember testb�l, l�lekb�l �s szellemb�l �ll. A test az �t�r�kl�snek, a l�lek a karm�nak, a szellem pedig az �jratestes�l�snek, a reinkarn�ci�nak van al�vetve. Nem a l�lek reinkarn�l�dik, sz�letik ism�tl�d� m�don testbe, hanem a szellemet hordoz� individuum, az emberi �n, m�gpedig a lelkileg meg�lt karm�nak megfelel�en. A term�szet egy�b birodalmaiban nincs reinkarn�ci�, ez�rt az ember kiz�r�lag emberk�nt testes�lhet csak meg. (Az �llatok nem reinkarn�l�dnak, mert nincs individu�lis �nj�k. Minden �llatfajnak egyetlen individuuma van, aki a faj egyedeinek testeit nem hagyja el soha. Ha m�gis elhagyja, akkor a faj kihal, vagyis az �llati csoport-�n f�ldi testek, �llati egyedek n�lk�l �l tov�bb a lelki vil�gban.)

Az ember magasabb �nje, individuuma reinkarn�l�dik, nem a szem�lyis�g. A testbe sz�letett ember a testi �lete r�v�n egy alacsonyabb �nt fejleszt ki a magasabb �n m�sak�nt, akit szem�lyis�gnek nevezhet�nk. A szem�lyis�g azonban minden hal�l ut�n elveszti l�t�t, felold�dik a vil�gban, mik�zben a hozz� tartoz�, illetve a benne l�v� lelki �s szellemi �lm�nyeket a magasabb �n a hal�l �s �jrasz�let�s k�z�tti id�ben mag�ba �p�ti, mely �ltal az individuum egyre gazdagabb� v�lik �s tov�bb fejl�dik.

Az ism�tl�d� megtestes�l�sek k�z�tti id� nagyon sok mindent�l f�gg, de alapvet�en t�bb sz�z (kb. 700-800) �v telik el k�z�tt�k. Sok kiv�tel is akad. A megtestes�l�sek k�z�tti id�tartam �s testet �lt�s id�pontja sok mindent�l f�gg. F�gghet a kor saj�tos viszonyait�l; a f�ldi, term�szeti, kultur�lis viszonyok v�ltoz�s�nak m�rt�k�t�l �s sebess�g�t�l; mag�nak az individuumnak a legut�bbi f�ldi �let�t�l, �lm�nyeit�l, meghi�sult sz�nd�kait�l. P�ld�ul egy gyerekkori hal�l ut�n viszonylag csak r�vid id� telik el az �jabb testet �lt�sig. A jelenlegi korban egy�bk�nt �ltal�ban kevesebb id� telik el k�t megtestes�l�s k�z�tt, aminek az az els�dleges oka, hogy a k�ls�, materil�lis, technikai fejl�d�s k�l�n�sen felgyorsult. 100 �v eltelt�vel annyira megv�ltozik az ember mesters�ges k�rnyezete, hogy egy �jb�li f�ldi �letben annyi �j tapasztalatot szerezhet az ember, mint r�gebben tal�n egy 800 �v ut�n bek�vetkez� inkarn�ci�ban sem. (Ez magyar�zatot ad a f�ldi n�pess�g jelenlegi nagy sz�m�ra is.) A reinkarn�ci� az emberi fejl�d�st szolg�lja, ami egyr�szt a minden embert �rint� v�ltoz�sokon, m�sr�szt az egyedi �lm�nyek meg�l�s�n alapul. Eszerint az ember korszakr�l korszakra kisebb vagy jelent�sebb m�rt�kben elt�r� tudat�llapotokat �l meg. A szab�lyos fejl�d�s �rdek�ben minden ilyen tudat�llapotot meg kell tapasztalnia, ez�rt nagyj�b�l a tavaszpont precesszi�s mozg�s�nak 1/12-nyi ideje (kb. 2160 �v alatt) alatt legal�bb k�tszer meg kell testes�lnie, t�bbnyire egyszer f�rfik�nt, egyszer pedig n�k�nt. (L�sd m�g: kult�ra.) M�sr�szt az egy�ni karma kiegyenl�t�se, az egy�ni sors is �jabb �s �jabb reinkarn�ci�kat tesz sz�ks�gess�.

Jelenleg az emberi fejl�d�s reinkarn�ci�k sorozat�ban t�rt�nik. Ez nem mindig volt �gy. A testet �lt�sek sora a t�voli m�ltban kezd�d�tt �s egy nem is olyan t�voli j�v�ben meg fog sz�nni. De az ember a megtestes�l�sek el�tt is l�tezett �s ezek megsz�n�se ut�n is l�tezni fog, csak m�s l�tfom�kban.

Az antropoz�fia gyakorlati �tmutat�sokkal, lelki-szellemi gyakorlatokkal is szolg�l saj�t kor�bbi inkarn�ci�ink megismer�s�re. T�bb ismert szem�lyis�g individuum�nak el�z� megtestes�l�seit is le�rja

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s