a t�lvil�g fel�p�t�se a buddhista terminol�gia szerint.

A buddhizmusban a t�lvil�g elk�pzel�s�hez tartoz� legalapvet�bb fogalom a reinkarn�ci�. A reinkarn�ci� nem m�s, mint a tudatfolyamatok hal�lban t�rt�n� sz�thull�sa, majd ezt k�vet�en az �jra l�tes�l�sben val� �ssze�ll�sa a karmikus k�sztet�sek nyom�nSz�nd�kosan haszn�lj�k az �jra l�tes�l�st, az �jj�sz�let�ssel szemben, hiszen ezen terminol�gi�k szerint nem mondhatjuk ki egy�rtelm�en a h�tk�znapi megfogalmaz�s szerint, hogy l�tezne hal�l, vagy sz�let�s. A buddhizmus alapvet� saj�toss�ga, hogy nem az isteni, vagy v�gletesen materialista oldalr�l k�zel�ti meg a l�tet, hanem k�zponti szerepre emeli a tudatot ( vagy elme, ahogyan tetszik) 

�gy h�t csup�n a test hal�l�r�l besz�lhet�nk, a tudat folytonos tendenci�t mutat a k�l�nb�z� testet�lt�sek k�z�tt. A buddhizmus elgondol�sa szerint a tudat 4 k�l�nb�z� m�don �lthet testet.

Ezek a k�vetkez�k:

• Anya �lb�l val� sz�let�s ( eml�s�k)
• Toj�sb�l sz�let�s ( H�ll�k �s madarak) 
• Ny�kb�l l�tes�l�s ( K�l�nb�z� f�rgek, parazit�k, bakt�riumok, v�rusok, stb) 
• Spont�n l�tes�l�s ( Istenek, f�listenek)

    Ezen l�tes�l�si form�k valamelyik�vel �lthet testet a tudat a k�ztes l�tben elt�lt�tt id� ut�n, a 3 birodalom valamelyik�ben. Ezen 3 birodalom:

1. V�gyak birodalma    ( K�ma l�ka) 
2. Form�k vil�ga          ( R�pa l�ka) 
3. Form�tlanok vil�ga   ( Ar�pa l�ka)  

A form�k vil�ga felette �ll a v�gyak birodalm�nak, �m itt nem l�teznek a v�gyak birodalm�ban �lland�sult hib�k ( b�n�k). Ebben a vil�gban atudat rendelkezik test-tudattal, azonban nagys�grendekkel tov�bb l�teznek, mint a mi vil�gunkban. 

A form�tlanok vil�g�ban sem l�teznek a fentebb eml�tett hib�k, s ez a l�ts�k a form�k vil�ga f�l�tt �ll. Az itt l�tez� l�ny m�r nem rendelkezik testtudattal, csak maga a tudat l�tezik. ( b�vebben l�sd : " csak tudat tan " , m�s n�ven citta m�tra )  

A v�gyak birodalma  a fent r�szletezett k�t vil�ggal szemben m�r kicsit �sszetettebb. A v�gyak birodalm�ban �sszesen 6 l�ts�k foglal helyet. 

Pokol lak�k   Ezeket a l�nyeket a harag jellemzi, ez a f� aspektusa. H�rom megnyilv�nul�si form�ja van; ezek a fagyos, a t�zes �s az �ket elv�laszt� metsz� pokol. 

�hes szellemek ( Pr�t�k) A t�lzott v�by ak�r fizikai ak�r elvont dolgok ut�n a jelllemz�je, az juttat ide. Megkapja a v�gya t�rgy�t, de m�gsem �lvezheti. Pl az �tel ut�ni v�gy eset�ben megkap mindnet, de nem �rzi az z�t, �s nem lakik j�l... folyamatosan za �hhal�l gy�tri.   

�llatok      A tudatrlans�g visz ide. (nem a lexik�lis tud�s hi�nya). A tudatos d�nt�sek kiv esznek, �s az �szt�n�k jellemzik.  

Emberek   A k�tely jellemzi. 

F�listenek    A  pozit�v �rdemek juttatnak ide. Finom szubtilis test. Irigys�g jellemzi.       

Istenek         A g�g jellemzi

Buddha:   Nem a karm�ja "szele" f�jja �letr�l �letre, hanem tudatosan v�laszt-. A karma hat r�, de nem balesetek sora k�nt, hanem tudatos d�nt�s eredm�nye.

Kapcsolo�d�  irodalom: Pocs�k karma