A mantr�k haszn�lata a tibeti buddhista hagyom�ny f� gyakorl�si vonal�hoz tartozik, ez�rt is nevezik a tibeti buddhizmust vadzsraj�n�nak (Gy�m�nt �tnak), vagy mantraj�n�nak (a Mantr�k �tj�nak) 
Az emberi l�t�nk �s k�rnyezet�nk szakadatlan mozg�sb�l �ll, az energia folyamatos �raml�s�b�l, melyben nincs egy pillanatnyi sz�net sem. A tibeti hagyom�nyok szerint – ahogy a nyugati tudom�ny szerint is – minden az energia j�t�ka, ezen k�v�l nincs semmi. A sz�, a zene v�ltoz�sokat hoz l�tre bels� �s k�ls� vil�gunkban, �s ehhez az elvhez kapcsol�dnak az �vezredek �ta haszn�lt mantr�k, m�gikus sz�tagok is, melyek haszn�lat�val pozit�v ir�nyba terelhetj�k �let�nket, s�t a megvil�gosod�st seg�t� fontos eszk�z�kk� is v�lnak. 

A mantr�knak sok v�ltozata van. Vannak nagyon l�nyegi mantr�k, melyek a dzogcsen gyakorlatok r�sz�t k�pezik, �s a l�nyegi �llapotunkkal val� azonosul�st seg�tik, mint az � hang zenget�se, az OM �H HUM mantra �s a Vadzsradal.

A tantrikus vadzsraj�na buddhizmusban mantr�k kapcsol�dnak a k�l�nb�z� megvil�gosodott mesterekhez, mint Guru Rinpocse, Milarepa �s a Karmapa, ezek f�leg az �gynevezett guruj�g�kban haszn�latosak, amikor a mester megvil�gosodott test�vel, besz�d�vel, tudat�val, megval�s�t�s�val �s aktivit�s�val azonosulunk. 

Mantr�k kapcsol�dnak a k�l�nb�z� medit�ci�s istens�gekhez is (tib. jidam, szkrt. Deva), hogy megval�s�tsuk a medit�ci�s istens�g tulajdons�gait. 

Mantr�k kapcsol�dnak m�g az „�gt�ncosokhoz” (tib. kandro, szkrt. Dakini), akik a megvil�gosodott cselekv�s energi�inak megnyilv�nul�sai.
Mantr�k kapcsol�dnak a v�delmez�kh�z is (tib. Cs�tyong, szkrt. Dharmapala), akik a buddhista tan�t�sok �rz�i, �s �gy a tan�t�sokat gyakorl�k v�delmez�i is. �k seg�tenek a megfelel� k�r�lm�nyek rendez�s�ben, hogy a gyakorl� tudja j�rni a spiritu�lis �tj�t. 

A mantr�kat haszn�lhatjuk a negat�v dolgok lenyugtat�s�ra, betegs�gek gy�gy�t�s�ra; a pozit�v dolgok n�vel�s�re, mint a gazdags�g, b�lcsess�g; a k�l�nb�z� �lethelyzetek ural�s�ra; valamit a gyors egy�tt�rz� cselekedeteink beteljes�t�s�re.

�gy a mesterek, medit�ci�s istens�gek, �gt�ncosok �s v�delmez�k mantr�inak k�l�nb�z� v�ltozatai vannak, melyeket a meghatalmaz�s, beavat�s alkalm�val kap meg a gyakorl�, �s az �tadott hagyom�nynak megfelel�en gyakorolja. A k�l�nb�z� hagyom�nyokb�l sz�rmaz�, de azonos istens�ghez kapcsol�d� mantr�k, lehet, hogy csak egy-egy hangban k�l�nb�znek egym�st�l, de teljesen k�l�nb�z�k is lehetnek. Egy-egy istens�gnek �ltal�ban van r�videbb mantr�ja, amely mindig a l�nyegi sz�vmantr�ja, �s hosszabb, sok esetben nagyon hossz� mantr�ja is, mely az aktivit�s mantr�ja. �ltal�ban a sz�vmantr�t gyakorolj�k el�sz�r, mert ha az istens�g l�nyegis�g�vel nem azonosul a gyakorl�, akkor az aktivit�s mantra nem tud megfelel�en m�k�dni. Az aktivit�s mantra legt�bb esetben tartalmazza a sz�vmantr�t.    

Itt, az oldalunkon szerepl� mantr�kn�l felt�ntett�k, hogy melyek azok, amelyek beavat�ssal, meghatalmaz�ssal, vagy legal�bb �tad�ssal gyakorolhat�ak. Ezek titkos mantr�knak sz�m�tanak, �s �tad�s n�lk�li gyakorl�suk probl�m�kat okozhat a gyakorl� tudat�ban, energiarendszer�ben. Vannak melyeket hangosan nem is ejtenek ki. Azok a mantr�k azonban, amelyekn�l nem jelezt�k az �tad�shoz k�t�tts�get, szabadon gyakorolhat�ak mindenki sz�m�ra. 

Forr�s: tibet.hu