�jurv�da – az �t elemviszonylatai

Az �jurv�da (szanszkrit: आयुर्वेद; jelent�se: „az �let tudom�nya” vagy „a hossz� �let gyakorlata”; �t�r�sv�ltozata: Ayurveda) India t�bb mint �tezer �ves hagyom�nyos, term�szetes orvostudom�nyi rendszere, amelyet l�tnokok �s szent emberek (r�szik) hoztak l�tre �s term�szettud�sokkal egy�tt megfigyel�sekkel, k�s�rletekkel �s medit�ci�val fejlesztett�k �vezredeken kereszt�l. Egyfajta alternat�v gy�gy�szatnak tekinthet�. A r�szletesen kidolgozott elj�r�sokat az i.e 5. sz�zadt�l kezdve jegyezt�k le szanszkrit nyelven. Eredm�nyeit a mai napig sz�les k�rben felhaszn�lj�k Indi�ban �s D�lkelet-�zsi�ban.

Az �jurv�da nagy hangs�lyt fektet a betegs�gmegel�z�sre is, valamint ezzel �sszef�gg�sben a szervezetet fiatal�t� elj�r�sokra �s a test �lettartam�nak meghosszabb�t�s�ra. M�vel�i �gy tartj�k, hogy a napi rendszeress�ggel v�gzett �jurv�da-gyakorlatok nemcsak a betegs�gek megel�z�s�t szolg�lj�k, hanem seg�tenek meg�rteni �nmagunkat, a k�r�l�tt�nk lev� vil�got, gyakorl�sa harm�ni�t �s egyens�lyt alak�t ki k�rnyezet�nkkel.

Az �jurv�da egyfajta integr�lt megk�zel�t�s�t ny�jtja a megbeteged�sek megel�z�s�nek �s kezel�s�nek az �letm�d megv�ltoztat�s�val �s term�szetes gy�gym�dok kialak�t�s�val. Filoz�fi�ja azon alapul, hogy az elme (vagy tudat) �s a test (vagy fizikai t�meg) nemcsak befoly�solj�k egym�st, hanem megbonthatatlan egys�get alkotnak. Az egyetemes tudat egy intelligens energia-�ce�n, amely lehet�s�get ad arra, hogy a fizikai vil�got az �t �rz�ken kereszt�l �szlelj�k. Az �jurv�da az �t alapvet� elem (D�van�gari �r�ssal: [महा] पञ्चभूत ) metafizik�j�ra alapozz�k, amelyek emberi testet bele�rtve a vil�gegyetemet alkotj�k. Ezek: Prithvi – f�ld �p – v�z, Tedzs – t�z, V�ju – leveg� �s Akas – �ter.

Az egyik legkor�bbi v�dikus sz�veg, az Atharvav�da,[1] amelyek (~ i. e. 1500) m�r tartalmaz orvosl�ssal kapcsolatos fejezeteket, amelyre az �jurv�dikus orvosi gyakorlat is alapul. �jurv�dikus k�zik�nyveket �rt Csaraka, Szusruta, �s Vagbhata(Kr. u. 1–4. sz�zad) amelyekben r�szletesen le�rj�k a korabeli orvosi gyakorlatokat. Csaraka felsorolt mintegy 500 orvosi szert, Szusruta t�bb mint 700 gy�gyn�v�nyt ismertetett (Csaraka-szamhita, Szusruta-szamhita).