A Hold a F�ld egyetlen holdj�nak neve. A F�ldt�l m�rt �tlagos t�vols�ga 384 402 kilom�ter, ami nagyj�b�l a F�ld �tm�r�j�nek 30-szorosa – m�s m�rt�kegys�gekben 0,002 CsE vagy 1,3 f�nym�sodperc (a Nap visszaver�d� f�nye 1,3 m�sodperc alatt jut el r�la a f�ldi megfigyel�h�z). �tm�r�je 3476 kilom�ter, ami hozz�vet�leg negyede a F�ld�nek. Ezzel a Hold a Naprendszer �t�dik legnagyobb holdja a Jupiter h�rom holdja, a Gan�m�d�sz, a Kalliszt� �s az I�, valamint a Szaturnusz Tit�n holdja ut�n.

A felsz�ni neh�zs�gi gyorsul�s (�s �gy a testek s�lya) k�r�lbel�l hatoda a f�ldinek, �gy a rajta j�r� �rhaj�sok a 80–90 kg-os �rruh�ban is k�nnyed�n mozogtak, ugr�ltak. A Holdnak gyakorlatilag nincsen sz�mottev� l�gk�re[3][4], a rendk�v�l ritka atmoszf�r�j�nak teljes t�mege: ~25 000 kg, aminek felsz�ni s�r�s�ge: 2 x 10⁵ r�szecske/cm³.[5] A F�ld szab�lyosan ism�tl�d� takar�sa miatt n�h�ny napig a napsz�l nem �ri el a Holdat, ekkor a F�ld k�ls� l�gk�r�ben l�v� oxig�nionok a Hold felsz�n�re juthatnak.[6] �gboltja a s�r� l�gk�r hi�nya miatt teljesen fekete nappal is.[7][8] Az �rkutat�sban a Hold els�sorban a l�gk�r hi�nya miatt nem alkalmas a marsi viszonyokhoz adapt�lhat� technol�gia kidolgoz�s�ra.[9]

K�t�tt kering�se miatt mindig ugyanaz az oldala fordul a F�ld fel�, �s az innens� oldal�n �ll� holdi megfigyel� (p�ld�ul az Apollo �rhaj�sai) sz�m�ra a F�ld mindig ugyanott l�tszik �llni az �gen (persze bolyg�nk ugyan�gy f�zisokat mutatva elfogy �s megtelik, mint a f�ldi �gen is a Hold). A Holdr�l azonban a F�ldnek nem mindig ugyanaz az oldala l�tszik.

A Hold k�l�nleges helyet foglal el az emberis�g kult�rt�rt�net�ben. Az �skor �s az �kor vall�saiban istennek tekintett�k. Az eur�pai kult�ra legismertebb holdistens�ge a g�r�g Szel�n� �s r�mai megfelel�je, Luna istenn�, de az egyiptomiakHonszu isten�t�l a maj�k Ixchel�n �t az �szak-amerikai navah�k Yoo�gai asdz��n istenn�j�ig m�g tucatnyi kult�r�ban tisztelt�k istenk�nt.

A Hold az els� olyan �gitest, amelyet nem csak passz�van (szabad szemmel, illetve t�vcs�vel) figyeltek meg, hanem r�di�hull�mok r�sug�rz�s�val is vizsg�lt�k. 1946-ban az Egyes�lt �llamokban �s Magyarorsz�gon siker�lt kimutatni a radarhull�mok visszaver�d�s�t a Holdr�l.

A Holdat el�sz�r 1959-ben a szovjet Luna-program els� �rszond�ja, a Luna–1 �rte el, de ez m�g csak elrep�lt mellette. Az els� olyan, ember alkotta t�rgy, amely val�ban eljutott a Holdra, a Luna–2 szonda volt ugyancsak 1959-ben: ez a szonda egyszer�en becsap�dott a felsz�nbe, �s ett�l megsemmis�lt. A Hold felsz�n�r�l el�sz�r a Luna–3 k�sz�tett k�zelk�pet, amikor elrep�lt mellette. Az els� sikeres sima lesz�ll�s a Luna–9-� volt 1966. febru�r 3-�n, az Oceanus Procellarumon. Nem sokkal k�s�bb, 1966. �prilis 3-�n a Luna–10 lett az els� olyan szonda, amely Hold k�r�li p�ly�ra �llt.

A Holdat nemcsak �rszond�kkal kutatt�k, hanem mindeddig ez az egyetlen olyan F�ld�n k�v�li �gitest, amelyen ember is j�rt. Az amerikai Apollo-program keret�ben el�sz�r az Apollo–8-as rep�l�ssel siker�lt Hold k�r�li p�ly�ra �llnia embert sz�ll�t� �rhaj�nak (1968. december 24.). Majd az Apollo–11 �rhaj�sai, Neil Armstrong parancsnok �s Buzz Aldrinholdkomppil�ta lettek az els� emberek, akik holdkompjukkal sikeres lesz�ll�st hajtottak v�gre (1969. j�lius 20.), �s k�ldet�s�k cs�cspontjak�nt kil�phettek a holdfelsz�nre a Nyugalom Tenger�n (Mare Tranquilitatis). A Szovjetuni�nak is megvolt a maga holdprogramja, �m amikor nyilv�nval�v� v�lt elmarad�suk az amerikaiakt�l, felhagytak a k�lts�ges versennyel. Ek�zben az Egyes�lt �llamokban szint�n p�nz�gyi okokb�l t�r�lt�k az Apollo-program utols� h�rom rep�l�s�t, �gy m�ig mind�ssze 12 amerikai �rhaj�snak siker�lt j�rnia a Hold felsz�n�n.

Etimol�giailag, mivel a F�ldet k�s�r� mell�kbolyg�, a Hold ut�n hivatkoznak az univerzumban minden m�s bolyg� k�r�l kering� k�s�r�bolyg�ra. A csillag�szatban minden olyan �gitest hold, amely egy bolyg� k�r�l kering. A F�ld k�r�li p�ly�ra �ll�tott mesters�ges objektumok neve m�hold.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s