Dózsa féle parasztfelkelés/Jagelló kor

Olyat akartak a főurak, akinek katonai erejére támaszkodva sikeresen védekezhettek a török ellen. Így esett a választás a cseh királyra, Ulászlóra, aki a lengyel trón várományos is volt. Lengyelország Litvániával, Fehér-Oroszországgal, Ukrajnával óriási államot alkotott. A lengyel király, IV. Kázmér halála után János Albert lett a király. Ulászlót olyannak tartották, akit a főurak segítenek, ezért is emelték trónra 1490. júliusában. Rendi anarchia II. Ulászló (1490-1516) az oligarchia (=kizsákmányolók uralma) megfékezésére nem is gondolt. A bárók tették királlyá, de most ők sem álltak mellette. A bárók magasabb méltóságokért, nagyobb jövedelmekért egymással küzdöttek, de óvták hatalmukat a köznemesekkel szemben. A köznemesek gyakran szálltak szembe a bárókkal, mert nagyobb részt akartak a hatalomból. A köznemesek szemben álltak a Jagellókkal és a Habsburg-barát politikával is. 1505: rákosi országgyűlés. Itt kimondták, hogy ha Ulászló meghal, csak magyar uralkodót fognak választani. Fekete sereg szétzúzása A bárók célja a Mátyás teremtette zsarnokság szétzúzása. A zsoldosok fizetéséről senki sem gondoskodott. Kinizsi vezetésével a törökök ellen küldték őket. Raboltak, ezért megsemmisítették őket, a maradékot Habsburg Miksa irtotta. Aki nem esett el a harcokban, fölakasztották. Banderiális hadrendszer (a bárók irányítása alatt állt). Királyi jövedelmek széthordása A pénzügyi és adópolitika kikerült a király kezéből. Az állami bevételek 60-80 %-kal csökkentek. A bányák és a vámok jövedelme főleg a báróké lett. Szapolyai István nádoré az északi határ vámja. A hadiadót továbbra is behajtották, az uralkodó, hogy pénzhez jusson, nem egyszer főispánságokat bocsátott áruba, városokat zálogosított el. Támadás a jobbágyság és a városok ellen. A gyenge királyi hatalom nem tudta megvédeni a jobbágyságot a nemesek önkényétől (elhurcolhatták, no szabad költözés). Az árutermelő nemesek és az egyháziak vámmentességet kaptak, új belső vámok segítségével elvették a termelők értékesíthető fölöslegét. Törvényben tiltották meg a parasztok vadászati jogát. A mezővárosok kiváltságait országgyűlési határozatokkal megnyirbálták. A mezővárosoknak a lakosság száma szerint kellett adóznia (gabona és bor kilenced). 1514 elején nem nyomorgott a parasztság. Városi polgár, esetleg nemes is lehetett belőle. Növekvő elkeseredés Zselléresedés (a tágabb értelemben vett jobbágyság alsó rétege). Az országgyűlés korlátozta a külfölddel való marhakereskedelmet=> hajtók munkanélkülivé váltak. A katonák kódorogtak, és megélhetést kerestek. A hajdani szabad székelyek szökéssel, ill. Fegyveres akciókkal válaszoltak az elnyomásra. Kiéleződő ellentétek a városokban is. Máramarosban beszüntették a munkát a jobbágyok (1492). Nagyszebeni felkelés (plebejusok): 1513. Éhínség, pestisjárvány. A szociális helyzet romlásával egyre inkább hallgattak a háborgó szerzetesekre és deákokra. Azt hitték, hogy a török Isten büntetése. Bakócz Tamás bíboros keresztes hadjáratot hirdetett a török ellen (1514). A királyi tanácsban is sokan ellenezték, mert féltek a fegyveres parasztoktól. Bakócz Tamás (1442-1521). 1511 őszén diplomáciai út Rómába. Jobbágyból Mátyás titkára, egyházi és világi hatalmasság, az ország egyik leggazdagabb földesura lett. Vatikáni, tehát nemzetközi méltóság. II. Gyula pápa utóda akart lenni. A bíborosok 1513 március 11.-én Giovanni Medicit választották pápának, aki X. Leo volt. A pápa keresztes hadjáratot indított a törökök ellen, és szervezését Bakóczra bízta. Keresztes hadjárat a török ellen A pápai bullát 1514 április 9.-én hirdették ki. Vezérré Székely Dózsa György vált. 1514 elején végvári tiszt a török határon. Jutalamat kérni épp akkor ért oda a királyhoz, amikor elkezdődött a toborzás. Békésen, májusban már ő a keresztes had parancsnoka. A nemesség nagy aggodalommal figyelte a keresztesek gyülekezését, és a nyári munkára hivatkozva nem engedték hadba vonulni a parasztokat. Dózsa 10ezernyi emberrel indult, és a Tiszántúlon keresztül a török hadszíntérre vezette embereit. Sokan csatlakoztak hozzájuk. Az egyházat, hazát és életet ugyanaz a veszély fenyegeti, tehát egy csapással meg lehet oldani mindent. Kezdetben a feleklők zöme a török ellen fogott fegyvert. Májusban Bakócz először a toborzást, majd a hadjárat fojtatását is megtiltotta, a keresztesek meggyőződésében változás következett be. Mezőtúrnál összeütközésbe kerültek a nemességgel. A törökbarát urakkal kűzdöttek. Parasztháború Nyílt harcban Apátfalvánál csaptak össze először. Keresztesek előörse vereséget szenvedett. Május 24.-én éjjel Nagylakon rátörtek a nemesekre és szétugrasztották őket. Csáki Miklós csanádi püspököt néhány társával együtt karóba húzták. Keresztesek üldözött bűnözőkké váltak. II. Ulászló hadat szervezett a keresztesek leverésére. Ezalatt Dózsa serege több várat is elfoglalt (Arad, Csálya, Zádorlak). A pesti és a hevesi hadak megsegítésére Dózsa Gergely indított hadat. Pesti tábor június 1.-én letette a fegyvert. A tehetsége Lőrinc pap visszaverte az urak támadását. Hadával Kolozsvár felé indult, Dózsa pedik Temesvár felé. A várat Báthory István védte. Segítségért Szapolyaihoz fordul (Báthory) július 15.-én. Lőrinc papot is legyőzik, megégetik. Kivégzések. A parasztháború után az ország az maradt, ami 1514 előtt volt. Gazdag, de rosszul kormányzott állam, akinek kevés esélye maradt a török megállítására.

A mohácsi csata a bosszú törvénybe foglalása a parasztháború leverése után az 1514-es országgyűlés (október) a bosszút törvényekben is rögzítette. A parasztoktól megvonták a szabad költözés jogát, 1 forint adó, heti 1 nap robot.  Sok papot börtönbe zártak. Hármas könyv (Tripartitum): Werbőczy készítette a király megbízásából.  A nemesi jogok alaptétele. Alapelve: Az uraknak és nemeseknek egyenlő szabadságuk van. A veszteségekkel és a megtorlásokkal a török elleni védekezés esélye is romlott. Az urak és a köznemesek közötti ellentéteket nem tudták megoldani. Újabb török hódítások I.(Vad) Szelim (1512-1520) Egyiptom seregét győzte le,(1516-’17) és övé lett a kalifa cím. Keleten további török hódítások. II. Ulászló halála után 9 éves fia, II. Lajos került a trónra. (1516-1526) Európa I.(Törvényhozó) Szulejmán (1520-1566) békét ajánlott, még nem akarta megtámadni Magyarországot. Elutasították. A Jagellók családi kapcsolatokkal akartak támogatást. (II. Lajos Habsburg Máriát; Habsburg Ferdinánd, pedig Lajos nővérét, Annát vette el) Mindenki a Habsburgok ellen. I. Ferenc, a legkeresztényibb király a szultánnal szövetkezett, a pápa, Velence és Milánó létrehozta a Habsburg ellenes cognaci (konyak) ligát 1526 májusában. A Habsburg erőket európai ellentétek kötötték le. Török támadás 1521.-ben elesett Nándorfehérvár, Zimony, Szabács. A végvárak nem tudták megállítani a törököket. Egyházi és világi rendek közötti gyűlölködés. A köznemesek függtek az uraktól, így nekik engedelmeskedtek. 1526-ban Szulejmán serege átkelt a Dráván. A védelmet eleinte Tomori Pál és néhány embere jelentette. Tomori Kisnemesből fölemelkedő familiáris, Szapolyai egyik alvezére a temesvári paraszttábor feloszlatásakor. Egyházi pálya. Képességei miatt magas egyházi méltóságokat kap. Párthoz nem tartozott, le is nézték emiatt. „csuhás hadfi” Csata és vereség Mohácsnál II. Lajos 1526. július második felében indult el a tolnai gyülekezőhelyre. Augusztus elején általános felkelést hirdetett. (a harcba hívó véres kard körbehordozása). A jobbágyság fölfegyverzése. Mohács: királyi haditanács. 25 ezer főnyi magyar sereg vezére Tomori és Szapolyai lett.(az erdélyi vajda tesója) 1526. aug.29.-én a magyar sereg hadrendbe állt Mohács alatt. A magyarok központosított nehéz lovasrohammal akarták kimozdítani az ellenséget.  A jobbszárny kezdetben sikeres volt, de a balszárny megfutamodott. Tomori a menekülőket terelgetve halt meg. 2 órán belül döntő vereséget szenvedett a magyar sereg. A menekülő II. Lajos a mocsárba fulladt. 15 ezren estek el. Szulejmán nem tudta, hogy meghalt a király. A főerők megérkeztével bevonult Budára, végigpusztította a Dunántúlt, a Duna-Tisza közét. Október 12.-én hagyta el hazánkat, de az ország déli kapuját helyőrségnek hagyta.