Az egyházi benedikció és exorcizmus démonellenes tevékenység volt, amely mind azókori keleti démonűző gyakorlat illetőleg a hellenisztikus démonhit szöveges örökségét, mind a népi mágia betegségdémonokat elűző, testből kiűző formuláit felhasználta, magába olvasztotta.^[734] Mind a keleti, mind a nyugati egyház gyakorlatából több olyanszövegtípust ismerünk, amely az ókori keleti démonhittel és a falusi gyógyítók (Kelet-és Délkelet-Európában a modern korig használt) ráolvasó-formuláival egyaránt rokonságot tartanak. Egy 1500-as lausanne-i rituáléban közölt vihar elleni benedikció szövegének részlete (amelynek érdekessége a //„//gonosz ráolvasók//“// említése is, akikre az egyházellenmágiája irányul):

A //„//puszta helyekre küldés//“// a //„//Találkozás a gonosszal//“// epikus ráolvasás-típusok^[736] állandó formulája. E szövegtípusok első emléke egy három féreggel való találkozásról szóló asszír varázsszöveg, de ismertek óegyiptomi, óind stb. elküldő formulák is.^[737] Mind a keleti, mind a nyugati egyház keresztényiesítette e formulát; héber, arab, bizánci legenda-szövegek és ráolvasások közvetítésével a 10. században már a fenti forma az ismert.^[738] Délkelet-Európában a jelenkorig ismerték. A magyarság gyógyítói, tudósai igézet gyógyítására, valamint zivatar elküldésére használták. Egy gyimesfelsőloki (volt Csík m.)viharelküldő szöveg részlete:

E ráolvasás-típusok példaként elmondott gyógyulástörténetei egy gyógyító személy betegségdémonnal vagy beteggel való találkozásáról szólnak. A szerkezeti sémák állandósága mellett a találkozás- és gyógyulástörténetek szereplői a profán illetőleg vallásos használatnak megfelelően változtak. Egy 3. századi latin nyelvű //„//előkép//“//-ben még Artemis Ephesia küldi el a fejfájást hozó Antaurát (oda //„//ahol kutya nem ugat//“//), a 13. századi szövegekben már Krisztus küldi el a migrént; a keleti egyház félhivatalos szövegeiben Mihály arkangyal.^[740] Legállandóbb a szent gyógyító személye volt, mégis, a //„//népiesedés//“// során a gyógyító Krisztus helyét gyakran foglalta el egy-egy helyileg illetékes szent. Így például szembetegségek gyógyítása esetén e szerepben német nyelvterületen szent Ottilia, olaszoknál szent Lucia, Délkelet-Európában (ukrán, orosz, román, bolgár szövegekben) sokszor egy meglehetősen //„//pogány//“// női istenség attribútumaival rendelkező //„//istenanya//“// lép fel, nálunk pedig olykor Boldogasszony. Vagy hivatkozhatunkaz ún. //„//2. Merseburgi ráolvasás//“// Odinjára (némely korai skandináv szövegben, valaminta 9. században Merseburgban feljegyzett első ismert variánsban), akit már a 10. században Krisztus vált fel. Nem véletlenül vita tárgya a mai napig, hogy pogány szöveg kereszténnyé válásáról van-e szó, vagy keresztény szöveg másodlagos //„//pogányosításáról//“//.^[741] Akármi is az igazság, a pogány és keresztény szövegváltozatok időbeli váltakozása ésegymás mellett élése a szoros kölcsönhatást bizonyítja.